udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kilin Sándor

2000. szeptember 21.

Szept. 20-án a veterán parasztpárti nagy öreg, Ion Diaconescu szobájában a pártvezérek aláírták a Román Demokrata Konvenció 2000 protokollját a civil szervezetekkel. Sajnos, a 90-es évek elejének nagy reménye, a korábbi Demokratikus Konvenció, mely később Román Demokrata Konvenció lett, egyre kisebbé zsugorodott. Sokan azt mondják, hogy a kormánykoalíció jelenlegi fő ereje, a parasztpárt be sem kerül a parlamentbe. A Demokratikus Konvencióból távozott a Nemzeti Liberális Párt, legfontosabb civil szervezet a Polgári Szövetség szintén, de otthagyta a Román Szociáldemokrata Párt és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége is. A most aláírók erőtlen vagy fantom- és zsebpártok, kis szervezetek. A Konvenció jelenlegi ötös fogata: Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Jobboldali Erők Szövetsége (Vosganianék), Nemzeti Kereszténydemokrata Szövetség (Victor Ciorbea új, erőtlen formációja), az Ökologista Föderáció és a Moldovaiak Pártja. /Kilin Sándor: Aranyérem nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2000. október 11.

Október 6-án Arad megye prefektusa nem koszorúzott, meg sem jelent, annak ellenére, hogy Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter a jelenlevők között - tévesen - őt is köszöntötte. A következő napon a prefektus részt vett a Nagy-Románia Párt rendezvényén, sőt ott meg is magyarázta, hogy miért nincs semmi köze a magyar tábornokokhoz. Okt. 9-én hangzott el egy RMDSZ-es képviselő interpellációja a parlamentben annak kapcsán, hogy Bákóban a helyi tanfelügyelőség ellenszegül a minisztérium anyanyelvű oktatással kapcsolatos intézkedéseinek /Kilin Sándor: Olló. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2000. november 9.

A magyar egyetem ügye a választási kampányban is terítékre került. Néhány elnökjelöltnek feltették a kérdést: "Ön alá fog írni egy olyan törvényt, amely a kizárólagos magyar egyetemre vonatkozik, s melyet az állam finanszírozna?" A válaszok a következők. Iliescu: "Úgy vélem, hogy a törvényhozás szintjén is, gyakorlatilag is mi megoldottuk ezt a kérdést. Tehát a magyar nyelven való tanulás joga biztosított. Nincs szükségünk exkluzív magyar egyetemre". Isarescu: "Elegendő a jelenlegi törvényes keret. Nincs szükség külön törvényre". Melescanu: "Nincs szükség semmiféle külön törvényre". Petre Roman: "De szükség van. A válasz a kérdésre a következő: a törvény értelmében, mely azt mondja a multikulturális egyetem létesítésével kapcsolatban, hogy ebben a kérdésben a parlament dönt egy speciális törvény által. És ezt fogom én tenni." Stolojan: "Államilag finanszírozottal nem értek egyet. Ellenkezőleg, ezen a területen felesleggel rendelkezünk, már a diplomák inflációjáig jutottunk". - Frunda György viszont biztos abban, hogy lesz önálló magyar egyetem. /Kilin Sándor: Egyetem-ügy a kampányban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2001. augusztus 9.

A román kormánylap a minap beszámolót közölt arról, hogy "a görögországi sajtó új konfliktust lát a Balkánon". A célpont a kirobbanható konfliktusra Románia. Előidézője Magyarország. Amely "a görög politikai elemzők" szerint főként az Orbán-korszak óta revizionista politikát folytat, rá akarja tenni a kezét Erdély és a Vajdaság egy részére. A román közvéleményt riogató térképet is közöltek, melyen, például a régió - Kolozsvárt is beleértve - Magyarországhoz tartozik. Valójában nem a görög sajtó, hanem egy görög sajtótermék fantazmagóriája e hipotézis - az Expresé -, amely annyira jelentéktelen, hogy a romániai görögök parlamenti képviselője nem is hallott róla, pedig jól ismeri anyaországa sajtóját. Másodsorban: az inkriminált újságcikk abban a Görögországban jelent meg, amely NATO-tagsága ellenére nem mindig ért egyet a NATO politikájával (lásd a jugoszláviai bombázásokat), Ciprus miatt kofliktusban van Törökországgal, a Balkán térképén megjelent új Macedónia pedig fájdalmat okoz számára. Abban a Görögországban, mely Budapestet nem szereti, az ugyancsak ortodox Bukarestet viszont igen. A görög nemzetiségű képviselő aug. 8-án megjelent nyilatkozata szerint a romániai kisebbségvédelem modellje sehol sem található meg Európában, a kisebbségeknek nem szabadna pártot alakítani. Ez a képviselő egy kisebbségi törvényen dolgozik. /Kilin Sándor: Csepegtetett méreg. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

2001. augusztus 10.

