udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Keszthelyi Gyula

1991. május 14.

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. augusztus 16.

Keszthelyi Gyula, a Határon Túli Magyarok Titkárságának kormányfőtanácsosa a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta, hogy a romániai magyar fiataloknak nehéz bejutni az egyetemekre. Romániában 808 magyar fiatal tanul bizonyos tárgyakat magyarul az egyetemeken. Ebből közel 500-an Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárképző fakultásain, készázvalamennyien pedig Marosvásárhelyen, az orvosin részesülnek részleges anyanyelvi oktatásban. Amíg nincs teljes magyar nyelvű főiskolai hálózat, addig a magyar gyerek elbizonytalanodik, inkább magyarországi egyetemet választ. A romániai magyarság legfontosabb gondja a gazdasági helyzet. A gazdasági létbiztonságot kellene megteremteni. Szükség lenne magyar hitelszövetkezetekre, hitelintézetre. A román szélsőségeknek az az állítása, hogy önálló magyar iskolák létesítése szeparatizmushoz vezet, hamis állítás. A két világháború között önálló magyar gimnáziumok léteztek, a második világháború után rendkívül kiterjedt volt a magyar oktatási hálózat. Jelenleg viszont, amikor a választópolgárok 7,3 %-a az RMDSZ-re szavazott, a magyar gyermekeknek mindössze 4,6 %-a jár magyar líceumi osztályokba. /Zudor János: Beszélgetés Keszthelyi Gyulával, a magyar kormány mellett működő Határon Túli Magyarok Titkárságának kormányfőtanácsosával. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1992. február 10.

Egyes román lapok képtelen vádakat tartalmaznak. Egy példa: egyes magas funkcióban levő magyarországi személyek, például Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos és Entz Géza államtitkár "felkészítik" az RMDSZ-t és a magyar egyházakat arra, hogy követeljék Erdély Magyarországhoz csatolását. /Romanul (Bukarest), febr. 10-16./

1992. február 21.

A Romania Mare febr. 21-i számában Furo Iuliu Ioan támadta a Határon Túli Magyarok Titkárságát, személy szerint Entz Géza államtitkárt és Keszthelyi Gyulát, akik látogatást tettek Romániában, felkérve a román Külügyminisztériumot, tisztázza, mi volt látogatásuk célja, vajon Erdély Magyarországhoz való csatolását kérő memorandum ügyében tárgyaltak az RMDSZ-szel? /MTI, Romania Mare, febr. 21./

1992. március 25.

A szélsőséges nacionalista román lapok rendszeresen hírt adnak kitalált dolgokról, Például magyar összeesküvésről. Az egyik ilyen lap, a Totusi Iubiera, ebben Horia Brestoiu azt állította, hogy új földalatti mozgalmat kezdeményeztek Erdélyben Románia egységének megbontására. A mozgalmat a magyar kormány hivatalos tényezői irányítják. A "szigorúan titkos" okmány szerint az erdélyi magyarok Erdély Magyarországhoz csatolását kérelmezik. Ezt a memorandumot egy "elmagyarosodott zsidó", volt kolozsvári újságíró hozta Erdélybe. Ugyanerről a másik hasonló lap, a Romanul azt írta, hogy Keszthelyi Gyula és Entz Géza Romániába érkezett, hogy összeköttetést teremtsen a magyar nemzetiség vezető képviselőivel, az RMDSZ-szel, az egyházak képviselőivel, Szőcs Géza szenátorral, szintén a "memorandum" terjesztése ügyében. /Márki Zoltán: Memorandum-ügy Kolozsvárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1992. március 31.

Az elképesztő valótlanságokat közlő szélsőséges, nacionalista sajtóban közölt egyik cikket hozta magyar fordításban a lap. Petre Valeriu a Romanul 10. számában azt állította a magyarországi vezetők interetnikai konfliktust akarnak kiprovokálni Erdélyben. A cikkíró Entz Géza államtitkárt vezérőrnagynak nevezte, aki tanácsosait, Bálint-Pataki Józsefet és Keszthelyi Gyulát /ahogy a lap írta: Pataki Bálnt Iosif és Keszthelyi Erik Gyula (volt Linzinger) küldi. Ezek a tanácsosok követelik erőszakos akciók kirobbantását? Ilyen hangvételű az egész cikk. /Pokoli manipuláció. = Média (Nagyvárad), márc. 31./

1992. június 27.

