udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Judit

1992. június 22.

Ion Iliescu elnök jún. 22-én mégis fogadta az RMDSZ kolozsvári küldöttségét, köztük volt Szőcs Géza szenátor. Velük volt Verestóy Attila, aki kieszközölte a kihallgatást. A küldöttség tagjai közölték: Kolozsvárott Funar polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Felsorolták az intézkedéseket, köztük a legújabbat: a jún. 22-én megkezdett középiskolai beiratkozások alkalmával a gyermekeknek nem kell beírni, hogy milyen nyelven kívánnak továbbtanulni. Iliescu elnök kijelentette: Veszélyesnek tartja a szélsőségességek eluralkodását. Kifejtette, hogy nincs hatásköre a helyhatóság tekintetében, de kormányszintű intézkedéseket fog szorgalmazni. Ugyanakkor közölte, hogy Tőkés László püspök és Szőcs Géza bizonyos nyilatkozatai is a szélsőséges megnyilvánulások sorába tartoznak. Szőcs Géza leszögezte, hogy sohasem vallott szélsőséges elveket. /Kiss Judit: Kihallgatás a "Maharadzsánál". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Tibori Szabó Zoltán (kolozsvári tudósító): RMDSZ-vezetők Iliescu elnöknél. = Népszabadság, jún. 23./

2006. január 13.

Nemrég volt az első Előretolt Helyőrség-nemzedék indulásának tízéves évfordulója. – Nem könnyű az elmúlt évek fényében beszélni az 1989 utáni időszakról, emlékezett László Noémi kolozsvári költő, műfordító. Akkor új irodalmi lapok indultak, új könyvkiadók alakultak Erdélyben, és különböző irodalmi körök, csoportosulások születtek. Manapság már nem tapasztalható ilyen intenzitású lelkesedés. László Noéminak eddig négy verseskötete jelent meg. Legutóbbi kötetének címe Százegy. Azért ez a címe, mert 101 vers van benne. Budapesten, az ELTE-n töltött három év, az angol irodalommal való közelség jelentős mértékben befolyásolta László Noémi irodalomról való gondolkodását. Műfordítóként is aktív, ezenkívül tolmácskodik is. László Noémi /sz. Kolozsvár, 1973/ 1996-ban végzett a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán. Jelenleg Kolozsváron él. Verseskötetei: Nonó (1995), Az ébredés előterében (1996), Esés után (2002), Százegy (2004). /Kiss Judit: „A költészet nem lehet termelőerő” Beszélgetés László Noémi kolozsvári költővel, műfordítóval. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2006. május 10.

Kilencedik alkalommal rendezték meg a napokban Désen a Petőfi Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt. A rendezvényre több mint száz versenyző érkezett a környékbeli településekről, Kolozsvárról és Magyarországról. Zsűrizett Egyed Emese egyetemi tanár, költő és Kiss Judit, a Napsugár és a Szivárvány munkatársa. A vers ünnepét más művészeti ágak versenye, mint rajz és ének, is kiegészítette. /Balogh Endre: A vers és a prózamondás ünnepe. Dés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2007. április 27.

Németh Judit elméleti fizikus, a Fizikai Szemle főszerkesztője a vele készült beszélgetésem elmondta, az 50-es években nem jelentett előnyt Németh László lányának lenni. Kitűnő tanuló volt, ennek dacára nem vették föl fizikusnak, csak tanárnak. A felvételiztető azt kérdezte tőle, hogy mi a véleménye apja Sztálin elvtársról írt cikkéről. Németh Judit erre megkérdezte, most apját elemzik, vagy ő felvételizik. Németh László nem osztotta két részre a műveltséget, számára a természettudományos és humán műveltség egyaránt hozzátartozott a megismerendő, érdekes világhoz. Ilyen szellemben nevelte a lányait. A természettudományt és az idegen nyelveket például együtt tanította gyermekeinek. Mindenik lánya természettudományos pályára lépett, de ez nem is volt meglepő az ötvenes évek elején. Németh László körülbelül tíz nyelvből fordított, olvasni mindenik nyelven megtanult, beszélni pedig németül tudott a legjobban. Egyik lánya magyar-angol szakos tanárként kezdte, de egy év után otthagyta: kellemetlen volt magyar szakra járnia, megjegyzéseket tettek apjára, ezért inkább vegyész lett. Németh László nagyszabású tankönyvet is tervezett, Négy könyv címmel, amely nemcsak érettségizők segédkönyve kívánt volna lenni (végül csak részletek készültek el belőle), hanem egyfajta „Noé bárkája”, amely a nyugati civilizáció ragyogását és változatait, a minőséget szerette volna átmenteni. Azt akarta a Négy könyvbe foglalni, amit az emberi műveltségről tudni kell, a humán műveltségről szóló rész meg is jelent cikkek formájában a tanulmányköteteiben. Halála után Németh Judit szedte össze apja kéziratait, és kötetekké alakította. Van néhány kötete, amiket apja már nem látott: a Sorskérdéseket például lánya állította össze fennmaradt cikkekből. Németh László nagyon szerette a fizikát, 1934-ben terjedelmes cikke jelent meg Einstein világáról, ebben felismerte az általános relativitáselmélet jelentőségét. 1935-ben pedig napvilágot látott egy írása a táguló világegyetemről, amelyben kifejtette, hogy ez a 20. század legnagyobb tudományos felfedezése. Németh Judit 1965-ben kandidált, 1972-ben lett a fizikai tudományok doktora, 1998-tól az MTA levelező tagja, 2004-től rendes tagja. Közel 30 évig volt egyetemi tanár, az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén. Több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken. /Kiss Judit: A kérdezés elsajátítása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2007. május 14.

