udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kertész Mihály

2007. október 23.

A Janovics Jenő nevével fémjelzett kolozsvári némafilmes korszak jegyében zárult a 7. Filmtettfeszt a kincses városban. Az 1910-es, 1920-as éveket megidéző plakát- és fotókiállítás várta az érdeklődőket. Janovics Jenő a magyar népi, nemzeti motívumokat, témákat felvállaló filmkészítés mellett tört lándzsát, szemben a budapesti filmstúdiók többségének univerzális, nemzetközi sémákat követő irányával. Janovics honosította meg a magyar mozgókép történetében az irodalomra támaszkodó filmes szemléletmódot, így született meg például a Petőfi-dalciklus vagy a Tetemrehívás filmadaptációja. A némafilmes napon vetítették Janovics Jenő A világrém (1920) és Az utolsó éjszaka (1917), valamint Fekete Mihály A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) című restaurált filmjeit. Zágoni Balázs, a Filmtett folyóirat főszerkesztője bejelentette: jövő év elejétől a Filmtett nyomtatott formáját felváltja az internetes megjelenés. Janovics Jenő (1872–1945) színházi és filmrendező, színész, színházigazgató. 1896-ban szerződött a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, 1905 és 1930 között vezette a kolozsvári teátrumot. Erdély Romániához csatolását követően felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar színjátszás ügyének bátor vállalásával és az új intézményi keretek kiépítésével. 1936-ban több régi színésztársával megszervezte a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A magyar filmkészítés úttörője volt, 1913-ban ő teremtette meg a kolozsvári filmgyártást. 1913 és 1919 között hetvenkét játékfilmet gyártott. Az 1914-ben alapított Prója – Projectograph Janovics –, később Corvin, majd Transsylvania Filmgyár nevével fémjelzett korszakot a kolozsvári filmgyártás aranykoraként tartják számon. Irányítása alatt kezdte rendezői karrierjét Korda Sándor, nála kapta első, nagyobb szabású feladatait Kertész Mihály. A kor legnagyobb színészegyéniségeivel, többek között Blaha Lujzával, Jászai Marival, Szentgyörgyi Istvánnal dolgozott. 1945 júniusában újra átvette a kolozsvári színház igazgatását, a Bánk bán-bemutató előkészületei közben érte a halál. /Papp Attila Zsolt: A „hőskor” lenyomatai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998