udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Király Árpád

2001. március 6.

Márc. 4-én beiktatták Király Árpád arad-ségai római katolikus plébánost az aradi esperes tisztségébe, amely Heinrich József esperes, pécskai plébános távozásával üresedett meg. A beiktatási szentmisét Ross Márton megyéspüspök celebrálta Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes és a kerületi papság közreműködésével. A megyéspüspök röviden vázolta a nyolc esperességből, három főesperességből álló temesvári római katolikus egyházmegye felépítését, beszélt "a püspök szemének" tekintett esperes feladatairól. /Piros cingulum Király Árpádnak. Beiktatták az aradi római katolikus esperest. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2001. március 13.

Márc. 10-én Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes, Király Árpád aradi esperes részvételével megtartott ünnepi szentmise előzte meg az Újaradon a plébánián létesített római katolikus katetikai központ átadását. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye területén a temesvári, illetve a resicabányai katetikai központ után Aradon nyílt meg a harmadik olyan hely, ahol továbbképzésben részesülnek az egyházi életben résztvevő valamennyi laikus szervezet képviselői. /Újaradon megnyílt a katetikai központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2004. július 19.

Böcskei László általános helynök kétnyelvű szentmisén megszentelte, megáldotta a kívülről felújított szederháti templomot. Király Árpád aradi esperes, tornyai és szederháti plébános megköszönte a támogatást. A szederháti katolikus templomban három vallás hívei férnek meg békességben. /Templomszentelés Szederháton. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2005. július 28.

Július 27-én Tornyán a katolikus templomban 18 pap, valamint nagy számú helybeli és környékbeli hívek részvétele mellett koncelebrációs szentmisével indult a határ menti településeken szolgáló papok második találkozója. Bauer Csaba mezőkovácsházi esperes vezetésével a magyarországi oldalról hattagú delegáció érkezett. Király Árpád aradi esperes a szeretet határtalan terjesztésének a szükségességét emelte ki, amelynek a tavaly decemberi nemzeti kudarc után fokozottan megnőtt a jelentősége. A trianoni határokon átsugárzó szeretet kiterjesztésében nagy felelősség hárul mindkét oldalon a papokra. Az eszmecserén kirajzolódott a határ mentén szolgáló papok rendszeres találkozói megszervezésének a menetrendje. /(balta): Határtalan szeretet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

2005. szeptember 9.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján zsúfolásig megtelt Máriaradnán a kisbazilika, a környéket ellepték a búcsúsok és zarándokok. Az ünnepélyes, három nyelven celebrált templombúcsúi szentmisén magyarul Paskai László bíboros, ny. prímás-érsek, románul és németül Roos Márton temesvári megyés püspök hirdetett igét. A szentmise végén megtartott körmenet élén Heinrich József tiszteletbeli főesperes haladt a keresztet hordozó fiúkkal, utánuk az Arad kerületi, valamint a nagyváradi papság, az egyházi méltóságokkal, köztük volt Böcskei László általános helynök, Fodor József nagyváradi vikárius, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes és Király Árpád aradi esperes. /Balta János: A természet is ünnepelt Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2005. szeptember 13.

Szeptember 11-én Király Árpád aradi római katolikus esperes vezetésével 9 pap vett részt a mezőkovácsházi templombúcsún, ahol a szentmisén közel 20 pap vett részt az országhatár mindkét oldaláról. A két esperesség, püspökség végső célja az emberközi kapcsolatoknak tömegméretűvé történő bővítése. /(b): Arad kerületi papok Mezőkovácsházán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. szeptember 19.

Szeptember 17–én az arad-belvárosi katolikus templomban – 69 év után – újra papszentelés volt. Roos Márton temesvári megyés püspök és kísérete, Horvát János, a Szent Erzsébet minorita rendtartomány főnöke, arad-belvárosi plébános, Király Árpád aradi esperes, további 20 Arad kerületi pap és minorita szerzetes bevonult a templomba. Három nyelven megtartott szentbeszédében a főpásztor a papi hivatásról, a kiválasztottak elhivatottságának a szépségeiről beszélt, majd felszentelte Máthé Zoltánt, Piusz testvért minorita szerzetespapnak. /Balta János: Csodálatos ünnepe az elhivatottságnak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2005. október 10.

