udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Gy. Csaba

1993. március 9.

Beke György kelt Molnár Gusztáv, a Budapestre áttelepült "egyik legjelentősebb sorspolitikus" védelmére. Molnár Gusztáv mindig szembenállt a diktatúrával, titkosrendőrök figyelték, amikor még Romániában élt. Molnár Gusztáv az önrendelkezés híve. Kiss Gy. Csaba a Közép-Európa Intézet új igazgatója leirredentázta a magyar nemzeti felelősség szószólóját, Molnár Gusztávot. Kiss Gy. Csaba elhatárolta magát attól a politikai irányvonaltól, amelyet Molnár Gusztáv képvisel, mert ez a békés irredentának a megjelenítése. /Új Magyarország, 1992. dec. 4./ Fájdalmas, hogy amikor a kisebbségi sorskérdések közös megoldásáról kellene gondolkodni, akkor Molnár Gusztávnak az irredentizmus vádja ellen kell egyik kollégájával szemben védekeznie. Ilyen alapon le lehetne irredentázni, írta Molnár Gusztáv a Limesben Pierre Béhart, aki a jövőt a dunai föderációban látja, a párizsi Méray Tibort, a budapesti Glatz Ferencet vagy a New Yorkban élő Deák Istvánt. /Beke György: Békés irredentizmus? Bántó címkézés. = Új Magyarország, márc. 9./

1993. július 8.

A kormány a nemzetközi kapcsolatok tudományos megalapozása céljából 1991 júniusában négy addig minisztériumi felügyelet alá tartozó intézetből /Külügyi Intézet, Magyarságkutató Intézet, Dunatáj és a Honvédségi Védelmi Kutatóintézet/ létrehozta a Teleki László Alapítványt /igazgatója Diószegi László/. A Közép-Európa Intézet vezetője, Kiss Gy. Csaba elmondta, hogy az intézetek önállóak, kutatási tervüket maguk készítik, a pénz az alapítvány kuratóriuma osztja el. A Teleki László Alapítvány 1992 novemberében költözött be a Szilágyi Erzsébet fasori épületébe. A Molnár Gusztáv vezette Dunatáj betagozódása az alapítványba áprilisban tisztázódott. A Külügyi Intézet élén tavaly Maróth Miklós állt, őt követte Zala Tamás, jelenleg Fülöp Mihály a vezető. A Védelmi Kutatóintézet visszakerült az anyaminisztériumhoz. Kiss Gy. Csaba kevesli a létszámot, sokan elmentek a bizonytalanságok miatt. /Rejtő Gábor: A Teleki Alapítvány kétéves /elő/élete. = Magyar Hírlap, júl. 8./

1993. október 22.

1985-ben jelent meg a Művelődés utolsó száma, ezután román nyelvű lapot csináltak belőle, a végén maradt néhány magyar nyelvű oldal. Az 1989-es fordulat után újból a régi, színvonalas folyóiratot vehették kézbe az olvasók. Okt. 23-án Kolozsváron fogja ünnepelni a Művelődés szerkesztősége negyvenöt éves fennállását, jelen lesz Czine Mihály és Kiss Gy. Csaba Budapestről, Dobos László Pozsonyból. Kötő József EMKE-főjegyző a közművelődési élet gondjairól fog beszélni, jelen lesz Imreh István történész, Benkő András zenetörténész, Balász Lajos néprajzkutató is. /Tibori Szabó Zoltán: Negyvenöt éves a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

1994. október 3.

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1995. április 12.

A Kiss Gy. Csaba vezetése alatt álló Közép-Európai Intézet elemző és feltáró munkát végez a térség történelmének, kultúrájának és szociológiai kérdéseinek körében. Kiadványaik nagyrészt egyetemi előadások, illetve tudományos konferenciák anyagait tartalmazzák. Ilyen egyetemi sorozat a Közép-európai Mitológiatörténet, ennek egyik darabja a román bárányos mítosz feldolgozása: a Lélek és titok című kötet, amely a román identitástudat problémáit vizsgálja. /Magyar Hírlap, ápr. 12./

1995. május 15.

