udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 155 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-155
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Károly

1993. szeptember 5.

Zilahon szept. 5-én ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Zilahy Kiss Károly Művelődési Ház, amely az EMKE Zilah városi hajlékaként kezdi meg működését. Itt kapott helyet az 5000 kötetes könyvtár, itt lesznek az előadások, nyelvtanfolyamok és kiállítások. A Kölcsey Alapítvány húszezer forinttal segíti a gyermekkönyvtár állományának gazdagítását. Lakó Éva muzeológus, a zilahi EMKE vezetőségi tagja ismertette az új művelődési központ jövőbeli tevékenységét. Könyvtáruk ötezer kötetes. Az avatással egyidejűleg megnyitották több művész közös tárlatát. Dr. Kötő József, az EMKE országos elnöke jelezte, hogy hasonló magyar ház nyílik hamarosan Szilágysomlyón, Erdélyszerte folyik a fészekrakás. /Fejér László: Magyar művelődési központ Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9., Kii János: Megnyitotta kapuit a zilahi közművelődés otthona. = Szilágyság (Zilah), szept. 10./

1996. április 25.

Az életbe lépő párttörvény megtizedeli a kis pártokat, a bejegyzett mintegy kétszáz alakultból alig marad két-három tucat. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ hatéves története során csak akkor került a figyelem középpontjába, ha elnöke, Kiss Kálmán megszólalt. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei címoldalán hozta a vele készült interjút. Kiderül a címből is, hogy miért került az első oldalra: "Az RMDSZ megtévesztette a magyar lakosságot - véli Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke." Az RMDSZ-t minősíti, nem saját pártjáról ad számot, mert nincs miről. Az RMDSZ-nek nincs világos ideológiája, ellentétben az ő pártjával, mert ők harcolnak a kisebbségnek a törvényekben leszögezett jogaiért. Tehát csak a "leszögezettekért". Az RMDSZ vezérei téves képet próbálnak kialakítani Romániáról, állította Kiss Károly. Az RMDSZ fékezi az ország integrálódását az európai struktúrákba. Kiss Károly szerint a törvények kellő jogokat biztosítanak a kisebbségeknek. Szerinte az RMDSZ már nem fog kellő szavazatot kapni, inkább ők, de ehhez anyagi alapra van szükségük, azt a kormánypárttól kérik, amely "nagyon komoly és korrekt politikai formáció". /Gyarmath János: K.K. ismét a porondon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

1999. június 1.

Nyolcadik alkalommal tartották meg a Zilahy Kiss Károlyról költőről, publicistáról elnevezett vers- és prózamondó versenyt Zilahon, a tanítóképző szervezésében, zilahi, szilágysomlyói és sarmasági vetélkedőkkel. László Tibor magyar szakos tanár és tanfelügyelő évről évre méltatja a vetélkedő előtt Zilahy Kiss Károly életművét. /Nyolcadik alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2000. március 29.

