udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Bence

2004. december 8.

A népszavazást után az a kérdés, hogy mi lesz most. A magyar – magyar viszony tovább kuszálódott. Magyarországon sokan elhitték a sárga papírra nyomtatott humbugokat, sokan sorakoztak fel a kormánypártok nem véleménye mellett. /Kiss Bence: Szingli állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2004. december 16.

Az RMDSZ számára lehetséges koalíciós opciókat elemezte Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Székely István politológus a Romániai választások 2004-ben témával rendezett vitaesten Kolozsváron, amelynek a Jakabffy Elemér Alapítvány adott otthont. Bakk Miklós rámutatott, hogy az RMDSZ idei szavazótábora az 1990-es szavazáshoz viszonyítva egyharmadával csökkent, ami az etnikai aránycsökkenéshez mérten is magas veszteség. Szász Alpár Zoltán politológus szerint város–vidék törésvonalak is vannak, a falvakban ugyanis Adrian Nastase elnökjelölt került előnybe, míg a városokban inkább Traian Basescu. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője egy behatárolhatatlan jobb-, illetve baloldal hiányát vázolta fel. Megállapítása szerint a posztkommunista szó sem helyénvaló, mert mindkét elnökjelöltek "Iliescu zsebéből bújt elő". Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye egy konstans elnök–parlament szembenállás lehet, ez azonban nem vonja majd maga után a parlamenti választások előre hozatalát. /Kiss Bence: Koalíciós dilemmák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2005. március 9.

Kolozsvári látogatása előtt maga Eörsi Mátyás sem gondolt arra, hogy az erdélyi magyar kötődik a nemzet gondolatához, hiába véli azt a képviselő nem létezőnek. Magyarországon többen látják a nemzet fogalmát valami ódon kitömött tigrisnek mint idehaza. A kérdés az, hogy megéri-e az anyaország felével rossz viszonyt kialakítani? – tette fel a kérdést Kiss Bence, hiszen magyarországi forrásokból finanszírozzák a Sapientia Egyetemet, jó néhány kulturális intézményt, a diákoknak, a hallgatóknak juttatott ösztöndíjakat nem is említve. – Az ember ne szentelje az idejét a múlt sérelmeinek, vonta le a következtetést a cikkíró. /Kiss Bence: Amikor Eörsi Mátyás és a NEM egymásra találnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2005. március 16.

„Marhára idegesít már az egész kettős állampolgárság téma.” – írta Kiss Bence. Egy ember őt idiótának titulálta, és biztosan vitázna még néhány órát arról, hogy a nemre biztatással, miért árulta el a nemzetet Eörsi meg a többi „zsidó”. Kiss Bence megjegyezte: „(És egyébként is a zsidók tehetnek mindenről. A munkanélküliségről, a szegénységről, az aszályról, a hűlésemről.)” „A magyarországi belpolitika legocsmányabb hordalékát habzsolják egyesek, két marokkal.” Kiss Bence nem a tüntetéssel nem ért egyet, hanem a módjával. „Helyes, hogy az EMI nyilatkozatban szögezi le, nem tagjai küldték Gázába Eörsit – aki viszont gálánsan lenyilasozta őket.” /Kiss Bence: Flashmob az igenhez címezve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2005. április 9.

Kétéves szünet után most zajlik az Erdélyi Humorfesztivált Kolozsváron. A falakon Tóth Szabolcs képregényei, karikatúrái sorakoztak. Héjanász a színpadon címmel kezdődött viccmondó verseny is volt. /Kiss Bence: Humor a házban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2005. április 30.

Felházi Ágnes festőművész fotóit állította ki Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A fényképezés a hobbija – mondta. /Kiss Bence: Felházi Ágnes árnyjátékai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2005. május 3.

Április 30-án Kolozsváron fennállásának 15. évét ünnepelte a Bolyai Társaság. Balázs Sándor volt elnök kifejtette, a Bolyai Társaság 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy újra létrehozzák a Bolyai Tudományegyetemet. Amikor Ion Iliescut államfőt a Bolyai Társaság képviselői felkeresték, Iliescu kijelentette: a Bolyai Egyetem 1956 után a nacionalizmus fertőjévé vált és ezért nem lehetett engedélyezni működését. Péntek János egyetemi professzor hangsúlyozta, hogy az egyetem igénylése mindmáig jogos. Péntek rámutatott, hogy a BBTE a tanárképzés terén rossz fontossági sorrendet állított fel, elhanyagolván a tanító és tanárképzést. /Kiss Bence: Tizenöt éves a Bolyai Társaság. Már nemigen hozható létre külön állami magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 28.

Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában címmel szervezett négynapos konferenciát a Német Kultúrközpont és az Osztrák Könyvtár Kolozsváron. A rendezvényt a Babes–Bolyai Egyetem dísztermében Stefan Oltean rektor-helyettes, Wilfried Gruber német nagykövet és Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul nyitotta meg. Ulrich Burger, a Német Kultúrközpont volt igazgatója elmondta, román, szász és magyar szempontokat is érvényesítő könyv Kolozsvárról utoljára 1974-ben jelent meg. /Kiss Bence: Konferencia Kolozsvár történelméről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2005. június 2.

Az emlékezet ikonográfiája – a totalitárius múlt feldolgozása az emlékezet helyeinek tükrében: Litvániában, Romániában és Németországban címet viselte az a projekt, amely arra kereste a választ, hogy a különböző országokban miként dolgozzák fel az elnyomó rendszerek emlékét. A rendezvény következtetéseit, eredményeit, a programot szervező kolozsvári Német Kultúrközpont május 30-án megnyitott tárlatán mutatta be az érdeklődőknek. Romániában jóformán az Elie Wiesel Múzeumon kívül alig akad más holokauszt témát bemutató tárlat, míg Németországban a berlini Zsidó Múzeum csak egy a sokból. A kommunizmusra emlékező helyek között van a kelet-nyugat Berlint elválasztó Checkpoint Charlie, a hochenschönhauseni Múzeum (amely leginkább a Terror Házára emlékeztet), a bukaresti Parlament Palota és a máramarosszigeti múzeum. Simon Ágnes programfelelős elmondta, míg Németországban és Litvániában nagy hangsúlyt fektetnek a múlt feldolgozására, Romániában alig történtek ilyen jellegű erőfeszítések. A másik két ország állami finanszírozással múzeumokat hoz létre, Romániában ilyen jellegű múzeumok nagyrészt magánkezdeményezések eredményeként jöttek létre. A hajdani Casa Poporului is megúszta egy átnevezéssel, most Palatul Parlamentului névre hallgat. A megalomán épület miatt lebontott régi bukaresti házakról, templomokról viszont nem esik szó. /Kiss Bence: Hogyan él az emberek tudatában a kommunizmus? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2005. június 8.

Június 4-én, az évfordulón sokan emlékeznek Trianonra. Az új szekusoknak szerez örömet ez a trianonozás, legalább van, mit jegyzetelniük, írta Kiss Bence. Hozzátette: „Trianon igazi vesztesei nem mi vagyunk, akik ma élünk. Hanem azok, akik a döntés következményeképpen elvesztették otthonukat, megélhetésüket – függetlenül minden politikai, történelmi nézettől. Közel fél millió magyar hagyta el Erdélyt, rájuk is emlékeznünk kell – hisz érezzük hiányukat. Számomra erről szól Trianon.” Tény, hogy minden magyarnak egészen a mai napig összerándul a gyomra a Trianon szóra, de ez semmiben sem segít. Kiss Bence hozzátette: jobb, ha mi mondjuk meg, mit akarunk – ellenkező esetben megtörténhet, hogy azt halljuk: Romániában megoldották a kisebbségi kérdést. /Kiss Bence: Miről szól Trianon? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2005. június 15.

Andrei Marga szuperrektor főként nyugati vendégek jelenlétében multikulturálisnak mondta Kolozsváron a Babes–Bolyai Egyetemet. A hajdani rektorokat domborművek ábrázolják. Az első rektor 1919-ből Sextil Puscariu névre hallgat, pedig az egyetem a saját történetét 1581-ig vezeti vissza. Az 1940–1945 közötti részt mintha szánt szándékkal feledték volna el. Az 1945–1959. közötti időszakból is csak a Babes Egyetem rektorai sorakoznak, a Bolyai Egyetemé hiányoznak. Az egyetemi könyvtár bejáratának négynyelvű (román, angol, német és francia) a felirata. A BBTE különböző karain sokszor a kizárólag magyar szakokat érintő információkat is román nyelven teszik ki. Nincs magyar felirat az egyetemen. Az egyetemi ajándékbolt választéka is egynyelvű. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség kérhetné az egyetemen a magyar nyelvű táblák kifüggesztését, de eddig nem tette meg. /Kiss Bence, bence@walla.com: Nem akarunk magyar feliratokat? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2005. június 21.

