udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kis Tibor

1991. augusztus 1.

A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1993. március 16.

Demény Lajos történészprofesszor, a bukaresti Iorga Intézet munkatársa szerint össze kell kötni a román-magyar alapszerződés két neuralgikus pontját, a határkérdést és a nemzetiségi kérdést. Felelős romániai magyar politikusok közül nincs olyan, aki határváltoztatással akarná megoldani a nemzetiségi kérdést. Demény Lajos úgy látja, hogy a román kormány bizonyos alapkérdéseket nem akar akceptálni, ez viszont megkérdőjelezi a szándék komolyságát. /Kis Tibor: Ismerjük el egymás biztonságigényét. = Népszabadság, márc. 16./

1993. augusztus 27.

El kell mondanom, hogy Románia talán Magyarországnál is inkább európai ország, tekintettel a román nyelvre, a hagyományokra és a földrajzi fekvésre - idézte a Rompres Johannes Rau Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének kétnapos romániai látogatását záró bukaresti sajtóértekezletén elhangzott kijelentését. Rau előzőleg Budapesten tárgyalt. Nehéz megérteni, miért európaibb a Balkán, mint a Magyarországot is magába foglaló Közép-Európa? - kérdezte Kozma Kis Tibor /Kozma Kis Tibor: Európaibb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Johannes Rau hazafelé menet Budapesten megállt és sajtótájékoztatóján, valamint Antall József miniszterelnökhöz írt levelében cáfolta a neki tulajdonított kijelentést: semmilyen Magyarországgal kapcsolatos összehasonlításba nem bocsátkozott. /Új Magyarország, aug. 28./ Ezt a cáfolatot már nem közölte a román sajtó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1994. április 28.

Tőkés László nyílt levéllel fordult Magyarország választás előtt álló pártjaihoz. A határon túli magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József miniszterelnök 15 millió magyarra vonatkozó, programértékű kijelentésével és megütközéssel fogadja az antalli mondást elutasító megnyilvánulásokat. Értetlenül nyugtázzák Horn Gyula pártelnök szavait az idézett Antall József-kijelentésre: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. - Egyetért a történelmi megbékéléssel, azzal azonban nem, hogy a történelmi sérelmek felhánytorgatása a politikában csak indokolatlan feszültséget okozhat. Tőkés László nem ért egyet azzal, hogy azonosan értékelik a román és magyar szélsőséges megnyilvánulásokat. /Népszabadság, ápr. 28./ Horn Gyula ugyanebben a számban reagált: a határon túl élő magyarság helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatot alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. - Egy cikk kommentálja Tőkés László levelét a lapban /Kis Tibor: Oldás és kötés/: kétségbe vonja, hogy joga van-e össznemzeti megközelítésben beszélni, ezenkívül Tőkés László beavatkozik egy más ország belügyeibe, levele sértő, politikai pamflet, választási agitáció, durván támad, a püspök nem képviseli a romániai magyarság egészét. /Népszabadság, ápr. 28./

1994. május 4.

Előzetes tanácskozás, felhatalmazás nélkül senkinek sincs joga "össznépien" nyilatkozni, hangoztatta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Népszabadságnak tudósítójának Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Magyarország választásra készülő pártjainak leveléről. Neki is van vitája Horn Gyula némely kitételével, de nem hiszi, hogy ezeknek ilyen formájú megvitatása az érdemi megoldást szolgálná. /Népszabadság, máj. 4., Tőkés László nyílt levele: Népszabadság, ápr. 28./- A Romániai Magyar Szó átvette Tőkés Lászlónak ezt a nyílt levelét a Népszabadságból, Horn Gyula válaszával és Kis Tibornak a püspököt elítélő kommentárjával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1994. május 13.

