udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Keszeg Anna

2006. január 17.

Az utóbbi évtizedekben központba került a kollektív és individuális életpályák, valamint az életpályák narratív reprezentációjának vizsgálata. Alig van olyan tudományterület, amely a maga terminológiájával ne definiálta volna újra az élettörténetet, a biografikus történetet, annak műfaji, ontológiai és pragmatikai specifikumait. A kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke január 20-án tart konferenciát erről a kérdésről. Néhány cím az előadásokból: Niedermüller Péter (Humboldt Egyetem, Berlin): Élettörténet, emlékezet, emlékezetpolitika; Tóth Zsombor (BBTE, Kolozsvár): Homo scribens. Megjegyzések a kora újkori magyar és latin élettörténetekhez; Keszeg Anna (ELTE, Budapest): Az irodalmi jelenség és az önéletírás a kortárs franciaországi történeti kutatásokban; Szabó Levente (BBTE, Kolozsvár): Az irodalmi élettörténetek piacosítása és a vizualitás piacszerző ereje a XIX. század közepének magyar irodalmában; Mohay Tamás (ELTE, Budapest): Egyének és életutak; Keszeg Vilmos (BBTE, Kolozsvár): Biografikus narratívumok populáris regiszterekben. /Emberek, életpályák, élettörténetek. Mire használható az élettörténet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2007. február 9.

Keszeg Anna Párizs-rekonstrukciók /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét mutatták be Kolozsváron. A rendezvényen a közönség a fiatal szerző első kötetével ismerkedhetett meg. Keszeg Anna párizsi élményeit örökíti meg, mintegy sajátos körképet nyújtva a francia főváros jelenlegi művészeti, tudományos és köznapi életéről. A kötet részletei 2003–2004 folyamán jelentek meg havonta a Korunk folyóirat Párizsi napló című rovatában. /Márton Éva: Párizsi töredékek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

2008. november 15.

Márciustól Balázs Imre József vette át a Korunk folyóirat főszerkesztői teendőit. Azért merte elvállalni, mert 1999 óta dolgozik a lapnál. A tematikus szerkesztés megmarad, de a témát sok szempontból, és alaposan fogják körüljárni. Jelenleg nincs olyan lapterjesztői hálózat Romániában, amelyik minden magyarlakta városba elvinné a folyóiratot. Az internetes változattal azokhoz az olvasókhoz tud eljutni a Korunk, akik másként nem olvashatnák el. A májusi számtól jelen vannak a magyarországi országos lapterjesztői hálózatban. 1990-től, amikor Kántor Lajos vette át a főszerkesztői teendőket, időről időre változott a szerkesztői csapat. A változás után Salat Levente, Visky András dolgozott itt, aztán Selyem Zsuzsa, később Demeter Szilárd, Szabó Géza és mások. A mai szerkesztők között pedig már vannak olyanok, akik a nyolcvanas években születtek. Két új szerkesztőségi tag van, Keszeg Anna, aki a társadalomtudományi, antropológiai jellegű írásokért felel, Zakariás Ágota pedig egyrészt a Korunk Galéria szervezését vette át, másrészt a lap képanyagát és művészeti írásait szerkeszti. A Korunk nemcsak folyóirat, hanem könyvkiadó, képzőművészeti galéria is, és egyfajta képzési központtá is vált /Korunk Akadémia néven futó programok/. Szabadegyetemi jellegű előadásokra is sor kerül. Balázs Imre József emellett a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékén 20. századi irodalmat tanít. -A mai erdélyi magyar irodalom minden generációjában vannak olyan szerzők, akik jelentős munkákat hoznak létre, Szilágyi Istvántól Király Lászlóig és Kovács András Ferenctől Láng Zsoltig, Visky Andrásig, vagy a legfiatalabbakig. Kiegyensúlyozott irodalmi élet van. /Köllő Katalin: Mindenkinek ajánlom: merjen és tudjon egyedül lenni önmagával. Beszélgetés Balázs Imre Józseffel, a Korunk főszerkesztőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2008. november 25.

A Korunk nemcsak egy folyóirat, hanem tudást, szakértelmet különböző csatornákon felhalmozó műhely – mutatta be november 22-én Balázs Imre József főszerkesztő a folyóiratot, amelyhez évek óta könyvkiadó és képzőművészeti galéria is tartozik. Balázs Imre József Horváth Andor főszerkesztő-helyettessel és Keszeg Anna szerkesztővel érkezett Marosvásárhelyre, a Látó Irodalmi Színpad estjére. Elsősorban a témák sokféleségének feltárására törekszenek, a Korunk lapszámait különböző szaktudományoknak szentelik. A tematikus szerkesztés előnye, hogy jobban felkelti a figyelmet, tartósabbá teszi a folyóiratot. A jövő évtől a tematikus tömb mellett számos egyéni rovat, könyvkritika is helyet kap majd. Budapesten a Bem mozi kávézójában működő Budai Portárban a Korunk lapszámai, illetve a folyóirat társintézményeként működő Komp-Press Kiadó könyvei is megtalálhatók. /Nagy Székely Ildikó: "A megkomponált szépség őrizői" = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/

2008. december 17.

