udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Gergely

1996. október 27.

Megpezsdült Kőrösfő közösségi élete. Az egy éve felállított Vasvári-emlékoszlop miatti hivatalos ellenkezés, a felállítás miatt az RMDSZ perbe fogása, továbbá az, hogy a falu élére Ferencz László tiszteletes került, aki részt vállal a faluközösség építésében, mindez összefogta Kőrösfő lakóit. Megszervezték a falutalálkozót, meghívták a faluból elszármazottakat. A falutalákozón /okt. 26-27/ ünnepelték Kőrösfő első írásos említésének 720. évfordulóját. Okt. 26-án a művelődési otthonban tartott előadást Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, Kőrösfő fia és Sebestyén Kálmán, aki kőrösfőiek nemzedékét nevelte tanárként-igazgatóként, jelenleg Magyarországon él. Az előadások után hajnalig tartó mulatság következett. Okt. 27-én a református templomban gyűlt össze az ünneplő sokaság, ahol Kovács Kurucz János ismertette a kőrösfői egyház és templom történetét. Az elszármazottak kérésére megalakították a Kőrösfői Baráti Társaságot, majd leleplezték a templom közkertjének mészkőfalán a Kiss Gergely által készített emléktáblát ezzel a felirattal: "896-1276-1996. Ezen emléktábla állíttatott Kőrösfő első írásbeli megemlítésének 720. évfordulóján. A honfoglalás utáni 1100. esztendőben. Anno Domini: 1996. október 27." Ünnepi istentisztelet, közös ima, majd a templomkerti szeretetvendégség tette teljessé az ünnepet. /Miklós László: Kőrösfői Riszeg alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2001. szeptember 18.

Szept. 16-án Sipos László emléktáblát helyezett el Bogdándon a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Társaság. A művészi dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát, Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. A gesztussal a múzeumalapító, tanár, néptáncmenedzser, iskolaigazgató, helytörténész Sipos László emlékének adóznak. Az eseményen jelen voltak a neves személyiségnek köszönhetően immár tizenegyedik alkalommal sorra kerülő Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozó együttesei is. Gáspár Attila, a Szilágy Társaság elnöke Sipos László munkásságát méltatta, aki cikkeket, tanulmányokat is írt rendszeresen több lapba (Művelődés, Szilágyság, Szatmári Friss Újság, Partium), kismonográfiákat a Szilágysági Magyarok c. tanulmánykötetbe. Ezentúl a nevét viseli immár a Bogdándi Sipos László Tájház. /Gáspár Attila: Sipos László Tájházat avattak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2001. szeptember 21.

Szeptember 16-án leplezték le a bogdándi Magyar Múzeumon a Sipos László emléktáblát, amelyet a "Szilágysági magyarok" munkacsoport, a Szilágy Társaság, és a Pro Zilah Egyesület is támogatott. A dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát: Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. Mészáros István, magyar irodalom szakos tanár, a bogdándi iskola igazgatója beszédében emlékezett a múzeumalapító Sipos Lászlóra. Sipos László sokoldalú volt, élete utolsó napjáig dolgozott tanárként, iskolaigazgatóként, néptánc-menedzserként, helytörténészként. A Szilágysági magyarok című tanulmánykötetnek ő volt az egyik legtermékenyebb és legmegbízhatóbb munkatársa, aki hiányozni fog a most elkezdett, a Szilágysági magyarok az ezredfordulón c. monográfia munkálataiban. - Az emléktáblát Szabó Károly szenátor leplezte le. /Gáspár Attila: Sipos László Tájház avatása Bogdándon. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./

