udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kis Gábor

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1994. szeptember 15.

Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója.

1994. december 10.

Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./

1994. december 11.

Dec. 11-én az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége - Gellért Kis Gábor vezetésével - Bukarestbe utazott, dec. 14-ig tartó látogatásra. Megbeszélést folytatnak a román parlament emberjogi bizottságával, találkoznak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral is. /Pest Megyei Hírlap, dec. 12./

1994. december 14.

A Gellért Kiss Gábor vezette magyar parlamenti küldöttség sűrű programot bonyolított le. Dec. 12-én fogadta őket Oliviu Gherman szenátusi elnök és Viorel Herbenciuc kormányfőtitkár, dec. 13-án különböző egyházak képviselőivel találkoztak, dec. 14-én képviselőházi partnerekkel terveznek megbeszélést. Oliviu Gherman javasolta, minél több találkozó legyen. A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy aggodalmat keltenek a kisebbségi kérdés különböző vonatkozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A látogatás befejezésekor Gellért Kis Gábor elmondta, hogy a megbeszélések fő témája a magyar kisebbség helyzete, az anyanyelvi oktatás, a határátkelők problémája és az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1996. január 3.

1993-ban a Nagyváradon megtartott MISZSZ-kongresszuson kivált a szövetségből a Reform Tömörülés, a megmaradt rész azóta keveset hallatott magáról. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ 1995. dec. 16-17-én Szatmárnémetiben megtartott kongresszusán leváltották a régi vezetőséget. Kis Gábor, a MISZSZ új elnöke, a nagyváradi MIDESZ ügyvezetője elmondta, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács konkurenciát jelent a MISZSZ-nek, azt az RMDSZ hozta létre, hogy az ifjúságnak szánt pénzek elosztása követhető legyen. - A jelenlegi helyzet nem kedvező: a fiatalok fele elkerüli az ifjúsági szervezeteket, kis hányaduk egyszerű tag, mert valamikor belépett. Kevés az aktív fiatal. A legtöbben csak azt nézik, van-e hasznuk abból, ha belépnek. /Varga Eleonóra: A MISZSZ új arca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. március 5.

1990-ben közel 13 ezer fizető tagja volt a Magyar Ifjúsági Szövetség /MIDESZ/ Bihar megyei szervezetének, jelenleg már csak 1700 tag van. Kis Gábor, a megyei MIDESZ ügyvivője elmondta, hogy amíg volt klubhelyiség, még eljöttek a fiatalok, de ennek megszűnésével megcsappant a létszám. A fiatalok érdektelenek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./

1997. október 31.

A Magyar Ifjak Világfórumának Erdélyi Társasága /MIVET/ néhány nappal ezelőtt tartotta alakuló ülését Kolozsváron. Kis Gábor, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ elnöke, a Bihar megyei MIDESZ irodavezetője ott volt, de nem ért egyet az új szervezettel. Kifogásolta, hogy a MIVET tagjainak be kell lépnie a Magyarok Világszövetségbe. Az alakuló ülésen a MISZSZ és az Udvarhelyi Fiatal Fórum képviselői kivonultak az ülésről, akárcsak Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági főosztályának képviselője. Kis Gábor szerint a megalakulással csak tömegbázist szeretnének szerezni, hogy alapítványi támogatást elnyerhessenek. Egy hét múlva lesz a MISZSZ soros kongresszusa Árkoson. Ezen Kis Gábor javasolni fogja, hogy a MISZSZ határolódjon el a MIVET-től. Szerinte nem a MIVET-tel van baj, hanem a vezetőivel. Józan gondolkodású emberekre van szükség, jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

1997. november 11.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ Árkoson tartotta hatodik kongresszusát, tizennégy tagszervezet képviselői jelentek meg. Kis Gábor leköszönő elnök nyitotta meg a tanácskozást. Nagy Pál, az információs iroda vezetője elmondta, hogy néhány éve még az RMDSZ vezetői minden jelentős kérdésben kikérték a MISZSZ véleményét, azóta több szervezet jött létre, amelyek háttérbe szorították a MISZSZ markáns ideológiáját. Ezek között említette az RMDSZ bábáskodása mellett életre hívott Magyar Ifjúsági Tanácsot, továbbá a frissen megalakult Magyar Ifjúsági Világfórum Erdélyi Társaságát /MIVET/. A MISZSZ megválasztotta új vezetőségét, az új elnök Nagy Pál /Székelyudvarhely/ lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

1997. december 16.

