udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss József

1991. január 23.

Marosvásárhelyen lezajlott a Független Magyar Párt V. országos konferenciája. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a magyarság politikai pártjai lépjenek koalícióba. Megerősítették országos elnöki tisztségében dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvost, társelnök: Kiss Kálmán tanár /Marosvásárhely/. Az elnökség tagjai: Kollár József /Temesvár/, Enyedi Miklós /Marosvásárhely/, Kiss József /Szatmárnémeti/. Az országos konferencia előtt tisztújítás volt két megyében. Máramaros megyében a párt új elnöke Pusztai János író, Szatmár megyében pedig Soós Angéla színésznő. A vezetőség tagjai: dr. Bálintfy Imre, Kiss József, Badzay Chila Gábor és Menyhárt János. Az Erdélyi Futár szerkesztésével Badzay Gábort bízták meg. /Tisztújítások a Független Magyar Pártban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1993. december 8.

A nagyváradi szeku félelmetes verőembere a negyvenes évek végén Friedman volt, aki írni, olvasni sem tudott, őrmesteri rangot kapott. Parancsnokuk. Cellér Lajos azelőtt italügynök volt, a Securiatate szolgálatában alezredesi rangig vitte. Biharon a kifosztott nép kenyeret követelt. Erre megjelentek a szekusok, összeszedtek több tucat embert és bevitték őket Nagyváradra. Kiválasztottak közülük két gazdát, Szabó Pétert és Darabont Ferencet. Visszavitték őket Biharra. Útközben kínozták őket, majd a faluba érve agyonlőtték a két gazdát. Ez 1949. aug. 11-én történt. A két halottat 48 óráig nem engedték elszállítani. Amikor ezt meghallották hodosi és biharfélegyházi fiatalok, elhatározták, hogy bosszút állnak a szeku emberein. 1950. ápr. 19-én hat fiatal " mindegyiknél volt fegyver " lesben álltak, várták a szekusok autóját. Amikor megérkezett az autó, három fiú tüzet nyitott, majd mindnyájan elszaladtak. Később kiderült, hog az autóban ülők közül nem sérült meg senki. Még akkor éjjel ellepte a szekus a környékbeli falvakat. Az elfogottakat kegyetlenül vallatták, 35 embert letartóztattak. Végül a kolozsvári hadbíróságon 18 főt ítéltek el 5-15 év börtönre, a fegyveres támadásért letartóztatott 15 fiatalt 10-25 év kényszermunkára. Különválasztották a többitől a 24 éves Oláh Lajos hodosi, a 24 éves Uri Imre biharfélegyházi és a 2 éves Kiss József hodosi lakos ügyét. Hármukat halálra ítélték, majd 1950. aug. 1-jén kivégezték őket. Elvitték őket a Nagyváradon a Rulikovszki temető melletti katonai gyakorlótérre és őt lőtték őket agyon. A volt politikai elítéltek közül többen nyomoztak sírjuk után, de eredménytelenül. /Körösvölgyi Iván: Gyilkosságok a szeku poklában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./

1997. március 7.

Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron márc. 9-én tartott ülésén nyilatkozatot adott ki, ebben az OMDSZ kiáll az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Először a jogi garanciákat kell kiharcolni, elengedhetetlen a Bolyai Egyetem visszaállítását kimondó kormányhatározatnak az RMDSZ általi kidolgozása és elfogadtatása. A kedvező nemzetközi helyzet lehetővé teszi ezen lépés rövid időn belüli megtételét. Nem járható út az önálló tagozatok létesítés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ehelyett külön egyetemre, külön karokra, külön rektorra és egyetemi szenátusra van szükség. Aláírók. Aradi Magyar Diákszövetség /Fülöp Csaba elnök/, Kolozsvári Magyar Diákszövetség /Kiss Olivér elnök/, Temesvári Magyar Diákszövetség /Ratyis Alice elnök/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /Diószegi Lajos elnök/, Brassói Magyar Diákszövetség /Csucsi Róbert alelnök/, Marosvásárhelyi Diákszövetség /Kiss József Attila megbízott/. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1998. február 6.