Tordaszentlászlón jún. 27-én ünnepélyesen felavatták a falu névadójának, Szent Lászlónak a szobrát, Sántha Csaba szovátai szobrászművész alkotását. Ekkor tartották a Szent László napi kórustalálkozót, azonkívül megnyílt Györkös Mányi Albert kiállítása, ahol Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos olvasta fel Entz Géza államtitkárnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a hetvenéves festőművészhez intézett levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1993. január 15.

Az RMDSZ kongresszusán 327 szavazattal bíró küldött vesz részt, ebből 209-en a megyei és területi szervezeteket, 104-en a 13 pártot és szervezetet képviselik, ide tartozik a 14 elnökségi tag is. Az RMDSZ kongresszusára látogató magyar kormányképviselők, Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Kodolányi Gyula, Antall József miniszterelnök külpolitikai tanácsadója először Bukarestben keresték fel Viorel Hrebenciucot, a román kormány főtitkárát. Fölvetettük a romániai magyar kisebbség helyzetének általános kérdéskörét is - közölte a megbeszélés után Entz Géza. A neuralgikus kérdésekben a szerződéses viszonyok eloszlathatnák a gyanakvást, hiszen világossá tennék a kapcsolatok alapelveit. - Az RMDSZ kongresszusán megjelenik a Demokratikus Konvenció 18 tagszervezetének és pártjának valamennyi vezetője, képviselteti magát az Európa Tanács, az EDU, a Helsinki Watch, a Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi pártok képviselői. Jelen lesz Entz Gézán kívül Bálint-Pataki József, Keszthelyi Gyula, Kulin Ferenc, Csapody Miklós és mások. /Bogdán Tibor: Ma kezdődik az RMDSZ kongresszusa. Entz és Kodolány Bukarestből utazott Brassóba. = Magyar Hírlap, jan. 15./

1993. február 7.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

1996. április 11.

Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ volt főtitkára újabb dokumentumokat küldött a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének, ezeket folyamatosan közlik. Az első: Cáfolat - helyreigazítás címen reagált Molnos Lajos Ama bizonyos 700 000 forintok regénye /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ című, önmagát tisztázó írására. Ábrahám Dezső 1992 októberében Entz Géza államtitkár, a HTMH elnöke ígérvénye alapján 700 ezer forintot kifizetett Molnos Lajosnak és Bitay Csabának céltámogatásként az Erdélyi Magyar Kulturális Székház /Kolozsvár/ megvásárlására. Ezzel az összeggel nem számoltak el. A második dokumentum a Fővárosi Főügyészségen 1994. máj. 3-án felvett jegyzőkönyve, amely szerint Ábrahám Dezső átadta az NTA kuratóriumának valamennyi jegyzőkönyvét, a számlakivonatokat, az 1992. júliusáig vezetett naplófőkönyvet és előadta, hogy alapítványi célokra magánvagyonából mintegy 6-8 millió forintot fordított. Az 1993. jún. 4-i kuratóriumi jegyzőkönyv "valótlanságokat és torzításokat tartalmaz". A harmadik dokumentum Ábrahám Dezsőnek Entz Gézához írt 1994. jan. 10-i levele. A levél szerint a HTMH levélben feltüntette, hogy az NTA-nál van 3,5 millió forint a jelzett kolozsvári székház megvásárlására, ezt Keszthelyi Gyula főtanácsos szóban megerősítette, ennek ellenére ilyen összeg nem érkezett az NTA-hoz. Akkor az NTA számláján 700 ezer forint volt, ezt az összeget előlegként Ábrahám Dezső átadta Molnos Lajosnak. Az összeget később sem kapta meg az alapívány. Az NTA 1993. jún. 4-i ülésén Tőkés László püspök azt javasolta, hogy a kuratórium részesítse megrovásban Ábrahámot, amiért kifizette a 700 ezer forintot Molnos Lajosnak. Később az ülésről készült jegyzőkönyvet Kovács Miklós vádaskodó szöveggel ellátva továbbította a sajtóhoz. Ábrahám Dezső arra kérte Entz Gézát, hogy a fenti ügyben küldje el írásos nyilatkozatát a történtekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Megjegyzés: Ábrahám Dezső már sok ellentétes nyilatkozatot tett. 1993-ban például hangsúlyozta: egyesek arra következtettek, hogy Tőkés László, Csoóri Sándor és Szőcs Géza pénzeket vettek fel és nem tudtak elszámolni. "Kijelentem, hogy fent nevezett személyek semmi pénzügyi visszaélést nem követtek el. A szabálytalanságot én követtem el azáltal, hogy nem volt olyan könyvelésünk, mint egy nagyvállalatnak." /Ábrahám Dezső: Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 11./

1999. augusztus 19.

Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2000. április 28.

Keszthelyi Gyula kiállt Patrubány Miklós mellett, aki ellen a támadást a sajtóban a kolozsvári Szabadság kezdte: a teret átengedte a szorgos irodalmárnak, Kántor Lajosnak, aki támadást intézett Patrubány ellen. Patrubány válaszolt a rágalmakra, cikkét közölte is a kolozsvári lap. Úgy nézett ki, az ügyet lezárták, de Kántor Lajos öt év után újra felmelegítette a rágalmazást. Kántor diverziója sikerült, ezrek olvashattál nyomtatásban az ötéves rágalom friss kiadását. Keszthelyi megjegyezte, hogy mindazok, akik a legkövetkezetesebben ragaszkodtak ahhoz, hogy a Temesvári Kiáltvány 8. pontja szellemében minden politikai szerepre vágyó személy számoljon el a múltjával, ma már szinte teljesen eltűntek az erdélyi magyar közéletnek RMDSZ által ellenőrzött szeletéből. Patrubány egyike ezeknek. S az átvilágítást nem most kérte, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ elnökségi tagja volt. Keszthelyi hangoztatta: Ha van legitim magyar politikus Erdélyben, akkor Tőkés László mellett, Patrubány is az. Közéleti szerepvállalását nem 1990 tavaszán kezdte, hanem a 70-es években műegyetemi hallgatóként, aki Gáspár Sándor diákrádiójából Visszhang néven olyan fórumot hozott létre, amilyen még a napjainkban csak jó oldalairól emlegetett Bolyai Egyetem idején se létezett. Keszthelyi emlékeztetett, hogy a Lajtán innen (legalább is a Dnyeszterig terjedő területen) Patrubány hozta létre az első személyi számítógépet (le is gyártottak belőle több ezer darabot). A mikroprocesszorokról írt könyvéhez pedig a kontinensen elsőként mellékelt floppyt. /(Keszthelyi Gyula, Budapest): Az RMSZ-t átejtették. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2000. május 9.

Az RMSZ-t átejtették - állítja mindjárt cikke címében Keszthelyi Gyula, aki egyike azoknak, akik úgymond a tisztázás szándékával szóltak hozzá a lapban megjelent "Aki igent... és, aki nemet mondott Ceausescura" címmel, Mircea Valer Puscával készített interjúhoz (RMSZ. ápr. 18), amelyről mindjárt a bevezetőben megállapítja: "Tanulságos példája a zavarkeltésnek, a kósza hírek, pletykák terjesztésének." Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője visszautasította Keszthelyi Gyula állítását. Mircea Pusca maga is felmentette Patrubány Miklóst, akiről mindvégig feltételezte, hogy kényszer hatása alatt kért szót. Kántor Lajos nem tett mást, mint ismételten figyelmeztetett arra, hogy... lassabban a testtel. Az eddigi hozzászólásokból, állásfoglalásokból úgy tűnik: semmilyen tisztázási kísérlet nem történt. Gyarmath jelezte: "a magunk részéről lezártnak tekintjük az ügyet." /Gyarmath János: Ki akarja átejteni az RMSZ-t? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2000. december 21.

A Határon Túli Magyarok Hivatalában dec. 19-én bemutatták a Magyarország 2000 tanácskozások anyagát tartalmazó a három kötetet - Keszthelyi Gyula szerkesztésében. Az első kötet a január 27-28-án Esztergomban megtartott EGYHÁZ ÉS MAGYARSÁG szaktanácskozáson elhangzott előadásokat tartalmazza, a második az április 12-13-án megtartott MAGYARSÁG A MÉDIÁBAN, MAGYAR MÉDIASTRATÉGIA szaktanácskozásét, a harmadik pedig a IV. MAGYARORSZÁG 2000 konferenciáét. Báthory János, a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat, amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát, hanem azokat az előadásokat is tartalmazzák, melyeket idő hiányában a szerzők nem olvashattak fel, illetve csak röviden ismertethettek, valamint a meghívott, de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban eljuttatott előadásait is. A kiadványokat eljuttatják a résztvevők mindegyikéhez, a kormányzati szervekhez, a határon túli magyar szervezetekhez, könyvtárakhoz. Kereskedelmi forgalomban is kaphatók. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. Báthory János elmondta, hogy a Magyarország 2000-típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejű tanácskozásokat. A könyvbemutatón Báthory János megemlítette, hogy a Magyarország 2000 konferencián vetették fel a nyugati magyarság képviselői a Nyugati Magyar Tanács létrehozásának gondolatát, amelyet most a kormány mellett működő konzultatív szervként képzeltek el. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarország 2000 - három kötetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2001. május 26.

