udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Király K. László

2007. november 5.

Egykori tagjaival, megható találkozáson ünnepelte fél évszázados létrejöttét Marosvásárhelyen az egykori Állami Székely Népi Együttes. Barabási István, a Maros Művészegyüttes igazgatóhelyettese kiemelte: az eltelt fél évszázad során az intézmény a népdal, a népviselet és a néptáncok megismertetésével folyamatosan a hagyományok tiszteletére nevelte közönségét. Demeter András államtitkár az együttes közösségépítő szerepét emelte ki. Az Állami Székely Népi Együttes egykori tagjait szólította színpadra Tófalvi Zoltán, akik közül néhányan szóltak is a közönséghez. /Király K. László: Székely együttes táncos fél évszázada. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2007. november 12.

Az elhunyt Csiha Kálmán püspöktől Erdély és a világ reformátusságának kiválóságától búcsúztak november 10-én Marosvásárhelyen családtagjai, egyháza képviselői, tisztelői. Az gyászszertartáson több ezren vettek részt. Ötvös József, esperes gyászbeszédében kiemelte: a XX. század a magyarság számára a tatárjárás utáni legnagyobb megpróbáltatásokat jelentette, s hogy az erdélyi magyarság ezt túlélte, túlélhette, abban fontos szerepük volt az egyházaknak, de annak az egyháznak is, amelynek egyik legrátermettebb vezetője volt Csiha Kálmán. Bustya Dezső nyugalmazott egyházkerületi főjegyző az elhunytról szólva kiemelte, a legnagyobb megpróbáltatások idején sem feledte küldetését: „Igazi építő volt, templomok sora s gyülekezetek sokasága termett az Úr által rászabott idő alatt, annak ellenére, hogy rácsokat, akadályokat is gördített eléje, amelyeken mindig áthatott az Isten igéje, s erőt adott neki a folytatáshoz. ” Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott még beszédet. /Király K. László: Elbúcsúztak Csiha Kálmántól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2007. november 14.

Csíkszeredában és Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közeljövőben akkreditálásra kerülő hat szakának felkészültségét tekintették át a hét elején az egyetem vezetői, illetve a finanszírozó magyar kormány képviselői. A magyar kormány részéről a határozott elvárás, hogy az említett hat szakot a román fél minél hamarabb elismerje. A hat szak: négy csíkszeredai – angol–román, szociológia, könyvelés–informatika, agrárgazdaság –két marosvásárhelyi – a pedagógia és informatika – szak. Szép Sándor, az EMTE csíkszeredai rektor-helyettese elmondta: a bizottság megállapította, hogy a szakok akkreditálásához szükséges dossziékat 90 százalékban már összeállították. /Horváth István, Király K. László: Mérlegen a Sapientia. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2007. november 30.

Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák novemberi rendezvényének meghívottjaiként történelmi családok képviselői, Bethlen Anikó, Gáll Károly és Haller Béla meséltek múlt- és jelenbeli tapasztalataikról. A házigazda szerepében Markó Enikő az örvendetesen elszaporodott visszaemlékezések, interjúkötetek kapcsán az iránt érdeklődött, mennyire tükrözik az általuk is megélt valóságot ezek az írásművek. Bethlen Anikó szerint vegyes a kép. A negyvenes, ötvenes évek történelmi eseményei az erdélyi főnemesi családok jelentős részét nyugati emigrációba kényszerítette. Az itthon maradottak szörnyű megaláztatásokat éltek át, de öntudatuk, emberi tartásuk révén többnyire állták a sarat. Gáll Károly például kétévente volt kénytelen iskolát cserélni – mikor eltanácsolták, mint osztályidegent, mikor az iskola szűnt meg – s végül 1976-ban, jó negyvenesként szerzett mérnöki diplomát. Bethlen Anikó nyelvtanításból élt. „Az ötvenes évek Vásárhelye különleges hely volt, számos kitelepített főnemesi család, földbirtokos kényszerlakhelyéül jelölték ki, az összlakossághoz viszonyított nemesek aránya talán itt volt a legnagyobb Európában, lépten-nyomon Telekiekkel, Bethlenekkel, Keményekkel, Tiszákkal, Hallerokkal, stb. találkozhatott a székely városlakó” – jelentette ki Haller Béla, a Bolyai Farkas Líceum tanára. /Király K. László: Nemesi valóság, = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2007. december 18.