Az Európa Tanács rendellenességeket talált Romániában a kisebbségi jogok alkalmazása terén, mégis 1993 októberében megszavazták Románia tagságát. Az akkori külügyminiszter kezességet vállalt a kilenc feltétel teljesítéséért. Az ország azóta semmit sem teljesített, ennek ellenére 1997 áprilisában felfüggesztették Románia monitorizálását. Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának államtitkára és a Határon Túli Magyarok Hivatala 1996. július 5-én kiadott nyilatkozata szerint a "felelősség elvének tudatában támogatásban részesítik helyzetük alkotmányos egyenjogúságán alapuló, határon túli magyarság autonómiatörekvéseit". Ezután 1996. szept. 16-án aláírták a román-magyar alapszerződést. Ebben elfelejtkeztek garanciák biztosításáról, illetve semleges ellenőrző szervezetek kijelöléséről. Horn Gyula miniszterelnök látogatásakor, október 22-én Bukarestben mellékesnek tartotta, hogy Kolozsváron vagy más városban létesüljön magyar egyetem. /Ekkor már a szenátus határozatot hozott: nem alakulhat magyar egyetem. /Kiss József: A modell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2000. január 25.

Jan. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-ünnepségen Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója emlékeztetett arra, hogy ez az iskola a hazai magyar oktatás egyik szimbóluma. Az iskola "felszálló ágban" van, hamarosan elnyeri majd a kiváló minősítést, és akkor autonómiája lesz, és maga választhatja meg tanárait. Az anyagi alap megteremtését tűzte ki maga elé célul a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum - Öregdiákjainak Baráti Köre valamint a Bolyai Kollégium Alapítvány. Jan. 22-én a Baráti Kör hívta meg az iskola egykori és jelenlegi, tanárait, diákjait egy kis farsangi mulatságra. Kiss József nyugalmazott egyetemi tanár, a Baráti Kör elnöke beszámolt tevékenységükről. Az évek során újjászervezték az iskolamúzeumot, megíratták az egyes katedrák történetét, elkezdődött az iskola legjelentősebb tanárai életrajzának a megírása, és nem kevesebb mint 12 kötet íródott a kör támogatásával az iskola történetéről valamint Bolyai Farkasról, és Jánosról. A rendezvények, találkozók, kiállítások szervezésébe több mint 1200 bolyais öregdiák kapcsolódott be. /Vissza a gyökerekhez - a jövő érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2000. május 8.

A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2001. március 2.

Megjelent Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely), a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja második, februári száma. Ebben Ráduly Róbert képviselő ismertette a hamarosan hatályba lépő ingatlantörvényt. Kiss József zágoni polgármester beszámolt arról, hogy a Kovászna megyei román polgármesterek milyen eszközökkel igyekeznek gátat vetni az erdők visszaszolgáltatásának. Garda Dezső történész a közbirtokosságok kialakulásának kezdetéig ment vissza tanulmányában. /Megjelent a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, a Közbirtokossági Hírvivő második, februári száma. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 2./

2001. április 26.

Ápr. 21-én felavatták a Brassó megyei Tatrangon a művelődési házat. Nemcsak az új kultúrházzal büszkélkedünk, nyilatkozta Tatrang község alpolgármestere, Kiss József vállalkozó, a község két falujába, Zajzonba és Pürkerecbe bevezették a vizet, az utakat megjavították, leaszfaltozták, most pedig a gáz bevezetésén munkálkodnak. Az autópiac is - jórészt Kiss József utánajárásának köszönhetően - ma már a tatrangi tanácsé. Havonta közel 200 millió lejes jövedelmük származik belőle. - A községnek közel 40%-a magyar, az új művelődési házon már kétnyelvű felirat áll, a kétnyelvű helynévtáblákat már megrendelték. Körülbelül két héten belül állni fognak. /Művelődési házat avattak Tatrangon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2001. július 4.

A státustörvény szokatlan, de várható támadássorozatot váltott a román sajtóban. A hivatalos kormánynyilatkozat szerint ez nem felel meg a nemzetközileg érvényben lévő normáknak és megállapodásoknak. A magyar kormány gyengesége miatt a román diplomácia ma ilyen viszálytkeltő támadásokhoz fordulhat, írta Kiss József. Egy másik román ellenérv: megengedhetetlen a diszkrimináció, amely kiemeli a magyar nyelvű kisebbségeket és különböző juttatásokat biztosít számunkra. Az európai országok zöme (például, Németország, Horvátország, Szlovákia, de maga Románia is) elfogadott már hasonló törvényt, mi több, Románia kettős állampolgárságot adott a moldovaiaknak, ami ott alkotmányba ütközik, de soha senki nem tiltakozott a megkülönböztetések ellen. - A státustörvény a magyar kisebbség nagyszámú jelenlétét igazolná. Ennek a ténynek az említése elfogadhatatlan az allergiás nemzetféltők számára, akik be nem vallott szándéka a minden áron való asszimiláció. /Kiss József : Mi a baj a státustörvénnyel? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2001. október 8.

