udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kibédy Simonffy Sámuel

2003. március 15.

A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2007. március 10.

Az elmúlt év végén megjelent a Határvidék, 1762-1918 című kiadványsorozat második kötete (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006). A hiánypótló munka a székely történelem alig ismert forrásaiba enged bepillantást: könyvtárakból, múzeumokból és levéltárakból előkerülő, nehezen kutatható dokumentumok, naplók, feljegyzések, visszaemlékezések válnak olvashatóvá. A Határvidék második kötetének tanulmányai az 1848-49-es dicsőséges időszak eseményeihez kötődnek. A tudományos igényű tanulmányok és forrásközlések sorát Demeter Lajos munkája nyitja, aki Gál Sándor ezredesnek a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött négy levelét közölte. Demeter László Balás Konrád őrnagy feljegyzését rendezte sajtó alá. Balás uralkodóhű tisztként mutatja be székely határőrei szerbek elleni harcát 1848 nyarának végén. A tiszt teljesítette kötelességét, majd amikor módjában állt, visszatért a császár szolgálatába Fadgyas Bálint az 1849. július 5-i eprestetői tragikus harcokról írt. Kisgyörgy Zoltán és Albert Ernő Gábor Áron ágyúiról közölt újabb adatokat. Demeter Lajos adalékokat szolgáltatott Kibédy Simonffy Sámuel, Bem tábornok seregének egyik orvosa életrajzához. A kiadványt kronológia zárja Háromszék 1848. végi önvédelmi harcának eseményeiről. /Dr. Csikány Tamás, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest: Új könyv a szabadságharcról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2008. október 23.

Gyökerek és lombok címmel Budapesten, az Országos Erdészeti Egyesület kiadásában megjelent az Erdészportrék hatodik kötete, amely tíz, videofelvételen rögzített életútinterjút tartalmaz. Szerkesztő-riporter Pápai Gábor, a nagy múltú Erdészeti Lapok főszerkesztője. A mostani kötet első két mérnökportréja Erdélyhez is kötődnek. Simonfy Ákos (1867–1962) vallomása a következő mondatokkal indul: ,,Baróton születtem, Háromszék megyében 1867. október 18-án. Barótról jó apám a székelykeresztúri unitárius iskolába vitt az 1878. évben, ott végeztem el a III. és IV. osztályt, és amikor odamentünk, apám mindig elvitt Lengyel doktorhoz, akivel már a segesvári és fehéregyházi harcok óta ismeretségben volt. ”A sorozat sikerét jelzi, hogy Hábel György erdőmérnök az Erdészportrék hatására küldte be a szerkesztőségbe Simonfy Ákos és édesapja életrajzát. Simonfy Sámuel katonaorvos és apja, Simonfy Ákos életútja többek között az erdővidéki falvakés más erdélyi települések világába viszA Gyökerek és lombok másik darabja Tompa Károly erdőmérnök professzor (1923, Kisbacon – 2002, Sopron) életútja. Tompa Károlynak mintegy hatszáz tudományos közleménye jelent meg, továbbá húsz könyvet, illetve könyvrészletet írt. /Sylvester Lajos: Tompa Károly emlékezik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998