udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kis Anna

2002. március 4.

Szovátán tartotta márc. 2-án tisztújító közgyűlését a Maros megyei MADISZ. Az elmúlt két év, amint Sipos Levente leköszönő elnök szavaiból is kiderült, nem volt felhőtlen. Viszont a választási kampányok idején a fiatalok rendkívül nagy segítséget nyújtottak az RMDSZ-jelöltek népszerűsítésében. A tisztújító közgyűlés megválasztotta az új vezetőséget. Elnök Kis Annamária, alelnökök Bíró Zoltán és Kakasi Noémi. Továbbra is fenn akarják tartani a jó kapcsolatokat az RMDSZ megyei és országos vezetőségével. /(karácsonyi): Megújult a MADISZ vezetése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2005. szeptember 12.

Marosvásárhelyen a Gecse Dániel utcai Kistemplomban tartották a kegytárgy kiállítást. Horváth Iringó művészettörténész a kiállított textíliákat, Barabás Kis Anna művészettörténész a klenódiumokat, azaz úrasztali edényeket, Lakatos Péter lelkész pedig az ott látható könyveket méltatta. A kiállításon szereplő tárgyak mindegyike a XVII.-XVIII. század folyamán készült, nélkülözhetetlen kellékei a protestáns szertartásnak. Kiállították a váradi Bibliát, az Öreg Graduálét, a liturgikus énekeskönyvet, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem nevéhez fűződik, akinek kezdeményezésére Gyulafehérváron 200 példány hagyta el a nyomdát. Ezek közül ma már csak 21 darab lelhető fel. /Vajda Éva-Zsuzsa, Bodoni Bíborka: Kegytárgy kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

2006. április 25.

Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. július 4.

Perelni készül Nicolae Bocsan, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem (BBTE) rektora Kónya-Hamar Sándort, amiért az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő korábban az EP kulturális és oktatási szakbizottságában tíz pontban cáfolta az általa „propagandaszólamoknak” nevezett állításokat, amelyek szerint a BBTE multikulturális és többnyelvű lenne. Nicolae Bocsan szerint az RMDSZ ismét kampánytémának használja a kérdést. A hivatal nevében kiadott közleményében a rektor leszögezte: egyetlen országban sem politikai pártok demagóg politizálása révén oldják meg az egyetemek problémáit. A rektor egyebek között hangsúlyozta: a kolozsvári felsőoktatási intézménybe több mint tízezer magyar diák jár, közülük bárki tanulhat magyarul, ha akar. Szerinte a BBTE által megvalósított multikulturalizmust Európában modellértékűnek tekintik. Kónya-Hamar Sándor elmondta, nem tud a perről, hogy parlamenti jogállamban ilyesmire nem kerülhet sor. „Ha valamiért parlamentáris úton küzdünk, ha egy kisebbség jogait próbáljuk érvényesíteni, akkor ilyenszerű fenyegetésekkel valakit elbátortalanítani vagy megijeszteni nem lehet, nem szabad. Az igaz, hogy politikai értelemben nem kellene beavatkozni, de hát ahol nincs meg a minimális szakmai, politikai és emberi jóindulat aziránt, hogy egy számottevő közösség kérését teljesítsék, akkor kénytelenek vagyunk ilyen eszközökhöz folyamodni” – nyilatkozta a képviselő. Hozzátette: csakis annak próbálnak érvényt szerezni, ami az RMDSZ programjában szerepel. „A fenyegetőzés azt jelenti, hogy nincsenek már érvek birtokában, tehát nem lehet egyezkedni, dialógust folytatni. Állok elébe az ügynek. Ahol nincs soknyelvűség, ott rendes emberi kommunikáció sincs, ott a közösségek jogorvoslása sem lehetséges” – fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. Magyari Tivadar magyar tagozatvezető-rektor-helyettes közleményében ez áll: „Szeretném, ha komoly és felelős politikai szereplők tudnák, hogy amennyiben a felsőoktatásunk dolgainak rendezését kívánják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen is, akkor a mostani egyeztetéseknek és megoldási formák kidolgozásának nem kedvez a BBTE elleni napi kampány. ” Magyari szerint nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan”. Általában nem igaz – állította Magyari –, bármennyire is meggyökereztették azt a nézetet egyesek, hogy az egyetemen „egy általános, tömény, mindent lebénító magyarellenesség lenne”. /A BBTE pereli Kónyát. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998