Kiss Gy. Csaba három éve vezeti a budapesti Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézetét, de nem pályázott újra a főigazgatói állásra. Nem határozták meg pontosan a vezetők hatáskörét, indokolta döntését, a gyakorlati teendőket Diószegi László ügyvezető igazgató végezte, az intézet anyagi helyzetét sem ismeri. /Mai Nap, máj. 15./

1995. szeptember 27.

A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1996. május 31.

Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

1996. szeptember 21.

Az 1994 utáni Magyarország, az MSZP-SZDSZ kormányozta ország is a korábbi korszak államnacionalista logikáját élesztette föl - állapította meg Kiss Gy. Csaba írásában. Csak nyerhetünk azzal - üzeni finoman az alapszerződések szelleme -, ha mi elsősorban a köztársaság tíz és félmillió /lassan fogyatkozó/ polgárának jólétével törődünk. - Miért lehet idehaza oly keveset hallani a macedóniai albánok, a bulgáriai törökök politikai törekvéseiről? Akármit is mondanak honi hírmagyarázóink, európai tendenciaként lehet rögzíteni a föderalizmus, a regionalizmus, a helyi önkormányzatok és területi autonómiák kibontakozását. /Kiss Gy. Csaba: Még nem született meg Közép-Európa. Térségünk válaszút előtt áll. = Magyar Nemzet, szept. 21./

1998. április 8.

A magyar kormány létrehozta az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványt A Magyar Közlönyben olvasható, hogy a közalapítvány célja a kisebbségpolitika tudományos megalapozása, a magyar kisebbségpolitika szakmai képviselete a nemzetközi fórumokon, a kisebbségek helyzetének vizsgálata, cigányságra vonatkozó jogok és kisebbségi gyakorlat elemzése. A közalapítvány köteles az Országgyűlés és a kormányszervek igényeit kiszolgálni, a közalapítvány információs szolgáltatást nyújt, szakértői hálózatot szervez és működtet. A költségvetés 50 millió forintot bocsátott a közalapítvány céljaira. A közalapítvány céljait a megalakítandó Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete működésével valósítja meg. Az Intézet irányítását a kuratórium által kinevezett főigazgató látja el. A kuratórium tagjai: Beke Kata, Bodor Pál, Csepeli György, Iszák Lajos, Kiss Gy. Csaba, Komlós Attila, Kukorelli István, Orosz István, Pomogáts Béla, Romsics Ignác, Tolnay László, a kuratórium elnöke: Csepeli György. /Magyar Közlöny, 30. szám, ápr. 8./

1999. október 27.

Okt. 26-án a nemzeti és vallási kisebbségben élők sajátos helyzetét elemezték Félixfürdőn a nemzetközi egyházi és etnikai kisebbségügyi értekezlet előadói. Tőkés László püspök igehirdetésével kezdődött a tanácskozás. Az erdélyi, délvidéki és felvidéki beszámolókból az világlott ki, hogy az egyháznak igen nagy szerepe van a nemzetmegtartásban. A kisebbségi létnek megvannak a hasonlóságai, főként a kommunista utódállamokban. Dr. Tőkéczki László budapesti professzor beszélt egyház és nemzet viszonyának politikai vetületeiről, majd dr. Kiss Gy. Csaba a magyar nemzeti és vallási összefüggésekről értekezett. A rendezvény okt. 27-én ér véget. /Tünde: Mit jelent kereszténynek lenni kisebbségiként? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27., Egyházi-etnikai kisebbségügyi értekezlet Félix-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Az értekezleten 13 ország egyházi vezetői, teológiai és egyetemi tanárai vitatták meg a nemzeti és vallási önazonosság összefüggéseit, a nemzeti és vallási kisebbségek védelmét. Az értekezletről kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a résztvevők olyan Európában képzelik el népeik és egyházaik közös jövőjét, amely "a teremtés rendje szerinti sokféleség gazdagságában a kisebbségek jogait tiszteletben tartja és védelmezi". A kisebbségi autonómiák a leghatékonyabb kisebbségvédelem eszközei lehetnek. /Nemzetközi református értekezlet a kisebbségekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2002. augusztus 7.

Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, budapesti és zágrábi egyetemi tanár annak idején azért képett ki az MDF-ből, mert Antall József miniszterelnök pártja elnökségének háta mögött megegyezett a szabad demokratákkal és átadta a médiát az ellenzéknek. A sajtó továbbra is a régi gárda kezében maradt, így nem történt meg a kommunista elittel való számadás. Kiss Gy. Csaba az ELTE mellett három éve a Zágrábi Egyetemen is tanít. A hungarológiai tanszéknek mintegy 90 hallgatója van, a hallgatóknak mindössze 10 százaléka magyar származású. A szemléletváltás néhány év alatt ment végbe, miután a testvérháborút követően a horvát átlagpolgár is egyértelműen meggyőződött, milyen is volt igazából a szerbekkel kötött "testvéri" házasság, s mit jelentett a magyarokkal sok évszázadon át közös országban élni. Jellasics szobra Zágráb főterén áll. Kardja évtizedekig Budapestnek mutatott, nemrég elfordították, hogy inkább a tenger felé vágjon, hadd ne sértsék ezzel sem a magyarokat. Módosították az alkotmányt, melynek preambulumában mint a történelmi folyamatosság része szerepel a közös királyság és az 1868-as magyar-horvát kiegyezés. Az 1102-ben kezdődött közös államiságra az idén többféle rendezvénnyel emlékeznek meg. A 900. évfordulót a tanszékük is méltóan ünnepelte, Croato-Hungarica címmel egy 550 oldalas tudományos évkönyvet adtunk ki. Kiss Gy. Csaba szűkebb kutatási területe a magyar, lengyel, szlovák kapcsolatok. A közös múlt pozitívumai segítik az egymás közti megértést. Most Máramaroszigeten is tapasztalta, hogy a gyanakvás fala hamar leomlik. /Sike Lajos: Előnyösen változik a szomszéd népek magyarság-képe. Beszélgetés Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésszel, budapesti és zágrábi egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2004. március 25.

Magyar nemzetismereti tankönyv böngészhető a világhálón. A Balassi Bálint Intézet gondozásában, a HTMH egymillió forintos támogatásával kelt életre a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap, mely a lakiteleki Antológia Kiadó által 2002 karácsonyára kiadott kétkötetes, Haza a magasban – Magyar nemzetismeret című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, a magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvre épül. Szerzői Alföldy Jenő irodalomtörténész, Bakos István művelődéskutató, Hámori Péter történész és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, szerkesztői Bakos István és J. Király István. Nyolc tantárgycsoportra tagolódik a képekben és illusztrációkban gazdag honlap: Magyar népismeret, nemzeti jelképek, őstörténet; Magyar történelem; Magyar nyelvismeret; Magyar irodalom; Magyar művészek panteonja; Kárpát-medencei földrajz és honismeret; Külhoni magyar diaszpóra; Magyar nevelés panteonja, nemzeti intézményeink. A honlap tartalmát folyamatosan bővítik, jelezte Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója, dolgoznak az angol nyelvű változaton. /Guther M. Ilona: Anyaországi, határon túli és külhoni magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2005. június 11.

Emlékbizottságot alakított a Magyar Írószövetség az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának megünneplésére, és ez alkalomból felhívással fordult a világ íróihoz, vessék papírra emlékeiket. A Magyar Írószövetség azért is tartja lényegesnek megünnepelni ezt az évfordulót, mert a magyar írók fontos szerepet játszottak a forradalom előkészítésében. mondta Kalász Márton, az írószervezet elnöke. Az emlékbizottság szervezését irányító Kiss Gy. Csaba, az írószövetség elnökségi tagja arról beszélt, hogy 1956 valamiképpen a kollektív feledés része lett, nincs kellőképpen jelen a köztudatban. Országos szavalóverseny, továbbá színdarab-, novella- és regénypályázat kiírását tervezik. Az írószövetség székháza falán Gérecz Attila-emléktáblát avatnak (a huszonéves költő fegyverrel a kezében esett el a forradalom napjaiban). Fotókiállítást rendeznek, kiadják A Magyar Írószövetség hatvanéves története képekben című kötetet, és nemzetközi tanácskozást tartanak Írószervezetek a kommunista diktatúrák ellen címmel. Hatvanéves a 908 magyarországi és határon túli tagot számláló írószövetség. /A Magyar Írószövetség ’56-os emlékbizottságot alakított. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2007. szeptember 29.

