udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Csaba

1996. augusztus 7.

Aug. 7-én és 8-án Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatódtak a református világtalálkozó rendezvényei. Marosvásárhelyen a Vártemplomban Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét. A román ortodox egyház üzenetét Gheorghe Sincan marosvásárhelyi esperes tolmácsolta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében köszöntötte a megjelenteket. Ezután tartották a Vártemplomban a református értelmiségiek világtalálkozóját. Kolozsváron a Farkas utcai református templomban az ünnepi istentiszteleten Csiha Kálmán kolozsvári és Markos Mihály magyarországi püspök hirdetett igét. Jelen voltak az RMDSZ Kolozs megyei szenátorai és képviselői, városi és megyei RMDSZ-vezetői. A rendezvényen képviseltette magát a megyei prefektúra és a vallásügyi államtitkárság is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 840. sz./ Kolozsváron a város minden református templomában tartottak ünnepi istentiszteletet. Incidens zavarta meg a Farkas utcai templomban rendezett ünnepséget, három férfi magyar zászlót próbált kitűzni a templomban. Ketten elfutottak, a harmadikat a rendezők elfogták és az azonnal megérkező rendőröknek átadták. A rendőrségen közölték, hogy az illető Kiss Csaba, vegyes házasságban él. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2002. március 27.

Márc. 27-én Marosvásárhelyen kiosztották a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Prospero Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával ERDRAMIL (ERdélyi magyar DRÁmapályázat a MILlennium jegyében) címszóval kiírt drámapályázatának díjait. A nyertes drámát a Tompa Miklós Társulat 2002-ben bemutatja, a díjazott írásokat a Látó szépirodalmi folyóirat közli. A három díjazott színmű: 1. A dilis Resner /szerző: Hatházy András kolozsvári színművész/, 2. Itt?hon? - 400 év jelige /szerző: Hurmuzache Ildikó álnéven valójában a marosvásárhelyi születésű, budapesti Kiss Csaba /, 3. Játék a kriptában /a szerző a marosvásárhelyi Láng Zsolt/. A zsűri további öt pályamunkát ítélt figyelemreméltónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28., (lokodi): ERDRAMIL - eredményhirdetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2002. szeptember 7.

A Látó 8-9., augusztus-szeptemberi száma közölte az Erdélyi Magyar Drámapályázat a Millennium jegyében (ERDRAMIL) díjazott munkáit, Hatházi András: A dilis Resner, Kiss Csaba: Hazatérés, Láng Zsolt: Játék a kriptában, Kincses Elemér: Csatorna című színműveit, valamint Balási András tanulmányát (Don Juan imája). A pályázatról Ungvári Zrínyi Ildikó közölt értékelést (Ki legyen az erdélyi magyar drámaíró? - ERDRAMIL-csoportkép indiánnal). /b.d. [Bölöni Domokos]: Kortárs drámák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

2002. október 8.

Aradon okt. 4-én "Arad a magyar Golgota" címmel rendezett szavalóversenyt általános és középiskolás diákok számára az RMDSZ aradi Reform Tömörülése, megemlékezve a tizenhárom mártírhalált halt tábornokról. A versenyre Arad, Hunyad, Fehér, Temes megyékből érkeztek a diákok, tanáraikkal és szüleikkel együtt. A Jelen Ház díszterme zsúfolásig megtelt. Ezzel a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni. A szavalóversenyen három korcsoportban indultak a résztvevők, külön az 5-6., 7-8., 9-12. osztályosok. Kikapcsolódásként a Nagyzerindi Rozmaring dalcsoport és Duffner Melinda népdalokkal és Kossuth-nótákkal szórakoztatták a közönséget. /Kiss Csaba: Szavalóverseny a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2002. október 29.

Aradon immár tizenkettedik évadnyitó előadását tartotta a Kölcsey Színpad társulata okt. 24-én a minorita kultúrházban. Műsoron a nemrég Gyergyószentmiklóson és Kiskunfélegyházán megrendezett diákszínjátszó fesztiválon bemutatott három rövid darab szerepelt. Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Színpad "atyja" időt és fáradságot nem kímélve készíti fel az erre elhivatott fiatal színészpalántákat. Az utóbbi tíz esztendő alatt sok leendő színészt indított el pályáján. /Kiss Csaba: Évadnyitó előadás a Kölcsey Színpadon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2002. október 31.