Néhány nappal ezelőtt Londonban román cigányok vonultak a román nagykövetség elé, hogy tiltakozzanak a romák Romániában történő megkülönböztetése ellen, követeljék egyéni és kollektív jogaik tiszteletben tartását. Petíciójuk szerint a megkülönböztetési politika 89 után felerősödött, tíz év alatt a többségi lakosság 380 házat gyújtott fel és számosat megrongált. E hírt a román sajtó nem tartotta közlésre érdemesnek, mert a lapok többsége cigányellenes, sőt: nemzetiségellenes. Nemzet egy van: a többségi. Kultúra egy van: a többségi, amit legjobb esetben, jóakarattal szólva is, csak gazdagíthatnak a nemzetiségi tradíciók. És van államnyelv, államvallás, állampolitika, természetesen egységes, szuverén és oszthatatlan, mint maga az állam. - Bizonyára kevesen tudják, hogy aug. 25-én Segesváron négynapos rendezvényt tartanak a Tájékoztatási Minisztérium és az Ifjúsági Etnikumközi Nevelési Központ (ilyen is van már!) szervezésében, melynek címe "A romániai kisebbségek napjai - Proetnica 2001". A rendezvény hivatalosan megfogalmazott célja: a nemzeti kisebbségek védelme és továbbfejlődése, a nemzetiségi kultúrák közötti dialógus ösztönzése. Segesvárra hívták a Romániában élő tizennégy elismert nemzeti kisebbség, valamint a bulgáriai és jugoszláviai román kisebbség képviselőit. Segesvár e fesztiválra mintegy 20 000 résztvevőt vár, közöttük a kisebbségkutatókat, a nemzetiségek és a kormány küldötteit, akik egy kerekasztal-megbeszélésen is részt vehetnek, melynek témája "A kisebbségek iránti előítéletek és sztereotípiák leküzdése". Félő azonban, hogy az ilyen rendezvények nem többek Ceausescu (és Adrian Paunescu) édes-nacionalista "Megéneklünk Romániájának" utóvisszhangjánál. /Kilin Sándor: ,,Megéneklünk, nemzetiség". = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

2001. augusztus 30.

Kilin Sándor nem hiszi, hogy az RMDSZ-ben puccskísérlet történt, akkor sem, ha erről egy kolozsvári és budapesti lap dokumentumot vagy állítólagos dokumentumot közölt, s még akkor sem, ha Markó Béláék vezetési stílusával sokan elégedetlenek. Az úgynevezett radikálisok és mérsékeltek közötti vita, személyi, ideológiai, taktikai és stratégiai küzdelem nem 2001. június harmincadika és július elseje között kezdődött, amikor a temesvári Toró T. Tibor vezetésével Székelyudvarhelyen elnökségi ülést tartott a Reform Tömörülés, hanem sokkal-sokkal korábban, ha jól meggondoljuk, jó tíz esztendeje tart, s kicsúcsosodni sem most csúcsosodott ki először. Nem hihetjük, hogy nincsenek olyan hazai erők, amelyek nem kísérlik meg piszkos eszközökkel az ellentétszítást, hiszen ezt megtették román pártokkal is. - Erdélyben, sok még a dolgunk, hegyeket kell megmozgatnunk, s nincs időnk az elvtelen civakodásra, írta Kilin Sándor. /Kilin Sándor: Puccskísérlet? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

2001. augusztus 31.

