udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kis Portik Irén

1993. szeptember 1.

Gyergyószentmikóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban gazdag a néprajzi anyag, ez köszönhető a múzeumalapító Tarisznyás Márton gyűjtésének is. A névadónak emlékszobát rendeznek be, ahol munkáit is kiállítják, köztük Gyergyó történeti néprajza című kötetét. Kisné Portik Irén a távlati tervről is beszélt, ez egy tájjelegű falumúzeum létesítése a múzeumkertben. A falumúzeum létesítése az Etnographia Gyergyoiensis Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, ő az alapítvány titkára. /Gál Éva Emese: Múlt, jelen, jövő a gyergyói múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1997. május 18.

Máj. 18-án, pünkösdkor Gyergyószentmiklóson felavatták Kossuth Lajos egészalakos, műkőből készült szobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. Márton Áron mellszobra és a Millecentenáriumi Emlékmű után a most fölállított szoborral a marosvásárhelyi művész már harmadik alkotásával kötődik Gyergyószentmiklóshoz. Az avatóünnepségen Pál Árpád polgármester köszöntötte a vendégeket, akik a csíksomlyói búcsú után eljöttek ide is, a magyarországiakon kívül jelen volt Bácstopolya küldöttsége és egy finnországi küldöttség is. Rokaly József történész tartott előadást Kossuth Lajosról, majd Dézsi Zoltán főispán mondott beszédet. Délután a Domokos Pál Péter Dalárda emlékezett névadójára, akinek öt évvel ezelőtt vették fel a nevét. Kiss Portik Irén néprajzkutató méltatta Domokos Pál Péter munkásságát. Fellépett az örmény katolikus egyház kórusa majd a három hónapja alakult református egyházi kórus. A Szent Miklós Kamaraegyüttes blockflöte számai után a 105 éves Ipartestület férfikórusa zárta a rendezvényt. A rendezvény lelke, szervezője, Páll Ibolya zenetanárnő, aki több kórust is vezet. /Gál Éva Emese: Rendhagyó pünkösd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1999. május 23.

Máj. 23-án ünnepélyes keretek között avatta föl székházát az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány Gyergyószentmiklóson, a város legrégebbi, 1840-ben épült, Gábor Áron u. 18 sz. alatti műemlékházában. A megnyitó alkalmával Kiss Portik Irén néprajzos, az alapítvány elnöke saját gyűjtéséből nyitott kiállítást A Gyergyói medence népi építkezésének deszkakivágásai címmel. A műemlékháznak állandó nyitvatartási programja lesz, otthonra lel benne a néprajzoktatás, a kézművességeket, népi mesterségeket gyakorló tevékenység, tárlatok, kulturális rendezvények egész sora. /Gál Éva Emese: Műemlékház avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1999. augusztus 16.

Gyergyószárhegyen falunapokat rendeztek. Aug. 14-én videofelvételen mutatták be a Temesváron tanuló, illetve ott alkotó magyar képzőművészek tevékenységét, majd megnyitották Kis Portik Irén gyergyói szőtteseket bemutató kiállítását. Aug. 15-én, a Nagyboldogasszony napi búcsúra sokan eljöttek a környező településekről. /Szárhegyi falunapok 1999. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1999. október 19.

Okt. 12-én tartották a gyergyói civil szervezetek fórumát Gyergyószentmiklóson, az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány székhelyén. November 9-én fogja ünnepelni a Gyergyói Civil Fórum megalakulása első évfordulóját. Kiss Portik Irén néprajzkutató ismertette az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány legégetőbb gondját: székhelyüket, a műemlék házat a városi tanács 49 évre az alapítvány rendelkezésére bocsátotta, de egyik helyiségét már korábban bérelte az Éger Kft., ahol ez év nyaráig üzletet működtetett. A kft. bérleti szerződése lejárt, de nem költözött ki a helyiségből, hanem pert indított az alapítvány ellen. A per zajlik, a boltot bezárták. A szellőzetlen üzlethelyiségben megindulhat a gombásodás, és átterjedhet az egész műemlék épületre. /Civil fórum a műemlék házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1999. november 3.