Kolozsváron volt egy magyar diákrádió, a Visszhang /heti egy órás adás/, ahol, többek között, Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője meghatározó jellegű tevékenységet folytatott. A Visszhang a hetvenes évek elején alakult meg, az alapítók között volt Nagy Gyula, Gáspár Sándor és Patrubány Miklós. Zsigmond Emese volt az irodalmi és a nyelvművelő rovat felelőse. A múlt rendszerben kevesebb volt a szórakozóhely, önképző-, színjátszó, irodalmi, és tánckörök működtek. A matek, fizika, filológia, biológia karnak színjátszó köre, más karoknak tánccsoportja volt. Egy-egy csoport előadása az egész kolozsvári diákságot megmozgatta. Jó volt a kapcsolatuk a kolozsvári napilappal, amelyet akkoriban Keszthelyi Gyula vezetett, és külön oldalt biztosított a diákeseményeknek. A Visszhang intézmény volt, mert a rádióadásokon túl havonta egyszer híres személyiségeket hívtak meg, olykor magyarországiakat is. Évente gálaestet tartottak. A hetvenes évek végefelé alakult meg a Visszhang-kórus. Mindez már a múlté, már nincs Visszhang. /Márton Éva: Elnémult a Visszhang Beszélgetés Zsigmond Emesével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2005. november 30.

Az erdélyi Mezőséget, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos határolta dombvidéket a magyarság már a X–XI. században benépesítette. A mongolok XIII. századi pusztítása, majd a törökök és a krimi tatárok betöréseinek következtében a Mezőség lakossága fokozatosan kicserélődött, s az egykor színmagyar településeket a XX. század elejére már főleg románok lakták. A magyarság szórványosodása Trianont követően tovább erősödött (Déstől keletre Besztercéig pl. ma egyetlen plébánosra hárul a megyényi terület magyar katolikusainak lelki gondozása). Pusztakamarásnál, Sütő András szülőfalujánál is eldugottabb helyen fekszik Vice. 1910-ben a faluban még 943-an vallották magukat magyarnak, 1992-ben már csupán 437 magyar és 24 román lakott Vicében. A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfaluhoz tartozó településnek ma is nagyjából ennyi lakosa van. A Possibilitas Egyesületet Lőrinczi Károly vicei plébános, a környék református lelkészeivel összefogva hozta létre, hogy kallódó, a teljes asszimiláció küszöbén álló gyermekeket vallásuktól függetlenül gondozzon, és azokból magyar kultúrájú embereket neveljen. Paphiány miatt Vicéhez tartozik a bethleni és csicsókeresztúri plébánia is. Mikor Lőrinczi Károly 1995. augusztusában Vicére került, Csicsókeresztúron a templomnak már két éve nem volt papja, a plébánia épülete romos állapotba került. Egy holland alapítvány, a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a kanadai Magyar Alap támogatásával sikerült 1999-ben felújítani a parókiát, és a következő évben megkezdte munkáját az épületben Szent Anna Ház, gyermekeket fogadtak be. A Vicei Szent István Ház létrejöttéhez Gergely István csobotfalvi plébános, a már nemzetközi hírű Csibész Alapítvány megálmodója is hozzájárult. Amikor a Magyarok Világszövetsége meghirdette a 13 aradi vértanú emlékére, a Kárpát-medencei nagycsaládosoknak felépítendő 13+1 ház programját, Gergely István az egyik helyszínnek szülőfaluját, Vicét javasolta. 2002-ben lett kész a ház. A vicei Szent István Ház legnagyobb támogatója egy hollandiai alapítvány. Erdélyt járó budapesti fiatalok kezdeményezték Magyarországon a Via Possibilitas Közhasznú Alapítvány létrehozását, amelyet már bejegyeztek. Vicén és Csicsókeresztúron jelenleg 18 gyermeket gondoznak. A jelenleg nevelt 18, és a jövőben odakerülő további kicsik jövője igen nagymértékben függ attól, hogy az erdélyi egyesületet. /Keszthelyi Gyula: Sziget a „Holt-tengerben” – családi otthonok a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998