udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kibédi Katalin

2005. január 21.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Monica Macovei igazságügy-miniszter beváltotta ígéretét, miszerint az államtitkárokat nem politikai, hanem csakis szakmai kritériumok alapján nevezik ki. A január 20-án tartott kormányülésen a miniszterelnök az igazságügyi tárca vezetőjének javaslatára Kibédi Katalin 48 éves jogászt, a szatmárnémeti törvényszékhez tartozó ügyészség volt főügyészét nevezte ki az RMDSZ számára fenntartott államtitkári tisztségre, holott erre a funkcióra a szövetség Székely Ervin volt Bihar megyei képviselőt javasolta. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: a szövetséget meglepetésként érte Kibédi Katalin kinevezése. Tariceanu kormányfő ugyanakkor elfogadta az RMDSZ jelöltjét az egyik kormányfőtitkársági vezető tisztségre, erre a szövetség a nagyváradi Cseke Attila Zoltánt javasolta, továbbá kinevezett még három RMDSZ-es államtitkárt: Demeter Attilát a gazdasági és kereskedelmi minisztériumba, Korodi Attilát a környezetvédelmi minisztériumba és Niculescu Tónit a külügybe. /Államtitkárságok – a koalíció szakítópróbája? Megvétózta az RMDSZ jelöltjét az igazságügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./ A 48 éves Kibédi Katalin Szatmár Megyei Ügyészség főügyészeként dolgozott, és nem RMDSZ-tag. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

2005. január 24.

Kibédi Katalin szatmári ügyészt nézte ki államtitkárnak az új igazságügyi miniszter. Székely származású szülők zsil-völgyi gyerekeként, a jog elvégzése után 1981-ben Szatmár megyébe kapta kinevezését. Hat évet Nagykárolyban volt ügyész, majd Szatmárnémetiben városi főügyész-helyettes lett, s pár éve a megyei ügyészségen dolgozik, mint tárgyaló ügyész. A rendszerváltáskor egy ideig ő volt a Nemzeti Megmentési Front megyei szervezetének titkára. Kibédi Katalin elmondta, hogy nem könnyen vállalta el az államtitkári megbízatást. Szatmár megyében az ügyészi állások alig fele van betöltve, Nagykárolyban a szükséges öt helyett csak egy ügyész dolgozik. /(Sike Lajos): Az új igazságügyi államtitkár, Kibédi Katalin szerint: Továbbra is szükségünk lesz humorérzékükre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2005. január 24.

Hatra emelkedett a Tariceanu-kormányban az RMDSZ-es államtitkárok száma, miután a miniszterelnök a hétvégén jóváhagyta Kötő József kinevezését az oktatási tárcához. Az RMDSZ Operatív Tanácsa Csutak Istvánt javasolta államtitkárnak az integrációs minisztériumba. Kötő Józsefet elsősorban a kisebbségi oktatással foglalkozik majd a tárcánál. Emlékezetes, hogy Mircea Miclea miniszter korábban többször hangsúlyozta, nem szívesen dolgozna együtt az RMDSZ által javasolt államtitkárral, különösen, ha beosztottja a felsőoktatásért felelne. Az RMDSZ Székely Ervin jogászt, volt Bihar megyei képviselőt javasolta államtitkárnak az Igazságügyi Minisztériumban. Takács Csaba ügyvezető elnök leszögezte: kitartanak álláspontjuk mellett azután is, hogy a tárcánál magyar nemzetiségű államtitkárt neveztek ki Kibédi Katalin volt szatmárnémeti törvényszéki főügyész személyében. /Cseke Péter Tamás: Hat RMDSZ-es államtitkár: Kötő után Csutak következik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. június 18.