Okt. 6-án 32. alkalommal került sor dalostalálkozóra Zágonban. Jelen voltak a baróti Zathureczky és Rozmaring kórusok, a székelytamásfalvi férfikórus, a sepsibodoki egyházi kórus, a sepsiszentgyörgyi Laudate egyházi kórus, valamint a házigazdák, a Mikes Kelem Vegyes Kar. Mindegyik kórus saját zászlója alatt a nagyközség központjában levő parkba vonult, ahol Kiss József polgármester leleplezte a zágoni kórusmozgalom úttörőinek, elhunyt szólistáinak emlékére állított kopjafát. A polgármester rövid ünnepi beszédében felidézte az 1849. okt. 6-i eseményeket. A kultúrotthon színpadán sor került a kórusok seregszemléjére. /(Bodor): Dalostalálkozó Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2002. augusztus 26.

Augusztus 24-én Marosvásárhelyen a IV. Öregdiák Világtalálkozó részvevői ellátogattak a Bolyai Múzeumba, ahol Spielmann Mihály főkönyvtáros a Bolyai-kéziratok sorsáról beszélt. Az Öregdiákok Baráti Körének nevében Mátyás Zoltán számolt be arról, hogy gyémánt-, arany- és hűségfokozatú oklevéllel tüntetve ki azokat, akik jeles tettekkel, sikeres pályafutásukkal öregbítették az iskola hírnevét, vagy erkölcsileg illetve anyagilag támogatták az iskolát. A neves Bolyai-kutatók közül dr. Kozma Béla, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor gyémánt Oláh Gál Róbert, Oláh Anna és T. Tóth Sándor, az iskola ma 90 éves egykori igazgatója aranyfokozatot kapott. A továbbiakban oklevéllel ismerték el mindazoknak a volt bolyais diákoknak a tevékenységét, akik tudományos illetve művészeti téren alkottak maradandót, akik kimagasló közéleti szerepet töltöttek, töltenek be. Gyémántfokozatú oklevelet nyújtottak át dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek, dr. Sárpataki János nyugalmazott esperesnek és Tőkés Eleknek, akik elősegítették a Református Kollégium újraindulását. Az utolsó napon az emléktáblák leleplezése, a díszterem, sportpálya és tornacsarnok névadó ünnepsége, valamint koszorúzás után felolvasták a zárónyilatkozatot. Kiss József nyugalmazott tanár emlékezett az évtizedekig rejtegetett, megsemmisítésre ítélt emléktáblákról és a táblák méltó helyükre való visszahelyezéséről. Augusztus 25-től a Bolyai Farkas Líceum díszterme Bolyai János nevét viseli, a sportcsarnokot és a sportpályát a nagy hírű iskola két volt tanáráról, Horváth Andrásról illetve Fülöp Györgyről nevezték el. Horváth András (1911-1951) a "mozogj, sportolj, fejleszd magad harmonikusan!" életelvét tarisznyálta útravalónak minden tanítványa számára. Fülöp György tanár (1921-2001) életének több mint felét iskolája falai között töltötte el. A zárónyilatkozat szerint az oktatók és diákok sorából kiemelkednek a világhírű tudósok, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János. Az iskola épületét, anyagi javait 1948-ban államosították, majd 1960-tól kezdődően fokozatosan egyre több román tannyelvű osztályt telepítettek az intézménybe, a magyar osztályok számának csökkentésével párhuzamosan. Felhívnak mindenkit, hogy az iskola magyar tannyelvű státusa visszaállításán és ennek a jellegnek megőrzésén munkálkodjon. A IV. Bolyai Világtalálkozó záróakkordjaként koszorúzási ünnepségekre került sor. /Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Korondi Kinga: Véget ért a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

2002. december 21.