A közelmúltban Kolozsváron találkoztak a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ megyei elnökei, hogy összehangolják a visszaszolgáltatásra kerülő szántóföldek és erdők megtartásának stratégiáját. Mint ismeretes, a falvakat jobbára idős, munkaképtelen emberek lakják, akiknek többsége az eddig visszakapott területet sem tudta művelni. Egyes becslések szerint a bánsági magyar településekhez tartozó szántóföldnek több mint a fele évről évre parlagon marad, és nincs ez másként sem Arad, sem Hunyad, sem a többi magyarlakta megyében. Hamarosan újabb területek kerülnek vissza egykori tulajdonosaik birtokába, ezek megművelése előreláthatóan szintén kétséges. Az RMGE a föld megtartását napjaink legfontosabb feladatának tekinti. Kiss Károly agrármérnök, az RMGE Temes megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy számos jobbnál jobb ötlet, javaslat hangzott el. Ezek közül kettőt ismertetett. Az egyik a falu fiatalítását célozza, a másik a gazdálkodás talpraállítására tesz kísérletet. A falu fiatalítását illetően meg kellene szervezni a legújabb kor telepítési akcióját. Balánbányán, Urikányban, Petrozsényben stb. munka nélkül maradt fiatal bányászcsaládoknak kell felkínálni a lehetőséget, hogy települjenek be kihalóban lévő falvakba, ahol lakóházat kapnak a letelepedéshez és földet a megélhetéshez. Sok magyar nemzetiségű bányász szívesen gazdálkodna valamelyik bánsági faluban, ha hozzásegítenék. Az RMGE megyei szervezeteinek össze kellene írni az idős házaspárok vagy magányos emberek listáját, akik szívesen kötnének eltartási szerződést fiatal magyar családokkal. Az RMDSZ-szervezetek segítenének abban, hogy megbízható, becsületes emberek jöjjenek. A betelepülő fiatalok tőke nélkül, eszközök nélkül aligha boldogulhatnak. Alapítványok segítségével, az egyházak és az RMDSZ támogatásával, anyaországi gazdálkodó szervezetek mozgósításával fokról fokra be lehet szerezni a gazdálkodás legszükségesebb kellékeit: szerszámot, fajállatot, nagyhozamú vetőmagot. Már vannak a tervek iránt érdeklődő fiatalok. Elkezdték a vidékfejlesztési felmérést. /Sipos János: Reményt ébreszteni falvaink túléléséhez. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2000. április 4.

Április 1-jén Marosvásárhelyen ülésezett az RMGE országos elnöksége. Temes megyéből jelen volt Kiss Károly elnök, míg Arad megyéből Kocsik József ügyvezető elnök. Kocsik József tájékoztatott az RMGE üléséről. Véglegesítették azon jelölteknek a névsorát, akiket a május 13-án Nagykárolyban sorra kerülő elnökségi tisztújító közgyűlésen az új országos elnökségbe javasolnak. Kiértékelték a tanácsadó szolgálat eredményét, szó volt a határ menti agrárkapcsolatok fejlesztéséről, a magyar-magyar agrárjellegű kapcsolatok kibővítéséről. Az adatbázis, az információs hálózat bővítését a PHARE-programhoz benyújtott, és most elnyert pályázat segíti. /Balta János: RMGE elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2000. június 28.

Medgyesen a szocializmus éveiben sem szakadt meg a Magyar Polgári Kör hagyománya - Népi Egyetemként élt tovább. Most pedig új életet kezdhet: jún. 25-én felavatták a Millennium Házat. Rövidesen berendezik, külföldi segítséggel. A tízezer főnyi szórvány otthont teremtett magának a szülőföldön.Medgyesen építkezik a magyarság: felépült a Szent István templom, rövidesen megnyitják a katolikus ifjúsági házat. A reformátusok óvodát és szórvány-bentlakást létesítettek, s jelenleg ők is egy szellemi műhely, a Bocskai-ház megnyitásán fáradoznak. A Millennium Ház építésén többen segítkeztek: az Illyés Közalapítvány, Koszta Árpád marosvásárhelyi építész, Posta László almérnök, Kiss Károly lelkipásztor, Jakab Elek, a helyi RMDSZ elnöke, és még sokan mások. /Zsehránszky István: Otthont, életet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2001. január 16.

Jan. 12-én Temesváron tanácskozott az RMGE Arad és Temes megyei vezetősége. A fórumon a házigazdákat Kiss Károly megyei elnök, dr. Albert Ferenc, dr. Csősz János és dr. Fazakas Pál egyetemi tanárok, illetve a Temes megyei gazdakörök elnökei, míg a vendégeket Kocsik József Arad megyei ügyvezető elnök, valamint Molnár Gáspár, Gál Mihály, Sipos György és Szőke Endre agronómusok képviselték. A tanácskozás tárgya a féláron megszerzett kukorica-vetőmagnak Szegedről történő elszállítása, illetve a szétosztása volt, ugyanakkor megbeszélték a télen esedékes gazdaképző tanfolyamok megszervezésének lehetőségeit. - Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye egyazon euro-régióhoz tartozik, a közösen benyújtott pályázatok előnyösebb elbírálásban részesülnek, mintha megyénként külön-külön pályáznának. Az RMGE országos szervezetén belül külön szövetség létrehozásán dolgoznak, amelyhez a statútum most készül. /Négy megye gazdálkodói szövetségre lépnek. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. jan. 16./

2001. április 25.

