udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-30 | 31-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Edit

1996. december 21.

Dec. 6-án Nagyváradon megalakult az Új Holnap Irodalmi Társaság: hét fiatal nagyváradi tollforgató verseit és kiáltványát olvasta fel a Tibor Ernő Galériában. A Bihari Napló közölte kiáltványukat és mindegyikük néhány versét. A kiáltványban bejelentették, hogy elszakadnak a városban működő Ady Körtől. "Új ösvényeket tapostunk ki, mert ez a szép az egészben." Ezt "csak azok nem értékelik, akik konzervatívan kizárólag a hagyományok ápolására fektetik a hangsúlyt." A hét fiatal: Balla Dávid, Biri Tünde, Darvas Csaba, Fülöp Lóránt, Kiss Edit, Kiss Péter és Pásztai András. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./ A közölt versekből egyelőre csak a modernség vállalása látszik.

1998. október 6.

Gyimesközéplokon szept. 27-én rendezte meg a hagyományos csángófesztivált a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség, a csíkszeredai Népi Alkotások Háza és a gyimesközéploki önkormányzat. A rendezvényen "összegyűlnek a Dévától Moldváig szétszóródott csángók, hogy számot adjanak őseink hagyatékáról" - mondta megnyitójában Gyimesközéplok polgármestere. Pusztináról és Rekecsinyből is jöttek hagyományőrző csoportok. /Kiss Edit: A Tatros forrásánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 6./

2001. május 26.

A Csík Területi RMDSZ tájékoztató jellegű folyóiratot kíván indítani júniustól, amelyben a területi szervezet tevékenységéről szóló információk mellett a helyi egyházakat, a sportéletet és a csíki közösségeket is bemutatnák. Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ elnök elmondta, a tájékoztatóhoz azok jutnának hozzá, akik fizetik az RMDSZ tagsági díjat. /Kiss Edit: RMDSZ-havilap a fizető tagoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2001. május 28.

Csíkszeredában máj. 25-én megnyílt Erőss István /Budapest/ grafikai tárlata. Munkáin látható, hogy érdekli az avantgárd mozgalom. Erőss István 1964-ben Csíkdánfalván született. Alapító tagja a Túlsó PArt Művészcsoportnak, tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Képzőművészeti Alapnak. Alkotásait több európai országban és New Yorkban is kiállították. /Kiss Edit: Erőss István-kiállítás nyílt Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2001. július 31.

A Bákó megyei rendőrség elküldte jelentését az egy héttel ezelőtti, Úz-völgyi italozást követő szóváltás, majd dulakodás ügyéről, amelyben Adrian Nastase miniszterelnök belügyminiszteri vizsgálatot kért. Egy román gyerekeket tömörítő alkotóközösség és egy, a hősök temetője és a környékbeli kápolna gondozására érkezett hargitai társaság táborozott két héttel ezelőtt az Úz völgyében. Július 22-én nézeteltérés tört ki a két csoport között, amelyet a két fél különböző módon kommentál. Az esetet kivizsgáló rendőrség jelentése szerint magyar fiatalok zavarták meg a román fiatalok szórakozását, és az általuk hangoztatott soviniszta jelszavak nyomán csetepaté tört ki a táborozók között. A tábor igazgatója által kihívott rendőrök végül négy magyar fiatalt találtak vétkesnek a botrány kirobbantásában, őket fejenként 700 ezer lejes pénzbírsággal sújtották csendháborítás címén. Gergely András, a Csíki Területi RMDSZ helyi szervezetekért felelős alelnöke, a magyar tábor egyik résztvevője szerint egészen másképpen történtek az események. Elmondta, az Úz völgyében felújították az ott lévő kápolnát. Az egyik este négy csíkszentmártoni fiatal egy táboron kívüli bárban sörözött, amikor egy pásztor kötekedni kezdett velük, majd egyiküket megütötte és "lebozgorozta". A fiatalok ütésre ütéssel válaszoltak. A táborzárást ünneplő román csoport és a magyar fiatalok között azonban semmilyen összetűzés nem volt, csak Aurel Stanciu, a román gyermekcsoport vezetője ment oda, és kezdett kötekedni a magyar fiatalokkal. Adrian Nastasénak az ügy újabb kivizsgálását célzó rendeletéről Gergely András úgy vélekedik, hogy a miniszterelnöknek jogában áll ilyen vizsgálatot elrendelni, és reméli, a tények ismeretében hamarosan lezárják az ügyet. /Csinta Samu, Kiss Edit: Nacionalista botrány a csetepatéból. Bukarestben az Úz-völgyi virtuskodásról szóló jelentés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

2001. december 28.