A romániai kisebbségi törvénytervezetről, az észak-erdélyi autópályáról, a fejlesztési régiókról és az autonómiakérdésről egyaránt tájékozódott szerdán és csütörtökön Bukarestben Szászfalvi László vezetésével az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége. A fideszes delegációvezető mellett Németh Erika (MSZP), Donáth László (MSZP), Schmidt Ferenc (Fidesz) és Fodor Gábor (SZDSZ) vesz részt a látogatáson. A képviselők találkoztak az RMDSZ szenátusi csoportjának tagjaival, így Frunda Györggyel, a szenátus emberi jogok, felekezetek és kisebbségek bizottságának elnökével, George Sabin Cutassal, a szenátus alelnökével, Lucian Augustin Bolcassal, a parlamenti román-magyar baráti csoport elnökével, Nicolae Paun képviselővel, az emberi jogok, felekezetek és a nemzeti kisebbségek bizottságának elnökével. Közös asztalhoz ültek Eckstein-Kovács Péterrel, a szenátus jogi, fegyelmi és mentelmi jogi bizottságának elnökével, Renate Weber elnöki tanácsossal, Kibédi Katalinnal, az igazságügyi minisztérium államtitkárával, Markó Attila államtitkárral, az etnikumközi kapcsolatok főosztályának vezetőjével, valamint Niculescu Tónival, a külügyminisztérium reformokért és intézményközi együttműködésért felelős államtitkárával. Szászfalvi László elmondta: a román vendéglátók egyebek közt tájékoztatták őket a parlament elé terjesztett kisebbségi törvény tervezetéről. A magyar honatyák szorgalmazták, hogy folytatódjék a tervezett észak-erdélyi autópálya építés, mert az Szászfalvi fontosnak nevezte az autonómia megteremtését. /Magyarországi honatyák Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2005. június 27.

Veszélybe került a Gyergyószentmiklósi Bíróság léte azt követően, hogy az Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Tanácsa (CSM) az intézményt a Maroshévízi Bíróság fiókintézményévé minősítené át. A visszaminősítés a helyiek szerint az első lépés lenne a Gyergyószentmiklósi Bíróság teljes felszámolása felé. Erre már volt példa a múltban; 1968-ban, a megyésítés idején egyszer már megszüntették a bíróságot. 1994-es visszaállítását az RMDSZ helyi vezetői a térségbeli egyik legnagyobb megvalósításként tartják számon. Garda Dezső parlamenti képviselő levelet írt ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz, Monica Macovei igazságügy-miniszterhez, Kibédi Katalin államtitkárhoz és Markó Béla államminiszterhez. Garda szerint a tervezett intézkedés nyilvánvalóan magyarellenes indíttatású. A Gyergyószentmiklósi Bíróságon ugyanis az ügyfelek 90 százaléka magyar nemzetiségű, a három bíró is magyar anyanyelvű. A Maroshévízen tevékenykedő négy bíró közül viszont egyik sem beszéli a magyar nyelvet. A képviselő a népességi statisztikák alapján is furcsának találta az intézkedést. A húszezres Gyergyószentmiklós közvetlen vonzáskörzetében ötvenhétezer személy él, míg Maroshévíz a vonzáskörzetével együtt alig éri el a húszezres lélekszámot. /Gergely Imre: Megszűnik a gyergyói bíróság? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2006. február 10.

A korrupcióellenes ügyészek hatáskörének korlátozásáról döntött a szenátus. A felsőházi honatyák 96:47 arányban leszavazták a 2005/134. számú kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy a korrupcióellenes ügyészek eljárást indítsanak a parlament és a kormány tagjai ellen. Az alsóház már korábban elfogadta a jogszabályt, azonban a kérdésben a szenátus mondja ki a döntő szót. A rendelet elutasítása nyomán a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) visszaalakul ügyészséggé (PNA), illetve kikerül a legfőbb ügyészség hatásköréből. “Ennek megakadályozására egyetlen mód van: kérni fogom Traian Basescu elnököt, küldje vissza a jogszabályt a felsőházba új megvitatás végett” – mondta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. /Törvényhozási puccsal zárul le a korrupcióellenes harc? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ “Egyelőre mindenképpen érvényben marad a DNA létrehozásáról rendelkező kormányrendelet, a szenátus elutasító szavazata ellenére” – nyilatkozta Kibédi Katalin igazságügy-minisztériumi államtitkár. Kibédi elmondta, a törvényhozási folyamat csak az államelnök jóváhagyásával zárul le. /Kibédi: érvényben maradt a kormányrendelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2006. június 7.