Ápr. 20-án tartották meg az RMGE Arad megyei szervezetének tisztújító közgyűlését Gájon, a Caritas székházában, jelen volt Kiss Károly országos alelnök is. Dr. Almási Béla elnök leköszönő beszédében elmondta: személy szerint nem elégedett saját tevékenységével. Kocsik József ügyvezető alelnök számolt be a szervezet eddigi munkájáról. Továbbképző tanfolyamokon vettek részt, pályázatokat nyertek, a megyében több helyen Ezüstkalászos tanfolyamokat szerveztek, Kisiratoson országos küldöttgyűlést tartottak. Kiss Károly országos alelnök a kukorica-programról beszélt, amelyet pályázat útján 50 százalékban a magyar kormány finanszírozott. A jelenlévők egyhangúlag Kocsik Józsefet választották új elnöknek. A szervezet további sikere nagymértékben függ a májusban Aradon rendezendő országos agrárfórumtól és az információs központ felavatásától. /Májusban országos agrárfórum. Új vezetősége van az RMGE aradi szervezetének. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2001. június 6.

Kiss Károly, az RMGE Temes megyei szervezetének elnöke oroszlánrészt vállalt az újszentesi gazdakör, valamint a Temes megyei gazdamozgalom beindításában, működőképessé tételében. Több éven át januártól áprilisig hetente előadásokat tartottak a mezőgazdaság alapelveiről. Az előadók temesvári egyetemi tanárok voltak. Az újszentesi gazdakör az országban egyedülálló módon részt vett a privatizációban, 260 millió lejért megvásárolt egy gép- és traktorállomást. Jelenleg román-magyar közös vállalat létrehozásán dolgoznak, amelyik minőségi vetőmagot fog termeszteni. /Szemléletváltás a gazdálkodásban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2001. augusztus 17.

Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2001. december 6.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében dec. 5-én a Pro Art Galériában ünnepi ülést tartottak, a Domkos Pál Péter Női Kórus fellépése és Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után Kiss Károly, Kiskunmajsa polgármestere az 1941-ben kötött testvérvárosi szerződés emlékére zászlóval és emléklappal ajándékozta meg Gyergyószentmiklóst. Dr. Garda Dezső képviselő átadta Pál Árpád polgármesternek a két esztendeje készülő Gyergyószentmiklós monográfiája című könyvet. Kiskunmajsa küldöttsége mellett Bácskatopolyáról, Békésről, Egerből, Siófokról, Budapest V. és XVII. kerületéből, valamint Szigetszentmiklósról érkeztek vendégek, együtt tölteni az ünnepet. A Tarisznyás Márton Múzeumban festészeti tárlatot, és gyergyói kötődésű irodalmárok műveiből nyitottak kiállítást és szerzői jelenlétében bemutatták a régen várt településmonográfiát. /Bajna György: Ünnep meglepetésekkel Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2002. június 28.

A Csiky Gergely Iskolacsoporban /Arad/ jún. 22-től működik az Apáczai anyanyelvi tábor, amelyet az RMPSZ és az EMKE Arad megyei szervezete az Apáczai Közalapítvány támogatásával szervezett meg. A hatnapos táborba olyan III–VII. osztályos tanulókat hívtak meg, akik a szórvány szórványában élnek, s lakóhelyükön csak fakultatív magyar nyelvoktatásban részesülhetnek. /Kiss Károly: Apáczai anyanyelvi tábor Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

2002. július 22.