Bányavidéki Fáklya felháborodottan elutasította Kis Tibor Oldás és kötés című /Népszabadság, máj. 4./, Tőkés László püspök nyílt levelét beavatkozásnak minősítő kommentárját: ezt le kellene fordítani, "biztos a Romania Mareban vezércikk lehetne! Különben ez a cikk a Népszabadságban jelent meg /itt Romániában legalább a címet megváltoztatták - már nincs Scinteia/." /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 13./

1994. június 4.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó több cikket közölt a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról /NTA/ , de nem kérdezte meg Tőkés László püspököt erről, ugyanakkor közölték Kis Tibornak a Népszabadságból átvett gyalázkodó, a püspök ellen írt cikkét, ugyanígy átvették ebből a lapból Bodor Pál és Kántor Lajos írását. Mellékeltek az NTA-val kapcsolatos több dokumentumot. Ezeket a Romániai Magyar Szó terjedelmi okokból nem közölte. Tőkés László és Szőcs Géza együttes lejáratása a sepsiszentgyörgyi Európai Időben és a bukaresti Tineramában a radikálisok autonómiapolitikáját hivatott rossz hírbe hozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1994. július 25.

Talán nem kellett volna siettetni az alapszerződések megkötését, de a történelmi kiegyezés lehetőségét a választási kampány idején az MSZP csillantotta meg. Ebben a kérdésben alapkövetelmény az óvatosság. Helyénvaló lenne az okmány életbe lépését népszavazáshoz kötni, ajánlja Kis Tibor. /Meddig lehet elmenni? = Népszabadság, júl. 25./ Ugyanez a szerző ítélte más ország belügyeibe való beavatkozásnak Tőkés László magyarországi pártokhoz írt nyílt levelét /Népszabadság, ápr. 28./

1994. július 30.

Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./

1994. szeptember 7.

Teodor Melescanu semmitmondó budapesti látogatásával nyilván visszatérítette a földre a szocialista-liberális kormányt, vélte Kis Tibor. Jó lecke a magyar diplomáciának a közép-európai realitások tantárgyból. Most majd kevesebb szó esik történelmi megbékélésről. Egy szép, de rövidke álom véget ért. Baj lenne, ha a kormány a visszautasító gesztusokat, a pofonokat figyelmen kívül hagyná. - Nyugat-Európa szerződéseket akar, meghatározott időn belül. /Népszabadság, szept. 7./

1996. augusztus 15.

Gyerőmonostor megérdemli az elismerést, a faluban mindössze 180 református él. Kis Tibor református lelkipásztor elhatározta, hogy új lelkészi hivatalt épít, de ez közösségi ház is legyen. A szép műemléktemplom szomszédságában olyan épületet akart emelni, amely a kalotaszegi népi építészeti stílus jegyeit viselje magán. A Kós Károly örökségét folytatni kívánó Anthony Gall huszonnyolc éves ausztráliai építésznél kötettek ki, aki Kolozsváron rendezett kiállítást Kós Károly építészetéről, a Bánffy-palotában. Anthony Gall készítette a tervet, nagy összefogással épült a ház, helybéliek segítettek, de jött a sepsiszentgyörgyi építőbrigád is. Nyugati segélyből öt számítógépet kaptak, ezen számítógép-tanfolyamot indítanak a faluban. Az elkészült házban kapott helyet a könyvtár is, Bálint Árpád nyugalmazott tanító ajánlott fel könyveket. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

1996. augusztus 15.

Gyerőmonostor megérdemli az elismerést, a faluban mindössze 180 református él. Kis Tibor református lelkipásztor elhatározta, hogy új lelkészi hivatalt épít, de ez közösségi ház is legyen. A szép műemléktemplom szomszédságában olyan épületet akart emelni, amely a kalotaszegi népi építészeti stílus jegyeit viselje magán. A Kós Károly örökségét folytatni kívánó Anthony Gall huszonnyolc éves ausztráliai építésznél kötettek ki, aki Kolozsváron rendezett kiállítást Kós Károly építészetéről, a Bánffy-palotában. Anthony Gall készítette a tervet, nagy összefogással épült a ház, helybéliek segítettek, de jött a sepsiszentgyörgyi építőbrigád is. Nyugati segélyből öt számítógépet kaptak, ezen számítógép-tanfolyamot indítanak a faluban. Az elkészült házban kapott helyet a könyvtár is, Bálint Árpád nyugalmazott tanító ajánlott fel könyveket. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2003. június 28.

