udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kincses-Ajtay Mária

1997. március 12.

Köztudott, hogy az RMDSZ kezdettől megkülönböztetett figyelemmel kezelte, napirenden tartotta a magyar nyelvű oktatás megvalósulásának kérdését, az "óvodától az egyetemig", olvasható dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár cikkében. Ma, amikor lépni lehetne, akkor egyes, magukat vezető szellemi elitnek tekintők körében páni félelem lett úrrá, tiltakoznak az önálló magyar egyetem visszaállítása miatt. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót" jelent. Az önálló egyetem feladásának gondolata - úgy tűnik - az "anyaországból" jött, a sípot Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese adta /valószínűleg nem saját fejéből/ az "erdélyi négyek" szájába az Ellenségkép nélkül című cikkével /Magyar Hírlap, jan. 25., kolozsvári Szabadság, febr. 3./. Ebben szerepel: "Autonómiát, önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan... Nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak? ...A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek." Ezek a követelőzők megosztják a kisebbségi közösséget. Mennyire ismeri Törzsök Erika a romániai valóságot, különös tekintettel a magyar felsőoktatás helyzetére? - tette fel a kérdést a cikkíró, majd adatokat sorolt fel a marosvásárhelyi "önálló" magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatás helyzetéről. A magyar hallgatók száma emelkedő tendenciát mutat, arányuk megközelíti a 40 %-ot, azonban az oktatói kar részaránya meredeken zuhan: 1989-ben az általános orvosi karon 46 %, 1993-ban 31 %, 1997-ben 29 %, a gyógyszerészeti karon 1989-ben 60 %, 1997-ben 40 % a magyar oktatók aránya. Lefejezéssel egyenértékű volt a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok tevékenységének felfüggesztése: 1991. okt. 1-jei hatállyal egyszerre 12 magyar professzort küldtek nyugdíjba. Utánpótlásukról nem gondoskodtak. Egyes tanszékekről hiányoznak a magyar oktatók. Magyarországi vendégelőadók a magyar tagozaton kizárólag csak valamelyik világnyelven adhatnak elő, a magyar nyelvet nem használhatják, az egyetemi vezetőség határozata értelmében. Az egyetemi demokráciára jellemző, hogy a magyar diákok az egyetem épületében nem tarthatják meg tudományos szakköri üléseiket. A magyarországi testvéregyetemek által felajánlott együttműködést eddig az egyetem vezetősége egyszer sem engedélyezte. Az adminisztratív, műszaki személyzet körében hét évvel ezelőtt a magyarok aránya 60-70 %-os volt, jelenleg 5 %. Az adatok mutatják, hogy még mindig folyik a magyar felsőoktatás elsorvasztása. "Ezért nem fogadhatjuk el az ?anyaország? üzenetét". /Dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár (Marosvásárhely): Polihisztori érzelgősség vagy a tények ismerete? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14., újraközölte - kisebb eltéréssel, azt például kimaradt, hogy az önálló egyetem gondolata az anyaországból jött: Magyar Hírlap, márc. 19./

1998. március 20.

Dr. Kincses-Ajtay Mária hangsúlyozta, hogy az önálló kolozsvári magyar egyetem újjászervezése az erdélyi magyarság létkérdése. Ennek hiányában nem biztosítható az értelmiségi utánpótlás. Meglepő, hogy a tavaly még éles vitákat kiváltó "Bolyai-ügy" elnémult. Mindent meg kell tenni a meglevő magyar felsőoktatási struktúra bővítése, korszerűsítése érdekében. Cs. Gyimesi Éva egyetemmel kapcsolatos tervezetét /Romániai Magyar Szó, febr. 11./ munkadokumentumnak kell tekinteni és vitát kell indítani. /Dr. Kincses-Ajtay Mária: A kolozsvári magyar egyetem ügye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2001. december 4.

Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2001. december 11.