Öt igen és egy nem szavazattal a szenátus kulturális bizottsága aug. 29-én elfogadta a román nyelv védelmét célzó törvénytervezet szövegét. Az egy ellenszavazatot az RMDSZ-honatya adta le. Látható, hogy a javasolt törvényszöveg elsősorban nem a román nyelvet kívánja védeni, hanem a magyart elnyomni. Közérdekű szöveget csak pontos és korrekt román fordítással lehet közölni. Ez az írott és elektronikus sajtóra is vonatkozik, nemcsak a plakátokra, ami akár azt is jelentheti, hogy a hazai magyar nyelvű sajtó, a magyar nyelvű tévé és magyar nyelvű rádió nem közölhet, illetve csak két nyelven közölhet közérdekű híreket. A törvény kitér a szóbeli nyelv korrekt intonációjára, ritmusára, hangsúlyára stb. is. Ember legyen a talpán az a politikus, aki mindezt be tudja tartani. Létrehozzák a nyelvrendőrséget, melyet csupán "a román nyelv helyes használatát célzó hivatalnak" becéznek, keményen bírságolhat: a nyelv bűnösei akár tíztől ötven millió lejig terjedő büntetést is kaphatnak. /Kilin Sándor: Verébre ágyúval? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2002. március 13.

A különböző magyar rendezvényeken hiányoznak a fiatalok, illetve számuk elenyésző. A hazai magyar ifjúság még nem találta meg a maga helyét, nincs szervezett magyar ifjúság, szögezte le Kilin Sándor. Ifjúsági szervezetek létrejöttek. Létezik a Magyar Középiskolások Országos Szervezete (MAKOSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ, az egyetemistáknak), az Állampolgár Menedzser Egyesület (ÁMÉ), az Itthon, Fiatalon Mozgalom (IFM), vagy a több mozgalmat egyesítő Magyar Ifjúsági Tanács is. Ez utóbbi ernyőszervezet hadilábon áll az RMDSZ-szel. A napokban Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) névvel fogtak össze azok az ifjúsági szervezetek, amelyek partnerséget vállalnak a RMDSZ-szel, s amelyek felismerték, hogy a romániai magyar ifjúság érdekeinek képviselete közös cél, mint ahogy az is, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a szórványvidéken élő fiatalok önszerveződéseinek támogatására. A Szovátafürdőn tartott alakuló ülésen a több mint hatvan résztvevő ifjúsági vezető tizenegy területi ifjúsági szerveződést, három országos ifjúsági szervezetet, összességében 130 helyi szervezetet képviselt. Mindez azt mutatja, hogy országos szinten megmozdult valami, s ha az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek egymásra találnak, ebből az egész romániai magyar társadalom nyerhet. /Kilin Sándor: Miért? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2002. június 27.

Jún. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: "Egy héttel ezelőtt Damian Brudasca nagy-románia párti képviselő támadta a kormányt, mondván, a magyaroknak olyan engedményeket ad, amelyek hazaárulástól bűzlenek. Politikai nyilatkozatában Brudasca képviselő sértő és gyűlöletteljes kirohanásokat intézett a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen, olyan kijelentéseket, amelyek teljes mértékben kimerítik a büntető törvénykönyv 317. szakaszában foglalt ,,soviniszta propaganda bűncselekményét." Vida reméli, hogy a román állam megfelelő erővel rendelkezik ahhoz, hogy már kezdeti stádiumában megelőzzék ezeket a demokráciaellenes merényleteket. Kilin Sándor újságíró nem ilyen optimista, nem tudom elhinni, hogy "jogállamban élünk." A jogállamban sem a parlamentben, sem a televízió csatornáin, sem a sajtóban nem hangozhatnának el olyan kijelentések, amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek, azokat a jogállam intézményrendszere azonnal szankcionálná. Néhány napja az OTV magán-televízióban Daniela Buruiana, a Nagy-Románia párt képviselőnője több millió néző előtt jelentette ki: az RMDSZ terrorszervezet, a Nagy-Románia Párt hamarosan hatalomra kerül, s akkor ezt a nemzetbiztonság számára veszélyes testet azonnal kivonják a forgalomból. És Iliescu államfő? Hargita megyében a polgármesterek tevékenységében keresi nagyítóval a hibát a prefektus javaslatára, Maros megyében iskolabotrányt robbant ki, Aradon a Megbékélési parkot kérdőjelezi meg, s az újságírókat börtönbe akarja vetni, ha megsértik az állam vezetőit. /Kilin Sándor: Napirenden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2002. december 24.

