udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Attila

1995. június 8.

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa idején Új Kongresszus, Új Ezred címmel politikai vicclapot adtak ki a kongresszusi sajtóiroda munkatársai /Gál Mária, Kiss Attila, Marián Antal, Szatmári Tibor/, rajtuk kívül Magyari Nándor, és Tokay György is munkatársa volt ennek az alkalmi lapnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2002. október 7.

Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? címmel rendezett ökumenikus konferenciát Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány. 2000. áprilisában hat református bihari lelkipásztor hozta létre az alapítványt, melynek célja az ökumenikus gondolatok fejlesztése és a kapcsolatok ápolása, továbbá az egyházon belüli felnőtt és laikus képzés. A Studium Academicum két év alatt az európai akadémiák és laikusképző központok tagjává vált, tájékoztatott Kállay László alapítótag, fugyivásárhelyi református lelkipásztor. A konferenciára különböző angliai, hollandiai, németországi, cseh és magyarországi felekezeteket képviselő lelkészek és laikusok érkeztek. Október 4-én dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök értekezett a magyar felekezetek életéről a mai Romániában, Csernák Béla és Kiss Attila lelkipásztorok Magyarok a Kárpát-medecében címmel tartottak előadást. Kállay László Felekezeti és nemzeti együttélés Romániában címmel beszélt. A résztvevők a négy nap alatt ismerkedtek a helyi felekezetekkel és nagyváradi református gyülekezetekkel. A rendezvénysorozat okt. 6-án a váradhegyaljai ökumenikus istenházában kiértékelővel zárult. /(Balla Tünde): Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Kállay László a Tőkés László püspökkel szembeforduló csoport vezetője.

2003. november 4.

A Nagyszalontán élő Kósa-Kiss Attila /sz. 1954/ közzétette ismeretterjesztő cikkeit és tudományos igényű írásait Rejtőző sasbérc. Csillagvilág /Literator Kiadó, Nagyvárad/ címen. A szerző elsősorban az égbolt titkaival foglalkozik, továbbá a meteorológiai viszonyokkal, érdekes vagy talányos fizikai jelenségekkel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2004. augusztus 30.

Augusztus 28-án ünnepelt Kibéd népe: Seprődiné Felméri Katalin emlékére kopjafát emeltek az emlékező falubeliek, Seprődi János emlékét szoborral tisztelték meg. Ráduly János író, néprajzkutató Seprődi János emlékére szerzett költeményét szavalta el. Borbély Emma főszervező, a kibédi Seprődi János Egyesület elnöke méltatta Seprődi életművét. Orosz Pál, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség Erdélyi Tagozatának elnöke a zenekutató életét és életművét ismertette, majd Seprődi Kiss Attila színházi rendező, Seprődi János unokája szólt. Seprődi János mellszobra Deák Árpád szobrászművész munkája. /Nagy Botond: Seprődi-emléknap. Kopjafa- és szoboravatás Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2005. március 16.

Temesváron a március 15-i megemlékezések főrendezvénye hagyományosan a szabadfalui Petőfi-emlékműnél zajlik. A történelmi egyházak képviselői, illetve a politikusok és az ifjúság képviselője egyaránt a magyarság és a magyarságtudat megőrzésének fontosságáról – és annak olykor nehézségeiről beszélt. Beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Szabó Péter, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Középiskola igazgatója, Czapp István igazfalvi református lelkész, Bíró József, a Temesvári Magyar Diákszövetség alelnöke. Közreműködött az Új Ezredév református gyülekezet énekkara, a Bartók Béla és Szabolcska Mihály összevont kórus, a Csiky Gergely Állami Színház művészei közül fellépett Téglás István, Kiss Attila és Balázs Attila. /P. L. Zs.: A főrendezvény Szabadfalun. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2005. június 24.

Hetvenhét éves korában elhunyt László Gerő Szentgyörgyi István- és Bánffy Miklós-vándordíjas színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. László Gerő /sz. Gyulafehérvár, 1928. jan. 3./ a kolozsvári Művészeti Intézetben 1950-ben szerzett diplomát. 1948. április 1-jétől a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1992-től örökös tagja. 1952–1954 között a főiskolán tanított, majd 1991-től a Babes–Bolyai Tudományegyetem színészi tagozatán beszédtechnikát tanított. 1999-ben Seprődi Kiss Attila szerkesztésében László Gerő portréfilm készült a Duna TV-ben. /László Gerő (1928–2005). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2007. november 1.

Az István, a király című rockopera bemutatásának 25. évfordulója alkalmából Társulat címmel augusztusban szereposztó show-műsor-sorozat indult a Magyar Televízióban azzal a céllal, hogy megtalálják azokat a fiatal énekeseket, akik először 2008. június 18-án a Budapest Sportarénában, majd augusztus 20-án a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán bemutatják a darabot. A csaknem kétezer jelentkező közül öten a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházból voltak, akik idén tavasszal a Temesváron is színre vitt rockoperában játszottak: Balázs Attila, Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és Molnos András Csaba. Az aradi illetőségű, Sarolt szerepére pályázó Éder Enikő a többlépcsős vetélkedő döntőjébe jutott (egyedüliként a Magyarország határain kívülről jelentkezők közül. /(pataky): Éder Enikő a Társulat döntőjében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2007. december 7.