A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó főszerkesztő-helyettese, Gálfalvi György és Vida Gábor szerkesztő a napokban Budapesten átvehette az első alkalommal kiosztott Zuboly-díjat. A kitüntetés névadója, Zuboly, valódi nevén Bányai Elemér (1875-1915) költő volt és hírlapíró. Ady baráti köréhez tartozott, tőle kapta a Zuboly nevet is. Bányai a kávéházi ember egyfajta szimbólumává vált. Gálfalvi György kifejtette: a díjnak súlya van. Olyan kávéházi törzsasztaltól kapták, amely az irodalmi életen belül a civil társadalmat képviseli. A 20-as, 30-as években a Centrál kávéházban a népi írók egy törzsasztalnál jöttek össze, Tamási Áron és barátai, harcostársai, Illyés Gyula például, Féja Géza, Kodolányi. De ugyancsak innen szerkesztette Kiss József a Hét című lapot. A Zuboly-díj kuratóriumának tagjai: Domokos Mátyás irodalomtörténész, Ilia Mihály szegedi tanár, "sokunk barátja" és Saly Noémi, kiváló műfordító, többek közt Mircea Eliade teljes életművét ő ültette át magyarra franciából. A díjátadó ünnepség közönségénél is érzékelhető volt ez a kiegyensúlyozottság, mert ott volt például Radnóti Sándor, aki a Holmi kritikai rovatának a szerkesztője, ő az egykori Beszélő köréhez, az úgynevezett demokratikus ellenzékhez tartozott a rendszerváltás előtt, ugyanakkor ott volt Illyés Gyula lánya, Illyés Mária férjével, Kodolányi Gyulával, akik a népi írók hagyományait folytató ellenállás vonalát képviselték, a lakiteleki tábort, és folytani lehet a sort Bella Istvánnal, aki a jobboldali ellenzékhez tartozik, a Fidesz- közeli táborhoz, eljött az SZDSZ-es Pallai Péter, és jelen volt Pomogáts Béla, aki egyszemélyben minden irányzatot képvisel. Gálfalvi György úgy látja, a díj azt a visszajelzést adja, hogy nem tévesztettek utat. A Látót az eltelt tizenhárom évben többfelől is érték támadások, egyesek azért bírálták, mert túlzottan népiesnek vélték, mások szerint túlságosan liberálisok. Jó művekre kell törekedni, és ez a lapszerkesztésre is érvényes. "Egyetlen kritériumunk a mérlegelésnél az, hogy milyen színvonalú az írás, és nem az, hogy milyen ízléscsillagzat alatt született." - hangsúlyozta Gálfalvi. /N.M.K.: Zuboly-díjas a Látó szerkesztősége. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

2003. február 19.

Székelykeresztúron a Székely Ifjak Fóruma nyomban a rendszerváltás után, 1990-ben alakult meg és hamarosan a kétszázas létszámot is túllépte. A későbbiekben újságokat, sőt könyvecskét adtak ki. Céljuk mitsem változott napjainkig: információhoz juttatni a helyi lakosokat. Az országban az elsők voltak, akik a város nevét rovásírással is megjelölték a ki- és bevezető főútszakaszokon. Most megnyílt a székelykeresztúri Székely Ifjak Fórumának (SZIF) irodája. A fórum elnöke, Kiss József elmondta, az utóbbi években a közéletből való kimaradásukat az irodahelyiség és a modern felszerelés hiánya okozta. Az információs és tanácsadó iroda létrehozására benyújtott pályázatukat elfogadták. Az iroda pályázatokat is előkészíthet, de iskolai, egyetemi felvételikhez szükséges információkkal is ellátja az érdeklődőket. /Szente B. Levente: A Székely Ifjak Fóruma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 19./

2003. április 11.

Ápr. 22-én tárgyalja a megyei törvényszék a prefektúra Zágon község ellen indított perét. Barátos, Borosnyó és Zágon a közbirtokossági, községi erdeivel, legelőivel, valamint az egyházak és iskolák által visszakapott birtokokkal magánerdészetet kívánt létrehozni, magyarázta Kiss József, Zágon polgármestere. Megszerezték a szükséges láttamozásokat is a minisztériumtól. Kiss József tizenöt alkalommal járt ez ügyben Bukarestben. Mindezek ellenére Horia Grama prefektus pert indítottak Zágon község ellen, mert úgy véli, az alapító irat egy ponton megegyezik a kisrégiók - általuk elutasítandó - alapszabályzatával. Hasonló magánerdészeti egyesületek már működnek az országban Szeben és Beszterce megyében. A prefektus ezzel a községek prosperitását akarja akadályozni, miközben Zágon lakosságának több mint fele román. De inkább a sajátjaikat is megrövidítik, csak a magyarok gazdaságilag ne tudjanak haladni. Kovászna megye prefektúrájának egyetlen meghatározható célja van: mindenáron akadályozni a megye magyar lakosságának gazdasági haladását. Ezt egyelőre díjazza a román állam, támogatja az a kormány, melynek az RMDSZ hűséges partnere. /(simó): Zágont pereli a prefektúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2003. május 9.