Nyárádszentmártonban, a MIÉRT nyári akadémián júl. 20-án Vasile Puscas EU-főtárgyaló elmondta: Románia 2000-ig csupán az EU-törvénykezés részleges átvételére volt hajlandó, ami megnehezítette a csatlakozási tárgyalások folyamatát. Kiss Károly, a magyar Külügyminisztérium főtanácsosa előadásában az integráció alappilléreiként a politikai és a gazdasági stabilitást, a tárgyalási fejezetek sikeres előmenetelét említette. Frunda György szenátor szóba hozta Románia alkotmányának kérdését is. Kijelentette: Romániában továbbra sem beszélhetünk "törvénykeretről, hanem csupán törvényködről". Szabó Vilmos politikai államtitkár örvendetesnek nevezte a kedvezménytörvény megszületését, valamint a jószomszédi viszonyokat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem tudják elfogadni azt az alkotmánymódosítást, amely nem gondolja újra a kisebbségek jogait szavatoló passzusokat. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a kisebbségben élő magyar közösségek folyamatos támogatását hangsúlyozta. Kijelentette, a jelenlegi kormány elkötelezett a támogatások megtartásának gondolata mellett, csupán különböző megoldási lehetőségek feltérképezésére, valamint hangsúlyeltolódásokra számíthatunk. Az elnök úgy véli, helyesebb, ha az illető közösség dönti el, ki a közösség legitim képviselője. Az elnök a HTMH fontos feladatának tekinti a szórványmagyarságnak nyújtott támogatási koncepció kialakítását. Vasile Dincu tájékoztatási miniszter és Verestóy Attila szenátor kijelentette: kisebbségben is rosszul érezte magát az előző években megszervezett tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Verestóy Attila elmondta, változtatni kell azon, hogy a többség mondja meg a kisebbségnek, mit mikor és hogyan cselekedjen. A MIÉRT által szervezett első nyári akadémia júl. 21-én ért véget. /Borbély Tamás: Véget ért a MIÉRT nyári akadémia. Az Európai Unió - kihívás a fiatalok számára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ A rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter elmondta: a nemzeti kisebbségek követelései "spirálisan gyarapodók": minél többet teljesítenek a követelésekből, a kisebbségek annál többet akarnak. Frunda szerint Romániát idén ősszel felkérik a NATO-csatlakozásra, míg becslése szerint az ország 2008-ban lehet az Európai Unió tagja. Szabó Vilmos államtitkára kijelentette: "Végre megérthetjük, hogy a kisebbség iskolái, kultúrája, intézményrendszere semmilyen veszélyt nem jelent a többség számára. Az új magyar kormány felelősséget érez a határon túli magyarok sorsa iránt, és azt minden lehető eszközzel segíteni, támogatni szeretné". Az államtitkár a tisztázandó kérdések közé sorolta, hogy a román kormány bejelentette: meglátása szerint a magyar fél tévesen alkalmazza az egyetértési nyilatkozat egyes előírásait. Markó Béla szövetségi elnök közölte: az RMDSZ nem fogadja el az alkotmánymódosítást, ha abban nem szerepel majd kitétel az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozóan. Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmány módosításának utalnia kellene az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való használatára, illetve a közigazgatás decentralizálására. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról számolt be a Nyári Akadémián, hogy a kormányok változásától függetlenül a HTMH-ban folyamatos volt a munka. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben a pártpolitika ne érvényesüljön a hivatal munkájában, valamint hogy az ifjúság fontosabb szerephez jusson tevékenységünkben" - összegzett az elnök. Újhelyi István magyarországi országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjúsági Szövetség elnöke előadásában elmondta, a magyarországi fiatal baloldalnak esélye van arra, hogy a következő négy évben ne csak a tanulási folyamatban vehessen részt, hanem a közéletben is megmutassa arcát. Kovács Péter, a Miért elnöke sikeresnek nevezte a találkozót. Kovács közölte, két okból nem vesz részt a ma kezdődő Bálványosi Szabadegyetemen: a Miért-elnöksége ebben az időszakban magyarországi úton vesz részt, másrészt a szervezet ideológiailag egyoldalúnak tartja a Tusványosnak nevezett rendezvényt. Kovács elmondta, Nyárádszentmártonban felkérték Ocsovay Tamást, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkárát, közvetítsen a Miért és a Magyar Ifjúsági Tanács közötti konfliktus feloldása érdekében. /Bakó Zoltán: A kisebbségi létről ifjúsági szemmel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2002. október 12.