Takács Ferenc román-magyar szakos tanár, 56-os veterán volt a meghívott vendége Aradon az októberi forradalomra emlékező műsornak, amelyet tegnap délután tartottak a Jelen Ház dísztermében. A rendezvényt az RMDSZ mellett működő, Reform Tömörülés, a pécskai Kálmány Lajos Egyesülettel közösen szervezte. Takács Ferenc szerint ezek a meghatározó események hozzájárultak a magyar nemzet összekovácsolódásához. Beszélt a régmúlt eseményről, a felvonulásról, a nyilvános kivégzésekről. Az előadás után a jelenlévők kérdezhettek a meghívottól, aki 1990 óta a Határon Túli Magyarok Hivatalának tanácsosa, jelenleg vezető tanácsosa. /Kiss Csaba: A pesti srácokra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2002. december 21.

Kiss Csaba budapesti rendező évente mesterkurzusokat tart a színész- és dramaturgia szakon Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetemen. Mint született vásárhelyinek jó dolog, hogy visszajöhet minden évben, vallotta, itt él anyja és az egész családja. Kiss Csaba jelenleg egy újabb darabjának megrendezésén dolgozik, az a címe, hogy Világtalanok, és egy januárban történt gyilkosságot dolgoz fel. /Máthé Erika, III. éves teatrológus hallgató: Játék mindhalálig. Beszélgetés Kiss Csaba rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

2004. április 8.

Jelentősen nőtt a Magyarországra érvényes gépjármű-biztosítások (zöld kártyák) ára: az anyaország májusi európai uniós csatlakozása miatt a schengeni díjszabások lesznek érvényesek. A legtöbb társaságnál már csak az új, több mint kétszeres áron lehet gépjármű-biztosítást kötni. /Kiss Csaba: Magyarországi zöldkártya EU-s áron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2004. december 2.

Gyanúsan kapóra jött a Gyurcsány-kormánynak a népszavazási hajrában, hogy román kollégáik, mit sem törődve a nemzetközi egyezményekkel, valamint saját országuk korábbi gyakorlatával, nekitámadtak a romániai magyarok kettős állampolgársági álmainak. A bejelentés időpontja nagyon is egyezik a magyar kabinet érdekeivel. Miután a magyar– román szociális egyezmény körül kirobbant botrányt követően már megkérdőjelezhetőek az amúgy is alaptalan százmilliárdos riogatások, jöhetnek a szomszédok méltatlankodására figyelmeztető kijelentések. Gyurcsány Ferenc tíz nappal korábban a Newsweek című magazinnak nyilatkozta, mennyire fél a szerb és a román reakcióktól. Mindezt annak ellenére, hogy a szerb politikusok már Mádl Ferenc vajdasági látogatásakor kijelentették, természetesnek tartják az ilyen jellegű nemzetegyesítést. Vajon mi lehet a mozgatórugója annak a gyűlöletkampánynak, amit a magyar kormány folytat a trianoni határokon kívül rekedt honfitársai ellen? – tette fel a kérdést Kiss Csaba. /Kiss Csaba: Galádok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2005. április 9.

Marosvásárhelyen a román nyelvű, várbeli színházkultúra hamarosan kiegészül magyar előadásokkal, egy teljesen független, magyar nyelvű alternatív színházzal. Sebestyén Aba színművész vezetésével ugyanis megalakult a Yorick Stúdió. A stúdiót működtető Yorick Kulturális Egyesületnek Sebestyén Aba az elnöke. Elmondta, hogy a múlt év júniusában alakították meg az egyesületet. Tavaly igényeltek támogatást, a Magyar Kulturális Alapprogram ötszázezer forinttal segítette őket. Amikor helyet kerestek, Csegzi Sándor alpolgármester ajánlotta a bástyát, ahol a román 74 Színház is működik, a bástyabeliek örömmel fogadták őket. A Yorick nem a 74 Színház magyar nyelvű társulata. Mostantól két színház működik a bástyában, egy román és egy magyar nyelvű: a 74 Színház és a Yorick Stúdió. Céljuk a hagyományos, vagy a már elavult színházi nyelv megújítása. A kulcsszó: a kísérletezés. A vásárhelyi előadások után a produkciók szekérszínházzá alakulnának, és évenként bejárnának velük egy-egy régiót, szórványt. Az első projekt Dosztojevszkij A félkegyelmű című regénye után Andrzej Wajda által dramatizált Nasztaszja Filipovna című darab, amelynek rendezésére Kövesdy István kolozsvári rendezőt kérték fel. Ezután Kiss Csaba Hazatérés Dániából című Hamlet-feldolgozását viszik színre, harmadéves színművészetis diákok szereplésével. /Nagy Botond: A yoricki csontok mögött. Új színház a várbástyában! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

2005. július 28.

Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban elmondta, hogy a sajtóból értesült Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő bejelentéséről, miszerint a hét végén nemzetközi konferenciát szerveznek a határon túli magyarok közjogi státusáról Nyilvánvaló, hogy mindenképpen próbálkoznak a kettős állampolgárság megadása nélküli megoldást találni a kettős állampolgárság kérdésére. Nem kaptak felkérést konzultációra. Egy megbeszélésre hivatalosak, a Szülőföld Alap Tanácsának megalakítására, amelyen Kelemen Hunor képviseli majd az RMDSZ-t. Kelemen Hunor el fogja mondani, hogy itt van augusztus, miközben a Szülőföld Alap kapcsán a határon túli magyarok még semmiféle támogatásban nem részesültek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint a leendő tanács elnöki tisztségében a határon túli magyar szervezetek egyértelműen támogatták Kiss Elemért. Markó elmondta, hogy nem volt közös szavazás vagy megbeszélés, de Kiss Elemért támogatni tudták, amikor ezt megkérdezték tőle. /Kiss Csaba: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a nemzetpolitikai fejleményekről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2005. augusztus 17.

Nem fogadta el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által augusztus 20-a alkalmából neki adományozott Csángó-díjat Kallós Zoltán, Kossuth- és Corvin-láncdíjas néprajztudós. A Bozóki András miniszterhez címzett levelében a neves tudós megköszönte, hogy a Csángó-díjra őt találták méltónak, de hozzáfűzte: „csalódottan tapasztalom, hogy az utóbbi időben, az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként való boldogulás esélye nagyon leszűkült.” Kallós nem akarja, hogy politikai ügy legyen ebből. Trianon után a magyar kormány részéről született egy törvénytervezet, amely szerint az egész évi jövedelem egy százalékát a határon túli magyarok kulturális tevékenységére fordítják. Ebből az egy százalékból mára 0,14 százalék jut a támogatásra. Ez nagyon kevés. A szórványvidékeken kollégiumokat kellene létesíteni, iskolákat építeni. Csángóföldön a magyar nyelv oktatását nem csupán fakultatív módon kellene végezni. Hivatalosan be kellene vezetni az első osztálytól a magyar nyelvet. /Köllő Katalin: Visszautasította az NKÖM Csángó-díját Kallós Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ „Borzasztóan kevés az Erdélynek, és azon belül a csángóságnak szánt támogatás, ezért volna szükség új támogatási stratégiára” – magyarázta Kallós a Krónikának. Lakatos András, az NKÖM Nemzeti és Etnikai kisebbségek főosztályának vezetője nem kívánt reagálni a Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató levelére, mivel azt Kallós személyesen Bozóki András miniszternek címezte. Kallós Zoltán levelére a tárcavezető sem óhajt reagálni. A Csángó Kultúráért Díjat a csángó magyarok ügyében kifejtett kiemelkedő jelentőségű tevékenységért adományozzák, eddig ketten vehették át a szaktárca kitüntetését. 2003-ban a finn Tytti Isohookana-Asunmaa, a csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért, tavaly pedig Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Utóbbi javasolta kitüntetésre Kallós Zoltánt is. /Lázár Lehel: Gazdátlan állami kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./ A magyar kormány igyekszik minél kevesebb szót ejteni arról, mi is a véleménye a Kárpát-medencében kialakult dacszövetségről. Kallós Zoltán visszautasítását válasz nélkül hagyta Bozóki András kultuszminiszter, elődje, Hiller István megfutamodott tavaly novemberben, a határon túli magyarságot megalázó negatív kampány megkezdése után. A felelősséget vállalni kellene. A kormány azonban ehelyett látványosan kerüli a határon túli magyarokkal való párbeszédet: nemcsak Erdélyben, Budapesten is. A Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halogatása, szerepének lenullázása csak az egyik ilyen jel. A jelenlegi budapesti vezetés a szülőföldön való boldogulás fokozott segítségét ígérte, amikor december 5. előtt a kolduló határon túliak százezreinek sáskajárásával ijesztgette honfitársait, írta Kiss Csaba. Jót lenne, ha a kormány végre nyíltan és őszintén tisztázná, hogyan képzeli el a viszonyát a határon túliakkal. /Kiss Csaba: Dac és hallgatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2005. augusztus 22.

Az Ablak Európára rendezvénysorozat keretében a debreceni virágkarnevál néhány résztvevőjének, több helyi virágkompozíciónak, illetve Bihar megyei tánccsoportok bemutatóinak örülhettek augusztus 21-én a váradiak a központi parkolóban. „Három éve láttam először Debrecenben a virágkarnevált, és azóta dolgozom azon, hogy ezt a váradiak is megcsodálhassák. Most sikerült legalább a rendezvény egy kis szeletét idehozni” – mondta el a Krónikának Bíró Rozália alpolgármester. A két települést testvérvárosi kapcsolat köti össze, és Nagyváradnak fontos szerepe van a pályázatban, amellyel Debrecen szeretné elnyerni a 2010-es Európa kulturális fővárosa címet. A bihari virágkarnevál Nagyszalontára is eljutott, ahol a lakosság megcsodálhatta a híres Csonka-torony virágból kirakott mását. A virágkompozíción kívül látható volt Nagyszalonta címere, zászlók és olyan feliratok, amelyek a település alapításának jövőre esedékes 400. évfordulóját hirdették. /Kiss Csaba, Rostás Szabolcs: Labanckergetés Váradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2005. augusztus 25.