Továbbra sem járnak a vonatok, a szakszervezet a tizenhárom napja tartó vasutassztrájk ellenére sem ért el semmilyen eredményt. A maxi-taxi vállalkozók nyeresége megduplázódott, a munkabeszüntetési kényszerhelyzetet kihasználva, megdrágították a jegyek árát. A sztrájkot a mozdonyvezetők kezdték el június 8-án, akikhez június 20-án a teljes vasúti személyzet csatlakozott. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nyilatkozatai nem ígérnek túl sok jót a tiltakozóknak. A kormányfő szerint a sztrájkolók követelései nem indokoltak, mivel az állami társaság veszteséges, amit csak fokoz a sztrájk miatti bevételkiesés. /Kiss Bence: Továbbra sem járnak a vonatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2005. október 13.

A Bolyai Egyetem újraalapítása csak akkor lehetséges, ha az erdélyi magyar politikai szférában a jobb oldaltól a bal oldalig mindenki támogatja az ügyet – fejtette ki Hantz Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a II. Bolyai Est nevű megbeszélésen, amelyen az eredeti tervekkel ellentétben nem történt meg az egyetem magyar tagozatának vezetősége és az önálló egyetem mellett kiállók találkozója. Hantzéknak szándékában áll, hogy egy későbbi, minden féllel egyeztetett időpontban megbeszélést tartanak. A Bolyai Kezdeményező Társaság, a KMDSZ, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett mostani megbeszélés az önálló karok, és önálló egyetem kérdéséről a BBTE magyar tagozatának vezetői nélkül zajlott. Hantz kifejtette: Salat Levente évnyitó beszédéből kitűnt, hogy a fokozott egyetemi önállósodást támogatja. Szamosközi István szintén az önálló magyar felsőoktatás létrehozása mellett van, egyedül Nagy László szerint nem érdemes az egyetemet kettéválasztani. Szó esett arról, hogy a magyar felsőoktatást a Sapientia Egyetemre kellene teljességgel átköltöztetni, de Hantz érvelése szerint ezzel le kellene mondani a Bolyai Egyetemet megillető épületek egy részéről. A majdani Bolyai Egyetem akkreditálásával kapcsolatban Kása Zoltán volt prorektor, a Bolyai Társaság alelnöke kifejtette: a BBTE két jogutódja, a Babes és a Bolyai „megörökölné” az akkreditált státust. /Kiss Bence: Összefogást szorgalmaznak a Bolyai Egyetem támogatói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. október 19.

Hálás téma az önálló magyar egyetem kérdése. Kis Bence szerint, ha megadnák, azt sem tudnák, mihez kezdjenek vele. Az RMDSZ jelenleg minden erejét a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatására fordítja, a Bolyai Egyetem létrehozása viszont parlamenti támogatás nélkül aligha képzelhető el. A kilencvenes évek elején nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőnek titulálták a magyar nyelvű felsőoktatási intézményt. Magyar részről is többek akadtak, akik ellenezték a Babes és Bolyai szétválasztását. Hantz Péter kijelentése, miszerint az akciónak csak akkor lehet sikere, ha mindenki száz százalékig támogatja az ügyet, helytálló. A Bolyai Egyetem létrehozásának igénye az erdélyi magyarság nagy részében megvan. /Kiss Bence: Bolyai Egyetem: a közös gyerek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2005. november 12.

November 11-én Kolozsváron bemutatták Cs. Szabó László terei /Kolozsvár Társaság/ című könyvet, melyet az író születésének 100. évfordulója alkalmából adtak ki. A kötetben László Miklós fotói tükrözik Cs. Szabó Kolozsvárjának hangulatát. A könyv Visky András előszaván kívül Pomogáts Béla és Kántor Lajos írásait is tartalmazzák. /Kiss Bence: Cs. Szabó László-centenárium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2005. november 14.

A Köztes Terek Hordozható Múzeuma címet viselő tárlat november 11-én nyílt meg Kolozsváron, a Német Kultúrközpontban. Tizenhat művész alkotásának ad otthont a hordozható múzeum. Köztük van Hervai Katalin, König Frigyes, Pauer Gyula Jovánovics György és Ütő Gusztáv. /Kiss Bence: A Hordozható Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2005. november 24.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak segítségével digitalizálási tanfolyamot tart Kolozsváron. A cél olyan szakemberek képzése, akik a megfelelő eszközökkel, például a gyenge minőségük miatt szétmállásra ítélt hírlapokat képesek majd adattá alakítani, ezáltal megőrizvén tartalmukat az utókor számára. Statisztikák szerint Európa fejlett régióiban gyakran fordul elő, hogy egy diák több anyagot gyűjt munkájához az internetről, mint a konkrét, kézzelfogható könyvtár állományából. /Kiss Bence: Internetes Könyvtár nemsokára nálunk is? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2005. november 28.