Az igazságügyi reform és az emberi jogok problémáit feszegető beszélgetésre hívta az RMDSZ a civil társadalom és az igazságügyi minisztérium képviselőit. Többek közt Renate Weber emberjogi aktivista, Kibédi Katalin igazságügyi államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök győzködték egymást az igazságügyi reform kapcsán. A megbeszélésen két markáns álláspont fogalmazódott meg: az emberi jogokat előnyben részesítő nézet szerint ezeket semmiképp nem szabad sérteni. Ezzel ellentétben Alina Mungiu-Pippidi, a Román Akadémiai Társaság elnöke kifejtette: a korrupcióellenes harc a prioritás, a közvélemény is ezt részesíti előnyben – egy európai állam amúgy is biztosítja az emberi jogok védelmét. /Isán István Csongor: Kerekasztalon az igazságügyi reform. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2007. május 4.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök május 3-án több államtitkárt nevezett ki a különböző minisztériumokba a kormányátszervezés során a Demokrata Párt (PD) tagjai által üresen hagyott tisztségekbe: Péter Zsuzsa, az RMDSZ tisztségviselője az Igazságügyi Minisztériumban tölt majd be államtitkári tisztséget. Péter Zsuzsa 1998-tól tevékenykedik az RMDSZ-ben, 2005 és 2007 között személyi tanácsadóként dolgozott a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztériumban, a kormányátszervezést követően pedig a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztériumban. Az RMDSZ javaslatára szintén államtitkárrá nevezték ki Tánczos Barnát, az Állami Birtokok Ügynökségének eddigi elnök-vezérigazgatóját. Tánczos Barna a Szállítási Minisztériumban tölt be államtitkári tisztséget. /Kinevezték az új államtitkárokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Két RMDSZ-es államtitkárral több van május 3-tól a kormányban. Péter Zsuzsa, az új igazságügyi államtitkár a feladatköréről miniszteri rendelettel dönt majd Tudor Chiuariu tárcavezető. „Vélhetően vagy a parlamenti kapcsolattartás, vagy pedig a minisztériumi törvénytervezetek parlamenti képviselete lesz a feladatom” – mondta. Az Igazságügyi Minisztériumban már dolgozik egy magyar államtitkár, Kibédi Katalin aki Monica Macovei korábbi miniszter javaslatára került a kormányba. Tánczos Barna szállítási államtitkár korábban az Állami Birtokok Ügynökségét vezette. /Két új magyar államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2007. július 11.

Lemondott Kibédi Katalin államtitkár a miniszterek tevékenységét vizsgáló államfői bizottsági tagságáról. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a túlterheltség miatt döntött úgy, hogy távozik a bizottságból. Hozzátette: döntése nincs összefüggésben a bizottság Nagy Zsolt ügyében kiadott állásfoglalásával, amelynek alapján Traian Basescu felfüggesztette tisztségéből a nemzetközi bűnszervezet támogatásával gyanúsított informatikai és távközlési minisztert. /Távozott az elnöki bizottságból Kibédi Katalin. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

2007. szeptember 21.