Tizenhatodik alkalommal ajándékozta meg a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) Mikulása a gyerekeket. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a Télapóval találkozni akaró gyerekek. Ilonczai Zsolt TEMISZ-elnök elmondta, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket meghívták a rendezvényre, ezenkívül mindenki kapott ajándékot, aki írt levelet vagy rajzot küldött a Mikulásnak. A rendezvényen a színház művészei közül Tankó Erika, Aszalos Géza és Kiss Attila adott elő dalbetéteket a Mátyás király című mesejátékból, fellépett a Bartók Béla Elméleti Líceum Harmónia társasági táncegyüttesének kiscsoportja és az iskola kisdiákjaiból álló gitár- és énekegyüttes. /(Pataky): Idén sem volt üres a TEMISZ puttonya. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2008. április 18.

Temesváron a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében 13. alkalommal szerveztek képzőművészeti tárlatot a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti karának magyar diákjai. A zsúfolásig megtelt teremben a Csiky Gergely Állami Magyar Színház két művésze, Borbély Bartis Emília és Kiss Attila reneszánsz muzsikával nyitotta meg a tárlatot, majd Szász Enikő, a Bánsági Magyar Napok szervezője beszélt a főiskolás rendezvény jelentőségéről. A kiállított alkotásokról Szekernyés János, a képzőművészek temesvári szövetségének elnöke mondott méltató beszédet. /Szekernyés Irén: A magyar képzőművészetis diákok tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2008. július 15.

Kiss Attila 2007 októberében lett a Kovászna megyei erdészeti hivatal műszaki igazgatója, ezzel a kormányon levő RMDSZ által támogatott szakember került a Romsilva vezetőségébe. Akkor megállapíthatták, hogy az erdészet akadályozza a visszaszolgáltatást, de Kiss Attila azt nyilatkozta, Gheorghe Polhac főigazgatóval együtt azon lesznek, hogy a jogosultak minél előbb megkapják jussukat. György Ervin prefektus most is állítja, hogy az erdészet gáncsoskodik. Kiss Attila műszaki igazgató szerint a legnagyobb gond az, hogy 3400 hektár erdőt nem tudnak visszaadni Zágon községnek, a megyei bizottság húzza az időt, mert nem jelöli ki a területet. Ezzel szemben György Ervin hangoztatja, éppen az erdészet a gáncsoskodó, hiszen neki kellene kijelölnie e területet. A Mikes-erdőkről Kiss Attila újságolta, hogy nemrég szolgáltattak vissza mintegy 1500 hektár erdőt Zabola és Gelence térségében. Nem visszaszolgáltattak, pontosított Harai Lóránt, a Mikes-örökösök intézője, hanem peres úton szerezte vissza a család. /Szekeres Attila: Fától az erdőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

2008. augusztus 2.

Budapesten elhunyt Seprődi Kiss Attila színész, rendező /Sepsiszentgyörgy, 1941. febr. 17. – Budapest, 2008. aug. 1/. Hatvanhét évet élt, abból mintegy huszonhármat Magyarországon. Szinte minden romániai magyar színházban rendezett. Sepsiszentgyörgyön kezdte pályáját, ott rendezett, illetve onnan ment Temesvárra, Nagyváradra, Szatmárra. Egész sor Csurka-darabot rendezett még a hetvenes, nyolcvanas években, amikor nem lelkesedtek a különböző pártbizottságok Csurka István eszméiért. A rendszerváltoztatás után rendezett felvidéki színházaknál, hazajárt Sepsiszentgyörgyre is. Magyarországi életvitele, sorsa jellemző arra, hogyan lehet mellőzni a tehetségeket pártelvárásoknak megfelelően. Két évtizedig nem kapott biztató lehetőséget. Kisfilmjei emlékezetesek. Utolsó műve, a teljes Caragiale-fordítás most jelent meg. /Czegő Zoltán: Elhunyt Seprődi Kiss Attila (1941–2008). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2009. február 3.

Az orbaiszéki polgármesterek a megyei tanács vezetőségével találkoztak Kommandón. A vadászkastélyban tartott megbeszélésen meghívottként jelen volt: Bokor Tibor szenátor és Olosz Gergely képviselő, Kiss Attila, az állami erdészet megyei ügyvezető igazgatója, valamint a megyei tanács orbaiszéki RMDSZ-es képviselői és a megyeháza szakapparátusának munkatársai. Kocsis Béla kommandói polgármester elmondta: több év szünet után az orbaiszéki polgármesterek fontosnak tartják feleleveníteni a rendszeres találkozókat a megye vezetőivel. /Bodor János: Közösen nagyobbak az esélyek (Orbaiszéki polgármesterek találkoztak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2009. március 20.

A Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé második napján Sepsiszentgyörgyön került sor a Tamási Áron Színház hatvanadik születésnapjának megünneplésére. Levetítették a nemrég elhunyt, a színház hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji megújulásában rendezőként oly fontos szerepet játszó Seprődi Kiss Attila ötvenedik évfordulóra készült filmjét, majd a beszélgetést levezénylő Váta Loránd az ,,elérhető” színi direktorokat, Sylvester Lajost, Dali Sándort, Nemes Leventét és Bocsárdi Lászlót faggatta, s köszöntötték az ötven esztendeje színpadon lévő László Károlyt. Egy nagyon lényeges dologról nem esett szó. Minél hamarabb pályázatot kellene meghirdetni a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház történetének (krónikájának?) megírására, felmérni, a régi előadások közül egyáltalán mi elérhető még a román televízió magyar adásának archívumaiban, s nagy kérdés, hogy Tompa Miklós nagy Tamási-sorozatáról maradtak-e felvételek. A népszolgálat, az anyanyelvvédelem, a történelemtanítás anomáliáit pótolni akaró előadások, a szórakoztatás, az ideológiai megalkuvások és behódolások csak a képet színesítik. A színház meg tudott újulni, és nevet szerzett magának a szakmában, azt számtalan siker és fesztiváldíj bizonyítja. /Bogdán László: A színház hatvan éve (Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998