Csík környékén nemsokára elkezdik működésüket a magyar kedvezménytörvény alkalmazásával foglalkozó irodák. A Csíki Területi RMDSZ szerint január harmadikától már előjegyeztethetik magukat a csíki területen lévő státusirodákban a magyar igazolványt igénylők. Eddig öt informatikust alkalmaztak, őket kiegészítik még az ügyfélfogadással foglalkozó személyek. /Kiss Edit: Elkészült a státusiroda-lista. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2002. február 4.

Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2002. február 4.

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2002. március 13.

A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola napjai keretében márc. 11-én a Kriterion Galériában megnyitották a Nagy István országos képzőművészeti versenyre beérkezett díjnyertes pályamunkák kiállítását, és kiosztották a díjakat. Immár ötödik alkalommal szervezik meg Csíkszeredában a Nagy István-napokat, amelynek keretében idén meghirdették a Nagy István országos képzőművészeti versenyt. A Globalizáció volt a témája a versenynek. Három kategóriában – textil, grafika és festészet – osztottak díjakat. /Kiss Edit: Alkotások a globalizációról. Nyertes pályamunkák kiállítása Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2002. május 7.

Székelyföldi Önkormányzati Színházak Szövetsége elnevezéssel szervezetbe tömörülnek a marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi színházak. Erről döntöttek a Székelyföld Munkacsoport színházi alszakosztálya által szervezett tanácskozáson. A Székelyföld Munkacsoport októberben szervezi meg a harmadik Székelyföld Konferenciát. Ennek előkészítéseként a munkacsoport tanácskozást szervezett máj. 3-án Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régió fejlesztésében. Lehetséges jövőképek címmel, amelyen a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának képviselői vettek részt. Az elmúlt 12 évben ez az első olyan találkozó, ahol mindhárom fél, a színházak fenntartói, a munkaadók és a munkavállalók, így az önkormányzatok, a színházak vezetősége és a színészek is jelen voltak. Középtávú célkitűzéseik között szerepel a bérletcsere-rendszer koordinációja, a vidéki bérletszervezési rendszer kidolgozása, tanácsadás és koordináció a színházak műsorpolitikájának a kidolgozásában, egységes pályázási rendszer felállítása, pályázatfigyelés, színész-szakszervezet létrehozása és működtetése, nyári előadások létrehozása, fesztiválok szervezése, színházi szaklap működtetése, a színházi menedzser-képzés szorgalmazása. /Kiss Edit: Szövetségbe tömörülnek a színházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2002. június 10.

Első alkalommal tartottak jún. 8-9-én falunapokat Madéfalván. A Csompoly Közbirtokosság, a Madéfalvi Ifjúsági Kezdeményezés és a madéfalvi önkormányzat által megszervezett rendezvényen sportversenyek zajlottak. Másnap a közbirtokosság díszes faragású faborítójában kiállították a falu két régi közbirtokosságának 1902-ből származó birtokba helyezési dokumentumait. Volt ökörsütés is. /Kiss Edit: Falunapok Madéfalván. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2002. június 14.

Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt háromszéki képviselője hadat üzent Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének, valamint Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács elnökének. "Albert Álmos az a személy, aki az irodájában még ott tartja a magyar zászlót. Ha más országot szeret, akkor költözzön oda. A szégyentelensége már nem ismer határokat… Itt az ideje, hogy Albert megértse, hogy Románia állampolgára " – üzente a sajtón keresztül az SzDP-s honatya. Casunean Demeter János tanácselnököt sem felejtette el megemlíteni. "Az az érzésem, hogy Demeter és Albert Álmos azt akarják, hogy ne legyen nyugalom itt. Véleménye szerint a két háromszéki politikusnak az az érdeke, hogy etnikai konfliktusokat szítson a régióban. /Kiss Edit: Itt a zászló, hol a zászló. Albert Álmos fejét követelik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./ A megye román civil szervezetei tiltakozásukat fejezték ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon döntése ellen, amely a hivatal tornyán található román lobogó eltávolítására irányult. A hivatal tornyára a román zászlót 1944. szeptember 8-án tűzték ki, annak emlékére, hogy Sepsiszentgyörgy volt Erdélyben az első város, amelyet a román hadsereg felszabadított a horthysta uralom alól – áll a kilenc kulturális, valamint egyházi liga és egyesület képviselői által megfogalmazott tiltakozó levélben. A közleményben az aláírók minősíthetetlennek nevezik Albert Álmos cselekedetét, úgy vélik: a polgármester ezáltal a román nemzeti szimbólumokat gyalázta meg, és merényletet követett el a nemzeti, egységes állam szuveranitása ellen. A zászló eltávolítását provokációnak minősítve, a román szervezetek kérték Horia Grama prefektustól a polgármester leváltását. Ennek kapcsán Albert Álmos polgármester elmondta: "Jó pár hónapja egy olyan törvényes rendelkezés lépett életbe, amely előírja a nemzeti zászlók használatát középületeken, és a jogszabály pontosan meghatározza a lobogó helyét is, azaz a két zászló a hivatal bejárata fölött kell legyen." A tiltakozó levél nyilvánosságra hozatalát követően Octav Cosmanca miniszter közlemény adott ki, amelyben felszólította Albert Álmost, hogy tegye vissza a lobogót eredeti helyére. /Kiss Edit: A román civil szervezetek nemzeti lobogót akarnak a városháza csúcsára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./

2002. július 1.

Közbirtokossági tanácskozást tartottak Markó Béla részvételével a hétvégén Csíkszeredában. Dr. Garda Dezső A közbirtokosságok helye és szerepe a megye fejlődésében címmel a hétvégén Csíkszeredában megtartott konferencián, bemutatta legújabb A székely közbirtokosság című könyvét. Garda elítélte azokat, akik akadályozzák az erdők visszaadását és a magánerdészetek működését, majd kijelentette, egyes esetekben ezek az emberek éppen RMDSZ-es tisztségviselők. Garda kijelentette, egy kitartó csapatnak köszönhetően Hargita megyében a 107 ezer hektár erdőből 80 ezret óriási erőfeszítéssel ugyan, de sikerült visszaadni a közbirtokosságoknak. A tanácskozást vezető Rafain Zoltán megyei tanácsos szerint jó lenne létrehozni a Hargita, Kovászna és Maros megyei közbirtokosságok szövetségét. Markó szerint az ellenállás egy részét sikerült legyőzni, de nem hárult el minden akadály. /Kiss Edit: Erőt jelent a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2002. július 23.

Az idén első alkalommal a zenét, a táncot és a színházat ötvözte a több évtizedes múltra visszatekintő csíkszeredai Régizene Fesztivál. Először lépett fel a szlovákiai Ghymes együttes. Fellépett továbbá a csíkszeredai Harmónia Kórus és a Csíki Kamarazenekar, a virágénekeket előadó nagykárolyi Collegium, a marosvásárhelyi Cantuale Vokálkvartett, valamint a magyarországi Kecskés Együttes, Magyar hősök és szentek című műsorával. Bemutatta közös, Régi Magyar Táncok címet viselő produkcióját a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a magyarországi Jánosi Együttes. /Kiss Edit: Zene, tánc és színház ötvözete. Véget ért a Régizene Fesztivál Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2002. október 17.

A háromszéki RMDSZ vezetősége kijelentette, nem nagyon van esély arra, hogy az elkövetkező évben is protokollum szülessen a Szociáldemokrata Párt és a szövetség között. Az SZDP háromszéki vezetői Cosmin Gusa, az SZDP főtitkárának sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmából kifejtették, hogy Keresztély Irma főtanfelügyelőt meneszteni kell tisztségéből. Előzőleg Adrian Vlad Casunean, a kormánypárt Kovászna megyei elnöke kijelentette: a főtanfelügyelő asszonynyal való kapcsolatuk eredményes. Cosmin Gusa kifejtette, a közeljövőben Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel megbeszélést folytat Keresztély leváltásáról. /Kiss Edit: Az SZDP a főtanfelügyelő asszony leváltását kéri. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./

2002. november 11.

