udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kincses Kálmán

2006. május 23.

Május 12-én Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak és a helytörténeti kör szervezésében tartotta A magyar Szent Korona című előadását Kincses Kálmán református lelkész.  Kincses elmondta: A történelemben nincs még egy nép, amely akkora jelentőséget tulajdonított volna koronájának, mint a magyarság a Szent Koronának. A magyarság csak azt fogadta el megkoronázott királynak, akit a Szent Koronával koronáztak meg. A magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség volt, ő birtokolta az országot és a nemzeti vagyont. Továbbá a Szent Korona az államhatalom alanya volt, az ő nevében gyakorolta a hatalmat az alkotmány értelmében a király, s neki maga a király is alá volt rendelve. Ezen eszmei uralkodói rend a századok során, a szabadságjogok küzdelmeiben kiművelődött közjog megtestesítője volt.   A Papp Gábor – Pásztori-Kupán István – Kincses Kálmán hármas által felállított elmélet megcáfolja a Szent Koronára vonatkozó hivatalos akadémiai álláspontot. /Nemes Előd: Rendhagyó történelemóra. A Magyar Szent Korona története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./

2006. június 21.

A nemzetféltés és pusztuló tárgyi-szellemi értékek mentésének s a hit jegyében született a Fényhozók – székelyföldi fal- és mennyezetképek az igazság napjának megvilágításában című kötet, melynek szerkesztője Pap Gábor művészettörténész. A kiadó magyarországi Sárosi Kft., a szerzők és a terjesztő a könyvből származó teljes bevételt a hányatott sorsú székelydályai református templom helyreállítására ajánlják fel. ,,Minden lehulló, kallódni hagyott kő vagy más emlék egy-egy rég elköltözött drága léleknek újbóli és végleges halálát, és minden pusztulásra hagyott, tudatlanságból, álszentségből halálra ítélt épület lebontása, nyom nélküli eltüntetése kultúránk egy-egy gyökérszálának elvágását jelenti, s egy-egy lassú, de biztos lépés az öngyilkosság felé.” – idézte Debrecze­ni Lászlót tanulmányának mottójában a kötet háromszéki szerzője, Juhász Judit. Az uzoni-kökösi magyar-néprajz szakos tanárnő Ég és Föld találkozása Szacsván című tanulmánya a mennyezet festett kazettáinak motívumkincsét tárja fel. Fülöp Szabolcs székelydályai lelkipásztor a dályai műemléktemplom középkori falképeinek, a meghurcolt mennyezetkazettáknak a teremtési képleteit értelmezi (Székelydálya – vallomás három tételben). Pap Gábor művészettörténész tanulmányában a székelydályainál szerencsésebb székelyderzsi templomban fennmaradt Szent László-legenda falképrészletekbe rejtett üzenetét tárja fel és értelmezi. Szántai Lajos művelődéstörténész Ítélet és szabadulás Bögöz falképein címen írt. Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti lelkipásztor – A nő megkoronázódása Nagyga­lambfalván – az 1970-es években feltárt falké­peket írja le. A székelydályai templomban, melynek megmentése, szakszerű helyreállítása érdekében született ez a kötet, két évtizeden át jóformán csak rombolás történt. A szétdúlt templomban omladozó vakolat, feltárt falképmaradványok, mennyezeti kazetták – megannyi üzenet egy korról és embereiről. /Incze Ibolya: A szent hely rendező ereje (A székelydályai templomért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2008. február 21.

A székely Partium részét képező Székelyszenterzsébet lakói (ide tartoznak még a Sólymosok és Románandrásfalva) a január 27-i népszavazáson az önállósodás mellett döntöttek. A települést sokáig megtartotta önrendelkezési jogát, mígnem 1958-ban megvonták e titulusát. Nem lesz könnyű a talpra állás, viszont a falu lakói – nyolcvan százaléka roma nemzetiségű – elég erőt éreznek magukban az önszerveződéssel járó újraalakuláshoz. Jelenleg még Újszékelyhez tartoznak. Szenterzsébeten felgyorsultak az infrastrukturális fejlesztések, folyik a víz- és csatornahálózat kiépítése, valamennyi kormánytámogatással. Kincses Kálmán fiatal református lelkész szerinte a település lakosságának zöme megélhetési gondokkal küzd. A roma közösség református hitű. /Kristó Tibor: Székelyszenterzsébet önállósodna. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

2009. december 17.

Ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő előadásokkal és könyvbemutatóval várja a látogatókat a székelykeresztúri Molnár István Múzeum a Téli múzeumi esték című sorozatával, december 21-től 23-ig. A rendezvénysorozat Kincses Kálmán Otthonunk volt paripánknak nyerge című előadásával kezdődik, képek és személyes beszámoló alapján egy 1800 kilométert magába foglaló lovas zarándoklatot mutat be az érdeklődőknek. A Téli esték a Molnár István Múzeum Kiadványai első számának, a Kutatások a Nagy-Küküllő felső folyása mentén című kiadványnak az ismertetésével folytatódik. A kötetbe elsősorban Székelykeresztúron és szűkebb-távolabbi környezetében végzett kutatásokról szóló tanulmányok kerültek be. Kőrösfői Zsolt, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum régésze Régészeti kutatások 2009-ben Székelykeresztúr térségében címmel fog előadást tartani. /Téli esték a keresztúri múzeumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998