Szeptember 5-én találkozik Gyurcsány a határon túli magyar vezetőkkel. Az Európai Unión belüli utazásra jogosító személyi igazolványt kaphatnak a határon túli magyarok a Népszabadság információi szerint. A görög modell szolgálhat megoldásként, mert Athén az Albániában élő görög kisebbséggel szemben – Brüsszel jóváhagyásával – különleges elbánást alkalmaz. A Határon Túli Magyarok Hivatalának honlapján található egyik dokumentum szerint Görögország először hat hónapra szóló nemzeti, tehát csak saját területére érvényes vízumot ad ki, amelynek birtokában a kérelmező felkeresheti a kijelölt rendőrkapitányságot, ahol a görög nemzetiségű, de idegen állampolgárok számára rendszeresített személyi igazolványt kap. Ez a görög nemzetiségűeket az anyaország területén való korlátlan tartózkodásra és munkavállalásra is jogosítja, emellett ők – az uniós polgárokra vonatkozó általános feltételek mellett – más EU-tagállamokba is beutazhatnak. /Kiss Csaba: Görög modell a határon túlra? = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

2005. szeptember 19.

A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2005. október 6.

Huszonöt százalékkal csökkenhetnek a határon túli magyarok támogatását. A Gyurcsány-kormány 9,614 milliárd forintot irányoz elő a magyar állam jövő évi költségvetéséből a határon túli magyarok támogatására, ami mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a hasonló célra idén kiutalt 12,8 milliárd forint – áll a 2006. évi költségvetés-tervezetben. A kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetésére előirányzott jövő évi keret 3,4 milliárd forint, holott erre az idén is ötmilliárd forintra érkezett igénylés, amit a magyar állam eddig nem folyósított a szétosztást lebonyolító határon túli civil szervezeteknek. A határon túli magyar felsőoktatás kerete a 2005-ös 170 millió forintról 32 millióra apad. Bizonytalanná vált, hogy megkapja-e az idei támogatásnak (1,750 milliárd forint) megfelelő keretet jövőre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása elnevezésű keret jövőre közel ötmilliárddal csökken: tételesen 7,248-ról 2,3 milliárdra. Kató Béla, a Sapientia-EMTE kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Szabó Vilmos államtitkár nemrég azt ígérte a kuratórium vezetőségének, hogy az egyetemnek járó támogatás nem fog csökkenni, és az intézmény jövőre is megkapja a közel 1,8 milliárd forintot. Amennyiben nem kapják meg, akkor a Sapientia léte forogna kockán. A költségvetés-tervezet megszünteti a csángómagyaroknak szánt támogatást, amelyre idén százmillió forintot folyósított a magyar kormány. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a határon túli magyarságot támogató alapítványokra 504 millió forintot szánnak az idei 700 millióhoz képest, a határon túli közoktatás fejlesztésére 147 milliót (2005-ben 200 millió), ösztöndíj és oktatói támogatásra pedig 341 milliót (idén ez a támogatás 417 millió forintra rúgott). A tervezet közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – kurtítaná a HTMH költségvetését is. Határon túli magyar tudósok támogatására az eddigi 116 helyett csupán 28,5 millió forintot költhet majd a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek tudományos ösztöndíjakat megítélő Arany János Közalapítványának jövőre nem kíván pénzt adni a magyar állam. A Transindex című internetes újság kiszámolta: miközben a magyar kormány idén a 6582 milliárd forintos állami költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra, 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintos büdzséjéből (ami 11 százalékkal nagyobb a 2005-ösnél) a támogatásokra tervezett összegek mindössze 0,132 százalékot tesznek ki. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke felháborítónak, minősíthetetlennek nevezte a jövő évi magyar költségvetés-tervezetnek a határon túli magyarság támogatására vonatkozó sarokszámait. „Vagy súlyos hozzá nem értésről vagy az anyaországon kívüli magyarság iránti empátia teljes hiányáról árulkodnak ezek a számok – jelentette ki. A képviselő bízik benne, hogy még hasznos időben konzultációra hívják az RMDSZ-t, ahol a szövetség képviselői felhívhatják a figyelmet a hibákra és aránytalanságokra. „Legalább a 2005-ös támogatási szint fenntartását el kell érnünk, bár az idei támogatások tekintélyes részét sem folyósította a magyar állam” – nyilatkozta Kelemen Hunor. Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: hallott róla, hogy csökkentek a támogatási tételek, de még nem volt ideje áttanulmányozni az adatokat. „Ha ez így van, akkor ez rendkívül aggasztó, hiszen legalább olyan mértékben kellett volna növekedniük a támogatásoknak, mint a költségvetés egésze. Ráadásul az igazság az, hogy már az idei évre előirányzott összegeket is késve folyósították, a Szülőföld Alap még nem indult be, és a különböző tárcák kifizetésével is gond volt. Az ezekből fakadó elégedetlenségünknek pedig már korábban is hangot adtunk” – tette hozzá Markó, aki szerint a támogatások csökkenése mindenképpen téma lesz a hétvégi, marosvásárhelyi „kis Máérten”. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2005. október 6.

Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását szorgalmazza Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki szerint „életbevágóan fontos”, hogy az RMDSZ-t párbeszédre kényszerítsék. „Az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ autonómiatervezete együttesen jelentheti a kiindulópontot az autonómia kivívásához” – szögezte le Tőkés László, aki úgy vélte: a fórum keretében a politikai, egyházi és civil szervezetek együttesen képviselhetnék a nemzet érdekeit. /Kiss Csaba: Erdélyi Máértot akar Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2005. december 22.

Az Országgyűlés a héten megszavazta Magyarország 2006-os költségvetését, amelyben a határon túli magyaroknak szánt összegek a büdzsé mintegy 11 százalékos növekedése ellenére is csökkentek. A legjelentősebb csökkentés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarok támogatására szánt összegeiben van: az idei 1,568 milliárdhoz képest a tárca jövőre 1,086 milliárdot szán erre a célra. Így a határon túli magyarokat támogató alapítványok 700 millió helyett csak 504 milliót kapnak, az ösztöndíjakra és oktatói támogatásokra 417 millió helyett 341 millió jut, a határon túli közoktatás fejlesztésére szánt összeg 200 millióról 147 millióra csökken, a határon túli magyar felsőoktatás támogatása 170 millió forintról 32 millióra apad. Határon túli magyar tudósok támogatására pedig az eddigi 116 helyett 28,5 millió forintot költ majd a Magyar Tudományos Akadémia. Jövőre emellett közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – csökkentik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) költségvetését is. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára a csökkentést a szűkösebb lehetőségekkel indokolta. A forrásszűkítés azonban szerinte nem érinti a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A Sapientia jövőre is megkapja az idei 1,8 milliárd forintot. Szabó Vilmos szerint egész évre vetítve nem csökken majd jelentősen az össztámogatás mértéke. A 2006-os büdzsében az ideivel ellentétben a magyar iskolába járó gyerekek után járó oktatási és nevelési támogatások nyitott tételként szerepelnek, így a tervezetbe nem a teljes összeget írták be, hanem 3,475 milliárd forintot, de a kormány garantálja a kérelmeknek megfelelő összeg kifizetését, ami 2005-ben ötmilliárd forint körüli összeg volt. Igaz ehhez a tételhez csatolták a csángómagyaroknak szánt támogatást is, amelyre idén külön tételként százmillió forintot folyósított a magyar kormány. A Szülőföld Alapot is nyitott rendszerben építették be a költségvetésbe: jelenleg 608 millió szerepel állami kiadásként, de a törvény előírja az egymilliárd forintos minimális összeget. /Kiss Csaba: Többől kevesebbet a határon túlra. Az oktatásra szánt támogatás csökken, a Sapientiáé nem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2007. május 7.

Hatházi András és a felolvasószínház jelentkezett május 6-án a hét végén kezdődött Romániai Kisebbségi Színházak Fesztiválját. A felolvasószínház a gyergyószentmiklósi seregszemle leleménye. Béres László rendező, a házigazda Figura Stúdió Színház és Kollokvium-igazgató szerint az idei rendezvény húsz előadása is zömmel kortárs szerzőkre összpontosít, így a felolvasószínházak – Hatházit követően e hét folyamán Visky András és Kiss Csaba – ezt a vonalat erősítik. A fesztiválra meghívták a marosvásárhelyi, kolozsvári magyar és a temesvári német végzős színiseket is. Vastapsot kapott Zalán Tibor Katonák, katonák című, Pinczés István által színre vitt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház által bemutatott darabja. A Gyergyószentmiklósra, a Kollokviumra látogatott színházigazgatókkal találkozott Markó Béla kormányfő-helyettes is. Demeter András István, kulturális minisztériumi főosztályvezető a készülő színháztörvényről tartott tájékoztatót. /G. E. : Színházi Kollokvium a kakasülőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2007. május 9.