Kilencedik alkalommal rendezték meg a hét végén Kolozsváron a Báthory István Gimnáziumban a Kurutty – Kisiskolások Általános Műveltségi Vetélkedőjének országos döntőjét. A rendezvényt a házigazda gimnázium, a Kolozs megyei tanfelügyelőség, a Napsugár gyermeklap és a Csíkszentdomokosi Kurutty Egyesület szervezte. A résztvevők kilenc témakörben mérték össze felkészültségüket és rátermettségüket: honismeretre, anyanyelvre, matematikára, környezetismeretre, művészetekre, híres emberekre s az EU-ra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk, ezenkívül háromperces jelenetet mutattak be németül vagy angolul, végül pedig kézügyességüket tették próbára. A legtöbb pontszámot a kézdivásárhelyi Forrás csapat szerezte, az egyhetes illyefalvi Napsugár-táborozást a nagybányai Szellő csoport nyerte el, de mindegyik csoport különdíjban részesült. /Kiss Judit: Kurutty-vetélkedő Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2007. július 2.

Lovas huszárok, négykerekű terepmotorok és rengeteg érdeklődő népesítette be június 30-án a Maros megyei Mikháza utcáit. Mindenki talált kedvére való programot az ötödik alkalommal megrendezett Csűrszínházi Napokon. Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok főszervezője elmondta: elsősorban azt szeretnék, ha színházi zarándoklattá válna a rendezvény. A nyári színház megteremtésével a Felső-Nyárádmentét próbálják kizökkenteni a közönyből. A megyei és a helyi tanács támogatásával új, a tervek szerint még idén tető alá kerülő színpad is épül. A szabadtéri színház félig elkészült színpadán a magyarországi Forrás Színház előadásával zárult az idei Csűrszínházi Napok. Ezt megelőzően a művelődési házban a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkcióját, az Alvajáró románcot jutalmazta vastapssal a közönség. Szélyes Ferenc jelezte, nyári táborozásokat szerveznének, szakmai találkozókat a színművészetisek számára, ezenkívül a filharmóniával is vannak közös elképzeléseik. /Kiss Judit: „Erdélyre ráfér egy nyári színház” = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2008. február 22.

Mócsy Ildikó, a Sapientia-EMTE környezettudományi tanszékvezetője a vele készült beszélgetésben kifejtette, először a radonsugárzással foglalkozott. A Sapientia-EMTE kezdeményezte a Kolozsvár melletti Bükk megmentését, mert az védett terület. Ugyanígy veszélybe került például a Tordai-hasadék és a Túri-hasadék, amelyek védett területek, de köztük fog elhaladni az észak-erdélyi autópálya.... A Sapientia környezettudományi szak tanáraival és diákjaival negyedik éve folytatnak környezeti kutatásokat az autópálya nyomvonalán, és ennek alapján a javaslatokat tesznek a Bechtel cégnek. Zajtérképeket is készít a Sapientia környezettudomány tagozata. Mócsy Ildikó /sz. Kolozsvár, 1943/ 1968-ban végzett a BBTE Fizika Karán, a kolozsvári Közegészségügyi Kutató Intézet Sugár-egészségügyi Laboratóriumában dolgozott, ahol elérte a legmagasabb kutatói fokozatot. 1993-tól környezetfizikát oktatott a BBTE-n, ebben az évben védte meg doktori disszertációját. 2000-től részt vett a Sapientia-EMTE környezettudomány szakának megszervezésében, amit ma is vezet. Könyvek, tudományos munkák, konferenciák bizottságaiban való részvételek fémjelzik munkásságát. /Kiss Judit: Ártalmak és áldások a környezetben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2008. március 27.

