udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 118 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kereskényi Sándor

1995. február 22.

Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./

1996. július 5.

Kereskényi Sándor felidézte az MSZP 1994-ben kiadott Tézisek a nemzetről című brosúráját. "Eszerint a magyar államot nem a magyar nemzethez, hanem a Magyar Köztársaság polgáraihoz fűzi jogviszony." "Amikor tehát az MSZP tudós propagandistái az állam és nemzet funkcióját szeretnék szétválasztani, nemcsak a kisebbségi magyarok erkölcsi és politikai tudatát ?adták bérbe? más nemzeteknek, hanem goromba nyíltsággal kérkednek azzal, hogy az általuk képviselt politikai erő számára az állam a nemzetnél - s így persze az állampolgárok közösségénél is - fontosabb." - A Magyarok Világszövetsége létrejötte óta magában hordozza egy "nemzetpolitikai műhely" megteremtésének lehetőségét. Az MVSZ "egy protokollszervezetből a nemzetpolitika meghatározó tényezőjévé nőtte ki magát, nagyobb részt az elnök, Csoóri Sándor érdeme." - A Horn-kormány által meghirdetett "euroatlanti integrálódás" lehet egy nemzetpolitikai alapelv a sok közül, ám mint nemzetstratégiai "vezérfonal" túlságosan vékonynak tűnik. Kereskényi kitért a magyarság biológiai önreprodukciójának aggasztó állapotára. A Kádár-korszak "tömegméretekben tenyésztette ki az önfenntartó és élvező ösztön határán rövidre táruló ?állampolgári önzés? mintapéldányait. /Kereskényi Sándor: Nemzetstratégia - múlt és jelen között. = Szatmárnémeti), júl. 5./

1996. december 8.

Szatmárnémetiben megrendezték a Gellért Sándor vers- és prózamondó nemzetközi versenyt, melynek főszervezője Csirák Csaba volt. Csaknem ötven versmondó jött el Szabadkától Komáromig, Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig. 1990-ben rendezték meg először a Gellért Sándor versenyt, azóta hagyományosan Szatmárnémetiben van a döntő. Parászka Miklós, a városban levő Harag György Társulat igazgatója elmondta: a színház saját rendezvényének tekinti a versenyt. Dec. 8-án volt a döntő, melyet a színházban tartottak. A zsűri elnöke, Pomogáts Béla hiányolta, hogy egyetlen Gellért Sándor-vers sem hangzott el. Az első Domány Zoltán lett a Vajdaságból, a második Palcsó Erzsébet a Felvidékről. Többen ajánlottak fel különdíjat, többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Csemadok és az Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény keretében a Kölcsey Líceum pinceklubjában külön találkoztak a régió fiatal költői, a találkozó házigazdája Kereskényi Sándor volt. Négyen - Lövétey Lázár László, Orbán János Dénes, Sántha Attila és Vermesser Levente - műveikből felolvastak a közönségnek. /Sike Lajos: Időnként megjelent a csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1997. május 20.

Nagykárolyban máj. 9-11-e között rendezték meg a Partiumi Irodalmi Napokat, Józsa T. István, Zsemlyén János /Kolozsvár/, Láng Gusztáv /Szombathely), Kereskényi Sándor /Szatmárnémeti/, Deák Endre, Nagy László, dr. Németi János /Nagykároly/ és Végh Balázs Béla /Börvely/ tartottak előadást. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt a városban a Litera Könyvesbolt felavatása. Két fiatal tanárnő, Putovits Tünde és Reszler Éva kultúraszeretetének köszönhetően antikváriumi részleggel és minigalériáknak otthont adó helységgel nyílt meg a könyvesbolt. /Gui Angéla. Partiumra figyelve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1998. július 4.