December 15-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán mutatták be Virginás Andrea Az erdélyi prérin /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét. A szerzővel Boné Ferenc, a Sapientia EMTE Média Tanszékének gyakornoka és Keszeg Anna, a kötet szerkesztője beszélgetett. Virginás Andrea a Filmtett folyóiratnál olvasószerkesztőként dolgozott. Könyvében a ’60-as, ’70-es és ’80-as években megjelent újságcikkeket olvasva próbált meg teljes képet kialakítani. Egy fejezetet Bodor Ádámnak szentelt. Balázs Imre József szerint Virginás Andrea könyve a populáris és a regionális kultúrával való foglalkozás terén ez idáig elvégzetlen munkára figyelmeztet. /”Produktum és vágy”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2009. január 15.

Az Érték és történelem /Pro Philosophia Kiadó/ című kötet tanulmányai az axiológia és a történelemtudomány kapcsolatát a kortárs francia és német történetfilozófiában, a jogfilozófiában, a történetírásban és a média területén vizsgálják – mondta Kovács Barna doktorandusz a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Filozófiai Szakbizottsága, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által január 13-ém tartott könyvbemutatón Kolozsváron, az EME dísztermében. A kötetet szerkesztő Egyed Péter egyetemi tanár mellett a tanulmányok szerzői közül Keszeg Anna, Soós Amália-Mária, Rigán Loránd és Zuh Deodáth volt jelen. A mű létrejöttéhez hozzájáruló hét kutató (a jelenlévők mellett Nagy Erika és Petres László) kérdése az volt, hogy lehet-e értékekre való vonatkoztatás nélkül beszélni a történelemről, illetve, hogy milyen értékek ragadhatók meg a történelemben. A kiadvány a Sapientia Kutatási Programok Intézetén belül folytatott, Egyed Péter által irányított közös kutatómunka eredményeit tartalmazza. Keszeg Anna írása a Louis Marin francia filozófus műveiben megjelenő reprezentáció, elbeszélés és történetírás szerepét vizsgálja, Egyed Péter pedig arra világít rá, hogy értéksemleges társadalom- és történelemtudomány nem létezik. Nagy Erika kifejtette: a jogi értékrendszer nem függetlenedhet az erkölcsi értékektől, ennek ellenére lényeges a jog és az erkölcs közötti különbségtétel. Soós Amália-Mária a média elméletben megfogalmazott értékeinek (becsületesség, pártatlanság) gyakorlati megnyilvánulásaival (siker, pénz, agresszió és karrier hajszolása) foglalkozott, Rigán Loránd tanulmányának következtetése az volt, hogy a nietzschei nihilizmus kérdése nem oldódik fel a posztmodern korban. A megjelent szerzők is beszéltek. Soós Amália szerint több pozitív értéket hordoznak magukban a kisebbségi médiaintézmények, mint a többségiek. Az érték és történelem közötti kapcsolat megközelíthetőségének sokféleségét emelte ki a közönség soraiban ülő Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, aki a székelyek és a magyarok történelme közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A székely szervezett nép, létező belső törvényeit a gyakorlati életben is tudta érvényesíteni az idők folyamán – mondta. Hozzátette: a történelemírás csak akkor lehet objektív, ha a történész elismeri a források fontosságát. /Ferencz Zsolt: Filozófusok az axológia és a történelemtudomány viszonyáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2009. március 30.

A színház emeleti előcsarnokában szervezett kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 27-ém a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak a színházi világnap alkalmából szervezett programja. A Média és politika című fórumon a délután folyamán előadott III. Richárd című drámát több nézőpontból értelmezhette a nagyközönség. Hatalmas taps követte William Shakespeare III. Richárdját, a Tompa Gábor által rendezett, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház művészei által előadott produkciót. Tompa Gábor, a színház igazgatója színpadra hívta a társulat legidősebb színészét, a 95 éves Senkálszky Endre érdemes művészt. Ezt követően nevezte meg az idei Bánffy Miklós Vándordíj díjazottját, Bíró Józsefet. A fórumon a BBTE oktatói közül Ungvári Zrínyi Imre etikatanár, Szabó Levente irodalomtörténész, Salat Levente politológus, Keszeg Anna szerkesztő volt jelen, a házigazda szerepét pedig Tompa Gábor és Visky András töltötte be. /Ferencz Zsolt: Színházról, a média és a politika tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2009. június 22.