A Romániai Magyar Szó átvette a Népszabadságnak a státustörvényről szóló kommentárját. Ebből kiderül, hogy Magyarországon "az ellenzéknek is felesleges most nagyjeleneteket rendeznie a "határon túli véreink elárulása" tárgykörében." A Népszabadság azt állította, hogy a státustörvény eredeti szövegéről szinte elfogadásának pillanatától fogva tudni lehetett hogy tarthatatlan. A lap adós marad a magyarázattal, hogy akkor miért szavazta meg az MSZP? Ez "a státustörvény teljesen felesleges, sőt káros jogszabály; nélküle kevesebb bonyodalommal lehetne szétosztani az anyaország ilyen célokra elkülönített közpénzeit." - így a Népszabadság, továbbá: amit Orbán Viktorék a "státustörvény megmentése" örvén művelnek, valójában pártpolitikai kármentési kísérlet. /Kis Tibor: Önkorrekció, Népszabadság, jún. 25. - újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2005. július 21.

Stefano Bottoni Tibori Szabó Zoltánnak a Népszabadság július 14-is számában megjelent Egység vagy bomlás? című cikkét vette tollhegyre. Az Aczél Endre és Kis Tiborék nyomdokain lépkedő Tibori Szabó Zoltánról megállapította, hogy jó ideje ő „az erdélyi újságíró és politikai megmondóember” a Népszabadságban. Stílusa túlbuzgósága miatt kissé avítt (pl. akkor is Orbán-Torgyán kormányról beszélt, mikor Pesten sem használták a párosítást). Tibori szerint autonómia akkor lesz csak, ha az RMDSZ benne van a parlamentben, a kormányzatban. Valójában a fejlesztési régiók határait 1998-ban az akkor is, most is kormányon lévő RMDSZ nem kívánta módosítani „mert a székelyföldi fejlesztési régió nem prioritás”? Az egység gondolatához a baloldali Tibori Szabó Zoltán itt a kommunista hatalom által meghurcolt jobboldali László Dezsőt használja fel annak az ideológiának az újrafogalmazására, miszerint a kisebbség politikai egysége – tehát az egypártrendszer a legfontosabb. Az egységgondolat mára kiüresedett szlogen. /Stefano Bottoni: Gott mit uns: az egységszerető ember egyetlen parancsolata.= A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./

2005. szeptember 8.

Teátrális műfordulatnál nem több mindaz, ami Budapesten a megbeszélést követő sajtótájékoztatón bekövetkezett, mert a Határon Túli Tizek meghívása, s maga a találkozó nem volt kellőképpen előkészítve. Rostás-Péter István, a lap munkatársa szerint ez a mindenkori budapesti kormányzatok csődös Kárpátmedence-stratégiájának soros kudarca. Az újságíró szerint nincs különbség Antall József naivitása és bátortalansága, a Horn-csapat zabolátlan optimizmusa és túlzott kompromisszumkészsége, a Fidesz-éra lendületteljes, hetyke diplomáciai „offenzívája” között. Azonban nem fogadható el a Népszabadság cikkírójának aposztrofálása, hogy a hétfői egymás mellett való elbeszélés csakis az általa magyar uraknak becézett tíz határon túli politikus számlájára írható. /Rostás-Péter István: A dzsinn, a kormányfő és a magyar urak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ Kis Tibor: A szellem és a palack /Népszabadság, szept. 7./ című cikkéről van szó.

2006. január 6.

Kinevezett elnök nélkül is egészen jól kibírta fél éven át a Határon Túli Magyarok Hivatala. Sokak szerint ez jelzés arra, hogy a kormány „önmagát túléltnek gondolja az egész kisebbségtámogatási rendszert”, és választási győzelme esetén valami eurokonform mechanizmust próbál kialakítani a helyén, írta a Népszabadság munkatársa. Komlós esetében tudniillik nem lehet vitás, hogy a királycsináló a szocialista baloldal volt. Az elmúlt másfél évtizedben többnyire a határon túli magyar vezetőknek volt döntő szavuk a HTMH vezetőjének kiválasztásában. „Komlós Attila legalább hazai alkuk terméke” – olvasható a lapban. A HTMH a hőskorban a jogfosztott magyar közösségek kulturális identitásának őrzéséhez, olykor fizikai megmaradásának segítéséhez nyújtott támogatást. Azóta a jogállamiság a régióban szilárdult, a határon túliak helyzete pedig szinte mindenütt lényegesen javult, állította Kis Tibor a Népszabadságban. A HTMH pedig rosszabb lett: közösségépítő figyelme lankadt, pártfinanszírozási buzgalma viszont erősödött. A HTMH nem volt képes semmit sem tenni a kettős állampolgárság kapcsán kialakult válság elhárításáért, a hisztériák lecsillapításáért, és ma is tétlenül nézi a krízis mélyülését. Előbb-utóbb nyilván valami másra lesz szükség, írta a lap munkatársa. (Mucuskák, királycsinálók, Kis Tibor, Népszabadság, jan. 4.) /Magyar kommentár. Stratégiák és traumák elő- és utókezelése. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2006. április 20.