A Kisebbségi Színházak Kollokviumán a nagyközönség érdeklődéssel kísér minden produkciót. A „gyerekkori” szervezési pontatlanságokat nem nőtték ki a gyergyóiak: a Kollokvium első napján derült ki, hogy változott az előzőleg meghirdetett zsűri összetétele. Több könyvbemutatót és felolvasószínházat iktattak a programba. Elsőként Hatházi András drámakötetét, A hetérák tudományát mutatta be Kovács Levente. A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzős diákjai felolvasták a kötet legrövidebb alkotását, a Dolinka című gyerekdarabot. A felovasószínházi sorozatot Visky András és Kiss Csaba darabjainak bemutatása követi a Kollokvium utolsó napjaiban. /Hegyi Réka: Kisebbségi Színházi Kollokvium Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2007. június 4.

A falunapok keretében elhelyezték Rugonfalva református templomában ereklyeként a falu fél évszázada rejtegetett országzászlóját. A falu piros-fehér-zöld, koronás címeres zászlóját 1945-ben két helybéli férfi rejtette el a román hatóságok elől. Kérésükre 1971-ben dr. Rugonfalvi Kiss Csaba Budapestre menekítette tovább a zászlót, mert a helybéliek már nem tudták biztosítani a megőrzését. Hazahozatalát már 1990 januárjában, közvetlenül a rendszerváltás után kezdeményezte a két, azóta elhunyt rugonfalvi zászlóőrző férfi, a marosvásárhelyi fekete március miatt azonban akkor lemondtak róla. A zászlóátadás ünnepi istentiszteletének meghívott szónoka dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke volt. A falunapokon a helyi műkedvelők mellett a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes is fellépett, majd Papp László 2003-ban elhunyt többszörös ökölvívó olimpiai bajnokra emlékeztek, akinek édesanyja rugonfalvi származású volt. /Kovács Csaba: Ismét Rugonfalván az országzászló. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2007. szeptember 4.

Évadkezdő gyűlést tartott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója a nehéz anyagi helyzetet ismertette: 4,12 milliárd régi lejt kaptak, míg tavaly 13-at. A színháznak 3 milliárd lejnyi tartozása van. December végéig nyolc bemutatót terveznek, négyet a magyar, négyet a román társulat esetében. A színházban a 190 fizetett poszt mellett még van tíz fizetetlen és betöltetlen állás, a leépítés abból megoldható. A színház költségvetésének csak 7-8 százalék fedezi a bevétel. Idén két turnéra megy a magyar társulat: Bécsben az Alvajáró románccal lépnek fel, Tiszaújvárosba pedig a Ketten a neten című előadást hívták meg. A Tompa Miklós Társulat új művészeti igazgatója, Kövesdy István rendező az előadástervet ismertette. A tervezett első bemutató, A harmadik próbái már folynak. A produkció Shakespeare III. Richárd című drámáján alapszik. Amint megérkezik Alexandre Colpacci rendező, rá egy hétre elkezdődnek a következő előadás, Shakespear Szeget szeggel olvasópróbái. A harmadik bemutató kortárs darab lesz, Schimmelpfenig műve. Harsányi Zsolt színművész, frissen végzett rendező jegyzi, Bianca Ieremias közreműködésével. A negyedik bemutató az Olasz szalmakalap című zenés mű, Kövesdy rendezésében. Januártól az évad végéig négy további bemutató esedékes: Goldoni Legyezője (Kiss Csaba rendezi), Székely János legendás drámája, a Caligula helytartója (Kincses Elemér rendezésében), és egy magyar népmesékből összeállított előadás, amelynek jelenleg csak munkacíme van, Király István rendezi. A negyedik előadás egy Sirály-továbbdolgozás, kortárs orosz szerző műve, Patkó Éva vállalta a rendezést. /Nagy Botond: Amit az új évadról tudni kell. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2007. szeptember 6.