Hatvanéves lenne Szilágyi Domokos, akire jún. 26-27-én kétnapos ünnepséggel emlékeztek az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség jóvoltából, mert annak vezetője, George Vulturescu, maga is költő. Szatmárnémetiben, a katolikus pasztorációs központban irodalmi tanácskozással kezdődött az emlékezés /Szilágyi Domokos Napok/. Az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád megnyitója után a Bécsből jött Szépfalusi István, az ottani Bornemissza Péter Társaság titkára vezette a tanácskozást. Előadást tartott többek között Kádár Ferenc nagykárolyi költő, Kereskényi Sándor, Csirák Csaba, a Szent-györgy Albert Társaság társelnöke, majd Illyés Kinga műsora következett, este megkoszorúzták Szilágyi Domokosnak a megyei kórház előtti parkban álló szobrát. Másnap Nagysomkúton, a költő szülőházában megnyitották a Szilágyi Domokos emlékszobát. Az emlékszoba további emlékeket vár mindenkitől. /Sike Lajos: Irodalomtörténeti pillanat Nagysomkúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./

1998. augusztus 1.

Kereskényi Sándor szerint mindenki azt hitte, hogy mivel Tőkés László püspök támogatta Orbán Viktort, a miniszterelnök a Markó Béla és a tiszteletbeli elnök közötti konfliktusban a maga részéről Tőkést fogja támogatni. Orbán Viktor azonban vacsoravendég volt annál a Markó Bélánál, akivel egy évvel ezelőtt feszült viszonyba került. Az újságíró szerint ez hidegzuhany volt azon román szélsőségesek számára, akik abban reménykedtek, hogy a Markó-Tőkés rivalizálás fokozódni fog. Kereskényi megállapította: "A két RMDSZ-vezető közötti közvetítés reális súllyal bír az egyetemes magyarság viszonylatában is." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

1998. december 30.

Barabás Valéria Margit, Gréti, a Szatmárnémeti Színházbarátok Társaságának társelnöke elmondta, hogy a színház, a Harag György Társulat helyzete egyre romlik, anyagi problémák vannak. Nem jó a viszony a magyar és a román társulat között, olvasható az interjúban, amelyet Kereskényi Sándor készített vele. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 30./

1999. január 12.

Jan. 12-én a Szatmár megyei magyarság legjelentősebb civil szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság. Csirák Csaba társelnök beszámolójában főleg a közművelődési és szociális tevékenységet értékelte, dr. Kiss László társelnök pedig a szakmai tevékenységet. /Kereskényi Sándor: Megtartotta tisztújító közgyűlését a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

1999. április 9.

A két egymással szinte összenőtt falu, Iriny és Érdengeleg kétnyelvű helynévtábláin a magyar nevet ismeretlenek fekete festékkel bemázolták. /Kereskényi Sándor: "Nyugati stílus" a román politikában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./

1999. május 7.

Jakabffy Elemér mint az ésszerű és gyakorlatias kisebbségi politizálás megtestesítője vonult be a mai romániai magyarság köztudatába - nem utolsósorban a Szatmárnémetiben megrendezett Jakabffy Napok révén. Az eddigi Jakabffy Napok - már témaválasztásukkal is - arra törekedtek, hogy Jakabffy Elemér gondolkodásának és magatartásának máig időszerű vonatkozásait állítsák előtérbe. Az európai nyitott társadalom és a kisebbség. Tradíciók a Kárpát-medence magyar közgondolkodásában (1993), Közösségi érdekvédelem és önkormányzat (1995), A nemzetiségi társadalom és intézményrendszere (1996), Az egyházak szerepvállalása a nemzeti közösségek önépítésében (1997) már címükkel, tematikus választásukkal jelezték, hogy mennyi jelenleg hasznosítható (sőt, sürgősen hasznosítandó!) eleme van Jakabffy erkölcsi példájának, szellemi örökségének. Ezek a rendezvények tudatosították azt is: Jakabffy mindenkor a dialógus, az együttműködés, az érdekek és az értékek egyeztetésének, kölcsönös tiszteletének a híve volt. /Kereskényi Sándor: Jakabffy Elemér örökségének időszerűsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

1999. szeptember 2.

Dr. Székely József, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója tanévnyitó beszédében elmondta: 31 líceumi és 1 V. osztály indul idén a patinás intézmény keretében - csaknem 900 tanulóval. Ezen kívül hamarosan megkezdődnek 3 /fizetéses/ posztliceális osztály és a Gábor Dénes Mérnökképző Egyetem kurzusai. /Kereskényi Sándor: Tanévnyitó a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

1999. október 12.