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát Lakiteleken szeptember 29-én Európa és a magyarság esélyei címmel. Fekete Gyula író úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Bíró Zoltán irodalomtörténész a mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte. Csoóri Sándor költő szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Lezsák Sándor kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Pozsgay Imre sajnálta az elvesztegetett lehetőségeket. Fritz Tamás politológus szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Ángyán József egyetemi tanár: a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. /MTI – fidesz.hu, szept. 30./ Orbán Viktor kifejtette, egész Európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberalizmussal nem lehet célba érni, és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni. Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. ezért aktuális ma Lakitelek. – A polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; Emlékeztető: Lakiteleki Nyilatkozat – 1987. szeptember 27. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvetelével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, 1987. szeptember 27. Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor.

2007. október 2.

Húsz esztendeje, 1987. szeptember végén került sor Lezsák Sándor költő lakitelki kertjében a magyar értelmiség jeleseinek találkozójára. A Duna tévéadó szeptember 29-én bemutatta a húsz éve Lakiteleken történt tanácskozás videofelvételét. Akkor jelen voltak a később megalakuló Magyar Demokrata Fórum alapítói Csurka Istvántól Kiss Gy. Csabáig, Lezsák Sándorig, Csengey Dénesig, Für Lajosig, Bíró Zoltánig, de ott voltak mások is, fontos lehetett a résztvevők védettségének szempontjából is Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront akkori elnökének a jelenléte. Ekkor a magyar pártban még javában dúlt a hatalmi harc, és még 1988. március l5-én is brutálisan verte szét a rendőrség a tüntetőket. Jelen volt Makovecz Imre építész, de Lengyel László közgazdász is, Csoóri Sándor költő, aki mozgalomként képzelte el a későbbi pártot... Sok független értelmiségi is megjelent, közgazdászok, történészek, írók. A résztvevők többsége megegyezett abban, hogy a létező szocializmus megbukott, valami más kezdődik. A legnagyobb nyíltsággal talán Csurka fogalmazta meg a csődöt. A húszéves évfordulón újra összegyűlt az egykori résztvevők jelentékeny része, többen befejezték azóta földi pályafutásukat. A felszólalók keserűen emlékeztek, kifejtve, hogy akkori elképzeléseikből, terveikből sok minden nem valósult meg, a morális válságot elmélyült azóta... Makovecz Imre beszédében sokak véleményét fejezte ki, amikor kimondta ,,elegünk van a politikusokból, akik az ország ügyének szolgálata helyett karrierjüket építik, elegünk van abból, hogy Magyarországot Brüsszelből irányítják, és nem Budapestről... ” ,,Ezt az országot – fogalmazta meg Kiss Gy. Csaba szintén sokak véleményét – kifosztották, ezért egyszer a mai hatalmi garnitúrának felelnie kell. ” Sok minden nem történt meg a vértelen, békés rendszerváltozás után, aminek meg kellett volna történnie – fogalmaztak többen –, és ennek ma is viseljük következményeit... /Bogdán László: Húsz év után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./ A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián az egykori szervezők beszédeikben kormányváltást, és új rendszerváltást tartottak szükségesnek. Európa és a magyarság esélyei címmel Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában hangzottak el az előadások. Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. A „minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is” – állapította meg. ”Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta. „Pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik” – szögezte le az író. Bíró Zoltán irodalomtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának a kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került. Leszögezte: a „Gyurcsány–Kóka féle bűnszövetkezet” az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte. Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF–SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést felsőházzal. „Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni” – tette hozzá. /Valódi rendszerváltást vár Magyarország. Emlékkonferencia a lakiteleki találkozó 20. évfordulóján. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./ A lakitelki találkozó emlékére megrendezett értelmiségi fórumon az előadók szinte mindegyike azt hangsúlyozta, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt. Márpedig nem akárkik beszéltek e fórumon, ismét ott volt a magyar értelmiség színe-java, írta Borbély Zsolt Attila. Ott volt Lezsák Sándor egykori sátorverő, Fritz Tamás politológus, Morvai Krisztina büntetőjogász, az október 23-i rendőrterrort vizsgáló Civil Jogász Bizottság vezetője, Kelemen András külpolitikus, fideszes képviselő, Csurka István, a MIÉP elnöke, Széles Gábor nagyiparos, Pálinkás József akadémikus, s a névsor még folytatható Orbán Viktorig. A szocialista országrombolás valóban tragikus képet fest elénk. Orbán Viktor is rámutatott, a kormányzó milliárdos klikk mindeközben saját zsebre dolgozik, a rendőrség pártrendőrségként működik, az igazságszolgáltatás sem minden esetben pártatlan, a médiában az országrombolók uralkodnak, a gazdasági hatalom is az övék. S mi maradt a nemzetéért aggódó magyarnak? Bízhat abban, hogy Orbán Viktor optimizmusa nem megalapozatlan. Orbán úgy fogalmazott Lakitelken: „nem lehet ezt az országot sohasem úgy tönkretenni, hogy ha a polgári, nemzeti erők összefognak, akkor közös erővel ne tudnák azt újra felemelni”. /Borbély Zsolt Attila: Lakitelek egykor és most. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