Dr. Berde Károly Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához az 1870–1920-as évekből című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Elhunyt szerzőről lévén szó, Keszeg Vilmos kiemelte, hogy a kallódó kéziratok kötetbe szerkesztése Gyárfás Zsuzsa szerkesztői munkájának gyümölcse, amely meghozza majd a néprajzosként eddig ismeretlen Berde Károly számára az elismerést. A második bemutatott kötet Zsók Béla Az andrásfalvi reformátusok fél évszázada című műve. A kötetet méltató Adorjáni Zoltán szerint a bukovinai székelység, így az andrásfalvi székelység története félelmetesen emlékeztet az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetére. A harmadik bemutatott mű a magyarországi Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes szerzőpáros Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című könyve. /Kiss Bence: Hármas könyvbemutató a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2005. december 9.

Megjelent Vallasek Júlia Lassú utazások /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című, kritikákat, esszéket tartalmazó kötete az Ariadné sorozatban. A könyvet d Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Szilágyi Júlia irodalomkritikus, esszéíró mutatta be. /Kiss Bence: Lassú utazások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2005. december 10.

Kolozsváron, a Tranzit Házban a Karácsonyi Könyvvásáron több könyvet is bemutattak, így Jakabffy Elemér: Kisebbségi sorskérdések és Cs. Szabó László: Kárpát keblében című könyvét. Balázs Sándor Onisifor Ghibu álarc című könyvében azt illusztrálja, hogyan forgatta ki a nacionalizmusáról elhíresedett Onisifor Ghibu a magyar sajtótermékeket, évnyitóbeszédeket, irodalmi alkotásokat eredeti jelentésükből. A kolozsvári magyar színházat, egyetemet tönkretevő Ghiburól emléktáblát avatnak, iskolát neveznek el. Balázs Sándor véleménye szerint ez olyan cselekedet, mintha Auschwitzban Mengele doktornak állítanának emléktáblát. „Én bizton állítom, hogy Onisifor Ghibu azonosult az olasz fasizmussal” – tette hozzá a szerző. A könyv, az eredeti szövegeket a román fordításokkal összevetve, rámutatott arra, hogyan hamisította meg Ghibu egy adott szöveg tartalmát helytelenül idézve, hamisan fordítva vagy egész egyszerűen olyasmire hivatkozva, ami nem hangzott el. /Kiss Bence: A nacionalizmus ellen is felléptek a könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2005. december 17.

Megnyílt Miklóssy Gyula fotótárlata Kolozsváron a Bánffy-palotában. „A Miklóssy név fogalom Kolozsváron és Erdély-szerte a műfogyasztók körében” – mondta Kántor Lajos a megnyitóján. /Kiss Bence: Miklóssy-fotótárlat a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2006. január 23.

Január 21-én tartották a Felek. Dialógus a szomszédságról / Parteneri. Dialog despre vecinatate címet viselő a román és magyar kérdésekkel együtt és külön is foglalkozó vitanapot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, majd a Tranzit Házban. Az együttélés eredményeit Mircea Mutu a BBTE bölcsészkarának dékánja ismertette. A bölcsészkaron megjelenő kiadványok egyharmada magyar szerzők munkáját dicséri. A vitaindítót Thomka Beáta, a Pécsi Egyetem tanárának tanulmánya szolgáltatta. Egyed Emese a Magyar Irodalomtudomány tanszék vezetője szerint ennek az eseménynek az a nagy vívmánya, hogy a vita színhelye leköltözött Budapestről Kolozsvárra. /Kiss Bence: Párbeszéd: románról magyarra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2006. január 28.

Folytatva a Kisbácsi Népfőiskola előadás-sorozatát, január 26-án Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) ügyvezető elnöke az EMKE megalakulásáról és tevékenységéről tartott előadást. Szó került még az 1990-ben újraalakult EMKE munkásságáról is, amely még mindig a civil szervezetek segítését célozza. Az EMKE aktuális projektjei között szerepel a magyar és csángó házak létrehozása, ápolása. /Kiss Bence: EMKE-történet dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2006. február 16.