Az ÚMSZ átvette Kis Tibor cikkét a Népszabadságból. A cikkíró szerint erdélyiek kérték, Dávid Ibolya fogjon össze Orbán Viktorral. Kezdeményezésük elszigetelődni látszik. Az újságíró szerint 1998 óta a határon túli magyar közösségekben Orbánék megosztó politikája, a Fidesz-klientúrát díjazó támogatási rendszere súlyos károkat okozott. A kisebbségi vezetők zömmel felsorakoztak a Fidesz mögé az előző országgyűlési kampányban, majd pedig a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazáson. Duray Miklós, Bugár Béla, Kasza József, Tőkés László és a többiek fenntartás nélkül tették le a garast négy évvel ezelőtt Orbán további kormányzása mellett. Az anyaországi támogatás normális körülmények között nem pártfüggő. A kisebbségi közösségekben felismerik, hogy az anyaországi választás nem az ő kompetenciájuk. Ez a magyar-magyar viszony újragondolásában is mérföldkő lehet. /(Kis Tibor, Népszabadság): Lehetőség a magyar-magyar viszony újragondolására. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2006. április 28.

„A Fidesz határon túli partnerei (vazallusai) vasárnap óta folyamatosan túlteljesítenek. Miközben ugyanis Orbán Viktor „néhány könnycseppet” lát indokoltnak a haza sorsa miatt, Tőkés László, Szász Jenő, Duray Miklós és a többi külföldi Fidesz-kuncsaft valóságos könnytengert ont. A Királyhágó-melléki püspök például az erdélyi magyarság magára maradását, a székelyudvarhelyi polgármester pedig az anyaország „nagy romlását” jövendöli a második Gyurcsány-kormány eljövetelével.” – írta Kis Tibor a Népszabadságban. Cikkét átvette az Új Magyar Szó. Kis Tibor szerint „túlmegy a politikai jó ízlés keretein, hogy a határon túli radikálisok most végveszélynek állítják be azoknak az erőknek a választási győzelmét, amelyek pár napja kaptak demokratikus felhatalmazást az anyaországi szavazóktól. Szerencsére a határon túli magyar közegben ezúttal nem az ő hangjuk a meghatározó.” Gyurcsány azzal a szándékával, hogy 10 millió magyar felhatalmazásával, de 15 millió magyar érdekében kormányoz, elébe megy a kisebbségi várakozásoknak. A Fidesz újabb vereségével eltűnhet a pártalapú klientúrafinanszírozás is. Reformok szükségesek a magyar-magyar viszonyban, „a mind korhadtabbnak tetsző kisebbségi támogatási és intézményrendszert” illetően is. /(Kis Tibor, Népszabadság): Egy új kezdet alapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2006. május 5.

Az érintettség jogán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtószolgálata révén Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke válaszol Kis Tibornak, a Népszabadság április 26-i számában megjelent, Könnytenger című cikkére. A püspök szerint azért szükséges megválaszolni, mert jelenség értékű. „Azon cikkek egyike, melyek méltatlan gúnyolódás tárgyává teszik a nemzeti érzésű határon túli magyarokat. Ebben a tekintetben nem különbözik a hasonló célzatú román gúnyolódásoktól.” Tőkés László és határon túli sorstársai nem „ontanak valóságos könnytengert”. Egyszerűen saját közösségük szempontjából fájlalják a magyarországi választások végkimenetelét. Tőkés László kikérte magának a Fidesz-”vazallus” és a „Fidesz-kuncsaft” becsületsértő kifejezéseket. Szabad meggyőződésből és akaratból, állt ki a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség oldalán. Nem hiszi, hogy ebbéli jogát valaki is megkérdőjelezheti. A határon túli magyarság nem lehet „egyenlő távolságra” azokhoz, akik a 2004. december 5-i népszavazás alkalmával bántó módon ellene kampányoltak, valamint azokhoz, akik egyértelműen melléjük állottak. A „pártalapú klientúrafinanszírozás” gyakorlata nem annyira a Fidesz, hanem sokkal inkább a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok sajátja. Kis Tibor úgy reagált hogy ilyen színű kormányt választottak – kéretik belenyugodni. A klientúrafinanszírozást illetően Kis szerint Tőkés püspökhöz azok az évek állnak közelebb, „amikor még nagy szava volt neki annak eldöntésében, ki kap és mennyit Erdélyben a magyarországi adóforintokból támogatás címen.” /Kis Tibor: Válasz és viszontválasz Tőkés Lászlónak. = Népszabadság, máj. 5./