Ritka kincs, a gróf Teleki Domokos gyűjteményéből származó hétkötetes füvészkönyv került vissza a marosvásárhelyi Teleki Téka tulajdonába. A ritka kincs őrzője Kiss József nyugalmazott biológiatanár volt. Az egykori Református Kollégium főiskolává válásának 285. évfordulójára emlékeztek máj. 7-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium dísztermében. A megemlékezésen Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke hangsúlyozta: "Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1718. április 30-án iskolánk főiskolai jelleget kapott, 136 évig teológiai fakultás, 165 évig filozófia és bölcsészeti kar, 76 évig pedig jogi akadémia működött falai között." Az ünnepségen Kiss József az 1600-1700-as évekből származó, több mint ötven éven át rejtegetett herbáriumot adományozott a Teleki Tékának. Kiss elmondta, az iskola államosítását követően, az 50-es évek elején értékes irattári anyagokat semmisítettek meg. Amikor erre a többkötetes füvészkönyvére is ez a sors várt, a tanár elhatározta, megmenti a kincset. Az ünnepségen dr. Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány elnöke vette át a hét kötetből álló füvészkönyvet. /Antal Erika: Háromszáz éves herbárium. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2004. április 7.

A Kovászna Megyei Rendőrfelügyelőség elmarasztalta a bodoki és a zágoni rendőrőrs-parancsnokokat, akik a települések polgármestereinek kérésére vizsgálatot folytattak annak kapcsán, hogy az MPSZ aláírásgyűjtő akciókat indított a szervezet helyhatósági választásokon való részvételének támogatására. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ titkára a múlt héten elmondta, hogy három településen megfélemlítik a szervezet aláírásgyűjtő képviselőit, akiknek a rendőrségen kell nyilatkozatot tenniük. Zágonban a vizsgálat annak alapján indult, hogy Kiss József zágoni polgármester a rendőrséghez fordult az ügyben. Gazda közölte: Komandón az beszélik az emberek, hogy ha csatlakoznak az MPSZ-hez, munkahelyük nélkül maradnak, vagy nem kapnak szociális támogatást. "Ez az ellenpropaganda pánikhangulatot keltett a lakosság körében", mondta Gazda Zoltán. Hozzátette, az MPSZ lépni fog, ha a megfélemlítő akciók folytatódnak. A Szilágy megyei Magyar Polgári Szövetség helyi szervezte alakult Zilahon és Szilágysomlyón. /Elmarasztalták a vizsgálatot indító rendőröket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2004. május 28.

Háromszéken felerősödtek az önkormányzati mandátumért induló RMDSZ-jelöltek elleni támadások, feljelentésekkel, rágalmazásokkal ügyészségi kivizsgálásokat kreáltak egyesek ellen. Zágonban, Háromszék legnépesebb falusi településén álfeljelentés nyomán hetek óta kivizsgáló, ellenőrző bizottságok követik egymást, Kiss József polgármester úgyszólván naponta „ellenőrző dolgozatot" ír a pénzügy, a rendőrség, a korrupció-kivizsgáló bizottság vagy a pénzügyőrség megbízottainak. Az egyik független jelölt sepsiszentgyörgyi lakása ajtajának minapi felgyújtását az „ukrán maffiával" való szövetkezéssel hozzák összefüggésbe. /(Flóra Gábor): Háromszéken felerősödtek az RMDSZ jelöltjei elleni támadások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2004. augusztus 27.

Az utóbbi hónapokban különböző ellenőrző hatóságok tizenhat alkalommal hajtottak végre kivizsgálást a zágoni polgármesteri hivatalban és a Kiss József polgármester felesége nevén szereplő Nely Kft.-nél. Az ellenőrzések hátterében Kiss József polgármester politikai bosszúállást lát.  Zágon polgármesterét előbb egy bizonyos Macovei Ioan jelentette fel, majd id. Kertész Tibor, ifj. Kertész Tibor, Jánó József és Török Zoltán. Kiss József elmondta, a helyhatósági választásokon a választási bizottságban a kormánypárt részéről Török Zoltán volt az egyik megbízott. Magyar emberek szegődtek magyarok ellen a kormánypárt szolgálatába. /(bodor): Feljelentették a zágoni polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

2004. szeptember 16.