Dr. K. Ajtay Mária Frunda Györgyhöz írt nyílt levelében emlékeztette, hogy közel 15 évi családi barátságukat a "forradalom" szele elfújta, és hozzászólt Frundának Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnöknek adott válaszleveléhez (Frunda György: Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!, Népújság, nov. 20.) Ebben a levélben ugyanis Frunda azt állította, hogy "véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük". Ez megdöbbentő. Hihetetlen, hogy Fruda Európa tanácsi képviselőként, kisebbségi raportőrként így ítéli meg a helyzetet. - A neptuni vásár, amelyen Frunda is részt vett, azt eredményezte, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bizonyos fakultásain nevetségesen kis számú ún. magyar helyet biztosítottak, teljesen kihagyva ebből olyan létfontosságú karokat, mint a műszaki, agrártudományi, művészeti, állatorvosi stb. Ezzel az önálló állami magyar egyetem ügye végleg lekerült a napirendről. A BBTE önálló magyar karai nem alakulhattak meg. A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen még önálló magyar vonal sincs, és államvizsgázni is csak románul lehet. A magyar oktatók száma egyre csökken - a magyar diákok örvendetes létszámnövekedése ellenére. Nem kevesebb, mint tíz tanszéken egyetlen magyar oktató sincs, a 2000 tavaszán lezajlott vezetőségi választások óta az egyetem történetében első alkalommal egyetlen magyar dékán sincs. Az egyetemi szenátus kétharmada román nemzetiségű, a magyar oktatók indítványait semmibe veszik. Funda tudja-e, hogy az elmúlt év elején 63 magyar egyetemi oktató aláírását viselő memorandum született az önálló magyar tagozat visszaállításáért a MOGYE-n, melyet az akkori, de az utána következő rektor sem vett figyelembe? Frundát mint Maros megyei szenátort a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség többször is meghívta, de Frunda válaszra sem méltatta őket. Dr. Ajtay még emlékszik arra, amikor nagy lelkesedéssel tanítgatták magyarul helyesen beszélni Frundát, akinek súlyos identitászavara volt. Abban az időben Frunda megjegyezte: minek vagytok ti úgy oda a magyar iskoláért? /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Frunda Györgynek. A harmadosztályról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2002. április 2.

Dr. K. Ajtay Mária nyílt levéllel fordult Frunda Györgyhöz, aki a március 15-ei ünnepi beszédében leszögezte: ?Soha annyi magyar diák nem tanult az egyetemeken, mint ma? (Népújság, 2002. március 16.). Ez nem igaz. Ajtay Murvai Lászlót idézte, aki A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 című tanulmánykötetében megállapította: "az önálló magyar nyelvű tanintézetek száma meredeken zuhan; a magyar nyelvű beiskolázás arányszáma az 1948/1949 tanév 9,3 százalékáról 1999-re országosan 4,2 százalékra esett vissza; a magyar állami felsőoktatási tanulási lehetőségek drasztikusan csökkentek, közel állanak a teljes felszámolódáshoz." Ugyanez a tanulmánykötet megállapította, hogy a magyar egyetemisták országos részaránya 1949 és 1989 között 5,8 százalékról 4,5-re esett vissza, az utóbbi tíz esztendőben (1990?2000) pedig 3,95 százalékra zuhant. Továbbá a magyar anyanyelvű diákoknak, tehát ennek a 3,9 százaléknak kevesebb mint egyharmada (29,72 százalék) tanul csupán magyarul, mivel a szakok többségén az egyetemeken az oktatás románul folyik. /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Nyílt levél Frunda Györgynek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2003. január 27.

Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2004. február 13.

Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2006. április 12.

Megjelent Dr. Kincses Ajtay Mária Kábítószerek – Szenvedélybetegségek című szakkönyve, a Studium Alapítvány kiadásában. A könyvet Marosvásárhelyen dr. Mezei Tibor László, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette. /Mészely Réka: Kábítószerek – Szenvedélybetegségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2006. október 13.

A Bolyai Tudományegyetem újraindításáért Erdély nagyobb városaiban szervezett tavalyi gyertyás tüntetéssorozat első évfordulóján a magyar magánegyetemek helyzetének rendezését, kulturális autonómiát követel október 13-án kezdődő rendezvénysorozatán a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), valamint erdélyi magyar ifjúsági szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). Október 12-én Csíkszeredában szerveztek találkozót, amelyen a magyar egyetemi hálózat, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzete volt a téma. Marosvásárhelyen október 12-én Hantz Péter, a BKB alelnöke, illetve Ajtay Kincses Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője beszél a helybéli magyar felsőoktatás gondjairól. Az utóbbi intézmény egyik fő gondját az évről évre csökkenő magyar helyek száma jelenti. Sepsiszentgyörgyön szintén október 12-én Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Sztakics Éva alpolgármester tartanak vitaindítót. A BKB rendezvénysorozata október 17-én, illetve 18-án a magyar egyetemi városokban megrendezendő nyílt napokkal folytatódik: a tervek szerint Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. /Kovács Zsolt, Kulcsár Andrea: Rendezvénysorozatot tartanak a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett gyertyás tüntetések évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

2006. október 16.