A Kallós Alapítványt 1992-ben alapította Kallós Zoltán egyszemélyes alapítványként, székhelye Kolozsváron van, tevékenysége viszont Válaszúton zajlik. Kallós itt született, ezen a kúrián, amely helyt ad néprajzi gyűjteményének, s azon kívül az 1999-ben beindult magyar anyanyelvű szórványoktatásnak. Balázs-Bécsi Gyöngyi válaszúti tanítónő, a Kallós Alapítvány elnöke tájékoztatott: az állami iskolában tanulnak, lent a faluban, viszont a gyermekek, akiket behozta a szórványból, azok délután itt tanulnak, itt étkeznek, azaz tulajdonképpen kollégiumként működnek, 28 bentlakójuk van. 1992 óta szerveznek táborokat /népzene- és néptánc-táborokat felnőtteknek és ifjaknak, 1997-től pedig kézműves táborokat indítottak gyermekeknek/ a Kallós-kúrián. Bővült a tevékenységi körük, családos tábort indítottak, majd ezelőtt három évvel pedagógus-továbbképzőt is, amire azért volt igény, mert a tanítóképzőkben népdalokat, néptáncokat, népi játékokat, kézműves mesterségeket nem tanítanak. Szeretnék elérni, hogy a Magyar Művelődési Intézet bizonyítványát elismertessék, mint a tanítók számára kötelező továbbképzőt. Emellett szórványközpontot terveztettek, 70 férőhellyel, ahova be szeretnék hozni az összes olyan gyereket, akinek nincs lehetősége magyarul tanulni saját lakóhelyén. A Kolozsváron tanuló néprajzos egyetemisták mindazt megtalálhatják a Kallós-kúria múzeumában, amit egyébként máshol sehol találnak így, összegyűjtve. - Válaszúton 25 évig nem volt magyar iskola, most kezdenek visszajönni a magyar iskolába és erősödik a református gyülekezet. A legnagyobb támogatást az Illyés Közalapítványtól kapták, a magyar Sportminisztériumtól és az Apáczai Alapítványtól. /Kiss Károly: Szórványközpont a Kallós-kúrián. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2003. február 26.

Nagyzerinden a Fekete-Körös-hídnál a hídfőn márványtábla áll ezzel a felirattal: Directia Drumuri si Poduri Timisoara 1917. Tudni kell, hogy 1917-ben ilyen, román nyelvű felirat nem kerülhetett a hídra, mert akkor itt még Osztrák-Magyar Monarchia volt, s ilyen nevű cég minden bizonnyal nem is létezett. A mostani betonhíd előtt itt egy vashíd állt - amit 1903-ban avattak fel, a második világháború után, 1952-1957 között készült a mostani, amelyre odabiggyesztették az említett táblát. Amúgy visszamenőleg, új honfoglalókként igazolva: "ők" már akkor itt voltak, s hidat építettek. Nem ártana, ha olyan tartalmú kerülne ennek a helyére, amelyből pontosan kiderülne: mikor és milyen cég készítette az eredeti hidat, és mikor végeztek átépítést, felújítást. Szebb lenne egy kétnyelvű tábla. Már csak a történeti hűség kedvéért is. /Kiss Károly: Ötletes ,,honfoglalás" . = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

2003. március 6.