2006. július 5.

Amennyiben a kormány forgatókönyve megvalósul, akkor pár hónapon belül lényegében eltűnik a magyar-magyar kapcsolatok teljes eddigi intézményrendszere. Kis Tibor a Népszabadságban ezt örömmel üdvözölte. Szerinte a szóban forgó intézmények még egy másik kor szülöttei, erősen túlélték önmagukat – olykor valóságos masztodonnak hatnak a mai hazai és nemzetközi közegben. Szerinte a kisebbségi segélyek mindinkább klientúraépítésre, pártfinanszírozásra folynak el; a közvélemény számára átláthatatlan csatornákon. Az újságíró hozzátette, azért kisebbségi támogatásokra változatlanul szükség van. Az új rendszer kialakításából aligha szabad kihagyni magukat a kisebbségeket vagy az érintett kormányokat. /Kis Tibor: Partitúrák. = Népszabadság, júl. 5.

2006. július 12.

Az ÚMSZ átvette a Népszabadságból Kis Tibor cikkét. Az újságíró szerint pár hónapon belül eltűnik a magyar-magyar kapcsolatok teljes eddigi intézményrendszere. „Nem lesz nagy kár érte”, mert „a kisebbségi támogatási rendszer valóban alkalmatlan már a mai viszonyok között.” A szóban forgó intézmények „olykor valóságos masztodonnak hatnak a mai hazai és nemzetközi közegben.” A kisebbségi segélyek mindinkább klientúraépítésre, pártfinanszírozásra folynak el. Az új rendszernek egyelőre nem látni még a körvonalait. A kisebbségi támogatásokra változatlanul szükség van. A rendszer kialakításából nem szabad kihagyni a kisebbségeket vagy az érintett kormányokat. Gyurcsány a népszavazás óta nehezen találja meg a hangot a kisebbségi vezetőkkel. /(Kis Tibor, Népszabadság): Elévült intézmények, a hőskor vége. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2006. november 15.

A Szabadság átvette a Népszabadságból Kis Tibor cikkét. A magyar–román kormányülés kapcsán azokat nem éri csalódás, akik eleve nem várnak tőle sokat. A magyar–román viszony lényegében most is ott tart, ahol egy évvel ezelőtt. A határnyitással egyidejűleg a román kormányzat „a kisebbségi csavaron” próbál egyet húzni, ezt mutatja a román kisebbségi törvény parlamenti elsüllyesztése. A Népszabadság szerint a magyar–román kormányzati tanácskozást egyfajta teszt lehet. Kiderülhet, hogy a két kormány egyáltalán akarja-e saját kezdeményezésekkel serkenteni az együttműködést. /Kis Tibor, Népszabadság: Rossz reflexek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2006. november 16.

Az ÚMSZ újra átvette a Népszabadság egyik cikkét. Az újabb magyar-román kormányülés kapcsán valószínűleg azokat nem éri majd csalódás, akik eleve nem várnak tőle sokat. A magyar-román viszony lényegében most is ott tart, ahol egy évvel ezelőtt; bizonyos tekintetben talán még ott sem. A határnyitással egyidejűleg a román kormányzat „a kisebbségi csavaron” próbál egyet húzni. Basescu elnök a háttérben mintha éppen az RMDSZ kormányzati pozícióinak aláásásán ügyködne. /(Kis Tibor, Népszabadság) Emancipáció, nem szeparatizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2007. április 26.

