udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Király Miklós

2003. december 6.

Kisebbségi önkormányzatiság Európában - autonómiák, kihívások és tapasztalatok címmel rendeztek kétnapos konferenciát Budapesten dec. 4-5.én. A nemzetközi jogalkotásban való aktív részvételt és a már meglévő keretek kitöltését nevezte a kisebbségi autonómiák megteremtése és működtetése lényeges elemeinek Bába Iván, volt külügyi államtitkár. "Az elvi és az általános szintből nem lehet levezetni a helyi autonómiák rendszerét" - jelentette ki Bába Iván, hozzátéve: a téma specifikus volta miatt "példák vannak, modellek már nemigen". A Pro Minoritate Alapítvány és a Budapest Analyses rendezvényén Bába Iván szólt arról is: napjainkban igen magas a kisebbségi témákban a "nemzetközi ingerküszöb", s azt gyakran már csak az alkotmányos kereteket túllépő események érik el. Hangsúlyozta ugyanakkor: az erdélyi és a vajdasági autonómia törekvések nem ütköznek európai, vagy nemzetközi szabályokba. A kisebbség és a többség számára is elfogadható rendelkezések fontosságáról beszélt Christoph Pan, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója a rendezvényen. "Csak akkor számíthatunk tartós hatásra, ha minden fél megelégedéssel fogadja az intézkedéseket" - mondta, hozzátéve: a többségében német ajkúak lakta olaszországi területen 30 év alatt mostanra valósultak meg a kisebbségek legfontosabb korábbi óhajai. - A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök. Elmondta: ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert "az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés." Hangsúlyozta: a népességfogyás és az elvándorlás megállításához, a magyar nyelvű oktatás körének szélesítéséhez egyszerre kell ezeknek a belső és külső hatásoknak érvényesülniük. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke szerint a határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása. Bírálta az RMDSZ elnökét, beszédében egyszer "központi bizottságként" említette felső vezetését, kijelentve, legfeljebb árnyalatnyi különbség van az RMDSZ és a "román versenypártok" között az autonómiához való viszonyban. Szerinte az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha belső önrendelkezés-igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Konferencia a kisebbségi autonómiáról, kihívások és tapasztalatok. Orbán: A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk érdekeiket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Neves külföldi előadók - köztük Andreas Gross, svájci Európa tanácsi képviselő, az autonómiákról szóló 2003/1334-es határozat kidolgozója, Schöpflin György londoni egyetemi tanár és Christoph Pan - is részt vettek a kisebbségi autonómiákról szóló konferencián. Több előadó is kifejtette, hogy a békés, tárgyalásos eszközökkel elérni kívánt autonómiák - köztük az erdélyi kezdeményezések - nem ütköznek európai szabályokba. Az Európai Unió "el van maradva" a kisebbségekkel kapcsolatos joganyag kidolgozásában a többi uniós jogi ághoz képest - fejtette ki Király Miklós jogtudós, az ELTE professzora. Martonyi János szerint fontos eredmény, hogy a kisebbségek jogaira való utalás bekerült az EU-alkotmányba, de mégis csak részeredmény, amely akkor értékelhető, ha egy folyamat részévé válik. Az előadásokat követő vitában megkérdezték Andreas Grosst, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnökét, hogy az erdélyi autonómiatervezetek esetében mi a célravezetőbb stratégia, az ország regionális reformján keresztül elérni a célt, vagy közvetlenül Székelyföld autonómiájára összpontosítani. Gross válasza: mindkét stratégiát követni kell. A konferenciának három erdélyi részvevője is volt: Tőkés László püspök, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének ügyvivő elnöke és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Szilágyi előadásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar kisebbség békés, tárgyalásos úton kívánja elérni az autonómiát, és számít arra, hogy a többségi kormányok előbb-utóbb eljutnak annak belátásához, hogy az autonómia a stabilitás és fejlődés érdekét szolgálja. A konferencia záróelőadását Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt miniszterelnök tartotta, aki kifejtette: a kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket. /Bakk Miklós: Az Unió "el van maradva". = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./ "Ha segítenek magukon, nemcsak az Isten segíti meg önöket, de még az is előfordulhat, hogy az Európai Unió és a nemzetközi közjog is" - mondta Orbán Viktor, hangot adva azon álláspontjának, ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Ugyanakkor - egyebek mellett a "kiüresíttetett" kedvezménytörvényről szólva - Orbán kijelentette: "2002 után azt lehet mondani, hogy minden kétséget kizáróan a magyar kisebbségek életében beköszöntött a tél". "A határon túli magyarság jövője akkor garantálható, akkor érezhetjük azt biztonságban, ha saját maguk is képesek lesznek lábra állni, és sikerül a bennük rejlő energiákat felszabadítani. Ezért úgy gondolom, egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés" - tette hozzá a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. "A nemzet egy olyan történelmi képződmény, amely ha egyszer létrejött, globalizáció ide, globalizáció oda, bizony, ha létrejött, akkor élni akar, és az a tény, hogy mi most egy önálló államként, magyar nemzetként csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz, ennek az állításnak az igazságát bizonyítja" - mondta. Véleménye szerint a nemzeti lét megoldatlansága a kárpát-medencei magyarság számára az uniós csatlakozás küszöbén is probléma. "A határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása" - jelentette ki a tanácskozáson Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke, aki arról is beszélt, nem gyengültek, hanem éppen erősödtek azok az államok, amelyekben belső önrendelkezést kaptak a nemzetiségek. "Amíg konfliktusgerjesztésnek, amíg stabilitásveszélyeztető dolognak tartják az autonómiát, és mint ilyent, szőnyeg alá söprik, kiátkozzák, visszautasítják, minket radikálisnak, szélsőségesnek és szeparatistának bélyegeznek, addig nagyon nehéz dolgunk lesz" - mondta Tőkés. Szavai szerint az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha a belső önrendelkezés igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Szükséges az autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998