Farkas Anna, Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy Brassó városban a 27-es Számú Általános Iskolában már három éve nincs magyar első osztály. Az Energetikai Líceumban nem indult be a magyar nyelvű kilencedik osztály, viszont a négyfalusi Zajzoni Rab István középiskolában a magyar tagozaton sikerült egy helyett két inas-osztályt indítani. Tatrangban, Zajzonban és Pürkerecen osztatlan magyar osztályok működtek, nehezebb volt a tanítónak a különböző korosztályú gyerekekkel egy időben dolgozni. Ezért összevonják a három iskolából a magyar tagozatokat Zajzonba. Kiss József, Tatrang község polgármestere megígérte, autóbuszt biztosít a tanulók szállítására, s minden osztály külön teremben tanulhat. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban – szeptember 1-jétől lett főgimnáziummá – minden líceumi osztály megmaradt. Két első osztály indul, a hosszabbított program továbbra is működik. A főgimnáziumi fokozat a középiskolának magasabb minősítését jelenti. /Tóásó Áron Zoltán: Iskolakezdés Brassó megyében. Beszélgetés Farkas Anna megyei főtanfelügyelő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2005. április 19.

Monumentális székely kapu fogadja a Papolc faluba érkezőt, Both László gelencei mester alkotása. A falu Zágonhoz tartozik. A papolci románokat nem zavarta a székely kapu. Kiss József polgármester tervezett és készíttetett számukra a falunak hősi emlékművet. 581 lelkes a református gyülekezet. Az 1302 lakosú faluban 55 százalékot tesznek ki a román anyanyelvűek. Újjá akarják szervezni a nyolc éve megszűnt fúvószenekart. Van már tánccsoportjuk is. /Kisgyörgy Zoltán: Papolcon nincs áprilisi tréfa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2005. május 5.

Marosvásárhelyen a Bolyai Napok előestéjén a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum öregdiákjainak baráti köre hívott meg minden érdeklődőt évi emlékünnepségére, amelyen az idén az intézmény főiskolává válásának 287. évfordulóját ünnepelték meg az egybegyűltek. 1993-tól kezdődően, az évenkénti emlékünnepségen az iskola egy-egy kimagasló, egykori pedagógusáról, annak életéről, munkásságáról tartanak előadást. Idén az időnap előtt elhunyt dr. Kozma Béla, egykori igazgatóról Kiss József nyugalmazott pedagógus beszélt. Dr. Kozma Béla Bolyai Farkas aforizmáiból 1700-at gyűjtött össze, számos dolgozatot, tanulmányt írt a polihisztorról, a Bolyaiakról írta doktori dolgozatát, neki köszönheti az iskola, hogy felvehette Bolyai Farkas nevét. Kozma Béla írta meg az intézmény monográfiáját is. A kommunista hatalom eltávolította ezt a kiváló embert: „Dr. Kozma Béla a város bármelyik iskolájában taníthat, kivéve a Bolyait” – hangzott a párthatározat. Jóval később doktorátusa és érdemei ellenére is csak versenyvizsgával kerülhetett vissza a Bolyaiba. De addigra már megtört emberré vált. Tönkretették. Ezután Sebestyén Mihály történész tartott előadást az iskola 1718-as rangemeléséről, a Schola Particula státusról, a korabeli tanítási rendről és a Teleki Tékában fellelhető gazdag kollégiumi könyvtárról. /Nagy Botond: Bolyai-történelem kezdőknek, haladóknak... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2005. augusztus 30.

Augusztus 28-án parkavatással kezdődtek a falunapok Zágonban. A parkban, amelybe két kisebb méretű székely kapun lehet belépni, helyet kapott egy szökőkút, négy hinta, valamint a békéscsabai ,,angyalos” artézi kút szobrának másolata, amelyet Mészáros Attila szobrászművész alkotott, és amelyet Végh László, az Országgyűlés békéscsabai fideszes képviselője, a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke adományozott Zágonnak. Az ünnepségen megjelent helybelieket, a magyarországi Kocsér és a felvidéki Udvard testvértelepülések küldöttségeit, illetve a megyei elöljárókat Kiss József polgármester köszöntötte.Papolcon is, Zágonban is egymást követték a kultúrműsorok, az ügyességi vetélkedők, favágóversenyek, ugyanakkor a községközponti református templomban sor került a harminchatodik kórustalálkozóra. Másnap a zágoni fúvószenekar akkordjaira gyülekezett a közönség. A műsorban felléptek a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák, a szentléleki Perkő, a papolci Liliom és a zágoni Gyöngyvirág népi együttesek, valamint a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskola Star Girls moderntánc-csoportja és román népi táncosok. /(martonosi): Községnapok Zágonban és Papolcon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2005. szeptember 24.