Kassay Péter, a Szárhegyen levő Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettese elmondta, hogy Csutak István /aki azóta lemondott igazgatói posztjáról/ három pályázatra nyert támogatást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A háromból kettő vonatkozik a kulturális központra és egy a Ferenc-rendi kolostor épületére. - A régészeti ásatásokon célja az asszonyok háza eredeti formájának feltárása. Ez sikerült is. A kastély rendbetételére hosszú távú terveik vannak. - A közelmúltban a kulturális központ munkaközössége néprajzossal is bővült Kiss Portik Irén személyében. Erre szükség volt, mert hatalmas néprajzi anyag gyűlt fel. Neki kell megszerveznie az őszi Szépteremtő Kalákát, azaz a hagyományos művészeti tábort. /Gál Éva Emese: "Hosszú távú terveink vannak" . Beszélgetés KASSAY PÉTERREL, a Szárhegy Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettesével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1999. december 4.

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban nov. 15-én, immár 20. alkalommal nyílt meg a népi kultúra hagyományait ápoló mesterek kéthetes alkotótábora, a Szépteremtő Kaláka. Kis Portik Irént, a Szárhegy Kulturális Központ munkatársa elmondta, hogy idén a honfoglalás kori technikákhoz tértek vissza. A rézdomborítás, a tojásfestés bemutatása és oktatása folyt, továbbá a rojtkötés, csipkevarrás technikájának bemutatása. - Szeretnék létrehozni Gyergyószárhegyen a tárgyi kultúra dokumentumtárát, köztük a csipkevarrás teljes mintakészletét. A millecentenárium alkalmából azt vizsgálják, mi az, ami a népi kultúra fölleltározásából kimaradt, mi az, ami pótolandó. /Gál Éva Emese: Szépteremtő Kaláka a honfoglalás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. április 10.

Ápr. 7-én megnyitották Gyergyószentmiklóson az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány támogatásával létrejött Alkotó Műhely első kiállítását. Kis Portik Irén néprajzkutató és Bancsi Edit tanárnő alapítványaik célkitűzését ismertették. /Kézműves műhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 10./

2000. május 17.

Dr. Aszalós János (1901-1939) erdélyi születésű orvos emlékére gyermekei alapítványt hoztak létre, amely harmadik éve támogatja a legsikeresebb hazai egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseket. Az idei díjkiosztást a hagyományoknak megfelelően Marosvásárhelyen, a Szabadi utcai református egyház gyülekezeti termében tartották. A házigazda, Szász Zoltán református lelkész köszöntője, majd Göncz Árpádné köszöntő táviratának felolvasása után a laudációk, a díjazottak beszédei, a díjátadás, valamint az elmúlt években elismerésben részesítettek rövid beszámolói következtek. Idén a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjában részesültek: dr. Ábrám Zoltán (Marosvásárhely) adjunktus, a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány elnöke, Bíró Emőke (Székelyudvarhely), a Spes Alapítvány irányítója, Kacsó Csaba (Székelykeresztúr), a Gyermekszív Alapítvány mindenese, Kissné Portik Irén (Gyergyószentmiklós) néprajzkutató, Tarnai Melinda (Nagyszalonta) hitoktató és Vizi Ildikó (Kolozsvár) gyógypedagógus. /A dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjkiosztása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

2000. július 10.

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastélyban népművészeti kiállítás nyílt a húsz éve minden ősszel megrendezett Szépteremtő Kaláka népművészeti hagyományokat ápoló tábor anyagából. A kiállítás állandó jellegű, s miként a kastély képzőművészeti galériája, a rendszeres táboroknak köszönhetően évről évre újabb anyaggal fog bővülni. A tárlatot az alkotótábor néprajzosa, Kiss Portik Irén rendezte. /Népművészeti tárlat a bástyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2000. augusztus 18.