A filharmónia épületében és a Szakszervezeti Művelődési Házban tartja előadásait a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, amíg zajlanak a színház felújítási munkálatai, tájékoztatott Meleg Vilmos társulatigazgató. A társulat nyolc bemutatót tervez: Georges Feydeau A hülyéje című bohózatát Meleg Vilmos, Stanisław Ignacy Witkiewicz Az őrült és az apáca című drámáját Vadas László rendezi. Lesz operett, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét Nemlaha György viszi színre, a kortárs drámaíró, Kárpáti Péter Nick Carter, avagy végső leszámolás dr. Quartzcal című detektívtörténetét Pinczés István rendezi; Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát Kovács Levente állítja színpadra. Kazem Shahryari A nők színei című darabját Meleg Vilmos rendezi, továbbá két klasszikus: Jean Racine Phaedráját Török Viola állítja színpadra, William Shakespeare Tévedések vígjátékát pedig Bodolay Géza. „A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stratégiai szerepet tölt be a bánsági magyarság megmaradásában. Éppen ezért nem lehet rétegszínház, de a populáris kultúra közvetítője sem kíván lenni” – jegyezte meg Szász Enikő igazgató. Arra törekedtek, hogy minél szélesebb nézőréteget szólíthassanak meg. Egyelőre két produkció próbái zajlanak: a magyar népmese alapján készülő bábszínházi előadást, a Gyöngyharmat Jánost Lábadi Éva, Kiss Csaba De mi lett a nővel… című művét pedig Mátyás Zsolt viszi színre. Szatmárnémetiben a Harag György Társulatnál már megkezdődtek Az ajtó című Szabó Magda-regény adaptációjának próbái. Az előadás rendezője Bereményi Géza, a mű színpadi változatának szerzője. /Babos Krisztina, Rostás-Péter Emese: Kétlakiság és stratégiai szerep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2007. december 13.

Tisztázta a Demokrata Párt multikulturalitáshoz és a magyar kisebbséghez való hozzáállását a nagyváradi ideiglenes polgármester személyéről való szavazás, itt kiderült, mennyire álságos a párt helyi szinten hangoztatott nemzetiségi megbékélési politikája. A nacionalizmus megnyilvánulásának tartották, hogy Bíró Rozália alpolgármester legyen a polgármester, ugyanúgy a magyar utcanévtáblák kihelyezését, az egyes hivatalos intézmények kétnyelvűsítését vagy a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium melletti, ortodoxoknak átjátszott sportpálya visszakérését. A Nagyváradon történt választás része az országos jelenségnek: a kisebbségi törvény stagnálásának egyik fő oka a PD folyamatos aknamunkája, de a párt a nyílt nacionalizmustól sem riad vissza, amire Daniel Buda Kolozs megyei PD-elnök „ki a magyarokkal az országból” jellegű nyilatkozatai is utalnak. A magyarellenesség tehát továbbra is élő jelenség. /Kiss Csaba: Körmönfont sovinizmus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2008. február 15.

A kulisszák mögé pillanthatnak be a nézők a temesvári színház új sorozatában. A telt házas De mi lett a nővel? című előadás nézőinek közel fele maradt ott a Nézőszemmel nevet viselő rendezvény kedvéért, hogy betekintést nyerjen a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásának kulisszatitkaiba. A nyilvános beszélgetésen Balázs Attila színházigazgató mellett részt vett Mátyás Zsolt Imre, az előadás rendezője, Magyari Etelka segédrendezőként és szereplőként, valamint az előadás három férfi szereplője. Balázs Attila igazgató elmondta, hogy a drámaíró Anton Pavlovics Csehov és Kiss Csaba szövegkönyvíró mellett a színészek is „írják” a darabot, gyakran improvizálnak. /Pataki Zoltán: Lehulló leplek estje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2008. április 11.

Kiss Csaba marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő kortárs drámaíró Világtalanok című két részes drámáját mutatja be április 11-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Kövesdy István rendezésében. A drámában a társadalom perifériáján tengődők életképeiből megrázó szociológiai problémák tárulnak fel. Szatmárnémetiben április 11-én mutatja be a Légvár című előadást az Északi Színház Harag György Társulata, Csurulya Csongor rendezésében, Henrik Ibsen szövegeinek felhasználásával. A 2007-től a társulathoz szerződött rendező a Solness építőmester című drámát használta kiindulópontként, de egy másik darabjából, a Ha mi, holtak feltámadunkból is emelt be szövegrészeket. /Jánossy Alíz: Világtalanok: dráma újsághírből. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2008. április 17.

Április 18-án Esztergomban vendégszerepel a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Kiss Csaba Csehov-adaptációjával, a De mi lett a nővel? című előadással. A darabot Mátyás Zsolt Imre rendezte. A fellépés az első rendezvénye az Esztergomi Várszínház tavaszi előadás-kínálatának. /Pataky Lehel Zsolt: Esztergomban vendégszerepel a Csiky Gergely-színház. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2008. május 2.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata május 4-én, vasárnap mutatja be Carlo Goldoni A legyező című komédiáját Kiss Csaba átdolgozásában és rendezésében, a díszleteket és jelmezeket Dobre Kóthay Judit tervezte. /Antal Erika: Szerethető gyarlóságok a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. június 11.