Október 13-án fórumot tartott Marosvásárhelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) – A Bolyai Egyetemre alapuló, állami forrásokból pénzelt országos felsőoktatási rendszer jelenthetné az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjét – fejtette ki dr. Hantz Péter, a BKB alelnöke. Szerinte ideális erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben a Sapientia EMTE-nek is megvan a helye, úgyszintén a Partiumi Keresztény Egyetemnek. A BKB alelnöke szerint a leendő felsőoktatási rendszer életképességének fenntartása érdekében változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mivel jelenleg egyes szakterületeken a kereslethez képest túl sok a magyarul tanuló diák, míg más tereken szinte egyáltalán nincs magyar oktatás. A BKB a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemi oktatók érdekképviseletét is felvállalta, a rendezvényen dr. Ajtay Kincses Mária, a MOGYE tanszékvezető professzora vitaindítójában beszámolt róla, a vásárhelyi magyar egyetemi oktatók nevében tárgyalt érdekképviseletükről a BKB vezetőjével. A tanszékvezető elmondása szerint a helyi orvosi egyetemen a magyar oktatók száma folyamatosan apad, a vezetőségben elenyésző a magyar szakemberek részaránya, a többségi vezetőség pedig szerinte minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni a magyar oktatást. /(benedek): Fórum a Bolyai Egyetemről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./

2006. november 17.

Két év után, október 25-én a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusi ülésén módosították az egyetemi chartát. A szenátus nem fogadta el a magyar oktatással kapcsolatos, Kincses Ajtay Mária professzor által tett javaslatokat. Constantin Copotoiu rektor szerint Kincses Ajtay Mária „álproblémákat” vet fel, amelyeket a szenátus magyar nemzetiségű tagjai – akikről Kincses Ajtay Mária azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot – nem támogattak. A rektor szerint nem megvalósítható sem a kétnyelvű feliratok elhelyezése az épületben és a homlokzaton, sem pedig a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetése, ugyanakkor támogatja az angol nyelvű oktatás indítását az általános orvosi és a fogorvosi karokon. Dr. Kincses Ajtay Mária október 24-én nyújtotta be javaslatait a charta módosítására. Javasolta, hogy töröljék el azt a tiltást, miszerint a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyhat, hiszen ez a magyar nyelv kizárását jelenti a gyakorlati oktatásból. A javaslatok összefoglalták azokat a követeléseket, amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata nevében fogalmazott meg dr. Kincses Ajtay Mária. Ezek között szerepel: a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása a MOGYE-n; a magyar nyelvű képzés bevezetése a laboratóriumi gyakorlatok, illetve a klinikai gyakorlati oktatásban, amivel párhuzamosan lehetővé kell tenni a román szaknyelv elsajátítását; a magyar nyelvű képzés kiszélesítése a hároméves kollégiumi oktatásban (jelenleg az öt kollégiumi szakirányból csak a bábaképzőn van magyar nyelvű oktatás); a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának megduplázása, tekintettel arra, hogy az Általános Orvostudományi Karra magyar nyelven felvételiző diákok évek óta magasabb jeggyel esnek ki a felvételi vizsgán; külön állások meghirdetése a magyar oktatók számára, akiknek felvételét az egyetem vezetősége szándékosan akadályozza, és akik aránya az intézmény tanári karában mindössze 29%; az egyetemi szenátus magyar tagjai arányának a jelenlegi 30%-ról 50%-ra való növelése, a magyar oktatók arányos képviselete a vezető tisztségekben is. (Jelenleg az intézmény egyetlen dékánja sem magyar nemzetiségű, a 14 tanszékvezetőből csak három, az egyetemi szenátus bürójának 7 tagja közül pedig mindössze egy magyar); a magyar nyelv használatának bevezetése az intézményi adminisztrációban, magyar adminisztratív személyzet alkalmazása; kétnyelvű feliratok elhelyezése az intézmény egész területén; a magyar diákok számára a magyar nyelvű államvizsga biztosítását, valamint a magyar szakdolgozat elkészítésének és megvédésének lehetősége. Kincses Ajtay Mária elmondta, hogy a jelenlegi charta bizonyos pontokon, az anyanyelvű oktatás szempontjából, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Kincses Ajtay Mária javaslatait nem tárgyalták a szenátus ülésén, ezért írásban fogja kérni a rektor válaszát, a végeredményt és a megfelelő jegyzőkönyv csatolását, amely bizonyítja, hogy elvetették javaslatait. Dr. Nagy Örs rektor-helyettes nem volt jelen a szóban forgó szenátusi ülésen, úgy vélte, Kincses Ajtay Mária javaslatai közül sok minden megvalósítható, de ehhez valóban le kell ülni tárgyalni. Nagy Örs szerint a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozásához kormányhatározat kell. A gyakorlati magyar nyelvű oktatással kapcsolatban fenntartásai vannak a rektor-helyettesnek, mondván, hogyan fognak elmenni a román nyelven tartott rezidensi vizsgára, szakvizsgára, főorvosi vizsgára? Nagy Örs szerint a kétnyelvű feliratok elhelyezése megvalósítható. A MOGYE másik rektor-helyettese, Branzaniuc Klára szerint a minőségi követelményeket kell elsősorban szem előtt tartani, a Kincses Ajtay Mária által felvetett egész problémakör „hamis”. Ő maga is magyar, annak ellenére, hogy románul tanít. „Álproblémát jelent az EU-csatlakozás küszöbén ilyen pitiáner ügyekkel előállni” – hangoztatta a rektor. Constantin Copotoiu szerint, ha magyar nyelven oktatnák a gyakorlatot, mi történne mintegy 50 román oktatóval? Kinek használ ez a különválás? A rektor megmondta Kincses Ajtay Máriának: mondhat, amit akar, de felelnie kell kijelentéseiért. A szakdolgozatokat románul kell elkészíteni, mert a vizsgáztató bizottság tagjai meglehet, nem tudnak magyarul. A kétnyelvű feliratokat nem támogatja. Ugyanakkor a rektor szorgalmazza a szaktárcánál az angol nyelvű karok létrehozását. /Antalfi Imola: A magyar nyelvű oktatás kibővítését kérik a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