Kolozsváron a Német Kultúrközpontban mutatták be február 14-én a Klausenburg. Im Schnittpunkt von Geschichte und Kultur (Kolozsvár kultúra és történelem találkozáspontján) címet viselő útikalauzt. A német nyelvű könyv szerzője Ulrich Burger maga hat évig élt Kolozsváron, így lehetősége volt megismerni a kincses várost. /Kiss Bence: Már a németek sem tévednek el Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2006. február 23.

Tiltakozását fejezte ki a Romániai Képzőművészek Szövetsége (UAP) a szervezet által működtetett Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai kiállító terem megszüntetése miatt. /Kiss Bence: Folytatódik a kiállítóterem-botrány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2006. március 11.

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat tizedik évfolyamához és századik, számához érkezett, ezt a jubileumi számot március 9-én Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban mutatták be. Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi folyóirat főszerkesztője elmondta: bármennyire is fontos egy lap életében a legelső szám, a százas számjegy elérése mégis jelentősebb. /Kiss Bence: 100. számához ért a Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2006. március 15.

Kiss Bence, a lap munkatársa előre megírta, hogy március 15-én a beszédek alatt lesznek füttykoncerteknek: „Markó Béla üzenetét fogják kihurrogni, ám a legnagyobb ellenszenvvel Gyurcsány üzenetét fogják végighallgatni”, az újságíró előre aggódik, hogy a miniszterelnök iránt táplált gyűlöletből még a Magyarországot képviselő diplomatáknak is kijut. És lesznek vastapsok, leginkább Orbán Viktornak, az újságíró emlékeztetett, hogy Orbán arra buzdított, faragjanak a Magyarországon élő rokonaikból Fidesz-szavazókat, ezért Kiss Bence kellemetlenül fogadja a tapsvihart. /Kiss Bence: Hozz reá víg esztendőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2006. március 16.

A névtől a fedőnévig és vissza: a konspiráció, mint manipuláció (ügynökjelentések elemzése) címmel szervezett vitadélutánt Kolozsváron a Járosi Andor Kulturális Műhely március 14-én. Visky András író a saját édesapjáról készített jelentésekre alapozva boncolgatta a besúgó témát. A fedőnév gyakran utal a személy kilétére, az ügynöknek szabadságot is biztosít, így lelkesebben írhatja jelentéseit. A beérkezett jelentések sokszor torzak: volt, aki a tartótiszt elvárásaihoz idomulva készített jelentést, és volt, aki saját karrierjét szem előtt tartva írta jelentéseit. A tartótisztekkel, a besúgókkal el kell majd valamilyen módon számolni. /Kiss Bence: Ügynök ügyek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Édesapjáról szóló jelentéseket kézhez kapva döntött úgy Visky András író, hogy előadást tart. Visky Ferenc református lelkész volt, akit az 1956-os forradalmat követő koncepciós perben 22 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítéltek, amelyből 7 évet le is töltött. A családot pedig – a feleséget és a hét gyermeket – deportálták egy, a Duna alsó folyásánál létesített lágerfaluba. A legfontosabb kérdés az író szerint az, hogy „hogyan kell morálisan cselekedni, mi a feladat” most, amikor valakiről kiderül, hogy informátor volt. /Debreczeni Hajnal: Ügynökjelentésekről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2006. március 24.

Megjelent a Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat 2. száma. Csávossy György Nagyenyedi mementó című írásában emlékezett a város 1849-es gyásznapjaira, Kiss Bence a IV. határon túli magyarok zenéje rendezvényről írt, Dukrét Géza a XI. Partiumi Honismereti Konferenciát összegezte. Essigné Kacsó Klára a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor történetét foglalta össze. A Romániai Magyar Dalosszövetség 2005. évi közgyűléséről is szó van a lapban. Csetriné Lingvay Klára ismerteti. /Művelődés / 2. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2006. április 26.

A magyarországi baloldal győzelmében nem lát tragédiát Kiss Bence, nem hajlandó elhinni, hogy, aki liberális, az automatikusan a nemzet megrontója. Ő ellenszenvesnek tartotta a hajdani Fidesz-stratégiát. Az MSZP–SZDSZ párosnak felrótt december 5-e őt nem zavarta, az viszont igen, hogy a határon túlra érkező támogatások mennyisége csökkent, sőt, még a megítélt összegek is késve érkeznek meg. A mostani választás eredménye kedvező. /Kiss Bence: Utórezgésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998