udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss István

1991. június 22.

Nem tud róla, hogy hazajövetele ügyében történtek-e lépések, nyilatkozta Kincses Előd. Ebben az RMDSZ-nek kellene lépnie. Az 1990 márciusi események miatt a hivatalos adatok szerint harminc magyar és cigány sínylődik börtönben, valójában több személy ellen folyik eljárás, többek között ellene is. Közben az a három román sofőr, akik akkor halálra gázolták Kiss Istvánt, Gyimes Istvánt és Czipor Antalt, szabadon sétálnak, semmi bántódásuk nem esett. Ismert azok neve is, akik Sütő András bal szeme világát kioltották, de egyetlen egyet nem ítéltek el közülük. /Fábián Imre: Kincses Előd emigrációban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

1992. március 1.

Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1993. szeptember 7.

Bihar megyében szept. 1-jei hatállyal felmentették a megye mind a négy magyar tanfelügyelőjét, az előző napon pedig leváltották húsz iskola igazgatóját. Viorel Sarca szakfelügyelő átszervezésről beszélt, igyekezett indokolni a felmentéseket: Kiss István György magyar szakos tanfelügyelőt azért menesztették, mert a magyar szakos tanfelügyelői állást megszüntették, Erdei Ferencet azért, mert Bihar megye 1666 tanítója közül csupán 334 magyar nemzetiségű, Kecskés Edit óvodai tanfelügyelőt ugyancsak azzal az indokkal, hogy 1277 óvónő közül csupán 174 magyar, így aránytalanul kevés óvónőt kellene felügyelnie. Csáti Rozália főtanfelügyelő-helyettest pedig azért bocsátották el, mert nem volt egyetemi végzettsége. /Rais István: Fölösleges a magyar tanfelügyelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

1995. február 9.

Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta se Nord-Vest. Különös, hogy a Szatmári Friss Újság nem írt az esetről, csak a rendőrségi hírt közölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1995. március 15.

Két különös, a rendőrséggel összefüggésbe hozott haláleset felhívja a figyelmet a rendőrség módszereire. A 32 éves szatmári Kiss Istvánt jan. 23-án vitték be a rendőrségre, majd kórházba kellett vinni, ahol meghalt. Halála előtt még elmondta, hogy a rendőrségen összeverték. A margittai 19 éves Horváth Ferencet febr. 9-én este kísérték be a rendőrségre, néhány óra múlva meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15. - a beszámolók a halálesetekről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17., Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

1996. február 29.

Hatósági brutalitások címen olvashatunk arról, hogy rendőrök több alkalommal összevertek magyar embereket. Kiss István máig sem tisztázott tragédiájára emlékeztet a lap: a fiatalembert két rendőr vitte be a rendőrségre, fél óra múlva félholtra verve tették ki a lakása előtt. Nemrég egy nagykárolyi család panaszt tett a rendőrségen, egy diszkóbotrány miatt nemcsak fiát verték meg, de a brutalitásért panaszt tevő apát is, felesége szeme láttára. A túrterebesi rendőrőrs parancsnoka négy helybeli lakost vert össze. Először a két Sánta-testvért, Vendelt és Csabát, majd a segítségükre siető másik testvért, Mihályt és az édesanyát is megverte. Ezután a Sánta család ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./ Előzmény: Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta de Nord-Vest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 17./ Hasonló bántalmazás 1995-ből: Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 18-19./

