udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Antal

1998. december 9.

Dec. 4-5-6. évek óta Gyergyószentmiklós ünnepe. Dec. 4-én hősei előtt rótta le kegyeletét a város, a Kossuth- és Petőfi-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál. Dr. Garda Dezső mondott beszédet. A Figura Stúdió színházi napokat szervezett. Tanácskozást tartottak a vidék fejlesztéséről. Bogos Zsolt és Várdai György előadásaiból kiderült, hogy a Gyergyó vidék gazdaságát a Hargita megyei átlagnál is jobban sújtották a változások, nagy a munkanélküliség. Fellépett a Szent Miklós Kamarakórus. A főtéren hagyományosan felvonultak a huszárok, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség daliás képviselői, a tekerőpataki fúvósok és több néptáncegyüttes, a sort a cserkészek zárták. Dec. 6-án ünnepi szentmisén Benedek Domokos, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője mondott beszédet, majd a hagyományos búcsús körmenet következett a keresztaljákkal. A múzeumban bemutatták dr. Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig című tanulmánykötetét, majd megnyílt a képzőművészeti kiállítás, fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus és a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai verseiket olvasták fel. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./

1999. december 8.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2001. január 9.

Tavaly karácsonyra jelent meg a Levél /Kolozsvár/ című szórványmissziós gyülekezeti lap negyedik évfolyamának 10. száma, amely ″ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″. A lapban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli esperes emlékezett arra, hogy a kolozsvári teológia végzős hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt a jugoszláviai református egyház bácskai és bánsági gyülekezeteiben. Kiss Antal a Kolozsváron tanult délvidéki teológusok utolsó élő képviselője. Közölte a lap az Algyógyi Nyilatkozatot is, amely az Algyógyi Munkaközösség közleménye és felhívása. Ebben a szórványmagyarság kérdését az illetékesek, az egyetemes magyarság és az egyházak, valamint vezetőinek kiemelt figyelmébe és lelkiismeretének ajánlották. Az Algyógyi Munkaközösség az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület szórványgondozó lelkészeinek rendszeres évi fóruma. A kiadvány a kolozsvári Üzenet református folyóirat melléklete, szerkesztői: Orbán Lajos és Vetési László. /Írott szavak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. január 26.

A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2002. március 8.

Amikor az Országgyűlés elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, akkor 80 éves adósságot törlesztett a határon túli magyar közösségekkel szemben - mondta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke márc. 7-én Budapesten, amikor vajdasági kérelmezőknek átnyújtotta a magyar igazolványokat. Szabó Tibor köszöntő beszédében szólt arról, hogy a kedvezménytörvény - ha nem is ad elégtételt - erősíti a hitet, amely a nehéz időkben segített a határon túl élőknek magyarságuk megtartásában. A vajdasági magyarok közül elsők közt Varmuzsa Róbert (Kishegyes), Kiss Antal református esperes és neje, Kiss Mária (Ómoravica), Pásztor Béla és felesége, Pásztor Ilona, valamint négy gyermekük (Zenta) és Bús Ottó (Szabadka) vette át a magyar igazolványt a Határon Túli Magyarok Hivatalában szervezett ünnepségen. /Magyarigazolvány vajdasági családoknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2002. március 16.

Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2004. október 7.

Csíkszeredában okt. 6-án a Millenniumi-templomban szentmisén emlékeztek az 1848–49-es magyar szabadságharc mártírjaira. Székelyudvarhelyen szavalatok hangzottak el diákok előadásában, majd a Magyar Polgári Szövetség képviseletében Szakács István Péter mondott beszédet. A szervező Rákóczi Szövetség részéről Hegyi Sándor református lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Gyergyószentmiklóson a köztemetőben emlékeztek meg a 13 aradi vértanúról. A Volt Politikai Foglyok Gyergyói Fiókja által kezdeményezett megemlékezésen az egybegyűltek koszorút helyeztek el Kiss Antal ezredes, a szabadságharc őrnagya kopjafájánál, délután pedig az örmény katolikus templomban emlékeztek a forradalom áldozataira, majd Czetz János honvéd tábornok emlékére állított emléktáblát szenteltek és koszorúztak meg. /Megyénkben is megemlékeztek a szabadságharc mártírjairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2005. október 7.

Székelyudvarhelyen rövid műsorral, valamint koszorúzással emlékeztek az 1848-as szabadságharc áldozataira a Márton Áron téri Vasszékely-szobornál. A Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen Szász Jenő polgármester adózott a tizenhárom aradi vértanú emlékének. „Az aradi vértanúk méltósággal haltak meg hazájukért. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy méltósággal kiálljunk az elveink mellett, az önrendelkezési jogunkért vagy éppen a kettős állampolgárságért, hogy hűek legyünk a nagy elődökhöz, és annak tudatában élhessünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk nemzetünk felemelkedéséért”– mondta Szász Jenő. Gyergyószentmiklóson délelőtt a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend és a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet tisztelgett a Kiss Antal honvédőrnagy kopjafájánál szervezett koszorúzáson. Az aradi 13-ról Kontesveller József alpolgármester emlékezett. Délután a Földváry Károly Hagyományőrző Huszár Egyesület és a Tarisznyás Márton Múzeum szervezett közös megemlékezést. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntője után Somogyi Győzőnek a magyar hősöket ábrázoló táblaképeiből a múzeumban rendezett kiállítását Balázs József méltatta. /Szász Emese, Bajna György: Megyénkben is megemlékeztek a vértanúkról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2006. március 16.

Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2006. október 7.

Szervezési hiba miatt két csoport két időpontban emlékezett október 6-án Gyergyószentmiklóson az aradi vértanúkra. Délben maroknyian gyűltek össze a temetőben Kiss Antal kopjafájánál. Koszorút helyezett el a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a Lorátffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, továbbá a helyi és területi RMDSZ- szervezet. Este hat órakor az Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére gyertyagyújtással, imádkozással emlékeztek az egybegyűltek, szintén a temetőben. A harmadik csoportot azon személyek alkották, akik nem szereztek tudomást a megemlékezések egyikéről sem. /Balázs Katalin: Kettős emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2007. október 8.

Október 6-án az első felelős miniszterelnökre, Batthyány Lajosra emlékeztek Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban. Beder Tibor nyugalmazott tanár mutatta be a vándorkiállítás anyagát. Diákok fáklyás sorfala között indultak az emlékezők a szabadságharcos Kiss Antal honvéd ezredes emlékére állított kopjafához a városi temetőbe. Együtt koszorúzott dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő, az RMDSZ részéről Petres Sándor, Kontesveller József alpolgármester, Árus Zsolt és Vadász-Szatmári István, a Magyar Polgári Szövetség képviseletében. A Székely Nemzeti Tanács koszorúját Rokaly József helyezte el. Koszorúztak a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, illetve a múzeum munkaközössége nevében is. /Bajna György: Csinnadratta nélküli megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998