Fontolóra veszi, hogy október 6-án Aradon a belvárosi református templomban történtek után marad-e a presbitérium tagja, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Király András képviselő, aki az október 6-i hálaadó istentiszteleten Sándor Krisztina MIT-elnök szavaira elhagyta a templomot. Egyébként hasonlóan távozott Király Árpád esperes és több más hívő is. A templomban történtek után az RMGE beadványt küldött az RMDSZ-nek, amelyben kérték, a szövetség foglaljon állást az ügyben. Sándor Krisztina ugyanis keményen támadta az RMDSZ-t, amely véleménye szerint feladta az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit. Október 6-án egyébként Aradon írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Ifjúsági Tanács részéről Sándor Krisztina, a Fidelitas részéről Szijjártó Péter elnök, országgyűlési képviselő. /(Irházi): A templomi botrány utócsengései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./ Király András képviselő a Nyugati Jelen október 7-i számában felháborítónak tartotta, hogy a “Magyar Ifjúsági Tanács nevében valaki – Sándor Krisztinának nevezik – Aradon megleckéztesse a magyar közösséget”, sőt mi több, “leköpje mindazt, amit a közösség tett”. Szerediné Barabás Ibolya visszautasította ezt a minősítést. Aki elolvassa az MIT elnöksége nyilatkozatát, az könnyen meggyőződhet arról, hogy nincs szó aradi közösségről s annak megleckéztetéséről, hangsúlyozta. Az MIT elnöksége véleményt nyilvánít – amihez joga van – és az RMDSZ működését minősíti – amihez szintén joga van. Király András képviselő szerint “Olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk”. Azonban a nyilatkozatban az áruló szó nem olvasható. “Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet”, jelezte a képviselő. Nos, az aláírás: Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, Kolozsvár. “Az incidens nyomán az RMDSZ tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásul kivonult a templomból”- nyilatkozta a képviselő. Azonban nem tucatnyian, csak négyen voltak. /Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2005. november 8.

Rendhagyó megemlékező szertartásra került sor a szederháti temetőben. A manapság 30–40 főre zsugorodott, egykor színmagyar Szederhát közösségben hasonló szertartásra több mint 20 éve nem volt példa. A temetőt az utóbbi időben sorsára hagyták, az elöregedő közösség tagjai nem tudták kitakarítani. Végül Fehér Erzsébet és férje, Manea Ioan embereket béreltek, akikkel kitakarították a temetőt. November 6-án, vasárnap Király Árpád aradi esperes, tornyai és szederháti plébános a templomban megtartott szentmisét követően egy kis busszal szállította ki a temetőbe az időseket. /(balta): Rendhagyó szertartás Szederháton. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2005. november 12.

Durva nacionalista támadásokba torkollott a Szentháromság-szobor visszaállításáról szóló nyilvános vitafórum Aradon, november 11-én. Már csak a tanácsosok pozitív voksa hiányzik és visszaállíthatják a színház elé az 1901-ben készült katolikus szobrot. Egy felszólaló attól félt, hogy “valakik vissza akarják hozni a régi Aradot”. “Be akarják bizonyítani, hogy Arad a magyaroké!” – kiabálta egy másik. Egy nyugdíjas szerinte a magyar szobrok foglalják el a legjobb központi helyeket. Király Árpád katolikus esperes felhívta a figyelmet, hogy a Szentháromság-szobornak semmi köze sincs a nemzetiségekhez. /Sólya R. Emília: Félnek, hogy visszaállítják a régi Aradot. Nacionalista támadások a Szentháromság-szobor ellen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2006. május 8.

Május 7-én a zsúfolásig megtelt arad-gáji katolikus templomban Király Árpád marosi főesperessel és Horváth János minorita tartományfőnökkel az élen hat pap és egyházi méltóság közreműködésével tartották meg a Gizella-napi, ünnepélyes templombúcsús szentmisét. Horváth János atya szentbeszédében a templom védőszentje, Boldog Gizella, Szent István király feleségének az életét, a magyarságnak a Kárpát-medencében történt megmaradásában játszott kiemelkedő szerepét méltatta. Az arad-gáji templombúcsút az egész város a magáénak érezte; minden katolikus egyházközség képviseltette magát, továbbá Király András elnök, illetve Bognár Levente és Cziszter Kálmán alelnökök személyében az RMDSZ megyei szervezete is adózott Boldog Gizella emlékének. /(balta): Boldog Gizella  üzenete Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2006. szeptember 11.