Okt. 11-én Szatmárnémetiben sajtóértekezletet tartott Jean-Claude Perisset érsek, az Apostoli Szentszék bukaresti képviselője. Perisset érsek leszögezte: az egyházi javak visszaadásának a terén Franciaországban és Svájcban is vannak problémák. - A csángó kérdés inkább erdélyi és magyarországi politikusok fejében létezik, mint a valóságban - állapította meg az Apostoli Szentszék követe, majd bevallotta, objektív okok miatt ebbéli ismereteit másodkézből szerezte, és megígérte: az ügyben hamarosan személyesen is tájékozódni fog. Az ortodox egyház nemzeti egyházzá minősítésével kapcsolatban megjegyezte: Romániában Teoctist pátriárka a legnépesebb hitközösség vezetője, s az ortodoxok - egyértelmű számbeli fölényük és egyéb történeti okok folytán - nemzeti egyház tagjainak tekinthetik magukat. Ez azonban nem befolyásolja a többi felekezet tevékenységének minősítését, hiszen egy jogállamban minden vallás egyenlőnek számít. Így Teoctist például soha nem képviselheti a romániai görög vagy római katolikusokat, a protestánsokat, a mózeshitűeket és másokat - egyszerűen azért, mert azok nem tartoznak pásztorsága alá. /Kereskényi Sándor: A pápai nuncius szerint: A csángó kérdés valójában nem is létezik, és nyugodjanak meg a görög katolikusok is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 12./

1999. október 27.

Szabó Károly RMDSZ-szenátor egy hete tért vissza csaknem háromhetes amerikai látogatásáról, amelyet 9 román honatya, valamint 5 magas rangú román katonai szakértő társaságában tett, az amerikai kormány költségén. A szenátor és útitársai az amerikai védelmi politikával ismerkedhettek meg. /Kereskényi Sándor: Szabó Károly szenátor amerikai tapasztalatairól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 27.

1999. november 19.

Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a tanügyi reform ellenére a megyei tanfelügyelőség intézményi jellege a régi, sőt visszatérnek egy olyan modellhez, amely emlékeztet a két világháború között működött szerkezetre, ez a területi felügyelet gyakorlatának felelevenítése. Ez lehetővé teszi, hogy a szaktanfelügyelet és az igazgatási ellenőrzés gyakorlatilag is különváljék egymástól. - A magyar ábécéskönyvek még mindig nem érkeztek meg az iskolákba, remélhetőleg most már eljutnak a tanulókhoz. - A pedagógusok elmondták, hogy kis fizetésüket késéssel kapják meg. Erdei erre megjegyezte: nagy baj, ha a tanári pályán döntő szerepet játszhat a pénz! /Kereskényi Sándor: Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes: "Nagy baj, ha a mi pályánkon döntő szerepet játszhat a pénz!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./

1999. november 24.

Az elhunyt dr. Székely József helyett Muhi Miklós fizikatanárt nevezték ki Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatói székébe, ideiglenes jelleggel. Muhi Miklós /sz. 1942/ évek óta a Gábor Dénes Szabadegyetem szatmárnémeti fiókjának a vezetője, a lelke. /[Kereskényi Sándor] (kereskényi): Muhi Miklós lett a Kölcsey Ferenc Kollégium ideiglenes igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

2000. február 7.

Febr. 5-én Szatmárnémetiben tanácskoztak az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének vezetői és az Identitas Alapítvány képviselői. Eldöntötték, hogy kiadnak a megyei szervezet tíz évéről szóló, értékelő jellegű esettanulmányt. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, a megyei RMDSZ elnöke leszögezte: a megmaradást pozitívan befolyásolhatja az, ha szembenézünk önmagunkkal. Varga Attila képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke megállapította, hogy az alapítvány programjába illeszkedik a Kereskényi Sándor által javasolt kiadvány. /Szociológiai igényű esettanulmány készül a megyei RMDSZ tíz évéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

2000. február 10.