Nagyszabású találkozót tartottak márc. 2-án Óteleken a megyei gazdaköri tagok és a farmerképző tanfolyam hallgatói. Az összejövetelen megjelent Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesvári szervezetének elnöke, Fazekas Pál egyetemi előadótanár, Szabó János mérnök is. A nagyszabású összejövetelen óteleki, keresztesi, újszentesi, gátaljai, zsombolyai, gyertyámosi, csenei, újvári, aurélházi, magyarszentmártoni gazdakörök tagjai vettek részt. /Talpai Gábor: Gazdakörök találkozója Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2003. március 20.

Kevesen remélték az elmúlt ötven esztendőben, hogy valaha még anyanyelvű oktatáson vehetnek részt a bánsági magyar gazdák. Ötvennégyen számot adhattak az eltelt hat hónap során szerzett ismeretekről. Ennyien vettek részt ugyanis az októberben Óteleken indított farmertanfolyamon. Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Temes megyei elnöke kezdeményezte az anyanyelvű oktatást. Azért Óteleken folyt az oktatás, mert az ottani gazdakör a legerősebbek egyike a megyében. Az előadók a temesvári Agráregyetem legjobb tanárai, illetve a megye legjobb szakemberei /dr. Albert Ferenc, Fazekas Pál, Mojzi Álmos doktorandusz, dr. Szatmáry Dezső, dr. Appeltauer Vilmos, Szabó János, Molnár Annamária./ voltak. A Bihar megyei Székelyhídról, Temesvárról, Ótelekről, Végvárról, Csenéről, Újvárról, Gyertyámosról, Gyérről, Újmosnicáról, Újszentesről, Keresztesről iratkoztak föl a tanfolyamhallgatók. /Sipos János: Gazdaoktatás anyanyelven. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2003. május 19.

Május 17-én Kisvarjas ünnepre ébredt: az alig valamivel több mint százlelkes település lakosainak túlnyomó része magyar és római katolikus, és ezen a napon Roos Márton temesvári megyéspüspök felszentelte a templomot. Az új létesítmény komoly társadalmi összefogással valósult meg. Hivatalosan kápolna, gyakorlatilag kis templom. Kisvarjason most újabb álom megvalósításába kezdtek. Az iskola elhanyagolt épületét, amelyben jelenleg az óvoda működik, rendbe akarják tenni, s be akarják indítani az első osztályt. /Kiss Károly: Templomot szenteltek Kisvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

2003. július 28.

Júl. 26-án ünnepelni gyűltek össze Arad egyik külvárosában, Szilvástelepen a katolikus hívek. Ez alkalommal ünnepelték a templom külső tatarozási munkálatainak befejezését. Az ünnepi szentmisét Böcskei László, a temesvári egyházmegye vikáriusa koncelebrálta. A külső tatarozás után belátható időn belül megvalósulhat a belső is. /Kiss Károly: A kis templom szép templommá változott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./

2003. augusztus 19.

Hangulatos volt aug. 15-én a táborzárás Nagyzerinden. Az egyhetes festőtábor sikeres volt. A helybeli lányok és asszonyok hagyományőrző tánccsoportjának, az Ibolyának két számát, a sárközi Karikázót és a Kalocsa vidéki Szakácsasszonyok táncát vastaps köszöntötte. A nagyzerindi képtár hagyományait elevenítették fel, megemlítve, hogy a mostani tábor alkotói Alaszu Pál szellemi örökösei. Siska-Szabó Hajnalka, a falu szülötte, a tábor lelke nem véletlenül hangsúlyozta a helybeli önzetlen közreműködők nagy számát. /Kiss Károly: Alaszu Pál szellemi örökösei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

2003. szeptember 19.