Az ágyai erdőben egy évvel ezelőtt a vadontól sikerült visszaragadni Szent László kápolnáját. Az épület felújításának sziszifuszi munkáját Pántya Elemér plébános vállalta. Szeptember 9-én egyházi és világi méltóságok a kisjenői katolikus parókiáról vonultak ki az ágyai erdőbe. A 14 stáció teljesen felújítva, üvegablakkal védett szentképekkel sorakoznak. A kápolnában elöl a gyergyóújfalusiak által adományozott oltár fölött Szent László lovas képe, jobb oldalon László főherceg fényképe, bal oldalon a kápolnaépítő szüleinek képmása áll. A levert oszlopfőket újraépítették. Megjelent többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Böcskei László általános helynök, Király Árpád marosi főesperes mellett tucatnál több pap és egyházi méltóság. A székely ruhába öltözött gyergyóújfalui énekkar énekelt. /Balta János: Felszentelték Szent László kápolnáját. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2006. december 5.

Temesváron Roos Márton megyés püspök az egyházmegye két papját, Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébánost és Szabó Péter, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatóját kanonokká nevezte ki. Ezzel a tizenkét tagú temesvári káptalanban csupán egyetlen szék maradt betöltetlen. Az újonnan kinevezett kanonokok ünnepélyes beiktatására december 3-án volt. /Sipos Enikő: Kanonokbeiktatás a székesegyházban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2007. február 19.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete február 17-én a belvárosi római katolikus templomban szentmisével egybekötött előadással emlékezett arra az évfordulóra, hogy Márton Áront 1939. február 12-én szentelték fel gyulafehérvári püspöknek. A szentmisét Horvát János minorita tartományfőnök-plébánossal, Király Árpád marosi főesperessel és több paptárssal együtt dr. Marton József nagyprépost, a Babes–Bolyai TE teológia tanára, a Római Katolikus Tanárképző dékánja, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelde egyháztörténet és patrológia tanára koncelebrálta, aki ezt követően bemutatta Márton Áron életútját 1896-tól, a csíkszentdomokosi szülőháztól egészen az 1980-ban bekövetkezett haláláig. /Áron, Erdély püspöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2007. május 10.

Már tavaly is hosszas tárgyalások után hosszabbították meg idén április 1-jéig a minoriták Aradon a Máltai Segélyszolgálat bérleti szerződését, most nem hajlandók tovább helyiségeket biztosítani számukra, ezért költözniük kell. Farkas Viktória, a segélyszolgálat vezetője elmondta: az RMDSZ-től kaptak két kisebb helyiséget, ugyanakkor a tevékenységek, rendezvények zöme a gáji Máltai Házban lesz – vázolta a jövőt. Király Árpád főesperes a Nyugati Jelennek elmondta: személyesen többször is kérte Horváth János atyát, engedje meg, hogy a segélyszolgálat a templom udvarában maradhasson, de úgy tűnik, nem hallgatták meg. /(irházi): Mennie kell a Máltai Segélyszolgálatnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2007. június 29.

Arad megyében június 27-én az ágyai erdőben lévő, tavaly felújított Szent László-kápolnában 60 év után újra templombúcsút ünnepeltek. Az ünnepélyes szentmise előtt a kisjenői katolikus fiatalok keresztútjárást tartottak a kápolnához vezető, szintén felújított stációknál. Szentbeszédében Király Árpád marosi főesperes Szent László életéről, erős hitéről szólt, kiemelve: azok a szent emberek, akik életmódjukkal fényt hoznak mások életébe. A szentmisét. Pántya Elemér plébánosnak ajánlotta fel, amiért fáradságot, időt és energiát nem kímélve a vadontól visszaszerezte Isten hajlékát a kultúra, a hitélet számára. /(balta): Templombúcsú 60 év után. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2007. november 8.

