udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kis Szent Teréz

1998. március 8.

Febr. 13-án rendezték meg Szatmárnémetiben a VIII. Ökumenikus Kórustalálkozót. Gutmann Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mondta a bevezetőt. A városban működő Kölcsey Kör, személy szerint Muzsnay Árpád buzgalmának köszönhetően évente megismétlődik ez a rangos rendezvény. Tizenhat kórus lépett fel, a Krisztus Király Kórus /Nagybánya/, a református dalárda /Bogdánd/, a Láncos templom vegyes kara /Szatmárnémeti/, a református dalárda /Koltó/, a Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Kis Szent Teréz templom kórusa /Szatmárnémeti/, a magyar baptista gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/, Sancta Trinitas vegyes kara /Nagybánya/, a református egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, a Zárdatemplom vegyes kara, a Solemnis ortodox vegyes kar /Szatmárnémeti/, a Kalazanci Szent József templom vegyeskara /Nagykároly/, a Német Demokratikus Fórum vegyes kara /Szatmárnémeti/, a Hollósy Simon vegyes kórus /Máramarossziget/, a székesegyház kórusa /Szatmárnémeti/. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

1999. szeptember 1.

Aug. 31-én Tempfli József római katolikus megyés püspök felszentelte a házat, melyben a ferences nővérek testi és szellemi fogyatékos gyermekek nevelését fogják végezni. A romos épületet két év alatt sikerült újjávarázsolni, elsősorban külföldi egyházi segítséggel. Éjszakai szállást nem tudnak biztosítani a gyermekeknek, csupán reggeltől délutánig foglalkoznak velük. /Tököli Magdolna: Ferences nővérek a Kis Szent Teréz-házban. Fogyatékos gyermekeket gondoznak majd. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

2001. október 2.

Okt. 1-jén Jakubinyi György érsek felszentelte Székelyudvarhely új katolikus templomát. A Kis Szent Teréz tiszteletére szentelt templom alapkőletétele 1993-ban történt, a tényleges építkezés azonban csak 1997-ben kezdődött. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyudvarhely. Felavatták a Kis Szent Teréz-plébániatemplomot. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2002. december 24.

Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes a nyolcvanas évek elején került Székelyudvarhelyre, először renoválták a plébániatemplomot. Hittantermeket létesített. 1989 után visszakapták a ferences zárdát, meghívták a mallensdorfi ferences nővéreket, és felépítették az új óvodát, amit a nővérek vezetnek. A ferences templomot rendbetették. Kovács Sándor élete legnagyobb teljesítménye a Kis Szent Teréz-plébániatemplom felépítése, amit 2001. október 1-jén szentelt fel dr. Jakubinyi György érsek. Bővítették a plébániát is, 93-94-ben egy új szárnyat toldottak a főépülethez. Sikerült a papi otthon felépítése. Közben beépítették a plébánia tetőterét, ahol ötven férőhelyes előadóterem létesült. Építik az ifjúsági házat az Iskola utcában, jövőre szeretnék befejezni. Készül a Kolping-ház, műhelyeiben a fiataloknak biztos szakmai képzést fognak adni. /Oláh István: Kovács Sándor főesperessel beszélgettünk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 24./

2005. szeptember 20.

Szeptember 17-én Torockón léptek fel a magyarországi Csanádapáca színjátszói, az előadás bevételét a dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlották fel. A látogatásban a csoport egyik tagjának, Gál Lászlónénak volt szerepe, aki mintegy évtizede felfedezte magának a falu és a táj szépségeit és rendszeresen visszajár. – Tamás Márta, a torockói Kis Szent Teréz gyermekotthon vezetője elmondta: reményeik szerint az otthon jelenlegi 15-ös létszámát jövőre 30-ra emelnék, s akkor még biztosabbá válna a magyar iskola jövője. /–r –a: Gyermekek javára. Csanádapácaiak Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2006. január 23.

A Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi szervezete január 17-én tartotta évi beszámoló közgyűlését. Fari P. Ilonát, a segélyszervezet vezetője elmondta, hogy nem tudták megrendezni az országos ifjúsági tábort. Már minden elő volt készítve, amikor a megáradt Enyed patak elmosta a terveket. Fehér megyében elsőként segítettek 350 árvízkárosult családon. Az enyedi máltaiak kormánytámogatással és saját erőből egész éven át meleg ételt biztosítottak 20 rászoruló, idős, beteg embernek. Tavaly indították be az idős hölgyek “Őszikék” klubját. Heti két alkalommal gyűltek össze a hölgyek kikapcsolódni. A máltaiak szorosabbra fűzték kapcsolatukat a Szent Ferenc Alapítvánnyal, segítették a gyermekközösséget. Együttműködnek a torockói Kis Szent Teréz Gyermekotthonnal is. Fari P. Ilona sorolta tevékenységeiket /gyermektáborok, zarándokutak stb./ Csoportjuk kezd öregedni, jó lenne, ha a fiatalok bekapcsolódnának munkájukba. /Takács Ildikó: Mindig lehet egy kicsit jobban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2006. október 2.