Nastase kormányfő karácsonyi üzenetében figyelembe sem vette, hogy magyarok élnek ebben az országban. Szép gondolat minden románnak, azok gyermekeinek és családjainak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánni. A többnemzetiségű államban azonban illendő lett volna, hogy a szeretet ünnepe előtt ne a Ceausescu-időkből maradt egy ország, egy nemzet terminológiai szótárt használja a miniszterelnök. Nastase elfelejtette, hogy két esztendő óta éppen az RMDSZ támogatásával tud csak kormányozni, s a hazai magyarság ennek érdekében a lehetséges kompromisszumok legvégéig elment, vagy Nastase ideológiája, nemzeti elfogultsága és gőgje folytán még a tizenhárom évvel ezelőtt kivégzett diktátor példáját sem követi, aki legalább frázispuffogtatásként mindig hivatkozott "a magyarok, románok, németek és más nemzetiségűek testvéri összefogására". /Kilin Sándor: Karácsonyi üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

2003. március 15.

Márc. 14-én Kilin Sándor, a Nyugati Jelen munkatársa Budapesten átvette az újságírói életműve elismeréseképpen neki adományozott Aranytollat. Az ünnepségre a Magyar Sajtó Napja alkalmából a Magyar Sajtó Háza Mikszáth-termében került sor. A díjátadáson a romániai magyar sajtót Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke és Karácsonyi Zsigmond, az egyesület ügyvezető elnöke, a Nyugati Jelent Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes képviselte. Az Aranytollat Wiesinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke nyújtották át. /Kilin Sándor átvette az Aranytollat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2003. április 26.

A kormánypárt mindent megtesz, hogy javítsa imázsát, közleményekben, diplomáciai tiltakozásokban kéri ki magának a Romániát érintő bírálatokat, azt állítja, hogy a sajtó elferdíti a valóságot, még azt is rosszul, rosszindulatúan fordította, hogy Guest amerikai nagykövet úr szégyennek nevezte a romániai korrupciós helyzetet, Nastase miniszterelnök szerint ugyanis a sajtó képviselői nem ismerik az angol nyelv árnyalatait. Nastase ukázban adta minisztereinek, hogy naponta tiltakozzanak a sajtóban megjelent cikkek ellen, sőt az ellen is, hogy mit állítanak politikájáról neves európai politikusok. A napokban, például, az ellen kelt ki, hogy az Európa Tanács kínzásellenes bizottságának jelentése szerint Romániában gyakran fizikai erőszaknak vetik alá a rendőrőrsökön, a fegyházakban és a nevelőintézetekben a foglyokat. A dokumentum kitér az alkalmazott kínzási és verési módszerekre is: a foglyot gyakran felfüggesztik egy rúdra, úgynevezett grill-csirke pozícióba, vagy becsavarják egy szőnyegbe, miközben gumibottal ütlegelik őket. A jelentés ugyanakkor bírálja az ország egyes fegyintézeteiben uralkodó állapotokat, amelyeket egyenesen embertelennek és lealacsonyítónak minősít. /Kilin Sándor: Nyuszik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2003. augusztus 2.

Aradon ötven évvel ezelőtt még állt az 1848-49-es szabadságharc emlékmúzeuma. Kilin Sándor újságíró gimnazistaként még láthatta Damjanich szekerét, Petőfi állítólagos kardját, a vértanúk akasztófáinak darabjait, a honvédek fegyvereit, zászlóit, a vértanúszoborra küldött koszorúk szalagjait, Bohusné naplóját, Kossuth, Petőfi, Jókai, Egressy Gábor mellszobrait, sőt Avram Iancu sírjának töviseit is. Az ereklyemúzeum már 1899-ben oly sok értékes dokumentummal, ereklyetárggyal rendelkezett, hogy azok csak kilenc zsúfolásig megtelt teremben fértek el. Ez képezte a későbbi kultúrpalotai múzeum anyagának zömét. Most, amikor a Szabadság-szobor kiszabadult börtönéből, s október hatodikán ismét állni fog, eljött az ideje annak is, "hogy az elkobzott negyvennyolcas szabadságmúzeumunkat is visszaköveteljük" - jelezte Kilin Sándor. /Kilin Sándor: A szabadság Európájában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2003. augusztus 26.