Immár negyedik alkalommal rendezték Gyergyószárhegyen aug. 12. és 15. között; a Száhegyi Napokat. A rendezvény lovasfelvonulással kezdődött, 20 órától József Attila-est címmel helyi fiatalok adtak elő versösszeállítást a Cika-teremben; ugyanitt nyílt kiállítás Ferencz Zoltán és Kristó Róbert képzőművészeti főiskolás fiatalok munkáiból. Aug. 13-a kiemelkedő rendezvénye volt Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikus Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című grafikai sorozatának kiállítása. A következő napon népművészeti vásár mellett népművészeti kiállítás nyílt Kiss Portik Irén kézművescsoportjának munkáiból, majd Szent Margit legendájának dramatizált változatát mutatták be helyi fiatalok. Este táncház következett. Augusztus15-én, Nagyboldogasszony búcsúnapján fogadták a búcsúra érkező keresztaljákat a főtéren, amely a fúvószenekar bemutatójának is színhelye volt. A szentmise után ökörsütéssel folytatódott az ünneplés a vásártéren. A helyi műkedvelők Ördögváltozás Csíkban címmel adott elő színpadi játékot. /Gál Éva Emese: Szárhegyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2000. december 20.

Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. Szépteremtő Kalákán 26 pedagógus tanult, hogy majd taníthasson. Át kell menteni a 3. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag, a népi mesterségek egy részét, ezt segíti elő a Szépteremtő Kaláka, amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. Jelenleg Csík, Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különböző írott tojását készítették el. - A Szépteremtő Kaláka szervezője, Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta, hogy a céljuk: kiegészíteni a nemzeti kultúrát az elfelejtett, illetve feledőben lévő kézműves tudásanyaggal. - Jövőre más kézműveságazatok felpártolását tervezik. - Zöld Lajos 1979-ben megalapította a Szépteremtő Kalákát, majd évente újraszervezte két évtizeden át. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-től erkölcsi és anyagi lehetőséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. A kalákára eljött és előadást tartott Hidán Csaba régész-történész és csapata. A különböző korok viseleteit, fegyvereit és azok használatát bemutató előadás-sorozatok rendhagyó, élménytől dús történelemórák voltak mind a táborozók, mind az előadásra érkezők számára. /Bajna György: Huszonhat pedagógus népi mesterséget tanult. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2001. október 15.

Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2002. március 13.

A helyi RMDSZ és polgármesteri hivatal szervezésében háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Gyergyószentmiklós: március 13-án a Salamon Ernő Líceum történelmi vetélkedőjére, a Pro Art Galériában Bartis Elemér festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor, a filmszínházban pedig a Sacra Corona c. filmet mutatják be. Március 14-én Rovásírásos emlékek Gyergyóban címmel nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. A Domokos Pál Péter női kórus és az ipartestület férfikara ad műsort. Március 15-én 48-as hangok, dalok, képek címmel emlékműsor lesz a Népművészeti Alkotóházban, bemutatják Kis Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában c. kötetét is. A Petőfi és Kossuth szobroknál koszorúzás lesz, ünnepi beszédet mond Pál Árpád polgármester, Rokaly József RMDSZ-elnök és Garda Dezső parlamenti képviselő. A Hősök emlékművénél Bíró Sándor lelkipásztor és Hajdó István főesperes hirdetnek igét. /(gál): Háromnapos ünnepi rendezvénysorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2002. március 16.

Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2002. május 20.

Máj. 20-án Gyergyószentmiklóson, a Népművészeti Alkotóközpont udvarán sokan megfordultak. A Kis Portik Irénék által szervezett kis vásáron sok érdekesség volt. Tölgyesi-András Béla elismert rézdomborító az érdeklődő szeme láttára kopogtatta ki az ősi mintakincs egy-egy díszítőmotívumát, a Hóvirág együttes táncai pedig arról vallottak, hogy Gyergyószentmiklóson ismét kitűnő néptánccsoport van. Este a Koronában szervezett táncházban rophatták az ifjak. /Bajna György: Piros pünkösd. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

2002. augusztus 22.

Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója, 2002 Kossuth év. Kis Portik Irén néprajzkutató Kossuth Lajos a magyar nép tudatában /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ című munkájára Borsos Géza kérte fel. Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetért Alapítvány /Gyergyócsomafalva/ elnöke úgy döntött, hogy a falu szülöttének, Borsos Miklósnak nagy munkáját, a Kossuth Lajos-szobrot, ami valamikor Marosvásárhely főterén állott, újra felállítják, de Gyergyócsomafalván. Ez megtörtént 2001-ben. /200 éve született Kossuth Lajos. A nép tudatában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2002. szeptember 25.

Szeptember 22-én tartották a Kossuth emlékév záróünnepségét Csomafalván. A Kossuth és a székelyek c. ülésszak helyt adott Kiss Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című könyve bemutatójának. Csomafalván összegyűltek azon települések lovas-küldöttségei, amelyek igényelték a Magyarok Világszövetségétől a Kossuth emlékzászlót. A "...hiszek a nemzetben..." feliratú Kossuth emlékzászlót, amelynek első példányát Monokra, a Kossuth szülőfalujában vitték, a másodikat pedig a washingtoni Capitoliumba, továbbra is igényelheti minden magyar közösség. A zászlót átvette Gyergyóalfalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Tekerőpatak, Szárhegy, Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós, Borszék, Marosfő, Maroshévíz, és Szentegyháza küldöttsége, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Az ünnepségen Sógor Csaba szenátor is beszédet tartott. /Gál Éva Emese: A Kossuth emlékév záróünnepsége Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2003. május 26.

Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2003. június 30.

Gyergyócsomafalván idén is a búcsúnap előtt, jún. 28-án tartotta rendes évi ülését a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF). A hetedszerre összehívott plenáris ülésnek Gyergyócsomafalva az idők sodrában - múltra támaszkodó jövőkeresés címet adták a szervezők. A fórum központi témáját az ez alkalomra megjelent, Rokaly József Ezüstgyopár-díjas történelemtanár által összeállított falumonográfia szolgáltatta. Borsos Géza CSÉF-elnök a témaválasztással kapcsolatosan elmondta: mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység megmaradásáért folyó küzdelemben egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek önbizalmának, kezdeményezőkészségének. Borsos szerint a közösségi múltra való figyelés, a helyi és elszármazott értelmiség szerepe szintén meghatározó ebben a folyamatban. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a fórum védnöke által tartott megnyitóbeszéd után Balázs József és Rokaly József tanár, ifj. Köllő Miklós műépítész, Kis Portik Irén néprajzkutató és a Dány testvértelepülésről érkező Kemecziné Kozák Elvira történész előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A Köllő Miklós Általános Iskolában zajló fórumot követően a Borsos Miklós Emlékháznál koszorúztak a jelen lévő CSÉF-tagok, önkormányzati képviselők és a testvértelepülések küldöttei, a gyergyói-medencei fiatal értelmiségiekből álló Belcanto kamarakórus pedig hangversenyt tartott. /Gergely Edit: Értelmiségiek a megmaradásért . = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2003. november 17.

Gyergyócsomafalván, az értelmiségiek őszi találkozóján, nov. 15-én Frumósza, Pusztina és Gyergyócsomafalva, illetve a székelyföldi autonómia jövendőjéről beszélgettek A Frumószán tanító Vas Ibolya Emese, Kis Portik Irén néprajzkutató, Oláh Gál Elvira újságíró, Nyisztor Ilona néprajzkutató és előadóművész, Mirk Szidónia néprajzkutató, a Moldvai Magyarság szerkesztője vázolták a mai csángóföldi helyzetet. Az oktatás egyre javuló helyzete és a magyarságára mind jobban figyelő érdeklődése a magyar iskola iránt, biztató jelnek számíthat. Borsos Géza a székelyföldi autonómia-törekvések célkitűzéseivel ismertette meg a hallgatóságot. A NKÖM által támogatott rendezvényen sikert aratott az "élő népviselet-kiállítás", majd a közel 50 csángóföldi gyermek által bemutatott műsor. /Bajna György: Érdemes találkozás Csomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

2003. november 17.