Tudatlanság, a szakmai felkészültség hiánya vagy többségi erőfitogtatás? A román sajtó szóban és írásban egyaránt eltorzítja a kisebbségekhez tartozók nevét. A „domnul Belo” cím, amellyel az RMDSZ elnökét illetik gyakran, szándékosságra utal, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik legismertebb romániai politikusról van szó. George Sörös, George Szőrös, Laszlo Tokes, Sogor Csabo, Szolt Nagy, Attila Körödi – csupán néhány magyar név, amelyet nem tudnak vagy nem akarnak helyesen leírni/kimondani a román sajtósok. Az abszolút listavezető azonban az RMDSZ elnöke, ő „büszkélkedhet” a legváltozatosabb névvariánsokkal. A leggyakoribb ezek közül a „domnul Bela” – esetenként „domnul Bella –, vagyis Béla úr. Sajtóértekezletein az újságírók gyakran „készen kapják” a szövetségi elnök nevének helyes írásmódját, a legtöbbször ez sem bizonyul hatékonynak. „Nem személy szerint sért, hanem elgondolom, mennyire jellemzi ez a román politikusok és a román újságírók egy részének a mentalitását. Egyszerűen nem akarják megtanulni azoknak a nevét, akikkel együtt élnek” „Ez egy arrogáns szemlélet a részükről” – vélte Markó Béla. A román nyelvű írott sajtóban ékezetet a magyar nevekben csak ritkán találni, noha ennek technikai akadálya nincs, ugyanis a román és a magyar nyelv a számítógépeken egyaránt a kelet-európai karakterkészlet része. Nemrégiben a Cotidianul a Magyar Nemzeti Tanács elnökével közölt interjút, amelynek internetes változata következetesen „Tökes”-ként említi a püspököt. Különösen szembetűnő – szándékosságra utal –, hogy a szöveg egyébként ékezet nélküli. A minap kérték a jóváhagyást a Tudor Chiuariu és Nagy Zsolt elleni eljárás megindítására. Az ügyészség hivatalos közleményében „Szolt Nagy” szerepelt. A kérés iktatását nyugtázó államfői közleményben a nevet kijavították „Zsolt”-ra. A Hotnews hírportál átvette a közleményt, de Nagy Zsolt nevét a portál szerkesztői „Szolt”-ra változtatták. Az elnöki hivatal egyébként kínosan ügyel a magyar nevek írásmódjára. Igaz, Kibédi Katalin volt igazságügyi államtitkár már nem „érdemelte ki” az ékezetet. /Mihály László, Szőcs Levente: „Belok” és „Szoltok” a román közbeszédben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2008. április 15.

Kibédi Katalin igazságügyi államtitkárt azzal vádolják, hogy sofőrével folytat intim viszonyt. A történetet tálalta az április 15-i Gardianul román lap. Hatalmi visszaéléssel vádolja az államtitkárt Liliana Camelia Otet, akinek volt élettársával a feltételezések szerint „intim” viszonyt folytat az államtitkár asszony. Liliana szerint a házasságban élő Kibédi Katalin nyomást gyakorolt rá és volt élettársával, Soucaliuc N. Floriannal közös kiskorú gyermekére, hogy megnyerje a gyermektartási jogot a férfi számára. – Az „intim” kapcsolatot Kibédi tagadta, hozzátéve, magánélete „nem tartozik senkire”. /Női bosszú sújtja Kibédit? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2008. május 21.

Menesztette tisztségéből a miniszterelnök Kibédi Katalint és Gheorghe Mocutát, az igazságügyi minisztérium államtitkárait, s kinevezett egy újat, Radu Constantin Rageát, akinek még jogi végezettsége sincs. Megkönnyebbülve vette tudomásul Kibédi Katalin igazságügyi államtitkár, hogy a kormányfő menesztette tisztségéből, annak ellenére, hogy Calin Popescu-Tariceanu nem indokolta meg döntését. Kibédi az igazságügyi miniszter tanácsadója marad. Elmondta, teendője a tárcánál „sok volt egy embernek”. Kibédi Katalin párton kívüli szatmárnémeti ügyésznőt még Monica Macovei minisztersége alatt nevezték ki államtitkárnak, a tárcavezető javaslatára, bár az RMDSZ politikust szeretett volna látni a tisztségben. Később a kormányfő engedett a kisebbik koalíciós párt kérésének, és államtitkárnak nevezte ki Péter Zsuzsát, az RMDSZ jogászát is. Így a minisztériumban jó ideje két magyar államtitkár tevékenykedett. Kibédi néhány hete „szexuális botrányba” keveredett, amikor az egyik napilap azt állította róla, hogy viszonya volt a sofőrjével. /Cs. P. T. : Kibédi örül a menesztésének. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998