udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss György

1993. november 16.

Az erdélyi magyarság történetének megírására felkért szerzők /Egyed Ákos, Kovács Kiss György, Nagy György, Tonk Sándor/ 1994-re tervezik a szintézis elkészítését. Remélhető, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1995-ben kiadja a megszületett munkát. /Cseke Péter: Mikor vehetjük kezünkbe az erdélyi magyarság történetét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./.

2002. június 10.

Temesváron 1906-ban felavatták a Dózsa György emlékművet. Kiss György megalkotta hozzá márványból az emlékmű központi alakját, Máriát, a magyarok Nagyasszonyát. Az emlékmű napjainkig szinte sértetlenül kiállta a történelem viharait. Trianon után, impériumváltáskor egyetlen szó levésésével megcsonkították a feliratot (a magyarok Nagyasszonya szóösszetételből levésték a magyarok szót), egyébként az emlékmű sértetlen maradt. A minap két oda nem illő márványtábla jelent meg, ormótlan vaspántokkal a tetőt tartó oszlopokhoz erősítve. Egyiken a román nyelvű szöveg arra emlékeztet, hogy a Szűzanya segedelmével innen indult és győzött az 1989. decemberi forradalom, a másik valamiféle versbe szedett hálálkodás vagy imádság. Utóbbi a rossz vésési technika miatt alig olvasható. A lépcsőt beborították fehér márvánnyal, a kékre festett kovácsoltvas-kerítésre alamizsnát kérő táblát erősítettek, elébe pedig fekete bádog tepsit tettek az ortodox szent helyeken szokásos gyertyaégetéshez. A román nyelvű feliratok említést sem tesznek Dózsa Györgyről. Alighanem első lépése annak az igyekezetnek, hogy kitöröljék a temesváriak tudatából a város történelmének sorsdöntő eseményeit. /Sipos János: Mi lett belőled, Dózsa-emlékmű!? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2002. augusztus 16.

Évtizedeken keresztül nem lehetett Világoson az 1944-es szeptemberi eseményekről beszélni, mert az akkori atrocitások elkövetői még befolyásos emberek voltak a községben. Az 1944. szeptember végi napokon közönséges gyilkosságok történtek Világoson. Csizmadia Sándor már nem Világos község lakója, bátrabban meri feleleveníteni az eseményeket. Szeptember 19-én a magyar egységek már visszavonultak a településről, amikor megjelentek a faluból elmenekült Maniu-gárdisták. Csizmadia édesanyja kiszaladt az utcára, hogy megnézze, mi történik. A románok figyelmeztetés nélkül agyonlőtték. Petcovici Teodor, a csendőr és a falu bírája vezette a románokat. Összefogdostak a faluból néhány magyar embert: Kiss Györgyöt, Herrlingéket, apát és fiát, Frajna Istvánt és fiát, apját, Csizmadia Sándort, két ismeretlen gyorokit. Csizmadia Sándor ennyiükre emlékszik. Kivitték a falu szélére, s agyonlőtték őket. A cigány drótot kötött a lábukra, úgy húzta be őket a vályogvető gödrökbe, s betemette őket egy földréteggel. A tettesek ráparancsoltak, hogy hallgasson az esetről, mert megjárhatja. Utólag azt hazudták a faluba bevonult, s a helyi lakosság elleni bosszúhadjáratot leállító oroszoknak, hogy géppuskát találtak a magyaroknál, de azt a fegyvert senki sem látta soha. Nem is volt fegyvere egyetlen civilnek sem. Petica Stefan volt a bíró, nagyon jól ismerte a település minden lakójának vagyoni helyzetét. Miután Csizmadia Sándort és feleségét lelőtték, azonnal elhajtottak tőlünk 56 merinói juhot, elvitték a kocsit és a lovat. Soha vissza nem adták, semmiféle papír nem készült a rekvirálásról. Hárman maradtak árvák: a 16 éves nővére, a 6 éves húgom ő, ifjabb és ő, ifjabb Csizmadia Sándor. Árvák és szegények. A gyilkosság után három nappal kiásta apja holttestét. Fehér ládakoporsóban eltemették. A gyilkosok lelkiismeret-furdalás nélkül hagyták, hogy egész az árvák szegények maradjanak. Később szüleinek sikerült tisztességes síremléket állítania: Itt nyugszanak CSIZMADIA SÁNDOR élt 45 évet és neje GIZELLA élt 34 évet. Hősi halált haltak 1944. szept. 23-án Nyugodjanak békében. A sír mellett a Frajna család meggyilkolt tagjainak síremléke, a Herrling család, István, az apa, illetve fia, a mindössze 16 éves György emlékműve. - Ferenczes István Székely apokalipszis címmel megdöbbentő dokumentumkönyvet közölt a Maniu-gárdisták garázdálkodásairól, a lefejezett, agyonlőtt áldozatokról, a megetetett magyar trikolórról. A vasgárdista, nacionál-kommunista ideológián nevelkedett többségiek a mai napig nem hajlandók elismerni a tagadhatatlan történelmi tényt. A magyarországi Sarusi Mihály Fekete- Zaránd címmel nemrég közölt sokkoló hatású kötetet az egykori történelmi Zaránd megyében a két világháború végén elkövetett gyilkosságokról. /Ujj János: "Hideg napok" Világoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2003. szeptember 11.

A temesvári magyarság közgyűlésein, összejövetelein egyik leggyakrabban felmerülő téma a belvárosi református templom melletti téren emelt Mária-szobor sorsa. Emlékmű, amely Dózsa György parasztvezér kivégzésére emlékezteti az utókort. A Mária-szobrot carrarai márványból Kiss György szobrászművész faragta. Előbb az eredeti feliratot, néhány évtizeddel ezelőtt az arcot is megrongálták. Újabban táblákat szereltek az oszlopokra, a kerítést rikító kékre festették, perselyt szereltek rá, és gyertyákat égetnek a márványszobor lábánál. A műemléknek kijáró védelmet hiába kéri a lakosság egy része a Városházától. A Temesvári Magyar Nőszövetség aláírásgyűjtéssel annyit elért, hogy az adakozásra felszólító táblákat lejjebb szerelték, a szoborról a kerítésre, de többet nem sikerült elérni. A szoborra felmászó gyermekeket nem fékezik meg. /Szekernyés Irén: Ismeretlen kezek "szépítik" a Mária-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998