Csíkszeredai fiatalok, Lázár Csaba és Günther Ottó internetes újságot indított Erdély hírportáljaként. Az oldal két hónapja működik. A fiatal csapat saját tudósítókat foglalkoztat Erdély több városában. Így a Kolozsváron, Szatmáron, Nagyváradon, Brassóban, Aradon, Udvarhelyen és Csíkszeredában történtekről adnak tájékoztatást. A hirek.ro csapata: Rédai Attila, főszerkesztő, Csata Orsolya, Fodor István, Jakab Árpád, Kiss Edit, Lepedus Péter, Tóásó Áron Zoltán, Tóth Hajnalka tudósítók megpróbálnak gyors és objektív tájékoztatást nyújtani. Naponta mintegy húsz új hír kerül a portálra. Azokra is gondoltak, akiknek nincs állandó internet hozzáférési lehetőségük, éppen ezért napi hírlevelet is szerkesztenek. Eddig 98-an igényelték az ingyenes hírlevelet. Internetes rádiót is működtetnek, Erdély Rádió néven. /Daczó Dénes: Erdély hírportálja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2002. november 29.

A Metro Media Transilvania közvélemény-kutató intézet által elkészített legfrissebb felmérésből az derül ki, hogy az RMDSZ támogatottsága közel a felére csökkent a 2000-es választásokon elért eredményhez képest. Puskás Bálintot, az RMDSZ háromszéki szenátora emlékeztetett, a román média is elismeri, hogy itt valami hiba lehet, hiszen ugyanaz a közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a magyarok 94 százaléka és a románok 5,8 százaléka szavazna az RMDSZ-re. Ez, akárhogy is nézzük, olyan 7 és 8 százalék közötti támogatottságot jelent. Ettől függetlenül figyelmeztető egy ilyen eredmény, utána kell nézni, miért van az, hogy a megkérdezettek csak 48 százaléka menne el szavazni, és akik elmennek, azok miért nem szavaznának az RMDSZ-re. Amikor egy közösség látja, hogy a vezetői egymás ellen acsarkodnak, biztosan negatívan reagál. Az RMDSZ következő kongresszusának egyik feladata az lesz, hogy ezen vitákat levezesse és a magyarságot meggyőzze arról, hogy politikai szinten csak egységesen lehet eredményt elérni. /Kiss Edit: Négyszázalékos támogatottság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 29./

2003. január 30.

A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeumban fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. "Ezen falmaradvány, valamint a felfedett sírok alapján megállapítható, hogy a XII. század elején Csíkban már állt egy templom, és melléje temetkeztek" - hangzott el. Az eddigi munka anyagi költségeit a csobotfalvi plébánia fedezte, ők pedig lelkesedésből végezték a munkát. Pályázni szeretnének, hogy megszerezzék az ásatások folytatására szükséges pénzt. /Kiss Edit: Árpád-kori falmaradvány. Beszámoltak a csobotfalvi ásatásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2003. március 29.

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a márc. 31. és ápr. 4. között tartandó rendezvénysorozattal a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó. A helyszín Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely és Székelyudvarhely, kedvenc szerzőikkel találkozhatnak az olvasók, kiállításokon, koncerteken, előadásokon vehetnek részt. Az 1993. április elsején bejegyzett kiadó főszerkesztője, Kozma Mária elmondta, terveik vannak a következő tíz évre is.A Pallas-Akadémia évfordulós rendezvénysorozatát márc. 31-én nyitják meg a Csíki Játékszínnél. Jelen lesz Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőzsér József, a kiadó igazgatója is. Április elsején egyszerre több helyszínen szerveznek író-olvasó találkozókat./Kiss Edit: Négy városban várják az olvasókat. Tizéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2003. április 8.

Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

2003. április 15.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, április 5-ei ülésén Sántha Pál Vilmos, a Hargita Megyei Tanács egykori elnöke felszólalásában jelezte: munkahelyén, a megyei tanácsnál másként gondolkodóként kifejtett véleményeiért, az RMDSZ vezetőségétől eltérő politikai nézeteiért valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene, mindent elkövetnek, hogy jelenlegi tisztségéből, a belső pénzügyi ellenőrző osztály éléről eltávolíthassák. Sántha Pál Vilmos egyik ellenőrzése nyomán súlyos, bűncselekményre utaló rendellenességekre bukkant: sikkasztás, csalás, okirat-hamisítás. Ő mindezt - a szabályzatnak megfelelően - 2002. jan. 31-én jelentette a tanácselnöknek, illetve az ügyészségnek is. Az illető alegység vezetője a megyei tanácselnök, Zsombori Vilmos klientúrájához tartozott, így élvezte annak védelmét. Az ügyészségi kivizsgálás azon nyomban beindult, a tanács részéről az ügynek semmiféle következménye nem volt. Sántah újabb szabálytalanságra bukkant: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke 2001-ben, külföldi útjai után, megszegve a törvényes előírásokat, mintegy 35 millió lejt számolt el költségtérítésként. Sántha Zsombori tanácselnökhöz eljuttatott jelentésében felhívta erre az illetékesek figyelmét, javasolván a szabályszerű megoldást is: a szóban forgó pénzösszeg haladéktalan visszafizetését. Ez a mai napig nem történt meg. Ekkor Zsombori és Bunta a másik alelnököt, Petres Sándort is bevonva, fegyelmi bizottság elé citálták Sánthát és a köztisztviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályzat - az illető szabály szerint előírt határidőből már kifutva - és mondvacsinált bizonyítékok alapján hat hónapra visszaminősítették osztályvezetői tisztségéből. Az SZKT-n replikázó Bunta szerint Sántha a fegyelmi bizottság döntése miatt a közigazgatási bíróságon kereste az igazát, de a pert mindkét fokon elveszítette. Sántha szerint ez bizonyítja, hogy az igazságszolgáltatás nem pártatlan. /Szentgyörgyi László: Aki nincs velük, az ellenük? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke az Erdélyi Napló kérdésére cáfolta Sántha Pál Vilmos kijelentéseit, mondván, nem igaz, hogy politikai nézetei miatt hátrányosan megkülönböztetnék őt. "Sántha Pál Vilmos fegyelmi vétséget követett el, nem ismerte fel, hogy a feladatköréből adódóan hogyan kell neki viselkednie, hol keresi a kenyerét és hogyan viszonyuljon az intézményben dolgozókhoz és tisztségéhez." - minősített Bunta. Hozzátette: Sánthának nem az a munkája, hogy turkáljon a papírokban, hanem az, hogy a hivatal döntéseit segítse abban, hogy az jobb döntéseket hozzon. Bunta elmondta : "Több rendben felajánlottuk neki azt, hogy térjen jó útra, és áthelyezzük egy másik osztályvezetői beosztásba", de ő ezt nem akarja. /Kiss Edit: Cáfol az alelnök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

2003. május 14.

Politikai nyilatkozatban reagált máj. 12-én a szenátusban Sógor Csaba Hargita megyei szenátor nagy-romániás kollégája, Dumitru Badea máj. 5-i kijelentésére, amelyben utóbbi azt kérte, alkotmányellenes tevékenységért Sógort harminc napra tiltsák ki a felsőházból. A Nagy-Románia Párt politikusa azt kifogásolta, hogy Sógor részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum munkálatain. Sógor Csaba leszögezte: "Az RMDSZ tagjaként és szenátoraként nemcsak jogom, de kötelességem is minden olyan rendezvényen részt venni, ahol közösségünk jelenének és jövőjének fontos kérdéseiről esik szó". Rámutatott: "A Székelyudvarhelyi Fórumon nem történt egyéb, mint konstruktív megvitatása azoknak a témáknak, amelyeket maga a miniszterelnök, majd pedig a kormány vetett fel: az ország adminisztratív felosztásának újragondolása, valamint a regionalizmus egyes kérdéseinek a megbeszélése Románia lehetséges uniós csatlakozása tükrében". Sógor kijelentette, a Székelyudvarhelyi Fórum részvevői közül senki sem akarja újrarajzolni az országhatárokat. "Azok, akiknek ilyen gondolataik, álmaik vannak, azok nem vettek részt a fórumon és nem is RMDSZ-tagok. Ezeket az embereket más pártoknál keressék, és esetleg egy olyan pártnál találhatják meg őket, amely párt a nevében is hordozza ezt a lehetőséget" - mondotta. /Kiss Edit: Sógort egy hónapra száműznék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2003. július 4.

