udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiskamoni Szalay Zoltán

1999. augusztus 28.

A csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskola új szakigazgatója, a zenei oktatásért felelő, igazgató, Szalay Zoltán zeneszerző elismert pedagógus, zenei szakíró, koreográfus, népzene- és néptáncgyűjtő szeretne élénk zenei életet teremteni a városban. Havonta nyílt hangversenyeket rendeznek majd, ahol a zeneiskola diákjain, tanárjain kívül meghívott előadók, együttesek is fellépnek. Új hangszerszakok bevezetésével a zeneiskola profilja is szélesedik, továbbá Csíkmadarason indítanak kihelyezett tagozatot. A tanári kar is jelentősen bővült: hét friss diplomás szaktanár került a csíkszeredai zeneiskolába./A csíkszeredai művészeti iskola tervei. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

2000. február 12.

Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2001. március 5.

Márc. 3-án Szentegyházasfalva művelődési otthonában rendezték meg a III. Homoródmenti Népdalvetélkedőt. A vetélkedő eredménye, hogy sok eredeti homoródmenti népdal beépül, pontosabban visszaépül a folklórkincsbe. Az elhangzott énekeket ugyanis eredeti előadásban hangkazettára rögzítik, illetve szövegét és kottáját a Törpedaloskönyvek sorozatban kiadják. Ezeket a homoródmenti falvak iskoláinak hagyományőrző csoportjaiban tanítják. A zsűri elnöke Szalay Zoltán, a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola aligazgatója elmondta, hogy négy szempontot vett figyelembe a minősítésnél: az előadás hangerejét, hitelességét, tisztaságát és a választott népdal minőségét. /Népdaléneklő verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

2002. április 23.

A Nagy István Művészeti Líceum /Csíkszereda/ égisze alatt megrendezett Csak tiszta forrásból elnevezésű III. csíkvidéki népdalvetélkedő első három területi szakasza az elmúlt két hétvégén, ápr. 12-én zajlott le Csíkszentmártonban, valamint 20-án Gyergyószentmiklóson és Csíkdánfalván. A vetélkedő bizonyította, hogy érdemes felkutatni a még meglévő helyi hagyományokat. A középiskolai diákoknak nincsenek hivatalos zeneóráik, így nem volt, akitől szakmai útbaigazítást kapjanak. /Szalay Zoltán: Sikeres területi népdalvetélkedők Alcsíkon, Felcsíkon és Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

2002. november 11.

A Bodzafa egyidőben született az erdélyi táncházmozgalom elindulásával. Alapító tagjuk és énekesük mindvégig Panek Kati. A "hőskorszakban" sorra alakultak az új együttesek, s később, a 80-as évek végén a zenészek nagy része külföldön kereste boldogulását. Táncházat muzsikáltak Kolozsváron, s tanítottak majd minden erdélyi nagyvárosban. Elsők között készítettek lemezeket, köztük a magyarózdi nagylemezt. Ez az együttes nem szűnt meg, annak ellenére, hogy Papp István Gázsa és Kelemen László Magyarországon telepedtek le, Panek Kati és Szalay Zoltán pedig Erdélyben maradtak. Panek Kati 22 éve megszakítatlanul a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze. November 12-én Kolozsváron megünnepelik a Bodzafa 25 éves születésnapját. /25 éves a Bodzafa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2003. február 10.

Febr. 8-9-én tartották Kolozsváron a Kallós Alapítvány meghirdette és megszervezte népdal- és hangszeres népzene vetélkedőt Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Fehér, Bihar, Bákó és Kolozs megyéből érkeztek résztvevőkkel. Az első napon 29 gyermek, illetve 19 fiatal mérte össze énektudását, felkészültségét, valamint 12 hangszeres zenekar is vállalta a megmérettetést. Este táncház volt. Másnap, vasárnap 10 ifjú és 11 idősebb énekes állt a bizottság elé, a zenekarok közül pedig heten maradtak a végső megmérettetésre. A zsűrit a Kárpát-medence legrangosabb zenetudósai alkották: Kallós Zoltán néprajzkutató, dr. Almási István, a kolozsvári Folklorisztikai Intézet népzene kutatója, dr. Pávai István, a budapesti Hagyományok Háza népzene kutatója, dr. Szalay Zoltán csíkszeredai néprajzkutató és zeneszerző, Sinkó András zenetanár Marosvásárhelyről, valamint Csorja Viola muzikológus. /Sándor Boglárka: Fórumot teremteni a magyarságnak. Erdélyszintű népzenei ünnep Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

2003. július 16.