Kovács Gabriella, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség munkatársa a vidéki közművelődés sajátosságairól beszélt. A községek nagyobb részében ma is törődnek a kultúrával, sok helyen falumúzeumot létesítettek. Vannak azonban kivételek is: a svábok lakta, lassan elnéptelenedő Mezőteremben üres a művelődési otthon, nem működik a könyvtár. Ez történik, ha egy népcsoport lemond a kulturális igényéről. Több helyen van gond, így Érendréden, Érszakácsibanalig van kultúrtevékenység. A batizi, királydaróci, kolcsi, szatmárhegyi művelődési házaknak nincs igazgatója, máshol, Gencsen nincs anyagi fedezet a művelődési otthon építése befejezésére. /Kereskényi Sándor: Kovács Gabriella művelődési felügyelő: A vidéki közművelődés egyre nehezebb helyzetben van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./

2000. február 23.

Tőkés László püspök is részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyeken az elmúlt napokban - Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH vezetője, valamint számos más magas rangú egyházi és világi vezető jelenlétében - a kisebbségi művelődés és oktatás nagy problémáira kerestek megoldást. Tőkés László kifejtette: sikerült kitörni a tervezgetések világából a tettek területére. Ebben az Orbán-kormánynak döntő szerepe van. Az, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemnek ma 4000-nél több magyarul tanuló hallgatója van, jó előjel. Azonban a romániai magyarság, legalábbis számarányát tekintve, akár féltucatnyi egyetemnek is adhatna diákságot. Ezért nem fogadja el azt az érvelést, hogy csökken az önálló állami magyar egyetem iránti igény.- Az egyetem-kérdés megoldása nem rövid távú folyamat, ráadásul a kisebbségi oktatási rendszer létrehozása nem igazán érdeke egyetlen többségi nemzetnek sem. Nyolcvan éve tart a küzdelem az egyetemteremtésért. /Kereskényi Sándor: Tőkés László a kisebbségi kultúráról "Ahogy a víz kimossa medrét..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

2000. március 2.

A parlament két háza február 22-i közös ülésén megvitatta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának az 1997 májusa-1999 júniusa közötti időszak hírszerző tevékenységéről szóló jelentését. Szabó Károly szenátor hozzászólásában megemlítette: az RHSZ köteles követni minden olyan egyéni vagy csoportos kezdeményezést, amely a gazdasági, kulturális és politikai jellegű információkat önkényesen és törvényellenesen gyűjt, valamint a maga céljaira felhasználja. Az elmúlt nyolc év folyamán azonban ilyen jellegű RHSZ-jelentés nem született, noha Romániában gyaníthatóan létezik az említett jelenség. - Az együttes ülésen az RNEP és az NRP képviselői megpróbálták a gyanút az RMDSZ állítólagos "titkos és törvényellenes" tevékenységére terelni. Szabó Károly szerint erre nem kell reagálni, mert ezt a román társadalom nem veszi komolyan. Az is elhangzott, hogy a "fő ellenségnek", az RMDSZ-nek saját titkosszolgálata van. Természetesen az RMDSZ-nek nincs semmiféle titkosszolgálata. /Kereskényi Sándor: Szabó Károly szenátor: Az RMDSZ-nek nincs saját titkosszolgálata! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./

2000. április 17.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök első hivatalos bukaresti látogatásának látványos sikertelensége a magyar médiából csendes, ironikus elmélázást, a románból kínos feszengést váltott ki, állapította meg Kereskényi Sándor. Azt azonban sejteni lehet: mind Strasbourg, mind Brüsszel levonja majd a megfelelő konzekvenciákat. Közelednek a választások, s "ilyenkor a magyarral szóba állni nem a legjobb kampányfogás." - összegezte a történteket az újságíró. /Kereskényi Sándor: Hazugságok nélkül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./

2000. május 6.