György Ervin Kovászna megyei prefektus Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter támogatását kéri a visszaszolgáltatásra váró erdőkben folyó illegális favágások megállításához. “Tájékoztatjuk, hogy Kovászna megyei települések polgármesterei jelezték: illegális favágás és erdőkitermelés folyik olyan területeken, amelyeket a 247/2005-ös törvény alapján visszaszolgáltatnak”, áll átiratában. Kiss József, Zágon község polgármestere azt nyilatkozta, hogy a Zágon-Papolc medencében a visszaszolgáltatásra váró erdők 40 százalékát kivágták. A zágoni polgármester azt is elmondta, hogy az erdőirtás másfél hónappal ezelőtt kezdődött, amikor megjelent az új visszaszolgáltatási törvény. Hozzátette: nem csupán a magáncégek vágják az erdőt, hanem a Kovászna Megyei Erdőgazdálkodási Hivatal dolgozói is. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2005. október 11.

Rohammunkában vágják a fát a visszaszolgáltatásra váró erdőkből. Több háromszéki településről érkezett panasz erről a Kovászna megyei prefektus hivatalába. A panaszosok Zágonból, Csernátonból, Bükszádról, és Kálnokról érkeztek, de a jelenség túlnyúlik a megye határain. Egy férfi arra emlékszik, hogy öt évvel ezelőtt is ugyanígy történt. Az akkor kiadott törvény alapján visszakért erdőkből is vágták a fát, amíg megtörtént az átadás. Kiss József zágoni polgármester elmondta, községében több mint négyezer hektár erdőt kérnek vissza a közbirtokosságok és a magánszemélyek, és ennek 30–40 százalékát már kivágatta az állami erdészet. Kiss József attól tart, az emberek csak legelőt, üres telket kapnak vissza az erdő helyett. György Ervin prefektus elmondta, írásban kérte a mezőgazdasági minisztériumot, vizsgálják ki a panaszokat, és állítsák le a nagymértékű fakitermelést. A szaktárca ellenőrző csoportja azonban helyszíni szemle után azt állapította meg, hogy törvényes a fadöntési kampány. Valentin Ionascu, a Kovászna megyei erdészet igazgatója kijelentette, egyetlen fát sem vágtak ki törvénytelenül. Szerinte nincs olyan törvény, hogy a visszaszolgáltatásra váró erdőkben le lehet állítani a kitermelést. Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-képviselő nem bízik a kárpótlás kifizetésében. A politikus elmagyarázta, a jogszabály szerint az erdészet csak a restitúciós bizottság jóváhagyása és a tényleges birtokba helyezés közötti időszakban végzett kitermelésből származó jövedelmet köteles kifizetni a tulajdonosnak. „Én még egyetlen kifizetésről sem tudok” – jelentette ki. /B. D. T.: Törvényes rablógazdálkodás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Háromszéken az elmúlt időszakban nem az állami erdészet erdőtarolását, hanem elsősorban a magántulajdonban levő fűrésztelepek működését vizsgálták meg. Az ellenőrzési kampányt a miniszterelnök rendelte el, miután a környezetvédelmi szakértők megállapították: az elmúlt hónapok áradása részben a mértéktelen erdőirtások miatt következett be. A hatóságok több mint kétszáz Kovászna megyei fafeldolgozót ellenőriztek, némelyiket többször is. 137 esetben szabtak ki büntetést szabálysértésért, melynek összértéke eléri a 120 ezer erős lejt (1,2 milliárd régi lej). /Bíró Blanka: A fafeldolgozókra összpontosítottak az ellenőrök. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2005. november 22.

November 11-én tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Farkas Líceum–Református Kollégium Öregdiákok Baráti Köre, az elnök továbbra is Kirsch Attila. Az 1993-2000 közötti tevékenységre visszatekintő beszámolót Kiss József, volt baráti köri elnök mutatta be, a 2000-2005 között végzett munkáról Kirsch Attila számolt be. Terveik között szerepel országos és nemzetközi díjak létrehozása, az iskolamúzeum további bővítése, a tanári arcképcsarnok folytatása, a szegény sorsú tehetséges diákok támogatásának megszervezése. /b.gy.: Támogatókat keresnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

2006. május 22.

Kiss Józsefet, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum nyugalmazott tanárát nyolcvanadik születésnapja alkalmából május 20-án egykori pedagógustársak, diákok és a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagjai köszöntötték. Bemutatták Kiss József Közjóra születni /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, mely az iskola 1946–2000 közti időszak történéseit, emlékeit foglalja össze. /(mr): Aki a közjóra született. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

2006. augusztus 11.