Szederhát katolikus templomában kéthetente mond szentmisét Máthé Lóránd arad-ségai káplán, melyre néhány hívő megy el. Az 1938-ban épült, Szűz Mária nevére felszentelt templomot két éve Király Árpád marosi főesperes jóvoltából felújították. A néhány idős hívő maréknyi maradékát képezi a valamikor szebb napokat megért faluközösség és a környező tanyavilág magyarságának. A tanyavilágot elnyelte a kollektivizálás, a faluközösséget elcsábította az iparosítás. Az évszázaddal ezelőtt közel 100 diákot oktató anyanyelvű elemi iskola épületében immár régóta kihalt a magyar szó, a kultúrházban csak emlék a 30-40 évvel ezelőtti művelődési élet, a templomban csak temetéskor harangoznak, a közelmúltban elhunyt az utolsó kántor-mindenes, Lázár László, aki több mint fél évszázadig szolgálta a közösségét. A szederháti magyarság sorsában, mint cseppben a tenger tükröződik az erdélyi magyarság leépülésének forgatókönyve, ezért megérdemelne egy, a szemtanúk, a visszaemlékezéseit is magába foglaló falumonográfiát. /(balta): Szederhát, az elmúlás mementója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2008. április 14.

Aradon a belvárosi katolikus templomban Király Árpád marosi főesperes Roos Márton temesvári megyés püspök megbízásából felolvasta a főpásztornak páter Pius, Máthé Zoltán plébánossá történő kinevezéséről szóló határozatát. Máthé Zoltán teológiai tanulmányait Egerben, illetve Rómában végezte. Mostanáig a templomban káplánként szolgált. Kalna Zsolt minorita tartományfőnök szentbeszédében megbékélésre szólította fel a híveket, majd megköszönte páter Horvát Jánosnak a tartományban kifejtett, közel nyolc évi szolgálatát. /Balta János: Beiktatták az új plébánost. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2008. december 7.

Huszonöt éves a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége, az évfordulót ünnepelték november 21–23-a között, több mint százan jöttek el a TEKMEK otthonába, vagyis a szalvatoriánus rendházba. Megalakulásukkor sok fiatal a jövőjét kockáztatta, hiszen a templomba járásért akár ki is rúghatták volna őket az egyetemről. De ők hétről hétre eljöttek a közös beszélgetésekre, hittanórákra. A csoport pedig egyre gyarapodott, erősödött – idézte fel az indulást Király Árpád marosi főesperes, a TEKMEK-esek első lelki vezetője. Az eltelt évek alatt Böcskei László, P. Laus Nikola, Dumitresc Mihály, Barják László, P. Csergő Ervin minorita atya, Vodila Szilárd, György Zoltán, Andó Attila, Maties Marin lelkipásztor is foglalkozott a fiatalokkal, a jelenlegi lelkivezető pedig Szilvágyi Zsolt egyetemi lelkész. /Sipos Enikő: Jubileumi találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./

2008. december 24.

Megkoszorúzták az 1989 decemberében Aradon a várhíd lábánál mártírhalált halt Tóth Sándor kopjafáját. Rövid megemlékezést, imát mondott Timotei Seviciu aradi ortodox püspök, Király Árpád marosi főesperes és Valentin Voicila a forradalom aradi vezéralakja. Ezt követően Bognár Levente alpolgármester vezetésével egy kisebb csoport Hódmezővásárhelyre utazott, hogy megkoszorúzzák Tóth Sándor sírját. /Irházi János: Koszorúzás a kopjafánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

2009. augusztus 21.

Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén az Arad megyei RMDSZ – immár hagyományosan – meghívta tagjait, szimpatizánsait, hogy együtt ünnepeljenek. Az ünnepi összejövetelt Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke és Bognár Levente megyei választmányi elnök, alpolgármester nyitotta meg, emlékeztetve, hogy a magyarság első királyát, első szent királyát, államalapítóját ünnepeljük, és jó lenne, ha ezt még legalább ezer évig megtehetnénk itt, Aradon is. Király Árpád marosi főesperes annak a reményének adott hangot, hogy ez a nap közösségformáló alkalom. /Kiss Károly: István-napi összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998