A romániai tanügyi törvény módosítását - amely a szenátusban megbukott - a képviselőház eredeti formájában fogja elfogadni. Erről a román képviselőház kisebbségi csoportjának vezetője tájékoztatta dec. 16-án Budapesten Gellért Kis Gábort, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnökét. A Varujan Pambuccian-vezette román delegáció kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra.Varujan Pambuccian az MTI-nek beszámolt arról, hogy az elmúlt napokban Emil Constantinescu román államfővel is konzultált a tanügyi törvényről. Megerősítést kapott az elnöktől arra vonatkozóan, hogy a szenátusi szavazás során bekövetkezett hibát a képviselőházi voksoláskor kijavítják. A képviselőház kisebbségi csoportja messzemenően támogatja az RMDSZ-nek a romániai oktatási és tanügyi törvény megváltoztatására tett lépéseit. Varujan Pambuccuin hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az RMDSZ egyik-másik elképzelését maximalistának tartja. A romániai képviselő szerint a Babes-Bolyai Egyetem román és magyar tagozata hagyományosan egységes keretek között létezik, mégpedig jól, így ezt a formát meg kell tartani. Egy különálló egyetem létrehozásával ugyanakkor egyetért Varujan Pambuccian, s úgy vélte, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő színvonalú egyetemi oktatói állomány. - A megbeszélésen szó volt a kisebbségek magyarországi országgyűlési képviseletének kérdéséről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

1998. január 10.

Január elején kormánydöntés alapján új kisebbségkutató közalapítvány kezdte meg működését. Az Antall-kormány idején létrehozott Teleki László Alapítvány most született konkurense mögött Tabajdi Csaba államtitkár áll, aki a jelek szerint így vág vissza, amiért nem tudta átszervezni a Teleki Alapítványt. Kosári Domokos, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke célzott rá, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány /EÖK/ létrehozása mögött hatalmi tényezők vannak. - Tabajdi Csaba - még 1994 előtt - sikertelenül pályázott az alapítvány által fenntartott Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztjára. 1994 után Tabajdi Csaba államtitkár lett, és szerette volna átalakítani a TLA szervezetét, s egyúttal kormányzati célok szolgálatába állítani. Tabajdi írásba öntötte terveit, de erről nem tájékoztatta a TLA kuratóriumát. Kosáry Domokos ezt szóvá tette Horn Gyula miniszterelnöknek, aki leállíttatta az átszervezést. Kosáry Domokos kifejtette: "Nem tudjuk pontosan, mi történik a szomszédos országokban, pedig szükségünk van arra, hogy pontosan információnk legyen, hogyan gondolkoznak, hogy cselekednek, mire törekednek". - Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kuratórium - amelynek tagjai többek között - Glatz Ferenc, Ormos Mária, Vásárhelyi Miklós - az átszervezésben "eddig nem mutatott semmiféle érdekeltséget, s korántsem biztos, hogy ez a testület egyáltalán képes lenne-e efféle akarat keresztülvitelére". Tabajdi Csaba fenntartásait fogalmazta meg a TLA gazdálkodásával kapcsolatban is. Diószegi László, az alapítványi iroda vezetője tagadta ezt a vádat, mondván, egymilliárd forintos vagyonuk van. 1992-ben a kormánytól kapott céltámogatásból vásárolt budai ingatlanon levő romos épületeket felújították, ezeket cégeknek kiadják, ebből bevételre tesznek szert. Idén már 27 millió forintot tud a kft az alapítványnak átadni, de ez nem elégséges, szükség van a költségvetési támogatásra. A TLA költségvetési támogatása 1992 és 1997 között reálértéken az ötödére csökkent. Idén 80 millió forintot kaptak volna, 9 millióval többet, mint 1997-ben. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke módosító indítványt terjesztett elő - Tabajdi Csabával történt konzultáció után - a tervezett támogatás 10 millió forintos csökkentéséről. A TLA-hoz tartozó Közép-Európai Intézet élén két éve Garasztói György áll, aki elmondta, hogy az intézet munkatársi gárdája csak részben alkalmas magas színvonalú kutatómunkára. Az intézetben a kisebbségkutatási témák a kutatások harmadát fogják jelenteni, a regionalizmus, illetve a polgári demokratikus intézményrendszerek kutatásával szemben. - Tabajdi Csaba szerint az új kisebbségkutató közalapítvány feladata "a kisebbségpolitika tudományos megalapozása lesz." - Kérdés, meddig tartható fenn ez a párhuzamosság, két kutatóműhely létezése. /Riba István: Kisebbségkutató-konkurencia. Elaprózódás. = Heti Világgazdaság. jan. 10./