Aug. 25-én kezdte el a szenátus rendkívüli nyárvégi ülését. Az alkotmányt módosítása folyik. A felsőházba benyújtott 324 módosító javaslat közül 191-et eleve elutasítottak, 11-et visszavontak, s tulajdonképpen csak 32-őt fogadtak el a kidolgozással megbízott bizottságban. Az RMDSZ frakciója is több javaslatot benyújtott. Ismét kérte, hogy töröljék a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkelyt, javasolta továbbá, hogy a román alkotmány a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségekként ismerje el. Ezeket az alkotmánymódosító bizottság elutasította. /Kilin Sándor: Alkotmányfoltozás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2003. szeptember 24.

A kormánypárti Pruteanu szenátor a magyarellenes harc egyik fő zászlóvivője. Pártja parancsával sem törődve, ellenszavazatot adott le az alkotmány módosítására. Fő kifogása a magyar anyanyelv használata a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. "Ezzel a cikkellyel kivertétek a román nyelv szemét, a szájába pedig döglött egeret dugtatok" - ordította. Jellemző, hogy ő a tanügyi bizottság alelnöke. és most kilátásba helyezték, hogy leváltják erről a tisztségéről. A parlamentben elutasították az RMDSZ javaslatát, hogy töröljék a nemzetállam fogalmát, mert Románia többnemzetiségű állam. Azt a változtatást is elutasították, hogy az ország szuverenitása nem a román népé, hanem az ország állampolgáraié, államalkotó közösségnek sem ismerték el a másfél milliós magyarságot. /Kilin Sándor: Négyszemközt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2003. november 21.

Az RMDSZ még nem alakította ki álláspontját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének képviselői által ismertetett, a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezetekkel kapcsolatban, mivel még nem tanulmányozta azokat. "Talán komolytalanoknak tűnünk, de sürgősebb dolgaink voltak annál, hogy tervezet-csomagokat olvassunk", jelentette ki nov. 20-i sajtótájékoztatóján az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó elmondta: tudomása szerint a tervezetek formáját az RMDSZ nem fogadhatja el, de azok tartalmazhatnak olyan elemeket is, amelyeket a szövetség támogathat. /Kilin Sándor: Markó álláspontja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/

2004. január 16.

A Művelődési Minisztériumunk– kormányhatározattal – 700 millió lejt utalt ki Adrian Paunescu alapítványa számára. A pénzt arra szánják, hogy a kormánypárti szenátor, Ceausescu egykori dalnoka méltón ünnepelhesse meg a volt diktátor tiszteletére hírhedt Flacara Kör harmincéves évfordulóját. Razvan Theodorescu miniszter szerint “ez tisztelgés a művészet ama részének, melyet a Flacara Kör jelent”, s melyet, amint a BBC-nek nyilatkozta, senki sem tagad. ,,Adrian Paunescu ezt a pénzt azért kapta, amit akkor tett, és semmi köze sincs ahhoz, amit most cselekszik”– mondta a miniszter – elködösítve, hogy ez az akció is a kormánypárt választási kampányát célozza, méltányolva ugyanakkor a bárd szolgamúltját. /Kilin Sándor: Láng. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

2004. február 6.

Frunda György Brüsszelből visszatért egynapos jószolgálati küldetéséből. Sokan még azt a kérdést is feltették az ad hoc parlamenti bizottságnak, hogy vajon nem esett-e a kormánypárt csapdájába, s jó szándékkal ugyan, nem éppen annak kétkulacsos politikáját szolgálta-e diplomáciai lépésével? Liberális szenátor társa azzal próbálta kivédeni a vádat, hogy ő a román nemzet érdekeit szolgálja, Frunda pedig azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarságért vállalta e missziót. “Adrian Nastase miniszterelnök felbujtására eljött az Európai Parlamentbe néhány román politikus. Körüljárták az épületet, tárgyaltak, vagy megpróbáltak találkozni különböző EU-képviselőkkel. Számomra ez nagyon szokatlannak tűnt” – mondta Emma Nicholson bárónő. /Kilin Sándor: Feketelistán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2004. február 27.