1996. március 9.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente jelentést készít az emberi jogokról. Az 1995-ös évről szóló jelentés terjedelmes része Romániával foglalkozik. A jelentés szerint a román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, de számos súlyos jogtiprás továbbra is előfordul. A rendőrségen továbbra is gyakran megverik az őrizetükbe kerülteket. Az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom befolyása alatt áll. A kormány kinevezte megyefőnökök bírósági eljárás nélkül eltávolíthattak demokratikusan megválasztott polgármestereket. Folytatódott a cigányok elleni megkülönböztetés és erőszak. Politikai gyilkosságot nem jelentettek Romániából. Viszont jan. 23-án Szatmárnémetiben egy perben való tanúskodás ürügyén rendőrök letartóztatták Kiss Istvánt, akit két óra múlva bántalmazási nyomokkal az utcán találtak, majd a kórházban belehalt sérüléseibe. Az eset kivizsgálása még mindig nem zárult le. Az igazságszolgáltatásnak függetlennek kellene lennie a végrehajtó és törvénykező hatalomtól, ennek ellenére a Legfelső Törvényszék 15 tagjából 5 az államfő kinevezte főügyész alárendeltje. A jelentés túl széleskörűen meghatározottnak tartja egy 1992-es törvényben a nemzeti biztonságra leselkedő veszélyeket. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgathatja a telefonbeszélgetéseket és felbonthatja a levelezéseket a politikai pártok esetében is, ha a nemzeti biztonság veszélyeztetésétől tart. Az alkotmány biztosítja a szólásszabadságot és tiltja a cenzúrát, gyakorlatilag azonban korlátozza a kifejezés szabadságát azzal, hogy tiltja "az ország becsmérlését". A szélsőséges sajtó folytatta antiszemita hangulatkeltését annak ellenére, hogy az országban már csak 15 ezernél kevesebben vallották magukat zsidónak. Több mint 200 zsidó sírt rongáltak meg kiskorúak, miközben Iliescu elnök elítélte az antiszemitizmust, rasszizmust és idegengyűlöletet. Az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége, a magyarság ellen nem követtek el 1995-ben tettleges erőszakot, a Román Nemzeti Egységpárt szélsőséges hangvétele, a kolozsvári Mátyás-szobor körüli ásatások folytatása és más szélsőséges nacionalisták provokációi ellenére. Ellentmondásos tanügyi törvényt fogadtak el, amelyet az európai és nemzetközi normáknak megfelelőnek nyilvánított az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa, azonban a törvény korlátozza a magyarul történő egyetemi felvételihez való jogot, és egyes szakiskolákban kizárólagos román tannyelvet rendelt el, ami hátrányos helyzetbe hozza a magyarokat. A törvény alkalmazását 1997-ig elhalasztották, és a kormány elfogadta az EBESZ felülvizsgálatát az alkalmazást tekintően. Továbbra is megkülönböztetés, bántalmazás, verés és más erőszak áldozatai voltak roma nemzetiségű személyek. A hatóságok a roma szervezetek felháborodása ellenére, úgy döntöttek, hogy a romákat hivatalosan a sértő "tigan" névvel illetik. /Amerikai hivatalos jelentés 1995-ről. Románia - sok hiányossággal tiszteletben tartott emberi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1997. április 15.

Marosvásárhelyen megtartotta alakuló ülését az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének konzultatív testülete, az Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az EKT egyperces csenddel adózott Zonda Attila nemrég elhunyt megyei elnök emlékének, majd megválasztotta a testület elnökét Kolcsár Sándor személyében, továbbá a megyei elnökségben az EKT számára elkülönített hat mandátum betöltésére kijelölt személyeket. A megyei elnökségben Marosvásárhelyről Gál Éva, Gaál Márton, Kiss István, Dicsőszentmártonból dr. Kakassy Sándor, Marosludasról Andrássy Árpád, Szovátáról Németh János vesz részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1008. sz./

1998. január 8.