2007. március 27.

Prof. dr. Kincses-Ajtay Máriát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetőjét, a magyar nyelvű egyetemi oktatást szorgalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság egyik alelnökét nemrég ismeretlen telefonálók megfenyegették. A professzor közleményben hozta a közvélemény tudomására a történteket. Az elmúlt hetekben felmerült az, hogy a magyar oktatás problémáiról szükséges lenne sajtóértekezletet tartani, mely keretében egy tízpontos javaslat ismertetését tervezték, olvasható a közleményben. Ennek kapcsán telefonbeszélgetéseket és e-mail levelezést folytatott. Noha a sajtóértekezletre még sor sem került, tanszékvezetőnek a március 23-án két fenyegető és becsületsértő telefonhívást kellett elszenvednie. Ismeretlen férfi hívta fel, mondván, hogy ha „nem fogja be a pofáját”, akkor megnyomorítják, akár autó is elgázolhatja őt. Este még jött egy fenyegetés. Ezeket a megfélemlítő telefonhívásokat csak azzal lehet megmagyarázni, hogy ismét lehallgatják telefonját, akárcsak a Ceausescu-rendszerben. A megfélemlítő akciókkal azt szeretnék elérni, hogy senki se merjen fellépni a magyar tagozat jogainak kiszélesítése érdekében. A történek miatt dr. Kincses Ajtay Mária ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. /Megfenyegették dr. Kincses Ajtay Máriát! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2007. március 30.

Kincses Ajtay Máriát, az orvosi egyetem professzorát névtelen telefonálók megfenyegették: ha „nem fogja be a pofáját”, tovább „uszít” és úgymond „izgatja a kedélyeket”, magyarán tovább szorgalmazza a magyar nyelvű egyetemi oktatást, tolószékbe juttatják. A professzor a közvélemény tudomására hozta a fenyegetéseket. Pár nap elteltével „egy csoport román és magyar diák, akik békességet akarnak az OGYE-n”, egy Kincses Ajtay Máriához címzett névtelen levelet küldött szét, amelyben megkérdőjelezik a tanárnő állításainak valódiságát: szerintük „így akarta felhívni a figyelmet magára”. A névtelenség leple alatt kijelentették: „a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos problémák csupán az ő képzeletében léteznek!”. A továbbiakban sértegették a tanárukat, mondván, bizonyára frusztrált, mert a családtagjai sikeresek, ő maga meg névtelen, és ez a vette rá arra, hogy „álságos módon”, az orvosi egyetemnek „problémát okozva”, reflektorfénybe kerüljön. Természetesen a román sajtó közölte a névtelen levelet, „magyar szegregációs törekvésekről” beszélve. Ez a lap tizenhét éve szidja a magyarokat. Furcsa, hogy az orvosi egyetem magyar tanári kara vagy a rektor-helyettes nem reagált a történtekre, az RMDSZ megyei vezetése is némaságba burkolózott. Pedig állítólag keményen harcol a magyar nyelvű oktatásért! Három nyelven is kiírják – mi ez ahhoz képest, hogy valamikor a marosvásárhelyi orvosi kizárólag magyar nyelvű egyetem volt, és a magyar közösségnek továbbra is jogos követelése lehet, hogy az ország akárhány román nyelvű orvosi egyeteme mellett legyen egy ilyen jellegű tiszta magyar nyelvű egyetem is. Ezért természetes lenne, ha az egyetem magyar kara és a magyarság érdekvédelmi szervezete kiállna azok mellett, akik nyíltan felvállalják a magyar oktatás ügyét. /Mózes Edith: A „békesség kedvéért”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

