udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kis András

1999. július 10.

Demény Péter, a Kriterion szerkesztője beszámolt a kiadó 1999. évi tevékenységéről, a megjelent kötetekről és könyvtervekről. Az első félév sikeres volt. Kiemelkedő Hervay Gizella: Az idő körei című, a Romániai Magyar Írók sorozatban megjelent kötete, mely a költőnő összegyűjtött verseit tartalmazza, valamint Benkő József Transsylvania specialis című műve. Ez a Fehér Könyvek sorozatban megjelent könyv aprólékosságig menő leírása a tizennyolcadik századi Erdélynek, Orbán Balázs A Székelyföld leírása elődjének is tekinthető. A Romániai Magyar Írók sorozatban - mely olyan írók műveit közli, ahol az életmű már lezárult -, megemlíthető Székely János Semmi - soha, valamint Páskándi Géza: Erdélyi triptichon című kötete. A Téka sorozatban Kis András levéltáros összeállításában a Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák című kötet jelent meg, mely a XVI-XIX. század boszorkánypereivel foglalkozik. A középiskolásoknak és egyetemistáknak szánt Kincses Könyvtár sorozatban látott napvilágot Dienes István: A honfoglaló magyarok. Megjelent még Murvai László: Bárd Oszkár monográfia, Fodor Sándor: Bimbi tábornok, Pusztai János: Csapdában, Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán, Benkő József: Ószékely népballadák. A közeljövőben a Történelmi Regények sorozatban hozzák ki Makkai Sándor: Sárga vihar című kötetét, a másik a Gordiusz sorozat, melyben V. András János fordításában Lucian Boia román történész egy művét jelentetik meg. - Az anyagi fedezetet többnyire pályázatok útján sikerül előteremteniük, elsősorban a román, illetve a magyar művelődési minisztériumtól, valamint a Soros Alapítványtól (bár ez utóbbi kezdi felfüggeszteni könyvprogramját, egyre szűkebb keretek között támogatja a könyvkiadást). Olykor önköltségen is adunk ki köteteket (pl. Egyed Emese: Mesék, Lászlóffy Csaba: Hosszú galopp Liliputban). A budapesti Magyar Könyvklubbal közösen jelentették meg Szilágyi Domokos: Leltár az évszakokról című kötetét. /Kriterion 1999 - első félév. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2000. február 25.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület felújította a születésnapi emlékkönyvek kiadását. Az elsőt Jakó Zsigmond 80. évfordulójára /1996/ állította össze Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, 42 tanulmányt tartalmaz. A második a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén készült Szöveg és stílus címen, Szabó Zoltán 70. születésnapjára /1997/, Péntek János szerkesztette. A legújabb emlékkönyvet az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki Imreh István 80. születésnapjára. A Kis András, Kovács Kis György és Pozsony Ferenc szerkesztette kötetben 46 tanulmány sorakozik, továbbá közli Imreh István munkásságának bibliográfiáját /Károlyiné Domahidi Jolán állította össze/: kereken 400 tételt. Gaal György ismertetőjében felsorolta a kötetben szereplő fontosabb tanulmányokat. /Gaal György: A székely falu kutatója. Emlékkönyv Imreh István tiszteletére. = Helikon (Kolozsvár), febr. 25./

2001. április 25.

Ápr. 19-21-e között Zilah és Szilágysomlyó volt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya XI. tudományos vándorülésszakának a színhelye. Dr. Széman Péter, a szervezőbizottság elnöke szerint azért került sor Szilágysomlyón a záróülésre, mert a város ebben az évben ünnepli dokumentumban említett létezése 750. évfordulóját. Prof dr. Feszt György egyetemi tanár, a szakosztály és egyben az ülésszak elnöke mondta el, hogy az elmúlt évtized tudományos vándorülésein mintegy 1100 dolgozat hangzott el. A XI. ülésszaknak háromszáznál több résztvevője volt, és az előterjesztett 177-ből 85 szakdolgozatot vitattak meg. A zilahi ülésszakon a családorvoslás előtérbe került, bár aktuális témákként a szív- és érszűkületi megbetegedések, sőt orvos- és gyógyszertörténeti kérdések szintén jelen voltak. A hazai orvosok és gyógyszerészek mellett Magyarországról, Németországból és az USA-ból is érkeztek meghívottak. A székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád alapította Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját, oklevelet és emlékérmet tavaly első ízben ítélték oda. A díjat dr. Horváth Endre, marosvásárhelyi belgyógyászprofesszor kapta. Díjazták dr. Obál Ferenc szegedi nyugalmazott orvosprofesszort, aki 1945-1953 között a marosvásárhelyi főiskolán a kórélettani és a gyógyszertani tanszék megszervezője és vezetője volt. - Az ülésszak idején dr. Feszt György, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Kiss András alelnök sajtótájékoztatót is tartottak. A helyi román média megismerhette a hazai magyar nyelvű tudományosságot ápoló tevékenységet, az EME 1859 óta, a múlt rendszerben megszakított és 1990-től újrakezdett szaktudományos tevékenységét. /Fejér László: Orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak. A családorvoslás az új század kihívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ A sajtótájékoztatón Kis András történészkutató, az egyesület alelnöke röviden vázolta az előzményeket. Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek nem ez az első Szilágyságban tartott vándorgyűlése. 1907-ben Zilahon tartották az évi vándorgyűlést, de akkor még nem mutattak be orvostudományi dolgozatot, és 1996-ban Szilágysomlyón tartották az EME vándorgyűlést - ez utóbbin már öt orvostudományi szakmunkát olvastak fel. 1990-től vált rendszeressé az orvostudományi és gyógyszerészeti szakosztály külön ülésszaka. Az EME mintegy 3.000 tagja jelenleg öt szakosztályban fejti ki tevékenységét: filozófiai, nyelvészeti és történelmi; orvostudományi és gyógyszerészeti; természettudományi és matematikai; jogi, közgazdasági és társadalomtudományi, illetve a technikai tudományok szakosztályában. Dr. Feszt György, nyugalmazott orvosprofesszor, a szakosztály elnöke, elmondta, hogy az évi vándorgyűlések fő célja az orvostudomány jelenlegi állásának megfelelő dolgozatok bemutatása. /XI. Orvostudományi és Gyógyszerészeti Vándorgyűlés. = Szilágyság (Zilah), ápr. 27./