Júl. 13-án Felsősófalván kilencedik alkalommal került sor a Székelyföldi Tánctábor megnyitóünnepségére. Az egyhetesre tervezett tábor a résztvevőinek száma 250-re tehető. A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes szervezésében, annak vezetője, László Csaba irányításával a kultúrotthon két termében folytak a táncpróbák. A tánctábor vezetője, László Csaba jelezte, hogy anyaországi, felvidéki, lengyel, osztrák, amerikai, német, belga résztvevők óhajtanak megismerkedni a magyar néptánc-hagyományokkal. Barabás László az erdélyi farsangi dramatikus szokásokról tart előadást, Szalay Zoltán disszertációja is sok érdekességet ígér, Pávai István előadásának címe: Mi az, ami nem tartozik a hagyományhoz?, Szabó Tibor a székelyföldi népesedési mutatók változásairól értekezik. Esténként a különböző táncegyüttesek mutatkoznak be. /Kristó Tibor: Székelyföldi tánctábor Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

2004. január 10.

Január 15-én a Kolozsvári Magyar Operában hangversennyel egybekötött dokumentumkiállítás lesz látható-hallható. Ennek keretében zongoratanári pályafutásának 40. évfordulóját ünnepli Buzás Pál zongoratanár, akinek az elmúlt évben az EMKE Nagy István-díjat adományozott. Buzás Pál Kolozsváron járt iskolába, tanárai között volt Guttman Mihály és Demény Piroska zenetörténet és folklórtanár (akkor még volt magyar folklór-oktatás. A konzervatóriumban kedvenc tanárai között volt Jagamas János és Nagy István. Buzás Pál a kolozsvári zeneiskola tanára volt. A Zeneakadémián sok zeneszerző volt eredetileg zongorista: Demény Attila, Irányi Gábor, Könczei Árpád, Lászlóffy Zsolt, Szalay Zoltán és Szegő Péter. Buzás Pál kalotaszegi lévén a Kalotaszeg című folyóiratnak szerkesztőségi tagja volt, jelenleg főszerkesztő-helyettes. Tavaly Buzás Pál kezdeményezésére ünnepelték meg először Kolozsváron a Magyar Kultúra Napját: öt növendéke tíz magyar szerzőtől játszott darabokat. Buzás Pál évek óta gyűjtötte tanítványai hangversenyeivel kapcsolatos plakátokat, fényképeket és krónikákat. Ezekből nyílik most kiállítás. /Hintós Diana: Négy évtized a zongorapedagógia szolgálatában. Beszélgetés Buzás Pál zongoratanárral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2004. október 14.

A hagyományápolást célzó szakszerű folyamatos néptáncok­tatásra lenne szükség – véli Jánosi József sepsiszentgyörgyi táncmester, akinek Háromszéki táncok című könyvét okt. 13-án mutatta be Sepsiszentgyörgyön Szalay Zoltán népzenekutató. A tudományos értékű könyv hiánypótló, mert eddig többnyire csupán az erdélyi magyar néptáncok egy-egy koreográfiája jelent meg tanulmányban, illetve önálló kötetben. Jánosi József 1970-től gyűjt Ürmösön, Var­gyason, Felsőrákoson, Bölönben, Felső­cser­nátonban, Ikafalván és Szentléleken, könyvében e falvak táncanyagát írta le. A könyvbemutatót a Háromszék Táncegyüttes Tisza partján című elő­adása és táncház követte. /(fekete): Könyv a háromszéki táncokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2005. február 25.

Az Arpeggione Kiadó jóvoltából újabb kottakiadvány jelent meg, Buzás Pál zongoraművész és pedagógus Szórakaténusz címmel válogatott erdélyi magyar zeneszerzők zongoraműveiből. Dr. László Ferenc muzikológus a kottafüzet előszavában hangsúlyozta, Hary Béla, Terényi Ede, Csíki Boldizsár, Vermesy Péter, Orbán György, Selmeczi György, Demény Attila, Szalay Zoltán, Könczei Árpád, Magyari Zita és Lászlóffy Zsolt a magyar szellemi közösség tagjai még akkor is, ha némelyikük más hazát választott, de mindegyiküket az Erdély iránti szeretet köti össze. A több mint negyvenéves pedagógiai és művészi múlttal rendelkező Buzás, három nyelven – magyarul–románul–németül – megjelenő újabb kottagyűjteménye az erdélyi soknyelvűséget tárja elénk. /Újabb kottakiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2005. április 11.