1998. június 5.

A kormány máj. 27-én hozott, 1074. számú határozatával több közalapítvány okiratát módosította, amint ez kiderült a Magyar Közlöny legújabb, 44. számából. A határozat szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumi tagsága alól - megbízása lejártával - felmentették Burgert Róbertet, Entz Gézát, Kardos Bélát, Tóth Istvánt és Vígh Károlyt. Egyidejűleg 1998. május 16-tól 1998. szeptember 30-ig Beke Katát, Gellért Kis Gábort, Illyés Mártát, Jászkúti Lászlót, Kávássy Sándort, Keresztes Sándort, Komlós Attilát, Laborczi Gézát, Németh Zsoltot, Pozsgay Imrét, Székelyhídi Ágostont és Szűrös Mátyást kéri fel a kurátori teendők ellátására. A kuratórium elnökének Szűrös Mátyást, a kuratóriumi titkári feladatok ellátására Beke Katát kérték fel. A határozatban a kormány a felügyelő bizottsági tagsága és elnöki tiszte alól felmentette Lábody Lászlót és a kuratóriummal megegyező időtartamra a tagsági teendők ellátására Donáth Lászlót, Papp Juliannát és Petróczi Sándort kéri fel. A kormány a felügyelő bizottság elnöki tisztének betöltésére Petróczi Sándort kérte fel. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy váratlanul történt a felmentés, mert azok, akiknek távozniuk kellett, nem akarták elfogadni a Tabajdi Csaba államtitkár által támogatott személyt. /Magyar Nemzet, jún. 5./

2001. július 18.

Júl. 16-án tisztújító gyűlést tartott Nagyvárad tanácsának RMDSZ-es frakciója. A kilenc tagból heten jelentek meg, meghívottként részt vett Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere. A tanácskozás kezdetén meghatározták a Szövetség tanácsi csoportjának közeljövőbeli prioritásait. A legfontosabb teendőnek a helyi közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó előírásainak alkalmazása számít. Tavaly nyáron egy évre választották meg az Orbán Mihály elnök, Modok Gusztáv elnökhelyettes és Kis Gábor titkár összetételű frakcióvezetőséget, amelynek most járt le a megbízatása. Orbán Mihály bejelentette, hogy a következő mandátum ideje alatt nem kíván tagja lenni a frakció vezetőségének. Azzal indokolta, hogy az utóbbi öt évben végzett frakcióvezetői munkája után szüksége van az erőgyűjtésre. Elnöknek Kis Gábort elnökhelyettesnek és Zegoicea Gabriellát titkárnak választották meg. /I. Zs.: Nagyváradi önkormányzat. Új vezetők az RMDSZ- frakcióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./

2004. április 26.

Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998