Távolmaradtak a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) képviselői a hét végén megszervezett Csomafalvi Csángó Napokról, a rendezvénysorozatra Frumószáról és Pusztináról negyvenöt gyerek és kilenc felnőtt érkezett a székely településre. A Czirják Árpád pápai prelátus által védnökölt fórumon a szatmári származású Vass Ibolya, jelenleg frumószai magyartanár tartott helytörténeti előadást. Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató a csángó és székely motívumrendszerről tartott ismertetőt. A csíkszeredai Mirk Szidónia, a Moldvai Magyarság folyóirat szerkesztője a lapot és a csángótémában megjelent kiadványokat ismertette, Oláh Gál Elvira pedig a Magyar Rádió, valamint a Bukaresti Rádió magyar adásának tudósítójaként elemezte a csángókról írt irodalom csángók általi olvasottságát. A csomafalvi rendezvényen Nyisztor Ilona frumószai óvónő, népdalénekes a Mi, moldvai csángók című népviseleti kiállítás anyagát ismertette. /Gergely Edit: Csángó Napok Csomafalván. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

2003. december 9.

Dec. 7-én Gyergyószentmiklóson Napmadár címmel motívumtörténeti kiállítás nyílt.Az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány rendezvényén negyvenöt ősi, különféle kultúrákban megtalálható eredeti napmadármotívum fogadta az érdeklődőket. Emellett közel százötven felvételt láthattak számítógépen olyan népművészeti tárgyakról, amelyek e motívumot őrzik. A képanyag összeállítója, Kis Portik Irén néprajzkutató elmondta, hogy a napkultusz mindenütt megtalálható. A turul- (napmadár-) motívum egyaránt megtalálható a szkítákhoz hasonló nomád népeknél, illetve az ezekre ható korábbi ázsiai magaskultúrákban. A kiállítás célja a népművészetünkben mindmáig jelen levő napmadárszimbólum eredeti jelentésének felmutatása. /Gergely Edit: Napmadár a tájházban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2004. május 12.

Hagyományőrző napokat tartottak Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban. Sok népdal hangzott el, aki csak tehette, székely népviseletben jött iskolába. Magyar néprajzi és helytörténeti könyvekből, néprajzi tárgyakból nyílt kiállítás. Máj. 8-án Kiss Portik Irén néprajzkutató tartott előadást a székely népviseletről. /Gál Éva Emese: Hagyományőrző napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2004. június 29.

Június 21. és július 3. között, az egykori népművészeti alkotótábor folytatásaként immár hatodik alkalommal szervezték meg Gyergyószárhegyen a Táltos Kézművestábort. Kiss Portik Irén néprajzos, a tábor vezetője közölte, ugyanazokat a kézműves-ágazatokat folytatják, mint a tavaly, de csökkent létszámmal, mert az idén kevesebb a költségvetésük. Idén elmarad a pedagógusok kézműves-oktatása. A tábor az Ezer Székely Leány nevű találkozón való részvétellel zárul. /Gál Éva Emese: VI. Táltos Kézművestábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

2004. december 10.

Török Éva nemezből készült dekoratív alkotásaiból nyílt kiállítás Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Török Éva nemezmunkái honfoglalás kori motívumkincset őriznek. /Kisné Portik Irén néprajzkutató: Török Éva nemezelt alkotásaiból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

2005. január 28.