A 2003-2004-es tanév ünnepélyes megnyitóján a nagyzerindi iskola hivatalosan felvette a falu jeles szülötte, Arad vármegye és Arad szabad királyi város egykori főispánja, Tabajdi Károly nevét. Fazekas József iskolaigazgató az Olosz Lajos Művelődési Házban emlékeztetett: helyi összefogás, a megyei RMDSZ-, RMPSZ- és EMKE-támogatás nélkül nem valósulhatott volna meg a tervük. Horváth Endre református lelkipásztor igehirdetését követően a névadó, Tabajdi Károly életútját méltatta. Szót kaptak a Magyarországról érkezett Tabajdi-leszármazottak is, akik oldalági rokonok. Dr. Tabajdi László soproni állatorvos 500 ezer forintos felajánlást tett a zerindi iskola javára. Egy Ausztráliába szakadt Tabajdi sarj e-mail-ben jelezte: hajlandó anyagilag hozzájárulni a zerindi iskola korszerűsítéséhez. Ez alkalommal bemutatkozott a Nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola diáklapja, a Nebuló, melyet a Zerindi Firkász Egylet, röviden: ZEFIRKE ad ki. Az iskola névtáblája és az alatta elhelyezett márvány Kátai Lajos helybeli kőfaragó munkája, rajta Brittich Erzsébet plakettje. /Kiss Károly: A Tabajdi Károly név kötelez! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2003. október 28.

Nemrégiben restaurált, százéves templomában ünnepelt Újszentes református gyülekezete és a kilencven éve megalapított helyi Keresztény Gazdakör a hét végén. A bánsági telepesfalu négyszáz fősre apadt, magyar ajkú kálvinista közösségét hazai és határon túli elöljárók tisztelték meg a jelenlétükkel. Higyed István lugosi református lelkész rövid történelmi előadása után az újonnan megválasztott presbitérium tagjai letették a fogadalmat. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az anyaország, illetve a magyar kormány jókívánságait tolmácsolta. Mint ismeretes, a HTMH 1,4 millió forinttal járult hozzá az újszentesi templom felújításához. Kiss Károly a Keresztény Gazdakör elnökeként méltatta a földműveseket tömörítő szakmai szervezet tevékenységét. /Gurzó K. Enikő: Ünnep Újszentesen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2003. december 15.

Október végétől a Duna Televízió hír- és képanyagot bocsát díjmentesen az anyaország határain túli magyar lapok rendelkezésére. A közel egy hónapos együttműködés tapasztalatait összegezte a Duna TV székhelyén dec. 13-án megszervezett tanulmányi nap. Az egész Kárpát-medencéből érkeztek sajtómunkatársak a Képesek vagyunk elnevezésű tanulmányi napra. Pekár István, a Duna Televízió elnöke köszöntőjén túl kitért a DTV-nek a magyarországi sugárzott tömegtájékoztatásban betöltött szerepére, hangsúlyozva a napi 24 órás műsorra térés jelentőségét, illetve az észak-amerikai és ausztráliai elérhetőség fontosságát. Nem kerülte meg az erdélyi, egész napos magyar tévéadás kérdését sem, s kiemelte: a DTV saját lehetőségeivel kész támogatni azt. /Kiss Károly: Kép- és hírszolgálati tanulmányi nap a Duna TV-ben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2003. december 18.

Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Temes megyei elnöke a rendszerváltás többedmagával megalakította a megye első szövetkezését, az Újszentesi Keresztyén Gazdakört. Mintájukra azóta megyeszerte 15-16 gazdakör alakult, de, a kezdeményezők biztató példája ellenére ez ideig nem sikerült talpra állniuk. Kiss Károly mérnök időközben elvállalta a megye összes gazdakörének irányítását. Nehéz lesz az áttérés az Európai Unióban előírt rendszerre. /Sipos János: Sokasodó kérdőjelek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2004. március 6.