2007. április 6.

Április 5-én sajtóértekezletet tartott a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) Budapesten, az Országház külügyi és határon túli magyarokért bizottságának üléstermében. Az eseményen részt vettek és hozzászóltak magyar országgyűlési és europarlamenti képviselők is, továbbá a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének frissen megválasztott elnöksége, Zsigmond Barna Pál elnök vezetésével. Hantz Péter BKB-alelnök és szóvivő ismertette az elmúlt három hónapban az erdélyi magyar felsőoktatásban bekövetkezett eseményeket. A sajtó képviselőinek átadta a BKB marosvásárhelyi tagozata által összeállított tízpontos követeléslistát, amely miatt több ízben halálosan megfenyegették Ajtay Kincses Mária professzor asszonyt, a BKB marosvásárhelyi tagozatának elnökét. A BKB elnöke elmondta: szerinte a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatók vezető tanácsa korábbi álláspontjával ellentétesen úgy jelölt magyar rektor-helyetteseket, hogy semmi nem teljesült a magyar akadémiai közösség legfontosabb követeléseiből. A sajtótájékoztatón Hantz átadta az EP és ET képviselőknek azokat az aláírásokat, amelyeket a BBTE-n gyűjtöttek 2006 decembere és 2007 márciusa között a magyar Természettudományi, illetve Bölcsészettudományi Karok beindítása érdekében. Az íveket az érintett oktatók 85%-a aláírta. A BKB-alelnök közölte, hogy a BBTE magyar rektor-helyettesei eltanácsolták a magyar oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Volt olyan kolléga, aki azért nem írta alá, mert nem volt meggyőződve arról, hogy a magyar karokon magasabb lesz a fizetése, más meg attól félt, hogy komolyabban kell majd vennie az oktatást és a kutatást – fogalmazott Hantz. Hantz megköszönte azoknak a magyar politikusoknak, akik levelet írtak román kollegáiknak, és a Romániába látogató Sólyom László államfőnek, hogy szakított a mosolydiplomácia gyakorlatával. Hantz átadta azt a „Nicolae Bocsan egyetemi tanár – rektor” feliratú táblát is, amelyet novemberben nem sikerült elhelyeznie a rektori iroda ajtaján. Németh Zsolt közölte: a tábla mindaddig ki lesz függesztve az Országházában, ameddig az egyetem nem oldja meg a kétnyelvű feliratok kérdését. Zsigmond Barna Pál, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének új elnöke elmondta: azt szeretné, ha a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesületének tagszervezetei alakulnának minden magyar felsőoktatási intézményben, és ha össze tudnák hangolni a romániai magyar felsőoktatás önállósítása érdekében tett civil kezdeményezéseket. /Nicolae Bocsan a magyar parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hantz Péter, a BKB alelnöke elmondta, hogy a magyar rektor-helyettesek elárulták a magyar oktatókat, mert korábbi ígéreteikkel szemben nem vetették föl a problémákat, és nem tiltakoztak az egyetem „multikulturalizmusát” taglaló újabb Strassburg-i kiállítás ellen sem, továbbá lebeszélték a magyar oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Amikor közölték egy vezető magyar filozófiaprofesszorral, aki egyben Bolyai Társaság elnöke is, hogy az aláírásokat eljuttatják Brüsszelbe és Strassburgba, rájuk förmedt, hogy „maguk ezeket nem viszik sehova!”, és megtagadta, hogy visszaadja azokat az íveket, melyeket az ő kívánalmai szerint alakítottak át, és amelyeket már több kollegája aláírt. Hantz kitért arra, hogy az RMDSZ, néhány kezdeti nyilatkozat kiadását leszámítva, semmit nem tett a romániai magyar felsőoktatás ügyének rendezése érdekében. /Hantz Péter, a BKB alelnöke és szóvivője: „Maguk ezeket nem viszik sehova!”. = Erdely. ma, ápr. 6./ Elvárjuk az új román kormánytól, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyét a nyugvópont felé közelítse – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. „Mi azzal fogjuk ezt segíteni, hogy a kétoldalú kapcsolatainkban és a nemzetközi fórumokon nem hagyjuk elaludni az ügyet” – tette hozzá, pozitívumként értékelve, hogy a magyarországi parlamenti pártok összefogtak ebben az ügyben. „Nemzetpolitikai ügyekben így kell eljárnunk” – mondta. Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője hangsúlyozta, hogy az EP-ben minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy Románia teljesítse a csatlakozáskor vállaltakat, így az államilag finanszírozott magyar karok, illetve magyar egyetem felállítását. Hozzátette: a kulturális autonómia, de Székelyföld számára a területi autonómia is megkerülhetetlen kérdés. /Nem hagyják aludni a BBTE ügyét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2007. április 21.