Emlékezetes, hogy mi történt Kiss Istvánnal /Szatmárnémeti/: reggel elvitték a rendőrségre, majd összeverve kidobták őt a háza elé egy autóból. Pár nap múlva meghalt. Fernea ezredes, az akkori rendőrfőnök ködösített. Hasonló történt a napokban, ugyancsak Szatmár megyében: Domnics Miklóst a közrend zavarása miatt megbírságolták 50 ezer lejre. Nem fizette ki, ezért bekísérték a rendőrségre, fogdába zárták. Pár nap múlva lakásuk elé lökve, vérbefagyva találta meg a családja. A törvényszéki orvos megállapította, hogy a férfit összeverték, hét bordája eltörött. A rendőrség először tagadott, majd elismerte, hogy a fogdában Domnics Miklóst őrizetes társai megverték. Hogy miért nem avatkoztak be rendőrök, miért szállították az áldozatot titkon haza? Erre egyelőre nincs magyarázat. Az új megyei rendőrparancsnok, Dumitru Strava ezredes, akit Nagyváradról helyeztek ide, váltig állítja, hogy mindenre fényt derít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Emlékeztetőül: - Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost 1995. jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./

2000. április 26.

Nagyzerindet ért árvízcsapás miatt Nagyiratoson rendezik meg a határ menti települések polgármesterei jubileumi, X. találkozóját máj. 5-én. Kiss István, Nagyiratos polgármestere /(balta): Határmenti települések polgármestereinek X. találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2000. május 5.

A tizedik, jubileumi találkozójukat rendezik meg máj. 5-én Nagyiratoson az Arad és Békés megyei, határ menti települések polgármesterei. Az 1995 óta együttműködő tizenegy magyarországi és tizenkét romániai település között olyan városok is vannak, mint Gyula, Battonya, Mezőhegyes, illetve Kürtös, Nagylak és Pécska. Az öt éve felváltva Aradban és Békésben rendszeresen megtartott találkozók eredménye, hogy erősödött a bizalom az országhatár két oldalán lévő települések vezetői és lakói közt, a résztvevő helységek közül több testvér-települési kapcsolatra lépett. A mostani nagyiratosi fórumon tájékoztató hangzik el az önkormányzatok részére elérhető külföldi forrásokról. /Magyar-román polgármester-találkozó tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Pontosan kezdődött a találkozó. Házigazdaként Kiss István polgármester ismertette Nagyiratos történetét, amelyet ez alkalomra dr. Kovách Géza történész foglalt össze. /Balta János: Nagyiratos kitett magáért. Tizedik nemzetközi polgármester-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2001. március 2.

Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2001. március 26.

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2001. december 8.

A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult regionális szerv, a Székelyföldi Választmány (mely a platform marosszéki, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki, háromszéki, felsőháromszéki, brassói és csángóföldi szervezeteit képviseli). A Székelyföldi Választmány állásfoglalásában kiállt a december elsejét megelőző csíkszeredai felhívás mellett. Az ugyanis nem csupán néhány személy különvéleménye, hanem a be nem tartott gyulafehérvári ígéretek, az azóta is hiányzó autonómia, illetve az utóbbi hetekben felerősödött Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások következménye. A felhívás nem uszító jellegű. Ezért a választmány elutasítja az RMDSZ ügyvezető elnöke által közzétett, a csíkszeredai felhívást elítélő nyilatkozatot. A Székelyföldi Választmány nyilatkozatának aláírói között vannak: Pethő István elnök, Kiss István, dr. Weil Gyula, Rus Sándor, Bencze Tibor, Török Sándor, Simon Sándor és Bartha András testületi tagok. /(Éltes Enikő): A Székelyföldi Választmány is megszólal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Felhívás Csíkszereda polgáraihoz, Romániai Magyar Szó, nov. 30.

2002. március 5.

