udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Király Lajos

1999. szeptember 8.

Szept. 5-én, vasárnap benépesült Sándorhomok és Szárazberek közös futballpályája. A szárazberki IKÉ-s /Ifjúsági Keresztény Egylet/ fiatalok a környező falvak ifjúságának a bevonásával jótékonysági rendezvényt szerveztek, amelynek bevételét a helybeli református templom renoválási munkálataira ajánlották fel. A "Focicipős palacsinta-buli" focibajnoksággal kezdődött, Szárazberek, Sándorhomok, Sárfalu és Nagypeleske részvételével. A rendezvény bállal folytatódott. Ifj. Király Lajos, a szárazberki IKE elnöke elmondta: a rendezvényen 6-700 ezer lej gyűlt a templom felújítására. A hasonló alkalmak különben Szárazberken hagyománynak számítanak, ami azt jelenti: a helyi ifjúság aktív részt vállal a faluközösség életében. /Szárazberek: Ifjúsági rendezvény az egyház javára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

2000. március 28.

Lőrincz Józsefnek, a Tamási Áron Gimnázium /Székelyudvarhely/ tanárának számos tévhitet sikerül cáfolnia kutatásai alapján, ezt mutatja frissen megjelent könyve (Tamási Áron hazatérése, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely). Tamási Áron udvarhelyi diákéveit illetően a Szűzmáriás királyfi c. munkáját vették alapul, amelynek hősét kizárták a gimnáziumból, hazakerült falura. Lőrincz József munkájában cáfolta ezt, valójában Tamási Áron jól érezte magát az székelyudvarhelyi gimnáziumban, itt jegyezte el magát az irodalommal. Tandíjmentességet kapott, és a Király Lajos-féle alapítvány pénzjutalomban részesítette mint olyan diákot, "aki magyarosan ír és jó magyar dolgozatokat készített". A megjelent monográfiák szerint rosszul érezte magát az író Udvarhelyen, Izsák József 1969-ben megjelent könyvében ezt állította, Z. Szalay Sándor újabb monográfiája (Hit a harcban, remény a bajban, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1991) is azt tartalmazta, hogy az iskola lehetetlenné tette a Farkaslakáról jött diák irodalmi képességeinek érvényesülését. /P. Buzogány Árpád: Lőrincz József eloszlatja a Tamásiról kialakult tévhiteket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

2004. november 10.

Király Lajos batizi református lelkipásztor a közelmúltban jelentette meg A batizi református egyházközség története című kiadványt. Batiz község történetének ismertetője után Batizi András életútját és a kátéíró reformátor tevékenységét ismerteti a szerző, majd rátér az egyház életében történt jelentősebb eseményekre. /Egyháztörténeti kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

2005. október 7.

Október 9-én hálaadó istentisztelet keretében avatják fel az önerőből teljesen felújított batizi református templomot. Az ünnepi eseményen Tőkés László püspök hirdet igét. Király Lajos helyi református lelkipásztor a Szatmári Friss Újságnak elmondta: a templom április 11-én kezdett felújítása hárommilliárd lejbe került. /Felújították a batizi templomot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2005. december 29.

A batizgombási leányegyházközség egyike a megye legkisebb református közösségeinek: 45 tagja van a gyülekezetnek, viszont biztató jel, hogy az utóbbi időben egyre több fiatal költözik a településre, és növekszik a gyerekek száma. Szabó Elek édesapjától örökölte a főgondnoki tisztséget 1989–ben. Batizgombásra Király Lajos batizi lelkipásztor jár ki igét hirdetni, minden vasárnap. /Fodor István: Vidéki panoráma – Batizgombás: a polgármester, a gondnok és a harangozó. Maroknyi református gyülekezet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

2007. október 15.

Sok még a bepótolnivaló a Batizon született sokoldalú személyiség, Batizi András emlékének ápolása terén. Ezt szolgálja az az október 13-án útjára indított rendezvény, amelynek lényege az új és régi egyházi énekek megismertetése a fiatalokkal. A Batizi András Énekverseny egyedülálló a maga nemében. Király Lajos lelkész, a rendezvény egyik fő szervezője elmondta: Batizi Andrásról, amellett, hogy a kilencvenes évek végén emléktáblát állítottak a tiszteletére, igen keveset hallani. Ennek az egyik oka az, hogy kevés adat maradt fenn az életéről és a tevékenységéről. Batizon született 1510-ben; halálának pontos dátumát nem ismerjük. Batizi András nem csak reformátor, de egyházi énekszerző és költő is volt. /Fodor I. : Batizi András Énekverseny, első alkalommal. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 15./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998