A kormányoldalon hirtelen mennyi nemzetpolitikai formátum bukkant fel, ez tiszta kommunikációs haszon a baloldalon, hogy meg lehet mutatni az ellenzéknek: lám, nem is vagyunk mi annyira idegenszívűek, mint beállítani próbáljátok, írta a Népszabadság. Lehet, hogy a szakmányban készülő dolgozatok egyik mozgatórugója éppen az ilyen piros pontok gyűjtögetése. Változatlanul eldöntetlen közben: mit támogasson a jövőben az anyaország: a szülőföldön maradást, vagy netán az áttelepülést? Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a nemzetpolitikának a kormánynál, Szili Katalin szerint a súlypontja inkább az Országgyűlésben lenne. A Népszabadság szerint a Gyurcsány-kormány eldózerolt „egy önmagát túlélt magyar-magyar intézményrendszert, a korábbi pártalapú kisebbségi támogatási szisztéma is a megújulás jeleit mutatja, és kezd előtérbe kerülni az uniós forrásokra alapuló fejlesztéspolitika. ” /Kis Tibor: Bőségzavar. = Népszabadság, április 26./

2007. október 29.

Erdélyben mindig könnyű dolga van Orbán Viktornak; ottani jelenései hosszú évek óta tömegeket vonzanak, jegyzete meg a Népszabadság munkatársa. Olyan vállalkozáshoz adja most a nevét, amely veszteségeket okozhat. Az újságíró szerint az ő megosztó politikája miatt maradhat a legjelentősebb külhoni magyar közösség európai képviselet nélkül. /Kis Tibor: Mit keres Orbán Erdélyben? = Népszabadság (Budapest), okt. 29./

2008. május 6.

Erdélyben egyedül az számít majd: ki kit győz le? Ebből a szempontból az induló újabb választási kampány sorsdöntő lehet. A Népszabadság szerint nem a programok csatájáról lesz szó, Markó Béláék és Szász Jenőék programjában nehéz kardinális különbségeket felfedezni. Szászék szövegeit nyakon löttyintették fideszes ihletésű „nemzeti-polgári” mázzal, olvasható a lapban. Egyszerű politikai leszámolás zajlik. Székelyföldön várható a legádázabb testvérharc. Az erdélyi román pártok nyíltan etnikai szavazást hirdettek meg. /Kis Tibor: Ki kit győz le? = Népszabadság (Budapest), máj. 6./

2008. július 1.

A kizárólag etnikai alapú politizálásra berendezkedett pártok kora lejár térségünkben – jelentette ki Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára. Ráadásul a Vajdaságban a "magyar egység", míg Erdélyben a "magyar pluralizmus" koncepciója látszik csődöt mondani. Gémesi szerint a megváltozott politikai-gazdasági és társadalmi folyamatok új energiákat szabadítanak fel, dinamikus gazdasági fejlődés jellemzi a magyarok által is lakott régiók többségét. Gémesi szerint baj, hogy az autonómia a magyar politikai közegben többnyire csak politikai értelemben jelentkezik itthon is, meg határon túl is. Az autonómiát néhányan mindent megoldó varázsszernek gondolják. Az újságíró szerint feszültség érződik a Gyurcsány-kormány és némely kisebbségi magyar pártvezető között. Gémesi szerint a programot egyeztették a határon túli magyarokkal. A Gyurcsány-kormány nem kíván politikai hűségesküt senkitől, magyarázta Gémesi. A magyar választók nem követik a Magyarországról exportálni kívánt megosztó politikát, tette hozzá. Az államtitkár bírálta a Fideszt. /Kis Tibor: Lejár az etnikai alapú politizálás ideje – Gémesi Ferenc szakállamtitkár nemzetpolitikai kérdésekről. = Népszabadság, júl. 1./

2009. július 24.

A Népszabadság, a Népszava és más magyarországi lapok rendszeresen támadják Orbán Viktort és az ellenzékben levő jobboldalt. Az ÚMSZ rendszeresen átvesz ilyen cikkeket. Most újraközölték Kis Tibor cikkét, melyben Orbán Viktort támadta Tusnádfürdőn elmondott beszédéért. /Kis Tibor, Népszabadság: Vége a történelemnek? Különféle gurítások. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998