A Magyar Iparszövetség Oktatási Központjának mára az anyaország legnagyobb magánoktatási hálózatává nőtte ki magát. Dr. Kiss István főigazgató elhatározta: lépni kell Erdély felé. Ennek eredményeképpen az elmúlt héten dr. Kiss István aláírta az első együttműködési szerződéseket. Székelyudvarhelyen a Spiru Haret Iskolaközpont igazgatónőjével, Erdős Ildikóval jutottak egyezségre. A Magyarországról érkező segítség abban áll, hogy - minimális részesedésért - a MIOK teljes programokat, know-how-t, vizsgaanyagot, oktatási segédeszközöket hoz az erdélyi partnereknek, és besegít az oktatók tudásának tökéletesítésébe. MIOK-támogatással egyelőre Udvarhelyen a következő szakmákat oktatják majd a MIOK programja szerint: virágkötés, szőnyegszövés, falusi vendéglátás, épületszigetelés, épületkarbantartás. Csíkszeredában a Laguna Kft. tulajdonosaival, Fülöp Árpáddal és Gidró Évával írt alá szerződést a MIOK, ott pincérek, szakácsok, bolti eladók, ácsok, kőművesek képzése kezdődik el. Mindkét helyszínre a MIOK számítógép-parkot is telepít. /Máthé Éva: Ígéretes együttműködés. Beindult a MIOK Erdély- programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2002. március 9.

Márc. 2-án zarándokhely lett Nagyszalonta, az anyaországból, Erdélyből érkeztek a 185 éve, 1817-ben e napon született nagy magyar költőnek adózni, verseit szavalva. A hetedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyen résztvevőket Tódor Albert polgármester köszöntötte. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt arról, hogy pár hete az általános iskolát, amelynek helyén Arany hajdani öreg iskolája állt, a költőről nevezték el, és Zilahy Lajos nevét kapta a város kultúrotthona. A mostani jubileumra az egyesület Arany Koszorú címmel irodalmi folyóiratot adott ki. A megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyeket: az Arany portán álló házon az emléktáblát, majd a nagyszalontai születésű Kossuth-díjas magyar szobrászművész Kiss István 1992-ben felavatott Arany János szobrát. Dánielisz Endre, a helyi Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette a költő életútját A városközpontbeli park mint egy nemzeti panteon, a városka igazi büszkesége, benne Kossuth Lajos és Bocskai István fejedelem bronzszobra, Arany János monumentális mását, Zilahy Lajos, Sinka István és Kulin György busztja koszorúzza. Nagyszalontán százméteres körzetben van Arany, a Sinka és a Zilahy szülőháza. /Balla Tünde: Arany János ünnepségek. Pár napra a magyar nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2002. április 29.

Halálának 300. évfordulóján emlékeztek Misztótfalusi Kis Miklósra Kolozsváron ápr. 26?28-a között. A rendezvény három védnöke dr. Hámori József és Jakó Zsigmond akadémikus, illetve Molnár József müncheni irodalomtörténész volt. A Romániai Magyar Református Egyház Zsinata, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja által szervezett rendezvénysorozat emlékkonferenciával kezdődött. Az előadássorozatot Pap Géza, az Erdélyi Reformárus Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Pomogáts Béla négy, Gergely István kolozsvári képzőművész készítette Misztótfalusi Kis Miklós-emlékplakettet adott át azoknak, aki az ünnepelt emlékét méltón ápolták: Molnár József irodalomtörténésznek, a Dávid Gyula irodalomtörténésznek, Kiss István és Fodor Kornél budapesti nyomdászoknak. A rendezvénysorozat a Romániai Református Egyház Zsinatának Misztótfaluban szervezett ünnepi ülésével zárult. /Kónya Klára: "Kitépték szárnyamat, hogy jobban repülhessek". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2002. június 3.

Gazdag műsora volt a Barót Napok ünnepségsorozatnak. Kiss István tanította az erdélyi táncokat a fiataloknak. A sepsiszentgyörgyi Fabatka csángó muzsikát adott elő, majd Ségercz Ferenc tanított moldvai táncokat. Örömet szerzett a megzenésített gyermekverseket játszó Kelekótya együttes. A színházkedvelők a Csíki Játékszín Csipike mesejátékát tekinthették meg, majd a Kelemen Antal karnagy vezette rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenélt. /(hecser-benkő): Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2002. június 6.