A tavaly összeállított, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatlista második, „véglegesített” változatát is elkészítette a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) marosvásárhelyi tagozata. Április 20-án sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Kincses-Ajtay Mária, a marosvásárhelyi tagozat vezetője: elvárják, a MOGYE vezetése tartsa be a háromnyelvű feliratozásra és a beiskolázási arány módosítására tett ígéreteit, ugyanakkor tárgyaljon a többi javaslatról is. A MOGYE rektor-helyettese, dr. Nagy Örs közölte: április 24-én háromnyelvű táblát helyeznek el az épület homlokzatán. Dr. Kincses-Ajtay Mária hangsúlyozta, a javaslatokat egy oktatói csoport dolgozta ki, akik azonban, félve a megtorlástól, nem vállalták nyíltan nevüket. „Attól tartanak, hogy szakmai előrehaladásukat akadályozza majd az egyetem vezetése, és nem vállalják a nyilvánosságot. Nem az én partizán akciómról van tehát szó. A Babes–Bolyai Tudományegyetemről elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt, amiért nyíltan kiálltak a magyar oktatás mellett. Nekem is „azt ígérték”, hogy kidobnak, de vállalom a kockázatot. Közel tíz éve nem hívták össze a MOGYE magyar oktatóit, hogy megbeszéljék a magyar nyelvű oktatás gondjait az egyetemen, egy ilyen testület által hozott döntést nem lehet csak úgy félreseperni. A közgyűlést Nagy Örs rektor-helyettesnek kellene összehívnia” – jelentette ki Ajtay-Kincses Mária, hozzátéve, hogy a MOGYE szenátusának március 20-i körlevelében megtiltották, hogy interjút adjon. „A sajtótájékoztatóra meghívtuk Nagy Örs rektor-helyettest is. Ő azonban nem jött el” – tette hozzá. Dr. Kovács Lehel elmondta, hogy április 10-én benyújtották az RMDSZ-hez, az Európai Parlamenthez valamint az Európai Bizottsághoz és az EBESZ-hez azokat az aláírásokat, amelyeket a Babes–Bolyai Egyetem keretében a magyar természettudományi fakultás valamint a humán tudományok fakultása létrehozása érdekében gyűjtöttek. A Babes–Bolyai Egyetem 55 oktatója támogatta aláírásával a magyar nyelvű természettudományi és 43 oktatója a humán tudományok fakultás megalakítását, ami több mint 80 százalékos támogatottságot jelent az oktatók körében. Hozzátette, hogy 1998 óta négy alkalommal kérték két-három magyar nyelvű fakultás létesítését a BBTE-n, mindhiába. Dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese cáfolta, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatójára meghívást kapott volna. /Antalfi Imola: Tízpontos javaslatlistát állított össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2007. április 23.