Április 7-8-án a Művelődési Központ és a Fiatal Zenészekért Egyesület Tavaszi Zenei Napokat szervezett Gyergyószentmiklóson, amelyen felléptek a maroshévízi Művészeti Népiskola, a csíkszeredai Művészeti Népiskola, illetve a Salamon Ernő Gimnázium művészeti osztályainak diákjai. Szalay Zoltán egyetemi tanár tartott előadást. /Tavaszi Zenei Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2006. június 8.

A múlt hét végén tartották Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő döntőjét, melyet idén hetedszer rendeztek meg. Öt elődöntőn mutatták meg tudásukat a versenyzők – tájékoztatott dr. Szalay Zoltán, a szervező Csak Tiszta Forrásból Alapítvány vezetője –, Gyergyó vidéke Borszékkel, Felcsík, Alcsík a Kászonokkal, Csíkszereda és környéke, Gyimes és Moldva. Az elődöntőkön összesen 173 tanuló vett részt 25 helységből. 58 egyéni versenyző és 8 dalcsoport került be a csíkszeredai döntőbe. A rendezvény támogatója az Illyés és a Communitas alapítványok, valamint a Hargita megyei és a csíkszeredai önkormányzat voltak. /Sarány István: Csak tiszta forrásból. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

2006. október 2.

A Bartók Béla-emlékdíjat a Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította és adományozza egész év folyamán, az egész világon a magyar zenei élet nagyjainak és a magyar kultúra támogatóinak. A kitüntetettek névsorát szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának koncerttermében jelentették be. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke ezekben a napokban erdélyi körúton adja át a díjakat a kitüntetetteknek. Szeptember 30-án Homoródkarácsonyfalva temploma, másnap pedig Hodgya református temploma kapta meg ünnepélyes keretek között a díjat. A csíkmadarasi kultúrotthonban adták át a Bartók Béla-emlékdíjat négy Hargita megyei kitüntetettnek: Miklós Márton tanító, zenekarvezetőnek; Fodor Csaba táncoktatónak, az Ausztriában élő Antal Imre és Antal Ágnes előadóművész házaspárnak, valamint a Gyimesközéploki Nemzetközi Tánctábornak. Október 2-án Székelyudvarhelyen további kitüntetettek vehetik át a díjat: Bodurján János, dr. Orosz Pál József, Haáz Sándor, Udvarhely Néptáncműhely, Székelyudvarhely városa, Pál Róza (Korond), Gergely István (Csíkszereda), László Imréné (posztumusz), Nyisztor Ilona, Nyisztor Tinka (Pusztina), Fehér Márton, Szarka Mária (Külsőrekecsin). Este Csíkszeredában a Sapientia Egyetem aulájában adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a Sapientia egyetemnek, Szalay Zoltán muzikológusnak és Köllő Ferenc zenetanár-karnagynak. /Bartók Béla-emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2006. október 3.

A Csíki Kamarazenekar október 3-án a csíkszeredai református templomban koncertezik. Olyan erdélyi kortárs zeneszerzők művei csendülnek fel, mint Kiskamoni Szalay Zoltán, Fazakas Aaron, valamint Csíky Boldizsár. A csíkszeredai Kiskamoni Szalay Zoltán zeneszerző 1985-ben írta vonós oktettre és népi hegedűre a műsorra tűzött Ecloga című művét. Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerző Vitézi énekek és Régi erdélyi énekek és táncok című alkotásai Tinódi Lantos Sebestyén, illetve a Kájoni Kódex dallamait dolgozza fel. Fazakas Aaron a Stalactite című művében a zene és képiség kettősét idézi. /Erdélyi kortárs zeneszerzők művei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2006. december 20.

Csíkszereda lakói köszönik Pitti Katalin operaénekesnek, hogy eljött, énekelt december 5-én, gyógyírt hozott a népszavazás okozta lelki sebekre. /Veress Dávid, Szalay Zoltán, Csíkszereda: Fényesség a gyászban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2007. szeptember 21.