Rugonfalvi Kiss István történész, a Debreceni Egyetem volt professzora és rektora tiszteletére Rugonfalván, az egykori szülőház helyén lévő épület falára emléktáblát állított jún. 2-án a budapesti Kossuth Lajos Egyetem és a debreceni egyetem baráti köre. /Emléktáblát avattak Rugonfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

2002. október 1.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./

2002. november 5.

Új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítottak falragaszok és röpcédulák, amelyek a napokban tűntek fel Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Polgári Szövetség kezdeményező bizottsága jegyezte ugyan, de a további információk, a kapcsolatteremtés és -tartás céljából megadott e-mail címről - rmpsz@freemail.hu - Kiss Kálmán aláírásával ellátott szövegek érkeznek az érdeklődőkhöz. Mint ismeretes, Kiss Kálmán a hivatalos RMDSZ által szalonképtelennek tartott politikai alakulat, a Románia Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke. A sajtónak nyilatkozva az RMDSZ direktíváit vakon követő Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke rögtön Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést vagy az RMSZDP-t jelölte meg feltételezett elkövetőként. Kiss István, az RT Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán pártelnök egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ belső ellenzéke vagy a szabaddemokraták állnának a diverzió mögött, Kelemen inszinuációit mindketten visszautasították. Viszont Kiss Kálmán kifejtette: semmi köze a nevében szignált szövegekhez, de a romániai magyar szabaddemokraták egyetértenek a röpcédulákban megfogalmazottakkal, s ha létrejönne az új politikai alakulat, akkor örömmel csatlakoznának hozzájuk. /Sz. L.: A diverzió neve: Romániai Magyar Polgári Szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./

2003. január 27.

Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2003. május 3.

A Határtalan tantárgyversenyt Szekszárdon először 12 évvel ezelőtt szervezték meg, hogy lehetőséget teremtsenek a határon túli magyarok találkozójának. Idén Nagyváradon zajlott a Határtalanul tantárgyverseny. Összegzésként elmondható, hogy nem tartalmatlan négy napot tudhatnak maguk mögött a gyermekek. Kiss István György, a főszervező pedagógus szerint nemes versengés folyt, s felkészült csapatok jöttek el. Az idei vetélkedők nemzetköziségét a szekszárdi és a felvidéki gyermekek 30-30 fős csoportja és az őket kísérő pedagógusok adták. A megjelentek találkoztak Fábián Imre költővel, ellátogattak Arany János szülővárosába, Nagyszalontára. Az utolsó napon városismereti vetélkedőn volt, majd F. Diósszilágyi Ibolya új mesekönyvét vehették kézbe a gyerekek. A legeredményesebben szereplő tanulók pedig Budapestre utazhatnak, a gyereknapi rendezvényekre. /Balla Tünde: Határtalanul Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2003. augusztus 25.

Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./

2004. április 20.

Kelemen Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének választási jelszava – "Marosvásárhely – A Székelyföld kapuja Európa felé" – vitát robbantott ki az RMDSZ és az MPSZ, valamint a Maros megyei Székely Tanács (SZT) képviselői között. Andrássy Árpád, a Maros Megyei SZT alelnöke szerint Kelemen populista jelszót alkalmazott. Kelemen Attila azzal vádolta az MPSZ-t, hogy a magyar lakosság félrevezetésével gyűjtötte össze a szervezet bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. "Az MPSZ képviselői félrevezették a magyar lakosságot, mivel az aláíróknak azt mondták, hogy a kettős állampolgárságot támogatják, nem a szervezet bejegyzését", mondta. Kiss István, az MPSZ Maros megyei alelnöke valótlannak nevezte Kelemen Attila állításait. /Vita Kelemen választási jelszava kapcsán. Az RMDSZ szerint az MPSZ félrevezetett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2004. november 23.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2004. december 15.