Öt évvel ezelőtt, december 17-én indult Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák beszélgetéssorozat, a mostani jubileumi alkalommal a vásárhelyi rádió „közösségépítő” műsorainak szerkesztői beszéltek munkájukról. Tóth Béla rádióriporter és Sebestyén Péter plébános osztották meg a jelenlévőkkel rádiós tapasztalataikat. Az est házigazdája, a rendezvények szervezője, Markó Enikő volt. Tóth Béla az évtizedek során számos úgynevezett rázós témát fogott „mikrofonvégre”, számos magas közjogi méltósággal készített interjút. /Király K. László: Lélekszó az éterben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2007. december 27.

A marosvásárhelyi Rozmaring utcai menhelyen az ünnepek alatt 69 személy tartózkodott. A Máltai Szeretetszolgálat emberei hoztak ételeket. A helyi önkormányzat által fenntartott központ egy pályázatnak köszönhetően jövő év tavaszától bővülni fog. /Király K. László: Hajléktalanok ünnepei Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2007. december 27.

Magyarokról, székelyekről, anyanyelvről szólt Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban tartott műsora. A felidézett versek – Tompa László, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Király László, Magyari Lajos és mások – a szülőföldhöz való ragaszkodást, az anyanyelv iránti hűséget szólaltatták meg. Befejezésként Móricz Zsigmondot idézte, aki 1941-ben a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban járva a következőképpen szólt az ott összegyűlt diáksághoz: „Szeretettel üdvözöllek székelyek, kik több ezer éve itt éltek, ezen a tájon. Ne feledjétek, ti csak összekötő láncszem vagytok az eltelt ezredévek és a következő évezredek között. Vigyázzatok, ez a láncszem el ne szakadjon!” /Király K. László: Anyanyelves láncszemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2008. január 3.

Immár hetedik esztendeje, hogy január elsején délben Petőfi szobránál gyűlnek össze bensőséges ünneplésre a költő marosvásárhelyi hívei. A viszonylag hideg idő ellenére szép számban jelentek meg Petőfi Hunyadi László által alkotott bronzszobránál, a Kossuth és az Arany János utca találkozásánál kialakított kis tér megtelt az emlékezőkkel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete által kezdeményezett eseményen a kialakult szokásrend szerint a történelmi egyházak egy-egy vásárhelyi papja hirdet igét, ezúttal Papp Noémi evangélikus lelkészen volt a sor. Kilyén Ilka színművésznő és Ábrám Noémi szavalataikkal idézték fel művészetét. /Király K. László: Újévi ének Petőfinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2008. január 7.

A marosvásárhelyi közönség kedélyéről a Hahota Színtársulat évente igyekszik gondoskodni. Puskás Győző társulat-alapító és művészeti igazgató visszaemlékezett: a társulat 1985-ben alakult, nyáron, előadásaikat a szabad ég alatt tartották. 1988. május 9-én a Szekuritáté betiltotta tevékenységüket. 1991-ben a társulat újraalakult, március 12-én a Szakszervezetek Művelődési Házában színre vitték az új korszak első előadását, Csak az jöjjön, aki bírja címmel. Egy évvel később a társulathoz szegődött Jakab Zsombor szervező, aki igazgatta a társulatot, és szervezte az előadásokat. Még 1991-ben színre vitték a többfelvonásos vígjátékot, az I Love You-t. 1992-ben érte el a Hahota eddigi legnagyobb sikerét, Woody Allen Játszd újra, Sam című vígjátékával, amely öt év alatt 102 előadást ért meg. A kezdeti fanyalgások után a társulat nemcsak a közönség, de a szakmabeliek elismerését is elnyerte, több országos és nemzetközi fesztiválon nyertek különböző díjakat. Ma már hivatásos színészek is játszanak a társulatban: Székely M. Éva, Csergőffy László színművészek, Cseke Péter, Cseke Erzsébet és Puskás Győző bábszínészek. Erdély minden jelentős településén felléptek már, többször vettek részt külföldi turnén is. /Király K. László: Expressz hahotázóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2008. január 8.