2002. június 12.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő mondott néhány példát "saját szakmai melléfogásokra". Székelyudvarhely egyik középiskolájában egy érettségi előtt álló diákról kiderült, hogy sajnos, de való, nem vizsgázhat. A kilencediket ugyanis Magyarországon járta ki. Nagy utánajárásába került a képviselőnek, míg a minisztériumban rendezték az ügyet. Ebben az esetben az osztályfőnök, az igazgatóság, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség mulasztásáról van szó, nekik kellett volna intézkedniük.1999-ben az egri főiskolán több mint 50 erdélyi fiatal végzett a földrajz szakon, akiknek a képviselői iroda már többször segített a diploma honosításához szükséges dosszié összeállításakor. Már a diploma egyenértékűsítésekor adódott gond, mert Romániában földrajztanárképzés főiskolán nincs. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség átiratban kérdezte meg a minisztériumot, hogy e diplomákkal az ifjú pedagógusok a véglegesítőre? Emiatt Asztalosnak a közoktatásért felelős államtitkárral, végül Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal kellett tárgyalnia. Reméli, hogy néhány napon belül a tanfelügyelőség átiratot kap a minisztériumtól, s ez a fiatalok javára szól majd. További példa: az udvarhelyi Református Kollégium fel akarja venni az iskola szellemi alapítója, a XVIII. század második felében tevékenykedő Backamadarasi Kiss Gergely nevét. A minisztérium egyik vezérigazgatója azzal utasította el a kérést: olyan nehéz és bonyolult a név, hogy ki se lehet ejteni! Asztalos Ferenc szerint ha működne az intézményi autonómia, akkor semmilyen jóváhagyás nem kellene ilyenkor. Végül az egészségügyi középkáderek kérdése: a képzés most posztliceális. - A minisztérium rendelete szerint át kell térni a főiskolai képzésre. Akkor viszont megszűnne Romániában a magyar nyelvű asszisztensképzés. Erre a képviselőházi frakciók támogatásával kidolgoztak egy törvénytervezetet, ami szerint a főiskolai képzés mellett megmarad a posztliceális forma is. /Oláh István: Példák, jól ismert helyszínekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2003. június 3.

A Székelyudvarhelyen újraalakult, Baczkamadarasi Kiss Gergely nevét viselő református gimnáziumban 1949 óta most kerül sor először saját ballagási ünnepségre. Itt rendezik meg a Kárpát-medencei magyar református középiskolások nyolcadik találkozóját: júl. 9-13-a között 36 református középiskola három-három diákból és egy tanárból álló küldöttsége vesz részt a rendezvényen. /F. D. D.: Újabb ballagás - ötvennégy év után. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

2003. június 6.

Székelyszentmihály a Nyikó mente egyik legéletesebb faluja. A fiatalok nem költöznek el, inkább ingáznak, műveletlenül nem sok föld marad. 1992-ben 452 (5 cigány, a többi magyar), 1995-ben 467, múlt évben 452 személyt számláltak a faluban. A falu unitárius vallású, Kiss Gergely unitárius lelkész szólt arról is, hogy szüreti bálkor istentisztelet után viseletbe öltözve ülnek szekérre a fiatalok, bejárják és mulatságukra meghívják a Nyikó mentét. Egyháztörténetet Balázsi Dénes (1961, lelkészképesítői dolgozat) és Török Ferenc (1972) készített. Beindult a Szalon Kft. és a faragóműhely amely több családnak biztosít megélhetést. Itt van a környék legnagyobb unitárius temploma. Egykor a két Kadács, Kobátfalva, a két Bencéd is ide tartozott egyházilag, ma csak Bencéd. Ám a kobátfalviak helyét most is üresen hagyják... A vértanúk oszlopának környékén március elején betonlapos lépcsőt raktak le. Az egykori Ugron-kúria (az iskola mellett) udvarán 1848. november 6-án négy fiatalt végeztek ki. 1995-ig élt a citerazenekar, gondolkodnak azon, hogy újra kellene indítani. /P. Buzogány Árpád (Hargita Megyei Kulturális Központ, Udvarhelyszéki Iroda): Az ember örökké ne mondjon egyformát. Citerások, szószólók és a vízkeresés mestere. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

2003. július 9.

A Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák VIII. Találkozójára kerül sor júl. 9-13. között Székelyudvarhelyen. A kolozsvári Református Egyházkerület szervezésében sorra kerülő találkozó lebonyolításának az újraalakult Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Gimnázium ad otthont, így Székelyudvarhelyen első alkalommal rendezik meg a találkozót. Számos magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, valamint hazai középiskolás diákokból és pedagógusokból álló, mintegy 130 fős küldöttség lesz jelen. A találkozó ideje alatt több rendezvényen, előadáson, kiránduláson, növényismereti sétán, valamint koncerten vehetnek részt a jelenlévők. A záró istentiszteletet Tőkés László püspök tartja. /Szász Emese: Református középiskolák találkozója Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2003. december 11.