Tíz pontban megfogalmazott javaslatlistát nyújtott át a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az intézmény magyar oktatói nevében dr. Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, aki egyedül írta alá a listát. Elmondta: őt már megfenyegették, nincs veszítenivalója, de nem szeretné, ha kollégáit is támadások érnék. A követelések között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek paritásossá tétele, az anyanyelvű államvizsga lehetővé tétele, illetve az intézmény háromnyelvű feliratozása szerepel. Az egyik legfontosabb követelés az RMDSZ és a PSD között 2002-ben kötött politikai alku nyomán megszületett beiskolázási arány újratárgyalása, ugyanis tavaly a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon magyar diákok 8,09-es jeggyel juthattak be, a román nyelven felvételizők pedig akár 5,95-tel is. A követelések közül eddig mindössze egy látszik megvalósulni. Constantin Copotoiu a MOGYE rektora megígérte, hogy hamarosan elkészülnek a román, magyar és angol nyelvű feliratok, amelyek az épület felújítása után felkerülnek a falakra. „Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elkezdődjék a párbeszéd, mert tizenhét éve minket senki nem hallgat meg” – indokolta a beadvány célját Ajtay Kincses Mária, utalva az évek során megválaszolatlanul maradt hasonló próbálkozásokra. Szerinte Nagy Örs sokkal többet tehetne a dialógus megteremtése érdekében. „Többször is meghívtuk, beszélgessünk el a gondjainkról, de ő mindig talált kitérőt, és nem ült le velünk” – emlékeztetett az oktató. Nagy Örs szerint mindez nem felel meg a valóságnak, ő is a párbeszéd hívének vallja magát. „Akár hetente is összehívhatom a magyar oktatók közgyűlését, de ezzel még nem oldottam meg semmit. Itt minden a szenátusban többségben lévő román kollégáinkon múlik vagy a politikai döntéseken. Másrészt én az egyetem rektor-helyettese vagyok, aki a teljes oktatási rendszerért felel – nyomatékosította Nagy Örs. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) – jelentette be Kovács Lehel. A BKB alelnöke elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, mellyel a BBTE magyar oktatói az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását kérik. Kovács átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa azokat a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. /Szucher Ervin: Párbeszédet szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

2007. május 28.

A magyar tudomány és az Európai Unió: a határon túli magyarság esélyei címmel tartott előadást május 24-én Marosvásárhelyen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Elmondta, a Kárpát-medence hagyományosan nagy szellemi értékekkel rendelkezett, és „sokkal többet adtunk a világörökségnek, mint amennyit kaptunk”. Mind Magyarország, mind Románia esetében a kutatásra és fejlesztésre áldozott összeg kevés, a jól képzett szakemberek pedig külföldre távoznak. Vizi E. Szilveszter elmondta, elsősorban magyar nyelvű óvodákra, középiskolákra, főiskolákra és egyetemre van szükség, mert a magyarság Kárpát-medencében való fennmaradásának előfeltétele, hogy tudást és információt szerezzünk. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese hangsúlyozta, az egyetemen az elmúlt egy évben sok figyelemreméltó lépés történt a magyar oktatók és hallgatók által megfogalmazott igények teljesítésének irányába. Kincses Ajtay Mária, a MOGYE professzora kijelentette: a magyar oktatás helyzete nem jó, a ‘90-es évek elején elkezdődött folyamat, amikor a diákság spontánul megfogalmazta igényeit, megtorpant, majd megállt. „Félelemkeltés folyt és folyik. Ennek ellenére a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) másfél éve ismét megfogalmazta a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket, amelyeket 10 pontban foglaltak össze”. Felkérte az oktatókat, aláírásukkal támogassák a MOGYE magyar karának létrehozását. Hantz Péter, akit a magyar nyelvű oktatásért való kiállása miatt a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátottak, hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása egyben az oktatás minőségének javulását is eredményezi, ki kell állni és el kell mondani követeléseinket. A Sapientia rektora, Dávid László szerint hittel lehet megvalósítani a követeléseket, a csángó Valérián Ádám azt szorgalmazta, az egyetem vezetése készítsen évente hivatalos felmérést arról, hogy hogyan alakul a magyarság helyzete az oktatásban. Az utolsó percekben egy Valérián Ádámot pocskondiázó röplap is megjelent a tanácskozás helyszínén. /Antalfi Imola: Az igazi érték a fejekben van. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

2007. október 26.

Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

2007. december 12.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának meglopására hivatkozott december 10-én kiadott közleményében a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetése. A sajtóközlemény szerint „Nagy Örs rektor-helyettes tájékoztatása szerint a magyar diákok kétszeresére növelt fejkvótája jelenleg nem ér el a magyar tagozatig, hanem elnyeli azt az egyetem közös költségvetése”. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese cáfolja, hogy az egyetemi hallgatók után járó összeg ne jutna el a magyar tagozaton tanuló diákokhoz, túlzásnak nevezve a BKB kijelentéseit. A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetése „megelégedéssel vette tudomásul, hogy a MOGYE magyar rektor-helyettese és a BKB marosvásárhelyi tagozata megegyeztek annak a nyolcpontos követeléslistának a szövegében, amelyet reményeink szerint a MOGYE magyar oktatóinak döntő része aláírásával is támogatni fog”. A Hantz Péter alelnök által aláírt közlemény szerint „Jogaink kivívásának egyik legfontosabb eszköze a kollektív véleménynyilvánítás, és nem véletlen, hogy a boldogulásunk akadályozásában érdekeltek minden eszközzel gáncsolják a folyamatot. Elfogadhatatlannak tartanánk, ha egy magyar oktató pusztán azért nem írná alá a követeléslistát, mert esetleges retorzióktól tart, mikor több mint nyolcszáz magyar diáknak volt bátorsága a véleménynyilvánításhoz. Megértjük azok félelmeit, akik nem szeretnének az »első aláírók« lenni, ezért olyan nyomtatványokat készítettünk, hogy egy oldalon csak egy oktató aláírása szerepelhessen”. A BKB vezetése úgy véli, gazdasági- pénzügyi önállóság nélkül nem oldódnak meg az erdélyi magyar orvosi felsőoktatás gondjai. A BKB követeli, hogy a MOGYE válassza szét a román és a magyar tagozat költségvetését, „a magyar tagozat pénzét haladéktalanul fordítsák a túlterhelt magyar oktatók számának növelésére, valamint az alacsonyabb beosztású oktatók arcpirítóan alacsony fizetésének növelésére”. A „MOGYE-n még a BBTE esetében tapasztaltnál is szembeszökőbb a magyar tagozat meglopásának ténye: a magyar és a román diákok száma megközelítőleg azonos, de a magyar oktatók száma mindössze fele a román oktatók számának. Ezenfelül, a magyar oktatók szakmai előmenetelét a román többségű egyetemi vezetés sok esetben rosszindulatúan akadályozza, és a vezető tisztségekben is számarányuknál kisebb a magyar szakemberek aránya” – zárul a közlemény. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta: az egyetem több magyar szenátusi tagja a BKB marosvásárhelyi vezetésével nem nyolc, hanem hat kérdésben egyezett meg, ennek ellenére a BKB a szaktárcának továbbította a maga tízpontos követeléslistáját. „Az elkövetkezendőkben megegyeztünk abban, hogy a meghirdetett állások a magyar oktatási vonalra vonatkoznak, hiszen meg kell érteni: magyar tagozat különállóként nincsen. Elsősorban gyakornokokra és a tanársegédekre, adjunktusokra van szükség, hogy biztosított legyen az utánpótlás. Ezt megpróbáljuk az egyetemi szenátus elé vinni” – jelentette ki. Hozzátette: abban is megegyeztek, hogy több magyar nyelvet beszélő személyt vesznek fel az adminisztrációs osztályra, továbbá: a diplomadolgozatokat magyarul is meg lehessen írni. A gyakorlati oktatásban, annak ellenére, hogy ez románul zajlik, a gyakorlatot vezető tanársegédtől magyarul is lehessen kérdezni, megfelelő méretű és számú kétnyelvű feliratokat függesztenek ki. Megpróbálják az egyetemi Chartában rögzíteni, hogy a magyar tisztségviselők irányíthassák, felülvizsgálhassák a magyar oktatás helyzetét, és végül – ami meg is oldódott – a fele-fele beiskolázási arány bevezetését. Ami a 800 aláírást illeti, Nagy Örs szerint „lehet, hogy ennyi van”, de a 800 diák közül 100 ha tudja, mit írt alá. A rektor-helyettes szerint nem lehet beszélni retorzióktól való félelemről, példaként Kincses Ajtay Mária professzort említette, aki, bár állítólag megfenyegették, semmiféle retorziónak, bosszúállásnak nem lett áldozata. A fejkvótával kapcsolatosan a rektor-helyettes kijelentette: nincs külön költségvetése az egyetemnek, nem létezik külön magyar és román tagozat. Nagy Örs szerint pillanatnyilag lehetetlen a pénzt célirányosan a magyar tagozathoz irányítani, hiszen nem létezik külön költségvetésű, adminisztrációjú magyar tagozat. A rektor-helyettes szerint a két tagozat különválasztásának feltétele az akkreditálás, ehhez viszont nincs meg a szükséges infrastruktúra, nincs elég oktató, professzor, docens, adjunktus, akikkel külön tagozatot lehetne alakítani. Nagy Örs szerint a BKB közleménye túlzás. A Népújság munkatársa hozzátette: „jól éreztük, hogy valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül. Nem vitás, a hűbelebalázs „harcosság” többet árt, mint használ az ügynek. ” /Antalfi Imola: Felszínesség vagy szándékos csúsztatás? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998