A Filharmónia koncertje előtt avatják fel hivatalosan Marosvásárhely emblematikus épülete, a Kultúrpalota felújított nagytermét. A munkálatok 1,1 millió lejt meghaladó költségeit a megyei önkormányzat állta. A felújítási munkálatok Keresztes Géza műépítész tervei alapján folytak. Hasonló mértékű renoválást legutoljára az 1960-as években végeztek. Ifj. Molnár Dénes képzőművész és csapata a díszítések restaurálásához az 1911–13 között folyó építkezéskor használt anyagokat keresett. /Király K. László: Kultúrradír Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2008. január 9.

Szováta Parajd és Sóvárad felőli kijáratától eltávolította január 8-án az útügyi hatóság azokat a székely rovásírásos helységnévtáblákat, melyeket a helyi tanács álláspontja ellenére függesztett ki Tóth Ferenc helyi tanár. Ezzel szemben Gyergyószéken hivatalosan állítanak rovásírásos táblákat – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete szorgalmazására. „Tóth Ferenc tanár úr beteges feltűnési viszketegségben szenved” – mondta Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Gyergyószéken lehet rovásírásos feliratokkal találkozni. Árus Zsolt szerint a törvény nem tiltja meg a kétféle írásmódot„A szimbólum fontos egy nép életében, de önmagában nem bizonyít semmit. A székelység és magyarság több évszázados ittléte Erdélyben nem is szorul ilyen típusú bizonyításra” – véli Péntek János kolozsvári nyelvész professzor. Szerinte a rovásírás szimbolikus kifejezése a magyar és ezen belül a székely hagyatéknak, nem baj, ha vannak ilyen jellegű kezdeményezések, de a rovásírás körüli kultusznak nincs nagy jelentősége: ennél sokkal nagyobb szükség van az erdélyi magyarság írásának és kultúrájának megőrzésére. /Gergely Edit, Király K. László, Pásztor Krisztina: Partizán rovástáblák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2008. január 10.

A nyelvművelésben és a tudományos élet szervezésében kiemelkedőt nyújtó Aranka Györgynek emléket állító egész alakos bronzszobrot az egykori Iskola, ma Aurel Filimon utca és a Nemzeti Színház által körülhatárolt, nemrég kialakított kis parkban helyezik majd el Marosvásárhelyen. Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság létrehozójának alakját megörökítő szobor felállításáról már döntött az önkormányzati képviselőtestület. A Bernády György Közművelődési Alapítvány által meghirdetett pályázatra négy szobrász jelentkezett: a bírálóbizottság októberi döntése értelmében a marosvásárhelyi Gyarmathy János készítheti el Aranka György szobrát. Nagy Miklós Kund, az alapítvány egyik kurátora szerint a szoboravatásra remélhetőleg júniusban sor kerül. /Király K. László: Agyagba öntött Aranka. Júniusra csúszhat a marosvásárhelyi Aranka-szobor felállítása. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2008. január 28.

A hét végén átadták Marosvásárhelyen a Látó folyóirat 2007-es nívódíjait. Bálint Tamás, Fekete J. József, Lövétei Lázár László és Zalán Tibor vehették át a tizenhetedik alkalommal odaítélt nívódíjat. Ez alkalommal mutatta be Kovács András Ferenc főszerkesztő a folyóirat idei első, januári számát. Kovács András Ferenc az utóbbi másfél évtized legkiemelkedőbb, legkarakteresebb teljesítményei közé sorolta Lövétei Lázár László költészetét. A magyarországi Zalán Tibor otthonosan mozgott az Ariel Bábszínházban, itt volt Mirkó királyfi című, díjazott mesedrámájának tavalyi ősbemutatója. /Király K. László: „Öreg poéta nincs is” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2008. február 1.