Három erdélyi magyar személyiséget tüntettek ki az idén a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel Budapesten, a Magyar Kultúra Napján: Kis Portik Irént, Dánielisz Endrét és Kusztos Tibort.A gyergyószentmiklósi Kis Portik Irén néprajzkutató mögött negyedszázados gyűjtőtevékenység áll, ő a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő alkotóközpont néprajzi referense. Kis Portik Irén oroszlánrészt vállalt az egyik legrégebbi gyergyószentmiklósi ház, a Benedek-kúria rekonstrukciójában. Több önálló kötete és több mint kétszáz néprajzi tárgyú tanulmánya látott napvilágot. A nagyszalontai 79 éves Dánielisz Endre nyugdíjas pedagógus, helytörténész, kitűnő Arany-kutató. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem teológia, valamint pedagógia-lélektan szakán végzett, majd a szalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett, tisztségből a kommunista hatalom mozdította el, 1985-ben a nagyszalontai Arany János Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba. Dánielisz Endrének 17 néprajzi, helytörténeti könyve, több mint kétezer cikke és tanulmánya jelent meg. A bánffyhunyadi református lelkész, Kusztos Tibor a magyar nyelv határon túli ápolásáért, társadalmi szervezetek létrehozásáért és működtetésért részesült az elismerésben. /Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2005. február 9.

A Magyar Kultúra Napján Budapesten a Magyar Kultúra Lovágjává ütötték Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutatót, a szárhegyi alkotóközpont munkatársát. A lovagi kitüntetést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány osztja ki minden évben, idén összesen 36 személyt avattak lovaggá. Kiss Portik Irén megjegyezte, hogy a december 5-i népszavazás után Hiller Istvántól vagy a mostani minisztériumtól nem tudott volna elfogadni semmilyen kitüntetést. Néprajzos kollegái meggyőzték, hogy ezek pártatlan, kultúrafelmérő emberek, akik arányosan próbálják a kitüntetéseket elosztani a magyar kultúráért dolgozó emberek között. /Gál Éva Emese: Lovaggá ütötték Kiss Portik Irént. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. február 15.

A gyergyószárhegyi „Laji bá” néven ismert Színi Lajos székely népi író műveinek egy részét Küsdeg nyüszkölések /Havas Kiadó, Kézdivásárhely/ címmel rendezte sajtó alá Sántha Attila, az író Nyüszkölések a feredőn, s a nagy vizek martyán című könyve 1937-es második kiadása, és Az őzolló, s más küsdeg nyüszkölések 1936-os kiadása alapján. Február 12-én Gyergyószárhegyen és Gyergyószentmiklóson volt a könyv bemutatója. Kiss Portik Irén néprajzos arra a folklorizációs jelenségre hívta fel a figyelmet, amely nyomán az egyes népköltészeti ihletésű irodalmi műveket, vagy azokban szereplő anekdotákat integrálja a népi kultúra, mint ahogy az a Színi Lajos anekdotáival, vagy Petőfi egyes verseivel történt. Laji bá 1916-tól kezdődően adta ki ízes, humoros elbeszéléseket tartalmazó köteteit. Színi Lajos volt az utolsó magyar „ponyvás” író, aki szekéren hordta körbe könyveit, és ponyváról árulta. Családja nemigen értékelte az 1933-ban elhunyt író munkáját. Színi Lajos kora jelentős újságírója volt, aki több napilapot tudósított, és időszakosan szerkesztette a Borszéki Lobogót, a Székely Földet és a Székely Szót. /Gál Éva Emese: Színi Lajos „Küsdeg nyüszkölései”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2005. június 6.

Mintegy 150 gyergyószentmiklósi várta a római katolikus temetőben a város harangjai negyedórás zengésének a végét és vett részt az első olyan rendezvényen, ahol a szervezők és a kezdeményezők között szereplő helyi RMDSZ- és MPSZ-szervezetek vezetői együtt emlékeztek a magyar nemzet legnagyobb tragédiájára, a 85 éve szentesített trianoni békediktátumra. A Bíró Sándor református tiszteletes és Hajdó István római katolikus főesperes imájával kezdődő rendezvényen koszorúval emlékezett a római katolikus egyháztanács, a városi RMDSZ, a helyi MPSZ-szervezet, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Volt Politikai Foglyok Szervezetének gyergyói fiókja. Rokaly József történelemtanár, Kis Portik Irén néprajzkutató és Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, illetve az ifjúság nevében a főiskolás Kassay Miklós beszélt. /Bajna György: Trianonra emlékezés először. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998