Október 1-jén a lisieux-i Kis Szent Terézről elnevezett kármelita kolostort szentelt fel Marosszentgyörgy tófalvi határában dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári érsek. Életcélként az imádságot megnevező női szerzetesrend, a sarutlan karmeliták Erdélybe telepítése régi terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyének, Jakubinyi György érseknek, aki ilyen értelemben vette fel a kapcsolatot a pécsi karmelita nővérekkel, akik vállalták a feladatot. Az alapkövet 2005 februárjában áldotta meg Jean Claude Perisset apostoli nuncius, az érsek és Tamás József segédpüspök. A munkálatok ezután kezdődtek meg. A kolostorban helyet kapnak: a kápolna, a közösségi terem, ebédlő, konyha, a nővérek cellái, gyertyakészítő és könyvkötő műhely, a varroda és a vendégfogadásra alkalmas helyiségek. Az építkezés költségét németországi és svájci segélyszervezetektől és érsekségektől, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferenciától, a magyarországi Miniszterelnöki Hivataltól, a romániai Kultuszminisztériumtól, egyházi elöljáróktól és a hívektől sikerült összegyűjteni. Dr. Jakubinyi György érsek kijelentette: a karmelita kolostor építésével Márton Áron püspök álma vált valóra. /Mezey Sarolta: Felszentelték a marosszentgyörgyi Kármel kolostort. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2006. október 15.

A Lisieux-i Kis Szent Terézről nevezett Kármel kolostor megáldása alkalmából Barth Ottó ismertette létesítésének történetét. A kármeliták Erdélybe telepítése régi terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyének, főleg Jakubinyi György érseknek. A pécsi kármelita nővérek áttelepültek Magyarszékre. 2004 szeptemberétől kezdtek pályázni az anyagi fedezet megszerzésére. Az alapkő ünnepélyes megáldása 2005. február 11-én volt. /Barth Ottó pénzügyi igazgató: Felépült a kármelita kolostor. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 15./

2007. február 20.

A Mátyás-napokon számos rendezvénnyel emlékeznek a város neves szülöttére Kolozsváron. A Mátyás lesz a király című előadás nyitotta meg február 18-án, vasárnap Torockón az idei, tizenötödik alkalommal megrendezett Mátyás-napokat. Az előadást a kolozsvári Pimpimpáré csoport mutatta be a Kis Szent Teréz árvaház lakóinak. Az egyhetes rendezvénysorozat további része Kolozsváron zajlik. László Bakk Anikó, a rendezvény főszervezője mutatja be a Mathias Rex – emlékhely a szülőházban című projektet. In memoriam Brassai Sámuel címmel előadást és hangversenyt tartanak február 22-én a Dávid Ferenc imateremben, ezt követően Molnár B. Lehel ismerteti a Brassai csellója elnevezésű projektet. Másnap a Mátyás-szülőház ad otthont az eseménysorozatnak: kisdiákok Mátyás király életéről szóló jeleneteket és reneszánsz táncokat mutatnak be. A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Maskara nevű színjátszó csoportja bemutatja Tamási Áron Búbos vitéz című színjátékát, majd fellép a Báthory István Gimnázium ifjúsági tánccsoportja. Képzőművészeti kiállítás nyílik Amici Amarylli 2007 – Reneszánsz hangulatok címmel. A Mátyás-napok szervezését az Amaryllis Társaság kezdeményezte 1993 februárjában. Korábban két hétig is tartottak az ez alkalomból szervezett programok, a szervezők azonban tavaly úgy döntöttek: ezután egyhetes lesz az ünnepség. /Márton Éva: Mátyás-napok tánccal, maskarával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2007. április 4.

A torockói Kis Szent Teréz Gyermekotthonban huszonhét gyermek van. A Böjte Csaba ferences szerzetes által létesített intézmény alapelve a családközpontúság, ami azt jelenti, hogy az otthonok lakói évente legalább háromszor – a karácsonyi, a húsvéti és a nyári vakációban – legyenek együtt rokonaikkal, szeretteikkel. Most elromlott a mikrobusz, és nincs pénz a megjavítására. A torockói gyermekotthon – a Dévai Szent Ferenc Alapítvány többi otthonához hasonlóan – a legsúlyosabb anyagi és szociális körülmények között élő gyerekeket gyűjti egy fedél alá, rendszeres étkezést, magyar anyanyelvi oktatást biztosítva számukra. A román államtól csak a havi 25 lejes „gyerekpénzt” kapják; minden jövedelmük az alapítványtól, főleg külföldi támogatóktól és a nyáron Torockóra kiránduló vendégektől származik. A szükség találékonyságot szül. „Napi 35 új lej menne el csak kenyérre, hát nem veszünk, mert ennyi pénzünk nincs. Inkább sütünk itthon” – mesélték. A kertben megterem a leveszöldség, a saláta, a spenót, az uborka, a zöldbab. Az otthon elfogad támogatást, adományt. /Húsvéti „otthonmaradók”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. június 9.