Henri Pons, a párizsi Igazságügyi Palota gazdasági kérdésekben járatos elöljárója megjelent Bukarestben - megjelenése riadalmat keltett ellenzéki berkekben - ugyanis egy nagyszabású pénzmosási ügyben kíván nyomozni. A kiszivárgott hírek szerint a kilencvenes évek közepének TDRP-s vezérei - hogy pontosan kik, azt még nem lehet tudni - egy Franciaországban létrehozott cég segítségével mosták tisztára az állami költségvetésből eltulajdonított milliárdokat. A Le Parisien nem titkolta: az ügy nagyon kényes, hiszen jelentősen átrajzolhatja néhány vezető román politikus portréját. Egyelőre érintettnek látszik Adrian Nastase, Teodor Melescanu, Viorel Hrebenciuc, Liviu Razvan Temesan, Mircea Cosea, Iosif Boda... vagyis csupa egykori kormányzati vezető, akik most kötelesek lesznek megjelenni a törvény előírta meghallgatáson. Ez a pénzmosási ügy nem sokkal a "vörös drót" esete után pattant ki, arra enged következtetni: lesznek még időzített botrányok és leleplezések. "Akár azt is gondolhatnánk: több előre megírt botránykrónika és leleplezési forgatókönyv hever távoli országok tekintélyes intézményeinek páncélszekrényeiben" - írta Kereskényi Sándor. Az újságíró szerint ha román demokrácia keretei tágulnak, "nekünk csak jó lehet." - Mennyire züllött lehet itt a közéleti szereplőgárda? /Kereskényi Sándor: Mosás és mosakodás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 6./

2000. május 9.

Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2000. május 26.

Mandula Tibor történelemtanárt választották az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya frissen megalakult szatmárnémeti fiókszervezete elnökének. Mandula elmondta, hogy a munkaközösségnek jelenleg több mint 25 tagja van - irodalmárok, nyelvészek, történészek, régészek. Szeretnének egy tanulmánykötetet kiadni. A fiókszervezet alkotóműhelyt akar kialakítani. Háromhavi rendszerességgel fognak ülésezni. Ilyenkor kerülhet sor egy-egy kisebb terjedelmű szaktanulmány bemutatására, megvitatására és értékelésére. /Kereskényi Sándor: Mandula Tibor elnök: Az EME szatmárnémeti fiókszervezetének komoly tervei vannak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./

2000. június 8.

Kabai István mérnök, Szatmárnémeti RMDSZ-elnöke leszögezte, hogy a választások szatmárnémeti vonatkozású eredményei az RMDSZ szempontjából részint kielégítőek, részint elgondolkoztatóak. Kielégítőek, mert eggyel növelték tanácsosaik számát, másrészt polgármester-jelöltjükre a vártnál kevesebben szavaztak, sőt, több mint kétezer magyar szavazó voksolt Horea Anderco független jelöltre. A szavazók többsége nem tudta, hogy Horea Anderco és Ilyés Gyula személy szerint mennyit tett a városért. Nem hangsúlyozták eléggé: Ilyés Gyula alpolgármesternek köszönhető, hogy télen volt meleg víz, hogy megoldódott 2-3 óvoda fűtésgondja stb. /Kereskényi Sándor: Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke: Mi nem akartunk dicsekedni, és dicsekedett más a mi eredményeinkkel! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2000. június 24.

Jún. 28-án Szatmárnémetiben a Szent István Kör megemlékezik a trianoni békeszerződés 80. évfordulójáról. Thoroczkay Sándor köri elnök bevezetője után Végh Balázs Béla tartja meg Trianon a két világháború közti magyar irodalomban című előadását, majd befejezésképpen Kereskényi Sándor vázolja a román történetírás Trianon-képét. Az emlékülés helyszíne az RMDSZ-székház. Elmondható: a magyar elit máig nem dolgozta fel - sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem pedig politikailag - Trianon tragikus üzenetét. /A Szent István Kör trianoni emlékülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

2000. július 14.

Két évvel ezelőtt alakították meg Identitas Alapítványt, emlékezett vissza a kezdetre Varga Attila parlamenti képviselő, az alapítvány elnöke. Az Identitas Alapítvány a Szatmár megyei civil társadalom egyik jelentős tényezőjévé vált. Tavaly jótékonysági gálaestet szerveztek, amelynek eredményeképpen 28 millió kerülhetett a Proszcénium Alapítvány számlájára, a Harag György Társulat támogatására, és 105 milliót fordíthattunk a székház felújításának a befejezésére. Az alapítvány támogatta a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny és a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megszervezését, és saját könyvkiadási programmal, szabadegyetemi előadás-sorozattal rukkolt elő. Jelenleg az önkormányzati tisztségviselők folyamatos (négyéves időszakot felölelő) képzését készítik elő. Pataki Csaba mérnök, alapítványi igazgató jelenleg a Szatmár megyei településekről készítendő demográfiai és szociológiai felmérések témaköreinek meghatározásán dolgozik. Tervezik egy társadalomtudományi könyvtár létrehozását is. /Kereskényi Sándor: Varga Attila elnök: Az Identitas Alapítvány korszerű információközvetítő központtá szeretne válni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2000. július 29.