Dr. Szenik Ilona, a népzenetudomány professzorasszonya szeptember 7-én lett nyolcvanéves. Akik tanszékét örökölték és a többiek, akiket ő vezetett be a népzenetudományba, akik az ő irányításával nyerték el a doktori címet, születésnapjára nem adtak ki tisztelgő tanulmánykötetet, nem rendeztek tudományos értekezletet. Egy nagyon szűk munkatársi kör vacsorameghívása volt az egyetlen ünneplés, amely a szakma részéről kijutott neki. Az emlékezetes, Faragó-Jagamas-Szegő jegyezte Moldvai csángó népdalok és népballadákban (1953) jelentek meg gyűjtései. Legkorábbi műve, az Almási Istvánnal és Zsizsmann Ilonával közös A lapádi erdő alatt című népdalgyűjtemény épp ötven éve jelent meg. Ioan R. Nicola és Traian Mirza mellett társ-szerzője volt a román zeneakadémiai képzés történetében úttörő, kétkötetes folklór-kurzusnak (1963, 1969). Tanulmányai, melyeket eddig nem foglalt kötetbe, részint magyar, részint román tárgyúak. Közvetítői szerepvállalásának körébe egy Kodály pedagógiai rendszerét ismertető román szakdolgozat is belefért (1969). Eddigi főműve az Erdélyi és moldvai magyar siratók, siratóparódiák és halottas énekek című, vaskos műfaj-monográfia (1996). Ő a tudományos megalapozója annak a hatalmas, kétkötetes kolinda-gyűjteménynek, amelyben neki és több másoknak sokéves munkája fekszik, és amelyet Ioan Bocsa nála doktorált docens jegyzett elsőként, mint a mű szerzőcsapatának összehangolója (2003). Bő 3000, terepen gyűjtött és saját kezűleg lejegyzett dallammal gazdagította az archivált magyar és román népzenekincset. Pályakezdő kora óta tanít a Dima Főiskolán, 1990 óta konzulens tanári rangban. A doktorképzésben ma is nélkülözhetetlen. Amióta elszaporodtak a romániai magyar felsőoktatás intézményei, másutt is tanított és ma is tanít, a nagyváradi Sulyok István, majd Partiumi Egyetem után most a Babes–Bolyai Tudományegyetem református teológiai karán. Nemcsak a folklór a tárgya, hanem a zenetanítás módszertana is. Számtalan különböző rangú szakdolgozatnak volt irányító tanára. Hírlik, hogy tanítványainak munkáiba legalább annyi munkát fektet bele, mint a magáéiba. A Budapesten felfutott Pávai Istvánnak és Kelemen Lászlónak, az itthon maradottak közül Szalay Zoltánnak volt útnak indítója. /László V. Ferenc: Hetvenkedőből nyolcvankodó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2008. október 3.

Október 6-án Csíkszeredában, a Csíki Játékszín nagytermében háromhetes nyugati turnéjának anyagát mutatja be a Borsika Néptáncegyüttes. A csíkszeredai Gyermekek Háza együttesének előadása átfogó képet ad az erdélyi és moldvai néptánckultúráról, tájékoztatott dr. Szalay Zoltán, az együttes egyik oktatója. Az augusztus 18. –szeptember 4. között zajlott európai turné állomásain mutatták be a műsort, avagy annak egy részét. Öt országban léptek fel húsz 9 és 19 év közötti táncos gyermekkel. Az együttes 2001 óta évi egy-két külföldi turnén vesz részt. A kezdőkkel Ádám Katalin, a középhaladókkal Antal Rozália, a haladókkal Szalay Zoltán foglalkozik, a zenei kíséretet Nagy István prímás biztosítja. /Egész estét betöltő műsorral. Színpadra lép a Borsika. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2009. április 25.

Hiánypótló szakmunkát jelentetett meg Sepsiszentgyörgyön Jánosi József, akit negyvenéves kultúrtisztviselői munkássága alatt a háromszékiek táncosként és koreográfusként ismertek meg leginkább, az utóbbi években ellenben egyre több kiadványban teszi közzé gyűjtőmunkája eredményeit. Tanulmányokat közöl, daloskönyvet szerkeszt, és a 2004-ben megjelent Háromszéki táncok után megjelent a szerző második szakkönyve: Erdővidéki táncélet. Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák 1863-as megjelenése óta – amelyben először jelenik meg Erdővidék külön néprajzi tájegységként, de itt sem esik szó e vidék táncéletéről – nem született az elmúlt közel másfél évszázadban olyan szakmunka, amelyben az erdővidéki táncos alkalmakat és szokásokat, valamint az egyes táncokat, illetve táncrendeket ismertetnék. Ezért is rendkívüli az Erdővidéki táncélet megjelenése. A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a budapesti Hagyományok Háza közös kiadványában a szerző többségében négy falu – Felsőrákos, Ürmös, Bölön és Vargyas – adatközlőitől gyűjtött táncanyagot írt le, amelyet kiegészít a Szalay Zoltán által összeállított kottás dallamtár, továbbá bő ismeretanyagot van a könyvben a ruha- és hajviseletről, a szokásokról, a legismertebb zenekarokról. Az archív zene- és táncfelvételeket tartalmazó DVD-melléklet értékes örökséget ment át a jövő számára. /Fekete Réka: Erdővidék táncélete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998