Kolozsváron a Bábszínház Tóbiás és Kelemen mesével várta a legkisebbeket. Bereczky Gyula bábszínész, a rendezvény főszervezője elmondta: „Egész Erdélyben fellépek egyéni produkcióimmal. Eddig öt állandó műsorral szerepeltem, de már készül a hatodik is” nyilatkozta. A bábelőadások teljes bevételét a torockói Kis Szent Teréz Gyermekotthonban lakó több mint húsz, óvodástól nyolcadik osztályos korú hátrányos helyzetű vagy árva gyermek megsegítésére fordítják. /(N. -H. D.): Jótékony bábjáték a gyermekekért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2009. július 25.

„Szívemben mérhetetlen az öröm, amiért az Úr bevont ebbe a csodálatosan szép kalandba, és megengedte, hogy nem a test és a vér kívánságából, hanem az Ő szent akaratából én is, akárcsak Szent József, életet hordozó apa, atya lehettem” – vallja Böjte Csaba ferences rendi atya, aki mintegy 17 éve végzi áldásos tevékenységét felkarolva az árva, nélkülöző, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyerekeket. Amikor a családok megsérülnek különböző hatások révén (például az alkoholizmus miatt), akkor a társadalomnak, az egyháznak át kell vállalnia a szülőktől ezeket a funkciókat. Leggyakoribb, hogy az édesanya két, három, négy vagy akár öt gyerekével magára marad, és egyedül próbálja megoldani a felmerülő problémákat. Az egyedülálló asszony idegileg vagy egészségileg felőrlődik, eladósodik. Böjte Csaba alapítványa szívesen befogadja az ilyen gyerekeket. Miközben a gyermeket befogadják, a szülőt megpróbálják „rehabilitálni”: arra biztatják, szervezze újra az életét, hiszen az a cél, hogy idővel ismét ő maga nevelje gyermekét. Jelenleg már több mint 50 településen működtetnek gyermekotthont, 1800 gyerekkel. A Szent Ferenc Alapítvány a dévai Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon, Szórványkollégium, Magániskola és Óvoda mellett több intézményt működtet Erdély különböző településein. Gyermekvédelemmel foglalkoznak többek között Árkoson (Irgalmasság Anyja Kismamaotthon), Gyimesbükkön (Szentlélek Gyermekvédelmi Központ), Gyulafehérváron (Gábor Arkangyal Gyermekvédelmi Központ), Kovásznán (Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ), Kisiratoson (Pio Atya Gyermekvédelmi Központ), Torockón (Kis Szent Teréz Gyermekotthon) és Tusnádfürdőn (Szent László Gyermekvédelmi Központ) is, Gálospetriben és Gyergyószárhegyen pedig napköziotthont működtetnek, továbbá a magyarországi Csobánkán van az Élet Háza családi válságotthon. Egyetlen gyermekotthonon sincs rács, a gyerekek önként jönnek, akármikor el is mehetnek, de az a szép, hogy nem mennek el. Két típusú gyermekvédelmet végeznek. Az első esetben azokkal a gyermekekkel foglalkoznak, akiknek családjukban gondok vannak – jelenleg mintegy ezer gyermek. Amennyiben úgy látják, hogy nincs hova a gyermeket esténként hazaengedni, akkor befogadják valamelyik gyermekotthonba. Körülbelül nyolcszáz ilyen bentlakó gyerek van. Mindenki önkéntesként jön hozzájuk, hogy a gyermekekkel foglalkozzon, bizonyos idő (egy-két hónap) után pedig munkakönyvvel alkalmazzák őket, főállásban profi anyák lesznek. Jelenleg több mint 200 munkakönyves alkalmazottuk van Erdély-szerte. Böjte atya szerint mindaz, amit az iskolában tanítanak, nagyon fontos része az emberré válásnak, de csak az egyik része. Az embert meg kell tanítani szeretni, a másik személyt megbecsülni, meg kell tanítani, hogy Istent elfogadja, hogy szeresse a munkát, és ne féljen a nehézségektől. Ezekre próbálják megtanítani a gyerekeket. Böjte Csaba örömmel és büszkén mondja, hogy idén végezte el az egyetemet az a korosztály, amelynek tagjai náluk kezdték az óvodai nagycsoportot. Jó látni, hogy bár édesapja meghalt az ital miatt, a gyermek közgazdasági egyetemet végzett. Most egy árvaházat szeretnének beindítani Csíksomlyón. A Csíki Magánjavaktól megvásároltak egy épületet. /Ferencz Zsolt: ”Szeretnék nagy fa lenni, amin az ég madarai megpihenhetnek... ” Beszélgetés Böjte Csaba ferences rendi atyával, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998