udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Keresztes Sándor

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1993. október 29.

Nov. 4-6-a között Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4.- Kolozsvár, 1972. márc. 13./ emléknapokat rendeznek Csíkszeredában, szülővárosában. Venczel József intézményszervező, pedagógus, sokoldalú tudós társadalomkutató volt. Sorra születtek meg alapvető munkái. 1950-ben letartóztatták, tizenkét évig ült börtönben, csak 1969-ben folytathatta tudományos munkásságát. /Gagyi József: A társadalomkutatás tudósa. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./ Venczel József pályaképét Antal Árpád rajzolta meg. /Antal Árpád: Venczel József életpéldája (1913-1972). = Keresztény Szó (Kolozsvár), nov., folyt. dec./ Magyarországon okt. 29-én Heves városában tudományos ülésszakon emlékeztek Venczel Józsefre, az előadók Kolozsvárról, Sövényfalváról, Csíkszeredából, Újvidékről, Saarbückenből, Budapestről érkeztek. Az emlékülésen az Országos Széchényi Könyvtár által összeállított dokumentációs kiállítás nyílt, majd felavatták Vetró András /Kézdivásárhely/ szobrászművész Venczel József-domborművét. Este pedig a helyi katolikus templomban bemutatták a csíksomlyói misztériumjáték Venczel-féle feldolgozását. /(lit): Venczel József-emlékülés Hevesen. = Új Magyarország, nov. 4./ A meghívón szerepeltek az emlékülés védnökei: Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Keresztes Sándor vatikáni magyar nagykövet és dr. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az emlékülés támogatói - többek között - a Barankovics István Alapítvány, az Erdélyi Szövetség, az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete, a Márton Áron Társaság és a Széchenyi Társaság.

1994. szeptember 15.

Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója.

1996. február 2.

A választásokra készülő Romániában a belpolitikai helyzet az idén nem kényszeríti ki a megállapodást Magyarországgal szemben, a román tárgyaló fél nem elég rugalmas a kisebbségi kérdésben, állapította meg Szent-Iványi István külügyi államtitkár febr. 2-án, a kisebbségi televíziózásról szóló, Visegrádon megrendezett tanácskozáson. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy látta. hogy a szlovákiai és a romániai magyar kisebbségi kérdés mögött a szomszédos országok belső demokráciájának gondjai húzódnak meg. Tabajdi Csaba vitába keveredett a kerekasztalon részt vevő ellenzéki képviselőkkel. Csapody Miklós /MDF/, Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Lányi Zsolt /FKGP/ és Keresztes Sándor /KDNP/ bírálta a koalíciós kormányt, mert az euroatlanti integrációért cserében elhanyagolja a határon túli magyar kisebbség képviseletét. A kisebbségi magyarság helyzete ma rosszabb, mint a korábbi években, állapították meg. Tabajdi Csaba visszautasította azt, hogy a jelenlegi helyzet rosszabbodása összefüggésben lenne a megkötött alapszerződésekkel. /Népszabadság, febr. 3./

1998. június 5.

A kormány máj. 27-én hozott, 1074. számú határozatával több közalapítvány okiratát módosította, amint ez kiderült a Magyar Közlöny legújabb, 44. számából. A határozat szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumi tagsága alól - megbízása lejártával - felmentették Burgert Róbertet, Entz Gézát, Kardos Bélát, Tóth Istvánt és Vígh Károlyt. Egyidejűleg 1998. május 16-tól 1998. szeptember 30-ig Beke Katát, Gellért Kis Gábort, Illyés Mártát, Jászkúti Lászlót, Kávássy Sándort, Keresztes Sándort, Komlós Attilát, Laborczi Gézát, Németh Zsoltot, Pozsgay Imrét, Székelyhídi Ágostont és Szűrös Mátyást kéri fel a kurátori teendők ellátására. A kuratórium elnökének Szűrös Mátyást, a kuratóriumi titkári feladatok ellátására Beke Katát kérték fel. A határozatban a kormány a felügyelő bizottsági tagsága és elnöki tiszte alól felmentette Lábody Lászlót és a kuratóriummal megegyező időtartamra a tagsági teendők ellátására Donáth Lászlót, Papp Juliannát és Petróczi Sándort kéri fel. A kormány a felügyelő bizottság elnöki tisztének betöltésére Petróczi Sándort kérte fel. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy váratlanul történt a felmentés, mert azok, akiknek távozniuk kellett, nem akarták elfogadni a Tabajdi Csaba államtitkár által támogatott személyt. /Magyar Nemzet, jún. 5./

2007. szeptember 21.

A XII. Kárpát-medencei Napok keretében az öt éve elhunyt Bálint Tiborra /Kolozsvár, 1932. jún. 12. - Kolozsvár, 2002. jan. 28./ emlékeztek Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Az eseményen két kolozsvári színművész – Sebesi Karen Attila és Keresztes Sándor olvasta fel novelláit. Bemutatták a Vallomás repedt tükör előtt című, most megjelent kötetét is, melynek kiadását a Magyar Kultúra Alapítvány és az Örmény-Magyar Baráti Társaság támogatta. Bálint Tibor idén lett volna 75 éves. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Bálint Tiborra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998