Egy feldúlt ember viharzott be a könyvtárba, ahol Sebestyén Mihály dolgozik. Az illető kiképzést nyert Párizsban a holokauszt előadására az iskolában és önállóan is kutat, csak éppen az erdélyi holokauszthoz kapcsolható két alapvető nyelvet, a magyart és a németet (héber-jiddist pláne) nem ismeri. Sebestyén Mihály számos efféle elmélyült kutatóval találkozott. Ez az ember azt kérdezte Sebestyéntől, mondja el, kicsoda a zsidó a magyar irodalomban. Ugyanis szeretné megszerkeszteni a romániai zsidó írók és jeles személyiségek lexikonát. „Kissé faji alapon. Esetleg sárga csillagot is tűzzünk a tankönyvben található írók hajtókájára: Molnár, Déry, Karácsony, Örkény, Kiss József, Salamon Ernő, Brassai Viki, Szász Jancsi mellére...” – írta Sebestyén, hozzátéve, nem segített rajta. Nem vonja ki az egyetlen, egységes magyar kultúrából azokat, akiket egykor munkaszolgálatra, Auschwizba, gázkamrába küldtek. Az író csakis kettős (egyszeri-magyar) identitásában teljes értékű alkotó, szellemi óriás. /Sebestyén Mihály: Magyarból kivonni? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2006. augusztus 28.

A Zágon nagyközséghez tartozó Papolcon augusztus 26-án, a községközpontban pedig augusztus 27-én, vasárnap tartották a falunapokat. A kétnapos rendezvény alatt a szervezők meg akarták ismertetni ország-világ előtt a község hagyományait és kulturális értékeit. Papolcon a református templom imaházánál Beder Imre helybeli református lelkész felavatta a székely kaput, amelyet nemrég állítottak fel, faragómestere a gelencei Both László. A favágóverseny szintén a helyi hagyományokat erősítette. Zágonban Kiss József polgármester megnyitóbeszédében köszöntötte a község testvértelepüléseinek képviselőit. A színpadon számos kultúrcsoport lépett fel. Volt ökörsütés, főzőverseny, végül tűzijáték. /Bodor János: Falunapok Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2006. december 9.

Nem volt zökkenőmentes a Szövetség a Székelyföldért Egyesület december 7-i alakuló ülése. Nézeteltérés alakult ki a kilenctagú vezetőtanács megválasztása körül. Egy listáról felolvasták az öt Kovászna és négy Hargita megyei jelöltet, majd felszólították az egybegyűlteket, hogy szavazzák meg az ajánlott testületet. Kiss József, Zágon polgármestere felháborodott, mondván, kihagyták Orbaiszéket, kijelentette, akkor a Kovászna környékiek távoznak. Rövid tárgyalás után visszaléptették Bölöni Dávidot, Csernáton községvezetőjét, és helyette felkerült a listára Kiss József. Ezt követően szólalt fel Benedek Huszár János, Illyefalva független polgármestere, és kérte, a nem RMDSZ-es polgármesterek is kapjanak helyet a testületben, hisz 100.000-150.000 székelyföldi magyart képviselnek. Demeter János megyei tanácselnök próbálta megmagyarázni, hogy ez nem politikai szervezet. /Farkas Réka: Kommunista módszerekkel választottak? (Szövetség a Székelyföldért Egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

2008. április 22.

Egy nappal a határidő lejárta előtt még bizonytalan, sikerül-e letennie jelöltjei listáját a Magyar Polgári Párt zágoni szervezetének. Damó Csaba a múlt héten adta le a kérést a zágoni községházán, tizenkét MPP-s jelölt dokumentumait kérte. Más településeken helyben, illetve rövid időn belül kiállították a szükséges dokumentumot, a zágoniak azonban nem kapták meg az iratokat. Damó a prefektushoz fordult, írásban is kérte, sürgesse meg Kiss József polgármestert. György Ervin prefektus beszélt Kiss Józseffel, aki ígéretet tett, de még nem intézkedett. Zágonban Kiss József az RMDSZ színeiben indul. A zágoni eset nem egyedi, más településeken is megpróbálják elriasztani az MPP-s jelölteket – mondta Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Bodokot említette, ahol Nagy Nándor Zoltán polgármesterjelöltjük kénytelen volt feljelentést tenni és rendőri védelmet kérni, de akadékoskodtak az MPP-s jelöltek iktatásánál Rétyen és Bereckben is. /Farkas Réka: Akadályozzák az MPP jelöltállítását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998