2009. augusztus 8.

Huszadjára gyűltek egybe az emlékezők Sződemeteren a református templom előtt. Az idei Kölcsey-megemlékezés más szempontból is jubileumi volt: 165 éve annak, hogy a költő megalkotta a Hymnust Az idei rendezvény fő szónoka, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész „Kölcsey Himnusza Közép-Európából” címmel tartott előadást. Kiss Gy. kiemelte azokat a hasonlóságokat, amelyek megtalálhatók a közép-európai himnuszokban: ezen túl azonban Kölcsey alkotása azért is kilóg a sorból, mert a műfaja is himnusz. Nemzeti himnusz nélkül nem képzelhető el nemzeti identitás, a nemzeti identitásnak pedig a sors egészséges önkritikával való vállalására kell épülnie – mondta el az irodalomtörténész. A megemlékezés az immár hagyományos módon kezdődött: András Gyula magyar nyelven, Marcel Mirea pedig románul szavalta el a Hymnust. Az idei rendezvényen a szomszédos megyékből, Magyarországról és Kárpátaljáról is voltak résztvevők. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke megnyitóbeszédében elmondta: Kölcsey, illetve a Hymnus szellemiségéhez méltóan kell tiltakoznia a nemzetnek a szlovákiai magyarságot ért, anyanyelvhasználatot korlátozó intézkedések ellen. Erdei D. István parlamenti képviselő a tisztségviselő Kölcsey politikusi magatartásáról, szellemiségéről beszélt. Kifejtette: sajnos, az őszinteség, az elvek melletti kitartás hiányzik a mai politikusok többségéből. Kölcsey a politikát művészi szintre tudta emelni, és lemondott a jegyzőségről akkor, amikor az őt támogató párt nem tartott ki addigi elképzelései, elvei mellett, eközben a maiaknak nem számít csak az, hogy tagjai maradhassanak pártjuknak. Bár a programban nem szerepelt Vári Fábián László felszólalása, a József Attila-díjas költőnek szót adtak a szervezők: a Himnuszról, illetve annak összekötő, nemzetegyesítő szerepéről beszélt a kárpátaljai költő. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke szerint amennyiben valóban hittel mondjuk azt, hogy „megbűnhődte már e nép…”, akkor Isten áldását magunkon tudhatjuk. /Fodor István: Kölcsey-megemlékezés Sződemeteren. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 8./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998