udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kertész Melinda

2005. január 7.

A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület január 4-én két Magyarországon élő költő, Czegő Zoltán és Kaiser László vendégszereplésével kezdte el ez évi rendezvénysorozatát. Kaiser László az olvasástól egyre inkább elforduló fiatal generáció magatartásáról beszélt. Czegő Zoltán szerinte a társadalom idézi elő bajt azzal, hogy szabadosságot és a szórakozási lehetőségek megszámlálhatatlan formáját kínálja az egyénnek. /Kertész Melinda: Bánkódó költők – derűs olvasók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2005. február 1.

Január 28-án, a brassói Reménység Házában került sor a Civil Brassó 2005 címet viselő kiadvány bemutatására. Puskás-Bajkó Gábor, a brasso.ro internetes oldalt működtető Timega Design Kft. vezetője munkatársaival, Kertész Melindával és Bardócz Péterrel együtt állította össze a könyvecskét, amelyben megtalálhatók a brassói magyar óvodák, iskolák, egyházak, egyházi-szervezetek, egyesületek, alapítványok, magyar művészek, zenészek, a Brassói Lapok, a helyi magyar televízióadók és szerkesztőik. Héjja Gyula, a Brassai Társaság elnöke mondott beszédet. Bálint Ferenc tanár, a helyi televízióadások szerkesztője, a Brassai Társaság ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, meg kellene tanulni a jóra való törekvésben összefogni, mert egymás ellen már tudunk. A Brassói Lapokat képviselő Ambrus Attila főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a könyvecske bővíthető, a jövő évi kiadásig interneten is hozzáférhetővé kellene tenni. Az esten fellépett a Grimasz színjátszócsoport. /Tóásó Áron Zoltán: Civil Brassó 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2006. július 24.

Kapcsolatépítő munkatábor zajlik a Brassó megyei Székelyzsomboron, Nyírő József szülőfalujában. Táncház, filmvetítés, játék, zene, móka s egyéb meglepetés, jelzi a művelődési ház falán lógó napi programlap. A tizenhatodik alkalommal megszervezett kapcsolatépítő munkatábor résztvevői az előző évekkel ellentétben idén egyetlen csoportban munkálkodnak. A hetvenöt táborlakó legtöbbje visszajáró vendégei a tábornak. Ötvenen a budapesti Berzsenyi Dániel Középiskola diákjai, huszonöten pedig a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumból érkeztek. A testvériskolai kapcsolat révén a brassói és a budapesti középiskola diákjai megismerték egymást, és értékes munkájukkal segítik a falu lakóit. Az első néhány évben a diákok a falu fölött őrködő parasztvárat tatarozták. Holland segítséggel megvásárolták a falu központjában álló Zólya-portát, és a falubelieknek nyújtott segítség mellett elkezdődött a több mint száz éves parasztporta felújítása. /Kertész Melinda: A véndiákok is visszavágynak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

2006. augusztus 7.

Jó hangulatban telt a tordaszentmihályi falunapok keretében megrendezett néptánctalálkozó: hat román és három magyar tánccsoport lépett színpadra – számolt be Zeng János, Tordaszentmihály polgármestere, aki elmondta: 2000-ben, az első találkozóra csehországi, görögországi, de török és bolgár csoportok is eljöttek. Népviseletben is felvonultak a táncosok. A falunapon Mihály vajda szobrát leleplezték a polgármesteri hivatal kertjében. /Kertész Melinda: Népviseletes ünneplés Tordaszentmihályon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

2006. augusztus 31.

„Fontos, hogy a hatékony együttműködés érdekében évente egyszer a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ernyője alá tartozó szervezetek találkozzanak, erre tábor keretében nyílik igazi lehetőség, mondta Sándor Krisztina MIT-elnök. Előzőleg eredményes volt az erdélyi biciklitúra, amelyen a fiatalok Tekerj rá! címszóval az autonómia fontosságára hívták fel a figyelmet. A hét ifjúsági szervezetet tömörítő ernyőszervezet a hétvégén, Csíkszépvízen szervezi meg a III. MIT-tábort, amelynek során az autonómiamozgalom folytatását szeretnék kidolgozni. A táborban más meghívott erdélyi ifjúsági szervezetek képviselői, illetve ifjak is részt vesznek. /Kertész Melinda: MIT-tábor: az autonómia jegyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2006. október 4.

„Ebben az országban a román nyelv nem fakultatív” – ez a román nyelvű felirat olvasható a Kolozsvár központjában lévő Ema nevű bár falán. Vlad Rusu báros szerint nem sértő ez a kijelentés, ez a falfirka nem diszkriminatív jellegű, azonban érvekkel nem tudja alátámasztani állítását. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke elítélendőnek találta a kolozsvári kocsma falfeliratát. A törvény határait súrolja a felirat, jelentette ki Asztalos. Az eset kapcsán felelevenítette a 2006. április elsején ugyancsak Kolozsváron történt esetet, amikor egy vendéglő tulajdonosának az az ötlete támadt, hogy a létesítmény ablakára kiírja: magyarokat nem szolgálnak ki. Elmondta, első lépésként a felirat eltávolítását fogja javasolni. /Kertész Melinda: A báros nem érti, miért sértő a felirat a kolozsvári kocsmában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

2006. október 23.

Vicén a kultúrház színpadán népviseletben táncoltak. Tizenkilenc Beszterce-Naszód és Kolozs megyei településről jöttek a tánccsoportok, népi zenekarok Vicére, a szórványban élő mezőségiek hagyományainak ápolására immár tizenegyedik alkalommal megszervezett találkozóra. „A szórványban élőket folyamatosan fenyegeti a beolvadás veszélye. Ezért fontos egy mezőségi rendezvény, amelynek célja a hagyományőrzés” – fejtette ki az esemény ötletgazdája, Lőrinczi Károly vicei plébános. Osztrovszki Erzsébet, az óradnai Magyar Kulturális Egyesület elnöke asszonykórust, zenekart és gyerektánccsoportot kísért Vicére. Elújságolta, hogy negyvenegy év elteltével sikerült újból beindítani a magyar nyelv oktatását Óradnán. „Az elmúlt évekhez képest érezhetően javult a találkozó színvonala” – értékelte a rendezvényt Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója. A vicei találkozó hatására kultúrházakat építettek és újítottak fel a térségben, a településeken néptáncegyüttesek alakultak. /Kertész Melinda: Színvonalas népünnepély a mezőségi Vice hagyományőrző találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998