2003. augusztus 26.

A Partiumi Magyar Napok keretében Regionális identitás - lokális történelem címmel kerül sor helytörténeti konferenciára aug. 30-án a Szatmár Megyei Múzeumban. A konferenciáról, és Szatmár vidékének helytörténetírásáról Szőcs Péter Levente történész, a konferencia szervezője, a megyei múzeum kutatója elmondta: a konferencia arról szól, hogy a helytörténetírásnak milyen szerepe van egy kisközösségben élő ember identitásának alakulásában. A helytörténetírás levéltári forrásairól tart előadást dr. Kis András nyugalmazott levéltáros, dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, a műemlékek forrásértékeiről fog beszélni, dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa arról tart előadást, hogy egyháznak milyen szerepe van a kisközösségek, valamint egy régió speciális identitásának kialakításában. Dr. Pál Judit, aki elitkutatással foglalkozik, a várostörténetről, a városi elit kialakulásáról fog beszélni. Néprajzi szempontból vizsgálja a kérdést dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, aki a faluközösségek kutatásáról értekezik. Három budapesti előadó is lesz. Szatmár vidékén Erdély belső vidékeihez képest sokkal több forrás található. /Helytörténetírás és kisközösségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./

2003. november 11.

Vekov Károly képviselő román nyelven megjelentetett monográfiáját / Károly Vekov, Locul de adeverire din Alba Iulia, Cluj-Napoca, 2003./ a román történetírás legelső olyan terméke, amely a középkori latin írásbeliség legfontosabb kérdését monografikusan tárgyalja. Könyvének magyar nyelvű címe "A gyulafehérvári hiteleshely (XII-XVI. század)". A hiteleshely a mai közjegyzőségnek felelne meg. A káptalanok, konventek hitelesítették, átmásolták, királyi vagy egyéb rendeletre kiadták a szükséges oklevelet. Erdélyben a legfontosabb hiteleshelyek a kolozsmonostori konvent, a gyulafehérvári, aradi és csanádi káptalanok. Működésük általában a XIII-XVI. századra esik. Magyar nyelvű irodalmuk bőséges. Legelőször (1855) Jernei János foglalkozott velük, majd a múlt században Eckhardt Ferenc, Juhász Kálmán, Beke Antal, Mezey László tanulmányozta általános jelleggel a kérdést. Pár évvel ezelőtt Jakó Zsigmond adta ki két hatalmas kötetben a kolozsmonostori konvent okleveleit. Az aradi káptalan fennmaradt okleveleinek lajstromát 1961-ben Juhász Kálmán jelentette meg a Gyulai Füzetekben. A hiteleshely a latin nyelvű magyar írásbeliség része, érthető, hogy román nyelven mindössze Francisc Pall és Kis András jelentetett meg a kérdésről egy-egy rövid lélegzetű tanulmányt. Vekov Károly 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait Kolozsvárt román nyelven, de rendszeresen látogatta a magyar nyelvű kurzusokat is. Tanulmányainak befejezése után a bukaresti N. Iorga Intézet Demény Lajos vezette kérészéletű kisebbségi részlegének volt a munkatársa. Kutatási témája kezdettől fogva az erdélyi latin nyelvű írásbeliség volt, s ezen belül is a gyulafehérvári káptalan története. Ebből is doktorált, s most megjelent könyve valójában doktori tézisének kiteljesedett változata. Művének rendkívüli értékét nemcsak a gyulafehérvári káptalan története és ismert okleveleinek lajstroma képezi, hanem az a bevezető rész, melynek tárgyalta a korai latin írásbeliség és a hiteleshelyek kialakulásának feltételeit és fejlődését. Ezt követi a káptalan története, az oklevelek jegyzéke, végül a gyulafehérvári káptalan szerepe az egyetemes erdélyi műveltség fejlődésében. /Kovách Géza: Hézagpótló történelmi monográfia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998