udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Éva Mária

1993. augusztus 13.

Aug. 19-én Brassóban magyar nyelvű rádióadás indul: a BBC támogatásával ultrarövid hullámhosszú adó működik, ebben naponta egy órás magyar nyelvű adás is lesz. /Kiss Éva Mária: Brassói Rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1995. augusztus 15.

Brassóban 1993. aug. 19-én végre megszülethetett a magyar nyelvű rádiózás, emlékezik Kiss Éva Mária, a magyar adás főszerkesztője. Azután ideiglenesen szüneteltetni kellett az adást, mert nem sikerült megegyezni a privatizálás során az új tulajdonossal. Az akadályok mára elhárultak, újra szól a magyar adás Brassó Cenk Rádió néven, naponta egy órás a műsor, hétköznapokon fél négytől fél ötig, vasárnap reggel nyolctól tízig. Július elsejétől Kézdivásárhelyen is elindul a magyar rádióadás. /Magyar Nemzet, aug. 15./

1995. augusztus 15.

Brassóban 1993. aug. 19-én végre megszülethetett a magyar nyelvű rádiózás, emlékezik Kiss Éva Mária, a magyar adás főszerkesztője. Azután ideiglenesen szüneteltetni kellett az adást, mert nem sikerült megegyezni a privatizálás során az új tulajdonossal. Az akadályok mára elhárultak, újra szól a magyar adás Brassó Cenk Rádió néven, naponta egy órás a műsor, hétköznapokon fél négytől fél ötig, vasárnap reggel nyolctól tízig. Július elsejétől Kézdivásárhelyen is elindul a magyar rádióadás. /Magyar Nemzet, aug. 15./

1995. augusztus 31.

Heti háromszor két órás magyar nyelvű műsorral jelentkezik aug. 27-e óta a kézdivásárhelyi Siculus Rádió, főszerkesztője Kiss Éva Mária. A magyar adás mellett félórás román nyelvű műsort is sugároznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1995. augusztus 31.

Heti háromszor két órás magyar nyelvű műsorral jelentkezik aug. 27-e óta a kézdivásárhelyi Siculus Rádió, főszerkesztője Kiss Éva Mária. A magyar adás mellett félórás román nyelvű műsort is sugároznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1997. január 10.

Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

2005. november 25.

Szörényvárán (Drobeta Turnu-Severin), ahol még a bál fogalmát sem ismerik, csak azok, akik „otthonról” hozták magukkal, a múlt hét végén szüreti csárdásbált tartottak. Az RMDSZ megyei szervezete rendezte a csárdásbált, ahol nem hivalkodva, de jelen voltak nemzeti színek és a magyar zene – olyan körülmények között, hogy a családok kilencven százaléka vegyes. Fazakas Csaba lugosi református esperes és neje, valamint barátaik, a Kocsis család nyitották meg csárdással a hetven személyes bált. Ifj. Szabó József sepsiszentgyörgyi előadóművész énekelte a rég nem hallott vagy egyeseknek újdonságszámba menő magyar dalokat. Jó alkalom volt a csárdásbál, hogy a szörényvári, orsovai magyarok egymásra találjanak, megismerjék egymást, hogy megmaradásuk érdekében közösséggé kovácsolódhassanak. /Kiss Éva Mária: Szüreti csárdásbál Szörényvárán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998