A filozófiai kultúra ápolása, a filozófia népszerűsítése, a szakirányú kutatások és a filozófia középiskolai oktatásának támogatása, lap- és könyvkiadást, konferenciák és egyéb rendezvények megszervezése – többek között ezeket tűzte ki céljául az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság (EMFT), amelynek alakuló ülését június 19-én tartották Kolozsváron. Ülésvezetők: Egyed Péter, Keszeg Anna és Ungvári-Zrínyi Imre. Erdélyben jelenleg Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) folyik filozófiai szakképzés. Ezen kívül a magyar tannyelvű középiskolákban vagy magyar osztályokban több tucat tanár oktat filozófiát és más társadalomtudományokat. Az EMFT keretében munkacsoportok jönnek létre, amelyek tevékenységében bárki részt vehet. Az alakuló közgyűlésen az EMFT elnökévé Egyed Péter egyetemi tanárt (BBTE) választották, az elnökség további tagjai Kovács Barna, Schmidt Dániel, Soós Amália, Zuh Deodáth, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd, Bajnai Botond és Horváth István. /Fall Sándor: Megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2009. november 9.

A hétvégén Szászvároson Vetési László szórványmissziós lelkész kezdeményezésére neves előadók ismertették a 250 éve Nagyenyeden született, és 1816-ban Tordoson elhunyt teológus, költő, matematikus és filozófus, a magyar felvilágosodás személyiségének, Sipos Pálnak sokrétű munkásságát. A nagyenyedi kollégiumban felcseperedő Sipos Pálról elsőként a neves alma mater nemrég végzett tanítványa, Maxim Orsolya tartott előadást. Az életrajz végigvezette a hallgatóságot Sipos Pál életútjának jelentősebb állomásain Nagyenyedtől Szirákon, Frankfurton, Göttingenen és Bécsen keresztül vissza Szászvárosra, majd Sárospatakra, illetve ismét a Hunyad megyei Tordosra, ahol református lelkészként szolgált halálig. Sipos Pál korában leginkább matematikusként vált ismertté, ő alkotta meg az ellipszis kerületének meghatározására ma is kiváló eljárást és az izométernek nevezett, csigavonal élű vonalzót, mellyel tetszőleges arányba osztható fel bármely körív. Sipos Pál kitűnő filozófus is volt. Filozófiai jellegű írásainak nagy része a kor cenzúrája miatt kiadatlan maradt, fogalmazott Egyed Péter filozófiatörténész, aki a nagy erdélyi triász tagjaként: Köteles Sámuel, Körmöczi János mellett emlegette a filozófus Sipos Pált. Benkő Samu művelődéstörténész, Sipos Pál munkásságának egyik alapos kutatója, a több mint harminc évvel ezelőtt megjelentetett tanulmánya kapcsán hangsúlyozta: a sötét időkben különösen fontos volt beszélni a magyar értékekről, tudatosítani azt, hogy a magyarság az elmúlt ezer évben, jelentős alkotásokkal, igazi értékekkel tudott hozzájárulni az európai fejlődéshez. Sipos Pál irodalmárként is nagyszerűen megállta a helyét. A Naláczy, Teleki, Barcsay családok „udvari költőjeként” csodálatos könnyedséggel írt ma is megragadó menyegzői vagy épp temetési verseket. Ezekből ismertetett néhányat Egyed Emese irodalomtörténész. Juhász Tamás teológiai professzor a sokoldalú tudós teológiai munkásságát ismertette. Keszeg Anna a tudós-teológus-költő szászvárosi időszakát mutatta be. Itt érték a fiatal tanárt a Horia féle 1784-es lázadás borzalmai: a Hunyad és Fehér megyei mészárlások. A bécsi udvar sokáig tétlenül nézte a pusztítást, tiltva a katonai ellenállást. Sipos, hogy megvédje Szászváros lakosságát cselhez folyamodott: katonai dobokat veretve elhitette a környéken ólálkodó román felkelőkkel, hogy már erős hadsereg védi a várost. Józsa Miklós nagyenyedi tanár tisztelettel említette Simon János és Demény József kollégáinak nevét, akik Nagyenyeden elsőkként kezdték kutatni Sipos emlékét. Jelenleg Dvorácsek Ágoston tanár, a Fenichel Sámuel önképzőkör vezetőjeként karolta fel a nagy tudós munkásságának kutatását. /Gáspár-Barra Réka: Sipos Pál emlékkonferencia Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998