Az Amnesty International felhívta a figyelmet arra, hogy a Dolj megyei Poiana Mare pszichiátriai kórházban tűrhetetlen állapotok uralkodnak. Erre már évekkel ezelőtt is felhívták a figyelmet, pár esztendővel ezelőtt az akkori egészségügyi miniszter meg is ígérte, hogy felszámolja ezt az intézményt. A kórházban csupán az elmúlt két hónapban tizenheten haltak meg az embertelen körülmények miatt, tavaly nyolcvannégyen, összesen tehát százegyen. A hideg, az éhség, a piszok miatt. A beutaltak koszosak, tetvesek, embertelen bánásmódban részesülnek. Az ügyet megpróbálták elsimítani. Február 25-én maga az egészségügyi miniszter ,,tett munkalátogatást” az említett intézményben, és azt állapította meg, hogy a híresztelések nem igazak, a nevezett kórház páciensei úgymond szállodai körülmények között élnek, megfelelően táplálkoznak Ezután leváltotta az igazgatót és a megyei egészségügyi igazgatót, de nem azért, mert beigazolódtak az Amnesty International vádjai, hanem mert ,,bizonyos hiányosságokat tapasztalt” a menedzsmentben. /Kilin Sándor: Bolondok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2004. április 5.

Kétnapos autonómia-vitát rendezett az elmúlt hét végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Minoritate Alapítvány. Pár nappal azután került rá sor, miután a parlament lesöpörte “a rebellis RMDSZ-képviselők” autonómia-tervezetét; bár azzal a szövetség Markó-vonala sem ért teljesen egyet, mégis kiállt mellette a legfelsőbb törvényhozásban. Sajnálatos, hogy egy ilyen nemzetstratégiai kérdés eszmecseréjén a Markó-szárny képviselői nem jelentek meg, s így a párbeszéd foghíjas maradt. /Kilin Sándor: Foghíjasan. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2004. június 17.

A Központi Választási Iroda jún. 15-én – tehát a választások után kilenc nappal – közzétette a helyhatósági választások első fordulójának végeredményét. A késést azzal magyarázták, hogy Iasi és Konstanca megye egy-egy helységében nyilvánvaló csalások miatt meg kellett ismételni a voksolást. A kormánypárt a megyékben elvesztette többségét, a liberális–demokrata szövetség immár reális alternatívát képez, hiszen a megyei tanácsokban több mandátumot szerzett. A kormánypártnak 543 van, a liberálisoknak és demokratáknak közösen 553, tehát tízzel több. /Kilin Sándor: Alkuk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

2004. október 8.

Okt. 6-án Aradon megjelent a magyar kormány tagja, azonban a román hatalom még a kötelező diplomáciai udvariasság szabályainak sem tett eleget. Ez lenne a megbékélés, a kisebbségek egyenrangú elismerése, az európai szellem? – tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Kilin Sándor: Remény. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2004. október 28.

A civil társadalom néhány hónappal ezelőtt létrehozta “A Tiszta Parlamentért Koalíciót” /melynek tagjai, a Román Akadémiai Társaság, a Pro Democratia, az APADOR-CH és több rangos szervezet/, feketelistát állítottak össze azokról a képviselő- és szenátorjelöltekről, akik erkölcsi szempontból nem lennének kívánatosak a törvényhozásban. A nyilvánosságra hozott ideiglenes névsor 132 nevet tartalmaz, ez megdöbbentő. Olyan nagyágyúk is szerepelnek a listán, mint Mircea Geoana, Razvan Theodorescu, Ioan Mircea Pascu, Ovidiu Branzan miniszterek, nem beszélve Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszterről, Iliescu jelenlegi elnöki tanácsosáról. /Kilin Sándor: Feketelista. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2004. november 19.

A határon túl élő magyarok ismét megalázva érzik magukat. Lehet, hogy a kettős állampolgárság évtizedek ügye nem a legideálisabb időszakban került terítékre, azonban ez nem menti a félretájékoztatásokat, hazugságokat, amelyekkel a kormányerők a magyarországi polgárokat butítják, írta Kilin Sándor, lap munkatársa. A szórólap azzal riogatja a magyarországiakat, hogy ha magyar állampolgárok lesznek a határon túliak, akkor helyettünk kell majd adót fizetni, az áttelepülők elfoglalják a munkahelyeket, lakásokat. Az MSZP Felelős döntés című kiadványát egy székelyudvarhelyi nyomdában készítették, másfél millió példányban. /Kilin Sándor: Szégyelljük magunkat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

2004. november 29.

Kilin Sándor újságíró a vonaton három erdélyi magyar útitársával beszélgetett, akik Magyarországon élnek és dolgoznak, nagyon várják a kettős állampolgárság megadását, akkor könnyebben letelepedhetnek. Az újságíró szerint kettős állampolgárság megadása esetén belátható időn belül nem lesz, ki örüljön a kisjenői, nagyszalontai, nagyváradi állomások magyar névtábláinak. /Kilin Sándor: Kluzsnapoka felé. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2004. december 15.