„Azokon a településeken, ahol csak közös jelöltlista indításával lehetséges a magyar képviselet megőrzése, ott az RMDSZ-szel történő megegyezésre kell törekedünk” – mondta Tőkés András. Marosvásárhelyt és Szászrégent sorolta azon városok sorába, ahol a polgármester-jelölt személyét illetően megegyezés szükséges. „A szászrégeni Nagy András bizonyította városvezetői rátermettségét, négy esztendei teljesítménye a legfőbb érv amellett, hogy megérdemli az újabb mandátumot” – ismerte el Tőkés András. Az MPP alelnökének bejelentésére reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: igen jó a véleménye Bölöni Lászlóról, akit azonban meg kellene kérdezni arról, vállalja-e egyáltalán a jelölést. /Király K. László: Bölöni nem is tudja: ő lenne az MPP polgármester-jelöltje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2008. február 1.

A magyar kultúra napját ünnepelték január 30-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében. Simó Józsefnek, a Czegei Wass Alapítvány elnökének Maradnak az igazak című előadóestjével az író születésének századik, halálának tizedik évfordulójára emlékeztek. Ábrám Noémi elmondta: Marosvásárhelyen 2004 óta ünneplik a magyar kultúra napját, s ebben az EMKE úttörő szerepet játszott, hisz évekig csak ők szerveztek ünnepséget ez alkalomból. Az EMKE emléklappal jutalmazta Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzat elnökét a közművelődés érdekében kifejtett eddigi munkájáért s a Kultúrpalotában folyó újjáépítés kezdeményezéséért. Lokodi elmondta: a nagyterem után – amelyet nemrég avattak fel – idén a tükörteremmel, valamint a kisteremmel folytatják, és az orgonával fejezik be. /Király K. László: „Maradnak az igazak” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2008. február 11.

Az RMDSZ Borbély László minisztert támogatja a marosvásárhelyi polgármester-választásokon, a Magyar Polgári Párt /MPP/ pedig megerősítette: Bölöni Lászlót, az egykori sokszoros román válogatott labdarúgót, nemzetközileg elismert edzőt javasolja a tisztségre, aki azonban csak akkor vállalja a jelölést, ha ebben az RMDSZ is támogatja. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: Borbély László regionális fejlesztési miniszterre hárul majd az a feladat, hogy megküzdjön Dorin Florea jelenlegi polgármesterrel. Hozzátette, az RMDSZ az egyik alpolgármesteri tisztségbe továbbra is Csegzi Sándort jelöli. Tavaly júniusban az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmánya Csegzit találta alkalmasnak polgármesterként indítani az idei önkormányzati választásokon. Február 9-én Szász Jenő, az MPP elnöke, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: szerinte Bölöni László lenne alkalmas a tisztségre. „Marosvásárhelyen magyar pártpolitikusnak nincs esélye visszaszerezni a polgármesteri tisztséget, csak egy közösen támogatott, pártsemleges és az etnikai szempontokon felülemelkedni képes független személyiségnek” – magyarázta Szász Jenő „Bölöni elfogadja a jelölést, de csak azzal a feltétellel, ha indulását az RMDSZ is támogatja” – tájékoztatott Szász Jenő. Erre a javaslatra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke óvatosan fogalmazott. „Engem elsősorban az érdekel, mit nyilatkozik Bölöni László. ” „A lényeg az, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármesterjelölt kerüljön ki győztesen” – jelentette ki. Nyolc pontot javasol 2008-ra az MPP. Az MPP-nek és az RMDSZ-nek meg kellene egyeznie, hogy kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát – ez egyik fő eleme annak a nyolcpontos együttműködési javaslatnak, amelyet Szász Jenő, az MPP elnöke készül az RMDSZ elé terjeszteni. A „Együttműködési charta“ szerint – amely a Nyolc pont 2008-ra címet viseli – a két szervezetnek meg kellene egyeznie abban is, hogy a tavaszi helyhatósági választásokon akkor folytatnak egymással demokratikus versenyt, s amikor az nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Az MPP ennek érdekében szorgalmazza egy „Országos Választási Térkép“ közös kidolgozását, amely felmérné a romániai magyarság erejét. Szászék javaslatára reagálva Kelemen Hunor ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ nyitott a párbeszédre. „Szerintem nem akar semmiféle megállapodást kötni az, aki sajtón keresztül üzeni meg a javaslatait, mielőtt megkeresne bennünket. Szász Jenő ajánlata komolytalan, legalábbis az én meglátásom szerint” – mondta Kelemen Hunor. /Lokodi Imre, Király K. László: Ki rúg majd labdába? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2008. február 18.