Több mint kettőszáztíz rendőr és csendőr biztosítja a közrendet júl. 5-én Csíksomlyón, az Ezer Székely Leány Napja rendezvényein. A rendezvényen este fél kilenctől az István, a király rockoperát is bemutatják a Nyeregben. A rockopera bemutatóján az előzetes tervek szerint részt vesz Szörényi Levente, a darab zeneszerzője és Bródy János szövegíró is. A sokak szerint történelmi jelentőségű zeneművet - legalábbis ami a főszereplőket illeti - eredeti szereposztásban viszik színre. /Kiss Edit: Drákói rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2003. július 30.

A Hargita megyei, illetve a csíkszeredai városi önkormányzat, a Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány összefogásával jön létre a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítására hivatott Pro Universitatae Siculorum Egyesület. A szervezet alakuló ülését júl. 29-én hívták össze Csíkszeredában. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja elmondta, a Pro Universitatae Siculorum Egyesületet azzal a céllal hozzák létre, hogy az egyesület tagjai saját hatáskörükben segítsék az egyetemi oktatást, illetőleg a Sapientia Egyetemet. A tervek szerint a Sapientia-EMTE használatba kapja a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon csíksomlyói épületét. "Ebben az épületben a nehéz szociális helyzetben lévő diákjainknak alakítanánk ki bentlakást" - mondta Lányi. Megvizsgálják, hogyan lehetne tovább építeni a jelenleg a megyei tanács és a csíkszeredai városi tanács tulajdonát képező, Csíkszereda központjában évek óta épülőfélben levő megyei és városi könyvtár épületét úgy, hogy abban a könyvtár mellett a Sapientia-EMTE egy része is helyet kapjon. Gergely András, a megyei tanács szóvivője szerint az egyesület szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt majd a székelyföldi felsőfokú oktatásnak. "A Csíki Magánjavak még nem kapta vissza a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületét a megyei tanácstól" - közölte Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter, a Csíki Magánjavak elnöke. /Kiss Edit: Négyes fogat a felsőoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2004. január 9.

Megvonta tevékenyének tavalyi mérlegét a székelyudvarhelyi Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport. A zöld szervezet életében a 2003-as volt az első olyan év, amikor tervezett tevékenységeink igen nagy része megvalósult, jelentette ki Péter Pál, a munkacsoport elnöke. Az Agora apolitikus civil szervezet, amely pályázatokból, adományokból tartja fenn magát, és ezekkel a támogatásokkal működteti programjait, amelyek a természetvédelem, a környezeti nevelés és a hulladékgazdálkodás kérdéskörével foglalkozik. Legjelentősebb tavalyi programjukra Phare-pályázatot nyertek, és amelyet két fő partnerrel, a gyergyószentmiklósi Naturland Egyesülettel és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulással bonyolítottak le. Létrehozták honlapukat www.green-agora.ro címen. /Kiss Edit: Mérleg az Agorától. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

2004. március 12.

Piros-fehér-zöld, Nagy-Magyarország térképét formázó, különféle feliratokkal ellátott öntapadós röplapokat ragasztottak ismeretlenek több forgalmi táblára a Csíkszereda– Fenyéd útvonalon. A rendőrség pedig keresi a tetteseket. A rendőrség közleménye szerint az öntapadós, mintegy tenyérnyi lapocskák piros-fehér-zöld színben Nagy-Magyarország térképét formázzák, és a "Magyar vagyok, nem turista", "Gyáva népnek nincs hazája", valamint az "Azoké lesz a Kárpát-medence, akik teleszülik azt" feliratok láthatók. A ragasztgatók tettét valószínűleg kihágásnak minősítik, és azért fognak büntetést kapni, mert forgalmi táblákra ragasztották fel röpcéduláikat. /Kiss Edit: Nagy-Magyarország a forgalmi táblákon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 12/

2004. június 25.