Az erdélyi magyar színházaknál az évadzáró előadás után sem nyári fesztiválok kötik le a színészek nyarának egy részét. A vadásztársaság volt az évadzáró előadás június 10-én Kolozsváron, folytatódnak a Tompa Gábor által rendezett III. Richárd próbái. A produkciót június 24-én á mutatják be Gyulán. A kolozsvári társulat esetében nincs szükség fiatalításra – közölte Tompa Gábor igazgató –, hiszen a társulat mintegy hetven százaléka 25–35 év közötti. Temesváron egy női és egy férfi színész állást töltöttek be, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál egy férfi színészit, illetve a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznál négy férfi színészi és egy színésznői állást hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál az évadzáró előadások között Roland Schimmelpfennig Nő a múltból, illetve Carlo Goldoni A legyező című produkciók láthatók. A Színházművészeti Egyetemen is sikeres évadot zárt: a Sok hűhó semmiért utolsó előadását a közönség tízperces tapssal jutalmazta. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház június 18-án zárja idei évadját, amikor a közönség szavazatai alapján átadják a legjobb színésznek és színésznőnek járó díjat. Másnap, 19-én indulnak a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiváljára, amelyen négy előadással vesznek részt. Dunkler Réka művészeti tanácsadó és dramaturg kifejtette, szakmailag a legsikeresebbnek mondható az Elektra, mely több hazai és külföldi meghívást kapott színházi fesztiválokra, és címszereplőjét, Jakab Orsolyát Uniter-díjra jelölték. A szatmári Harag György Társulat mögött szintén sikeres évad áll. Szállasi Katalin gazdasági referens arról tájékoztatott, hogy a gyermektagozattal együtt nyolc bemutató előadást tartottak, s a 28 bérletes ház önmagában is 28 350 nézőt jelent. A 21 tagú társulat négy most végző fiatal színésszel bővül. A nagyváradi Szigligeti Ede Társulat június 15-én zárja az évadot, a Shakespeare/B. A tévedések komédiája előadásával. Mivel a színháztermet restaurálják, a társulat a filharmónia és szakszervezeti művelődési házban játszott az elmúlt évadban. Meleg Vilmos igazgató szerint a mintegy 3500 bérlet és az, hogy minden előadáson megtelt a nézőtér, azt bizonyítja, hogy a váradiak nem pártoltak el a társulattól. Az évad legsikeresebb stúdió-előadásaival zárja az évadot a temesvári Csiky Gergely Színház. Június 15-én a dán L. Knutzon Közeleg az idő című abszurd drámáját, 16-án hétfőn B. Hrabal Sörgyári capriccio című kisregénye alapján Szilágyi Ágota egyéni előadását láthatja a közönség. Az évad utolsó előadása június 17- Csehov–Kiss Csaba De mi lett a nővel? című darabja. A bánsági színház több mint tízezer nézőt vonzott az elmúlt évadban. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban június 10-én mutatták be az Yvonne, burgundi hercegnő című színművet, román kritikusok meghívásával, román feliratozással. A társulat Kisvárdán mutatja be a George és Lennie-t június 24-én, valamint az Yvonne-t 26-án. A Tamási Áron Színház közel húszezer nézőt vonzott az elmúlt évadban. A már hagyománnyá vált évadzáró gálaműsoron szórakozhat a Csíki Játékszín közönsége június 20-án – közölte Parászka Miklós igazgató. Szokás szerint ekkor díjazzák a közönség ez évi kedvenc művészét, és ekkor adják át a Hunyadi László-emlékplakettet. A színház 55 ezres nézőszámmal büszkélkedhet. /Itt a nyár, az évad zár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2008. június 17.

Foglalkozniuk kell a Kisvárdán bemutatandó darabok felújításával, mondta Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója. A Jövés-menés, avagy három tánc Beckettre című darab a mozgás, tánc, szöveg és látvány világában egyesíti a Némajáték I és Némajáték II darabokat. Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján bemutatják az évad két sikeres produkcióját: Beaumarchais Figaro házassága című vígjátékát Anger Zsolt rendezésében, valamint Kiss Csaba Világtalanok című drámáját, melyet Kövesdy István vitt színre. A nyár folyamán turnékon szerepel a Figura: Pécsen, valamint a Kapolcsi Művészetek Völgye rendezvényen, ahol tíz nap alatt tízszer lépnek színre, felvonultatva az évad produkcióit. – A Katona József produkciós pályázaton a Figura kétmillió-kétszázötvenezer forint támogatást kapott, ami a legnagyobb megnyert összeg az erdélyi színházak között. /Barabás Márti: Forintmilliók a Figuránál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998