Elhunyt dr. Kiss István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Régóta küzdött a kíméletlen betegséggel, s az utolsó pillanatig dolgozott. Még megérte utolsó könyvének megjelenését, s nyomtatásra előkészítve hagyta a Studia Universitatis Babes–Bolyai Biológia sorozatának utolsó számát. A kiadványnak évekig a főszerkesztője volt. Kiss István 1950-ben végezte a Bolyai Tudományegyetem biokémia tagozatát kiváló minősítéssel, 1952-től tanított a Bolyai, majd a Babes–Bolyai Tudományegyetemen általános mikrobiológiát, talaj- és ipari mikrobiológiát, mikrobás biotechnológiai tantárgyak keretében. Tudományos tevékenységének fő területe a talajenzimológia volt, ebből doktorált 1964-ben. A biológia, földrajz és földtan kar dékánja volt 1976 és 1984 között. 1991-től professzor és doktorátusvezető, 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Mint kutató, egy új tudományág – a környezeti enzimológia – megalkotója volt, mely magába foglalja a talajenzimológiát is. Tudományos dolgozatainak száma meghaladta a 250-et, amelyeket fő vagy társszerzőként, magyar, román, német, orosz és angol nyelven közölt a világ legszínvonalasabb szakfolyóirataiban. Megjelent könyveinek száma nyolc. Az első és az utolsók magyar nyelven jelentek meg, Kiss István írta a dr. Csapó József Talajtan (1958) című európai színvonalú könyvében a Talajenzimek fejezetet. Utolsó könyveit a Sapientia Kiadó adta ki Az erodált talajok enzimológiája (2003) és A mikroorganizmusokkal beoltott talajok enzimológiája (2004) címmel. Tudományos munkássága annyira elismert volt külföldön is, hogy olyan világhírű kiadók, mint az Elsevier és a Kluwer Academic Publishers kérték fel szakkönyvek megírására (Kiss I., Pasca D.,Dragan-Bularda M., Enzimology of disturbed soils 1988 és Kiss I., Simihaian M., Improving efficienty of urea fertilizers by inhibition of soil urease activity 2002). Román nyelven két mikrobiológiai tárgyú egyetemi jegyzete és egy környezeti enzimológiával foglalkozó 2 kötetes könyve jelent meg. Különleges nyelvtehetség volt, anyanyelve mellett ismerte a román, latin, görög, francia, német, olasz, orosz és angol nyelvet. /Bartók Katalin: Kiss István (1926–2004). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2005. március 12.

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2005. december 29.

Párttá alakulása érdekében a Magyar Polgári Szövetségnek 25 ezer aláírást kell összegyűjtenie tizennyolc megyében és Bukarestben. Az MPSZ Maros megyei szervezete nyolc megyében vállalta fel az aláírásgyűjtés megszervezését, jelezte Tőkés András, az MPSZ országos alelnöke és Kiss István elnökségi tag. Arad megyében a gyűjtés már a vége felé jár, eddig 650-en fejezték ki támogatási szándékukat. Január folyamán Aradon létesül az MPSZ helyi szervezete. – A román anyanyelvűek körében könnyebb az aláírásgyűjtés, mert nem félnek az RMDSZ-es zaklatásoktól. A magyarok közül sokan aggódnak a következmények miatt – fejtette ki Tőkés András. Az MPSZ a karácsonyi ünnepek alkalmával rövid műsorral és ajándékokkal lepte meg Marosvásárhelyen az Eminescu utcai öregek otthonban élőket. /(mr): Folyamatban az MPSZ aláírásgyűjtő akciója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2006. március 20.

Március 18-án tartották Marosvásárhelyen a megyei versmondó versenyt. A zsűri döntése szerint a nagydíj az Unirea Nemzeti Kollégium harmadikosának, Kiss Istvánnak ítéltetett, míg az első helyezést Jenei Emőke érte el Erdőcsinádról. /(mészely: Megyei vetélkedő. Sándor, József, Benedek zsákban hoztak verseket. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998