A Román Államvasutak (CFR) meghirdette a veszteséges szárnyvonalak a bérbe adását. A Dicsőszentmárton–Parajd vasútvonalat már bérbe adták, a Héjjasfalva– Székelyudvarhely vonalra eddig még nem akadt jelentkező, az árverési folyamat lezárult. Antal István parlamenti képviselő szerint azonban még van lehetőség a vasútvonal felszámolásának az elkerülésére. /Kiss Edit: Veszélyben a székely gőzös. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./

2004. július 7.

400 székelyföldi középiskolás diáknak szerveztek magyarországi munkatábort székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi pedagógusok. Az utazást az utolsó pillanatban meghiúsította a magyar Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának döntése: ragaszkodnak a diákok munkavállalói vízumainak a kiváltásához. A tábor szervezőinek a Külügyminisztériumból korábban azt ígérték: lévén, hogy szerény anyagi körülményekkel rendelkező erdélyi diákokról van szó, eltekintenek a nem kis összegbe kerülő vízumoktól. Székelyudvarhelyen 250 tanuló számára Kovács Lajos, a Tamási Áron Gimnázium matematika szakos tanára szervezte a kukoricacímerező tábort. A székelyföldi diákokat a Hidasháti Rt. várta bakuci címerező táborába. A cég már 1990 óta foglalkoztatott erdélyi diákokat. A munkavállalói vízum július elsejétől 50 euróba kerül. A Profi Diák Iskolaszövetkezet a magyar külügyminisztériumhoz fordult, és kérték, hogy szerény anyagi körülmények között élő erdélyi diákokról lévén szó, álljanak el a vízumdíj megfizettetésétől. A Külügyminisztérium pozitívan bírálta el kérelmet. Az utazás előtt két nappal arról tájékoztatták a szervezőket, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felülbírálta a külügyminisztériumi állásfoglalását, és ragaszkodik a munkavállalói vízum kiváltásához. /Kiss Edit: A magyarországi bürokrácia útvesztői. Meghiúsult címerező munkatábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 7./

2004. július 8.

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió táborban tartott előadása után júl. 5-én Csíkszeredában találkozott a megyeszékhely és Hargita Megye Tanácsának vezetőségével. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke a találkozón bemutatta Medgyessynek azokat a problémákat, amelyekben a miniszterelnök segítséget nyújthat a megyének. Felvázolta a megyei tanácsnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen Tusnádfürdőre tervezett konferenciaközpontra vonatkozó elképzeléseit. A háromszáz férőhelyes központ létrehozása érdekében a két megye közös kft.-t hozott létre, és megvan már a területük is. A létesítmény Bunta Levente szerint nemcsak a megye, hanem egész Székelyföld számára fontos lenne. A csíkszeredai magyar konzulátus ügyéről is szó esett. /Kiss Edit: A székely gőzös problémáját is felvetették a magyar miniszterelnöknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

2004. december 7.

Nagy felháborodást és keserűséget váltott ki a romániai magyarokból a kettős állampolgárság ügyében vasárnap Magyarországon lezajlott népszavazás eredménytelensége. Sokan nyílt levélben ítélték el a magyarországiak érdektelenségét és nem szavazatait, mások internetes fórumokon vagy rádiós vitaműsorokban fejtették ki véleményüket. A Transindex vitafórumán, a Dispután egy ismeretlen ezt írta: „Az biztos, hogy az én számból senki többé nem fogja hallani, hogy magyar vagyok. Erdélyi vagy székely vagy bármi, de elvették a hitet, amiben bíztam.” Egyesek kijelentették, hogy ezután lehetőleg nem mennek Magyarországra, nem vásárolnak magyar termékeket. A népszavazás eredménytelensége számos magyarországi magyart is elkeserített, ezt fejezte ki az Udvarhelyi Híradó címére érkezett több levél. /Kiss Edit: Keserűség és kiábrándulás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 2004. dec. 7./


lapozás: 1-30 | 31-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998