Iliescu leköszönő államfő az elmúlt napokban kitüntetéseket osztogatott. Dec. 10-én Románia Csillagrendjének lovagi fokozatát adományozta Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének. Indoklás: “a törvényhozási aktushoz, az ország fejlődéséhez szükséges egyes alapvető törvények elfogadásához való dicséretes hozzájárulásáért” és Markó Bélának, továbbá különböző fokozatú érdemrendekkel tizenhárom szenátort tüntettek ki. Iliescu elnök Corneliu Vadim Tudor testvérére is gondolt: ez utóbbit dandártábornokká léptette elő. /Kilin Sándor: Ágyő! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2005. január 5.

Az új kormány beiktatott miniszterei tapasztalhatták, hogy mindennek nyoma veszett. Tariceanu miniszterelnök új munkahelyén nemhogy a telefonok nem működnek, de a számítógépeknek is nyoma veszett, nem beszélve drága, faragott bútorokról, bőrfotelekről, kanapékról és festményekről. Elrendelte a leltárt: 779 414 millió lej értékű bútort nem találtak. A tárgyak egy része a választásokon vesztes párt székházába, más része a képviselőházba került. A Volkswagen Touareget pedig Nastase is magával vitte a képviselőházba. Az egyes miniszterek között olyan is akadt, akinek irodájából minden lábra kelt. Mona Musca művelődési miniszter pedig nem vette át hivatalát Razvan Theodorescutól, elődjétől, hanem leltárt kért. /Kilin Sándor: Tyúk és ábécé. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2005. május 21.

A kormány elfogadta a kisebbségi törvény tervezetét. Győzelem, mondják a derűlátók, s azok, akik egyetértenek az RMDSZ kis lépések politikájával. Nemzetárulás, kiáltják a szélsőnacionalizmus béklyójában maradtak. Kudarc, sugallják az ellendrukkerek. Az RMDSZ belső vagy külső ellenzéke is kritizál. Kilin Sándor újságíró szerint azonban nagy lépés ez a törvény. /Kilin Sándor: Kisebbségtörvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2005. május 27.

Május 26-27-én tartja tanácskozását a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kifejtette: „jogainkért és tulajdonunkért harcolunk, mert ezek nélkül nincs haza, és nincs Európa sem”. A magyar történelmi egyházak, illetve az izraelita, ortodox és görög katolikus egyházak képviselői ismertették a visszaszolgáltatási folyamat jelenlegi állását. A nagyváradi római katolikus püspökség 141 visszaigényelt ingatlanjából eddig csupán 27-et kapott vissza, ám gyakori, hogy az Ingatlankezelő Hivatal pénzt követel azért, mert a visszaadott épületben korábban felújítási munkálatokat végzett. Hasonló gondokról számolt be Veres Károly, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó tanácsosa is, aki közölte, 628 visszaigényelt ingatlanból eddig 86-ot kaptak vissza, de a hatóságok nem minden esetben szolgáltatják vissza készséggel az épületeket. /B. L.: Jog és tulajdon nélkül nincs haza. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ A tanácskozáson meghívottként az egyházi és politikai élet – közöttük az ortodox és görög katolikus egyház – képviselői is részt vesznek, továbbá az Európai Unió küldöttei, a román média vagy “elfelejti” tájékoztatni olvasóit a Nagyváradon történtekről, vagy csak futólagosan tesz említést róla. /Kilin Sándor: Restitúció. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2005. június 4.

A román szenátus június 2-án elfogadta a himnusztörvényt, melyet Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu udvari poétája terjesztette be hosszú évek sikertelen kísérlete után, s sikerült is elfogadtatnia. Amennyiben a képviselőház is elfogadja, akkor ezentúl az iskolás gyerekek, a katonák heti tevékenységüket minden hétfő reggel az állami himnusz eléneklésével kötelesek kezdeni, himnusz hangzik el továbbá a megyei és a helyi tanácsülések előtt, a rádió és a tévé is az Ébredj, román akkordjaira fog kezdődni. Funar azt is javasolta, hogy a nemzeti kisebbségek rendezvényei is ezzel kezdődjenek, ezt azonban szenátorok leszavazták. /Kilin Sándor: Himnusz. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998