Sürgősen intézkednie kell a kormánynak a dicsőszentmártoni felszámolt vegyi kombinátok után hátramaradt vegyi szennyezőanyagok ügyében, mert nagyobb esőzések után a veszélyes ipari szennyeződések a Kis-Küküllőbe jutva, a Maros, majd a Tisza és végül a Duna szennyezéséhez, ezáltal pedig nemzetközi ökológiai problémához vezethetnek – hangsúlyozta Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Marosvásárhelyen. A helyi hatóságoknak, törvény által biztosított lehetőségük van szükség esetén a szennyezést okozó ipari tevékenység időleges felfüggesztésére, valamint a közúti forgalom korlátozására – tájékoztatott Korodi. /Király K. László: Ökológiai bomba-veszélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2008. február 21.

Erdély egyik légikikötője regionális, stratégiai központtá fogja kinőni magát, ezért könyörtelen küzdelem folyik a pillanatnyilag előnyben lévő kolozsvári, valamint a nagyszebeni, brassói és a vásárhelyi repülőterek között. Marosvásárhelyen a légikikötő műszaki felszereltségben elmarad a követelményektől, az olcsó, fapados járatokat működtető WizzAir magyar légitársaság elsősorban emiatt döntött úgy, hogy 2007. november 13-től Kolozsvárról indítja járatait. A repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke kezdeményezésére megvitatták meg a fejlesztési stratégiát. Repülőterüket versenyképessé akarják tenni, ezért több tízmillió eurót költöttek a fejlesztésre. /Király K. László: Reptérháború Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2008. február 21.

Egyelőre egy-két éves működéshez szükséges anyagi fedezettel és verbuválás alatt álló munkaközösséggel indulna és sugározna – a tervek szerint immár idén nyártól – saját gyártású műsorokat az Erdélyi Magyar Televízió (ETV). Pár hónapon belül elindulhat a televízió, hiszen mind a finanszírozási, mind a technikai körülmények körvonalazódnak – mondta Nagy Zsolt, a Janovits Jenő Alapítvány /JJA/ elnöke. /Király K. László, Mihály László: Kommersz Erdélyi TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2008. február 29.

Megalakulásának ötvenéves évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Rádió. Az évfordulós rendezvények már elkezdődtek. Nagyszabású rendezvény lesz március 1-jén, a 80 éves Román Rádió és az 50 éves Marosvásárhelyi Rádió jubileuma alkalmából A Marosvásárhelyi Rádió 1958. március 2-án kezdte meg műsorainak sugárzását, a Magyar Autonóm Tartomány magyar nyelvű hírforrásaként. 1985. január 12-én, központi utasításra, megszakították a műsorszórást. A szalagtárat Jilavára, a börtön egyik raktárába szállították, ahonnan az újrainduláskor csak hiányosan került vissza. A Ceausescu-rezsim bukásakor, 1989. december 22-én indították újra az adást, jelenleg három nyelven: magyarul – napi hét órát –, románul és németül sugároz műsort. /Király K. László: Fél évszázad rádiózás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2008. március 5.

Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese a vele készült interjúban közölte, elkészült az új médiatörvény tervezete, mely lehetővé tenné a huszonnégy órás magyar műsorszórásra való áttérést. Az ügy szépséghibája, hogy a műsor vételéhez a hallgatónak digitális vevőkészülékre lenne szüksége, amitől még távol állunk. Eddig elsősorban a politikai akarat hiánya akadályozta a huszonnégy órás magyar nyelvű adás megteremtését. Borbély Melinda nem ért egyet azzal, hogy sorba rakják a területi rádióstúdiók magyar nyelvű műsorait. Akkoriban összesen napi hatórányi magyar nyelvű műsor készült. Ma viszont egyedül a vásárhelyi stúdió napi hét-, vasárnaponként nyolcórányi műsort szór. Ha kapnak frekvenciát, elkezdhetik a huszonnégy órás szórást. A Marosvásárhelyi Rádió a Román Rádió részeként működik. A napi hét-, vasárnaponként nyolcórás műsort 16 tagú szerkesztőség, plusz a külső munkatársak készítik. Huszonnégy órás műsoridő esetén jelentősen növelni kellene a szerkesztőség létszámát. /Király K. László: „Amíg hallgató van” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2008. március 10.

Hatalmas volt az érdeklődés a marosvásárhelyi statisztatoborzás iránt, ahol Hajdu Szabolcs magyarországi rendező új filmjéhez kerestek embereket: A román-magyar koprodukcióban készülő nagyjátékfilm munkacíme Bibliotheque Pascal. A történet egy erdélyi magyar bábjátékosról, egy fiatal lányanya életéről szól. /Király K. László: Vásárhelyi bábfilmtitkok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2008. március 27.

A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2008. március 27.

Az idei esztendő „legnagyobb romániai magyar kulturális eseményeként” reklámozza a Szomszédnéni négy előadásból álló sorozatát az azonos nevű produkciós iroda és a Mosaic Communications. 2008-ban az évszakoknak megfelelően négy rendezvényt szerveznek, három különböző helyszínen. A kolozsvári januári Szomszédnéni XL sikerén felbuzdulva ezt az előadást Marosvásárhelyre is elhozzák. A második, csíkszeredai rendezvény a „komolyabb” humor kedvelőinek szól, ez a Szomszédnéni XXL. A harmadik, nyári előadással újra Marosvásárhelyen lesz, ez a Szomszédnéni XXXL, míg a Pimasz Szomszédnéni XXX-tabuk nélkül záróelőadásra Kolozsváron kerül sor – ismertette a terveket Bálint Ferenc. /Király K. László: „Szomszédnénis” est. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2008. március 28.

A színházi világnaphoz kapcsolódva nemcsak új bemutatóval készült a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, de március 29-én színészbált is tartanak, melynek bevételét a Székely Színház Alapítvány bejegyeztetésére szánják. Kövesdy István, a vásárhelyi magyar társulat művészeti vezetője elmondta, a Nemzeti Színház jelenlegi struktúrájában a magyar társulat egyértelműen hátrányos anyagi helyzetben van. Az alapítvány révén megnyílnának a pályázás lehetőségei. Azután következhetne a Tompa Miklós Társulat jogi önállósulása. A kulturális tárca a Nemzeti Színház fenntartója, de az anyagiak elosztásakor úgy tesznek, mintha nem volna tudomásuk arról, hogy itt, egy házban két színház működik. Egyesek fanyalogva fogadták a kezdeményezést. Kárp György adminisztrációs ügyekért felelős aligazgató szerint az esetleges szétválás esetén új épület után kellene nézni. Ez nem igaz, egy épületben két intézmény megfér egymás mellett. /Király K. László: „Civil” Székely Színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2008. április 1.

Magyar állami érdemrendeket adtak át március 31-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére a romániai magyar közösségek érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszternek, illetve Winkler Gyula EP-képviselőnek a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta. Eckstein-Kovács Péter és Varga Attila szenátor, illetve Varga Gábor, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapták, Varga Andrea történész pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vette át. A kitüntetettek életpályáját Terényi János, Magyaroszág bukaresti nagykövete méltatta, személyesen nyújtva át a díjakat. /Király K. László: Magyar állami kitüntetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998