A Reform Tömörülés szellemi atyjának, eszmei mentorának Tőkés László református püspököt, a Szövetség tiszteletbeli elnökét tudja a közvélemény. Magának az RT létrejöttének a történelmi előzménye az a bizonyos neptuni találkozó, amelyről Frunda György, Tokay György és Verestóy Attila utólag tájékoztatta az SZKT-t (ami nem csoda, hisz az RMDSZ politikai pozícióját tették nem hivatalos alku tárgyává) - és amelyre Tőkés Lászlót természetesen elfelejtették meghívni. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy az RMDSZ képviseletét, vezetését elbitorlókkal szemben feltétlenül létre kell hozni egy belső ellenzéket - amely szükség esetén testületileg is képes fellépni velük szemben. Az RT a belső pluralizmus kikövetelésével rugalmasabb politizálást tett kívánatossá, és jelentősen megkönnyítette a (különben elkerülhetetlen) pályakorrekciókat is. Kereskényi Sándor újságíró szerint az RT némileg elkülönül a "hivatalos" RMDSZ-től, funkcionálisan azonban kiszakíthatatlan belőle, mert a FIDESZ-nek pontosan így van szüksége rá.Van külön RT-ideológia (egyfajta erdélyi színezetű nemzeti liberalizmus), de nincs külön RT-stílus. Az RT vezetői ugyanis rámenősségben kezdik felülmúlni azokat, akiket hajdan oly szívesen bíráltak emiatt. Sokan úgy gondolják: az RT-nek gyakorlati mestere is van. Ez utóbbi éppen a "baloldaliak", körének oszlopos tagja - a dúsgazdag udvarhelyi szenátor, Verestóy Attila /Kereskényi Sándor: Két mester. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./

2000. augusztus 22.

Keresztény-konzervatív-nemzeti hagyományainkat is őrizni és gyarapítani kell! hangsúlyozta Boór Béla nyugalmazott pedagógus Szatmár megye legelismertebb, legtekintélyesebb nevelőinek egyike, az Antall József Baráti Társaság társelnöke. ″Nemzeti és kisebbségi létünk egyaránt válságokkal küszködik. Sem az anyaországi, sem a romániai politikai elit nem alkalmas arra, hogy a nemzetmentés misszióját betöltse. Mindkettő haszonlesőbb és megalkuvóbb annál, semhogy ténylegesen a nemzet és a kisebbség jövőjének szolgálatára lehetne.″ Boór Béla elmarasztalta az RMDSZ-t, mondván: számára sokszor fontosabb volt bizonyos látszateredmények elérése, mint az, hogy az erdélyi magyarság ügyét valóban képviselje. /Kereskényi Sándor: Boór Béla, az Antall József Baráti Társaság társelnöke. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2000. augusztus 30.

Sipos Miklós református esperest kifejtette, hogy a családok helyzete egyre nehezebb, egyre bizonytalanabbá válik a család értékközvetítő szerepe. Az apa tekintélye megcsappant, az anya egyre több időt tölt a családon kívül. A református családok helyzetén javítani kell, de az egyháznak nincs megfelelő anyagi háttere. /Kereskényi Sándor: Sipos Miklós, szatmári református esperes. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./

2000. augusztus 30.

A Szatmár Megyei Tanfelügyelőségen Maria Gazdac tanfelügyelőnő foglalkozik az óvodák ügyével. Gazdac szerint nem igaz, hogy a tanfelügyelőség nem fordít elég gondot a magyar és német tannyelvű óvodai csoportok problémáinak a kezelésére. Szatmárnémetiben a 20-as számú óvodában nem akarják erőszakkal megszüntetni a magyar csoportokat, ha szükséges, indítunk magyar tannyelvű csoportot is. A német tannyelvű óvodák helyzete is javulófélben van. /Kereskényi Sándor: A magyar és német tannyelvű óvodák helyzete javulóban van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998