Kibontakozóban van a felekezeti oktatás Erdélyben. Az 1949-ben megszüntetett székelyudvarhelyi Református Kollégium jogutód intézményében, a Benedek Elek Tanítóképzőben ezelőtt tíz évvel református osztályt/évfolyamot indítottak. Ma pedig már önálló tanintézetként működik a Backamadarasi Kiss Gergely Református Gimnázium. Tőkés Zsolt tanár, az iskola igazgatója felvázolta a múltat. Az 1949-es államosítás után csak a tanítóképző maradt, amely felvette Benedek Elek nevét és középfokú tanintézetként működött s működik, noha ma már van tanítóképző főiskola is Székelyudvarhelyen. 1994-ben indítottak egy évfolyamot református osztályként, 1997-re már négy évfolyamra teljesedett, ez már arra is jó volt, hogy református iskoláról beszéljenek. 1997-ben már úgy működött a négy évfolyamot magáénak tudó tanintézet, mint a Benedek Elek Tanítóképző jogi személyű részlege. 2001-ben a főiskola indulásával lehetőség nyílt arra, hogy külön igazgatója legyen a református középiskolának. Ma már gazdasági szempontból elkülönültek, a régi kollégiumi épületszárnyakat megkapták. Udvarhelyen minden iskolának neve van, természetes volt, hogy nevet adtak intézményüknek. Itt diákoskodott például Benedek Elek, Ravasz László, Kányádi Sándor, Toró Tibor és olyan tanárok tanítottak, mint a névadó Kiss Gergely, Benkő József, Gönczi Lajos és mások. Ez a felekezeti iskola tulajdonképpen állami iskola (ez is a porhintés tipikus példája Romániában). Jó példa az efféle zűrzavarra a zilahi Wesselényi Kollégium helyzete, ahol az igazgató - az egyik magyar szenátor felesége - megtagadja az egyházkerület fennhatóságát. Tőkés Zsolt viszont erkölcsi kötelességének tartja felettes szervének tekinteni az egyházkerületet, és csak utána a tanfelügyelőséget. Nem tesznek különbséget vallásfelekezeti hovatartozás szempontjából, jöhetnek az iskolába más vallású tanulók is. Az újabb, módosított román alkotmány is csak az állami iskolák esetében említ anyagi támogatást. Ez így nem igazságos! /Komoróczy György: Bontakozó felekezeti oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2006. május 29.

Május 27-28-án, szombat-vasárnap első alkalommal szervezték meg Backamadarason a Madaras nevet viselő települések találkozóját, melyre meghívták a magyarországi testvértelepülés, Kunmadaras, a Nagykanizsa melletti Bácsmadaras, valamint a hazai Csíkmadaras és Mezőmadaras küldöttségeit is. A Madarasi Napok keretében a falu egykori tudós és filozófus szülötte, Kiss Gergely nevét vette fel a helybeli tanintézmény. Mezőmadaras egy iskolai küldöttséggel, negyventagú tánccsoporttal, Csíkmadaras a helyi tánccsoporttal, zenészekkel érkezett a rendezvényre. Kunmadarassal, a magyarországi településsel Backamadaras 1992 óta tartja a kapcsolatot. A családok közt mára szoros kötelékek alakultak ki, és gyerekeknek folyamatosan cseretáboroztatásokat szerveznek. Backamadarason az iskola névadásának hátterében tízéves munka áll, a tanfelügyelőség részéről csak nemrég érkezett meg a jóváhagyás, hogy a backamadarasi tanintézmény felveheti a neves iskola- és templomalapító Kiss Gergely nevét. Hivatalosan megnyitotta kapuit a falumúzeum. Pletl Rita magyartanárnő valamint Gáspár Kinga, a budapesti néprajzi tanszék tanárának vezetésével rendszerezték, felcímkézték az anyagokat. Elkészült az ünneplő település címere és zászlója. Csiki Sándor Állj meg madár, fejem fölött dalolva! című könyvének bemutatója után a tánccsoportok szórakoztatták a közönséget. /Mészely Réka: Madarasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998