A hír nagyszerű: újraállíthatják a Szabadság-szobrot. Kiss Károly nem akar vészmadár lenni, de néhány aspektusra felhívta a figyelmet. Amikor tavaly szeptemberben leállították a szobor visszaállítását, felmerült igazi okként, hogy a kormánypárt, az idei választásokra gondolva, erdélyi népszerűségvesztéstől fél. Most más a helyzet? /Kiss Károly: Időzítés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2004. április 23.

Felszentelték az idősek Szent Margit Nappali Központját a Bihar megyei Margittán, amely harminc idős ember számára nyújt menedéket. Az intézmény létrehozását egy holland alapítvány támogatta. Kiss Károly, a margittai Caritas igazgatója elmondta, hogy magatehetetlen idősek számára étkezést, csoportos és egyéni foglalkozásokat biztosítanak. /(Balla Tünde): Harminc partra vetett tengeri csillag a tengerbe ér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2004. május 3.

Máj. 1-jén a román–magyar határon Nagylak város vezetősége köszöntötte a magyarországi Nagylak község küldöttségét Magyarország EU-csatlakozásának napján. Az eseményen jelen volt Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. /Kiss Károly: Közös ünneplés Európa kapujában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2004. május 25.

Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztőjének személyében új elnöke van a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE). Elmondta, hogy az írott sajtó szaktestülete elnökeként megpróbált tapasztalatot gyűjteni, és egy hónapos amerikai tanulmányút után indult az elnöki címért. A hetilap főszerkesztője, ugyanakkor tudósítója a kolozsvári és a bukaresti rádió magyar műsorának, és a brassói, sőt a bukaresti televízió magyar adásával is együttműködött. Programja: érdekvédelem és értékvédelem. Az erdélyi magyar közönség értékorientált, nem igazán jöttek be azoknak az üzleti számításai, akik megpróbálták elbulvárosítani az addig értékhordozó megyei lapokat. Elképzelései között van a médiaoktatás bevezetése a magyar középiskolákban /Ez a román középiskolákban már megtörtén/, másik terve egy vagy több alkotóház megvásárlása, felépítése. /Kiss Károly: Érdekvédelem és értékvédelem. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2004. július 8.

Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke sajtóértekezletén értékelte a júniusi választásokon elért eredményt. Arad megyében az RMDSZ 29 helységben állított tanácsosjelölt-listát és teljes megyei listát, tíz polgármester- és 406 tanácsosjelölt indult színeiben csatába. Közülük 67 helyi és három megyei tanácsos, három polgármester járt sikerrel, ehhez járul a megyei tanácsi alelnöki és 7 alpolgármesteri tisztség megszerzése is. Az RMDSZ a negyedik politikai erő Arad megyében az SZDP, a DP és az NLP mögött. Király András hangsúlyozta: a csökkenő magyar lélekszám ellenére 2000-hez képest ezúttal 36%-kal több szavazatot szerzett az RMDSZ, s bár ezzel sem jött össze 4-4 tanácsosi hely az aradi és az Arad Megyei Tanácsban, sikerült megőrizni a lakossági aránynak megfelelő képviseletet. Az Arad megyei RMDSZ a DP–NLP koalícióval való együttműködésben látta célkitűzései elérését – ami sikerrel járt, hiszen Bognár Levente megőrizhette aradi alpolgármesteri tisztségét, és Búza Gábor révén először jutott az RMDSZ megyei tanácsi alelnöki funkcióhoz. Az RMDSZ nem lévén politikai alakulat, azokkal a pártokkal működik együtt, amelyekkel sajátos célkitűzéseit megvalósíthatónak véli. A megyében a sikerek mellett voltak veszteségek is – Nagyzerinden és Zimándújfalun. /Kiss Károly: Helyi választási RMDSZ-mérleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2004. augusztus 16.

A kisiratosi nemzetközi festőtábornak a helybeli Máltai Ház adott otthont. A táborzáráskor kiállították a változatos technikával készült festményeket és kisplasztikákat. /Kiss Károly: Kiállítással zárt a kisiratosi festőtábor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-155




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998