Percekig tartó vastapssal jutalmazta a budapesti Thália Színház közönsége a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadását. Kolozsvár a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei vendégvárosaként több más produkcióval együtt ezzel az előadással képviseli az erdélyi művészetet Budapesten. /Kiss Judit: Vastaps a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2008. március 28.

„Neked adom a lányomat, Abigélt” – ezzel a mondattal adta át a nemrég elhunyt Szabó Magda egyik legkedvesebb regényének, az Abigélnek színpadra állítási jogát az Operettszínház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak. A budapesti Operettszínház a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében március 27-én mutatta be Kocsák Tibor–Somogyi Szilárd–Miklós Tibor Abigél című musicaljét, Szabó Magda regényének zenés színpadi adaptációját. Az Abigél az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv Magyarországon, hasonlóan népszerű a filmváltozat is. /Kiss Judit: Diáklegenda a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2008. március 31.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Reneszánsz Év 2008 a 4× a reneszánszról című nagyszabású kiállítássorozattal emlékezik Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulójára. A tárlatsorozat keretében négy országos intézmény vállalkozott arra, hogy bemutassa a magyarországi reneszánsz művészetét. Az Országos Széchényi Könyvtárban Csillag a holló árnyékában címmel Vitéz Jánost, Mátyás király kancellárját központba állító tárlat nyílt, a Budapesti Történeti Múzeumban a reneszánsz királyi udvar műtárgyait és a fekete sereg hadieszközeit, a Magyar Iparművészeti Múzeumban Beatrix királyné hozományát, a Magyar Nemzeti Galériában pedig nagy értékű, külföldi gyűjteményekből származó műkincseket csodálhatnak meg a látogatók. /Kiss Judit, Budapest: Csillag a holló árnyékában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2009. április 9.

A délutáni oktatási program bevezetésében látja a megoldást a pedagógusok katedráinak megtartására és a diákok tehermentesítésére Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. A sajtótájékoztatón bemutatták a megújult Magyar Közoktatás folyóirat első számát is. A Magyar Közoktatás főszerkesztője Kiss Judit. /Fleischer Hilda: Délutáni iskolát javasol az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2009. május 20.

Kurkó István csíkszentdomokosi tanítót úgy emlegetik, mint a Kurutty mozgalom eszét és motorját. Ő álmodta meg 1998-ban, 11 évvel ezelőtt az általános műveltségi vetélkedőt kisiskolások számára. Csupa kreatív feladatból álló program a vetélkedő alapja. Négytagú, jeligés csapatok jelentkezhetnek. 2004-től a vetélkedő anyagának, összeállítását, a kapcsolattartást a Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság végzi. Május 15–17. között, a helyi és megyei szakaszokon átjutottakból tizenkét csapat jött el Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégiumba. A csapatok sok ajándékot, oklevelet kaptak, többek között Kiss Judittól, a Magyar Közoktatás című új kolozsvári lap főszerkesztőjétől. /Bakó Botond: Nagyenyed. Sikeres erdélyi Kurutty vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2009. október 23.

A rendszerváltozás során fontos szerep jutott az egykori ötvenhatosoknak a demokratikus átalakulás megteremtésében – derül ki Molnár Adrienne 89:56. Ötvenhatosok a rendszerváltásról című, pár nappal ezelőtt megjelent kötetéből. Az ötvenhatosok és a rendszerváltás kapcsolatát a személyes emlékeken keresztül mutatja be a könyv, amely a budapesti ‘56-os Intézet Oral History Archívumának életútinterjúi alapján készült el. Az elmúlt húsz évében készült több mint hatszáz életútinterjúból 89-et válogatott könyvébe a szerző. 1988 januárjában még betiltották Ember Judit Menedékjog című dokumentumfilmjét, amely a jugoszláv követségről elrabolt és Romániába hurcolt Nagy Imre-csoport sorsát dolgozta fel, október 23-án azonban – noha nyilvános megünneplését nem engedték – már nem akadályozták meg, hogy a Jurta Színházban a forradalom kitörésének napjáról maguk az érintettek emlékezzenek meg. 1989. január 28-án Pozsgay Imre rádiónyilatkozatban jelentette be, hogy 1956-ban Magyarországon nem ellenforradalom, hanem népfelkelés zajlott le. 1989. március 29-én az Új Köztemető 301-es parcellájában a nyilvánosság kizárásával megkezdődött Nagy Imre és mártírtársai kihantolása. Február 22-én törölték az állami ünnepek sorából november 7-ét, és elrendelték a koncepciós perek felülvizsgálatát, májusban az Igazságügy-minisztérium közzétette az 1956. december 20. és 1961. december 13. között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek – a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján összeállított – névsorát. /Kiss Judit: Múltfeltárás és kollektív emlékezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998