udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Sándor

1999. szeptember 8.

A Kolozsvárhoz közeli, másfél ezres lélekszámú színmagyar Györgyfalván, az iskolaudvaron modern, új játszótér van, a zwollei-i holland testvérgyülekezet segítségével épült, tájékoztatott Kiss Sándor iskolaigazgató. Nemcsak a 38 óvodás örvend ennek, hanem a nagyobbak is. Idén megnőtt a diákok száma, sőt Györgyfalvának idén húsz újszülöttje van, eddig legfeljebb tíz gyerek született évente. A fiatalság elvándorlása ugyanis leállt, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a kolozsváriak "beköltözése". /Izmosodik a Györgyfalvi Iskola. Több a magyar gyerek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2000. május 27.

Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei területi, Kiss Sándor választmányi és Jakabffy László megyei ügyvezető elnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy nyolc szavazókörzetben visszautasították az RMDSZ küldötteinek felvételét a választási bizottságokba, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ nem állított teljes jelöltlistát, tehát nem jogosult tagot küldeni a bizottságokba. Kapy István megyei elnök emlékeztetett arra, hogy Nagyváradon az RMDSZ-nek 31, a megyében 41 tanácsosjelöltje van, tehát ugyanannyi, mint ahány tanácsosi hely - és ez jelenti a teljes listát. Az RMDSZ a városi választási irodához fordult, a törvény szellemében a testületállítási eljárás megismétlését, saját legitim küldötteinek befogadását igényelve az érintett körzetekben. /Megszegett választási törvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

2000. június 12.

Rais W. István, a Bihari Napló (Nagyvárad) főszerkesztője elmondta, hogy több befektető érdeklődik a Bihari Napló iránt. A jelenleg a Fehér Dezső Alapítvány, valamint a napilap alkalmazottainak tulajdonában levő BN részvényeseinek közgyűlése jún. 24-én lesz, akkor megvitatják a külföldi befektető árajánlatát. A részvények tíz százaléka Klárik Lóránd, a lap vezérigazgatója birtokában van. Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó korábban kijelentette, hogy megvásárolná a BN részvényeit. /Új gazdára talál a Bihari Napló? = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2000. június 21.

Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában: 2451 helyi tanácsos jutott be az önkormányzatokba /1996-ban 2445 tanácsost/. A megyei tanácsokban 135 RMDSZ tanácsos foglal majd helyet /1996-ban 133/, az RMDSZ-nek 148 polgármestere lesz /1996-ban 139/. Több nagyobb településen RMDSZ-es polgármester lesz: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Nagykárolyban és Baróton. - Megyénkénti RMDSZ-eredmények: Arad megyében 4 polgármester, 66 helyi tanácsos és 4 megyei tanácsos. - Beszterce-Naszód megyében 34 helyi és 2 megyei tanácsos. - Bihar megyében 16 polgármester, 239 helyi tanácsos és 10 megyei tanácsos. - Brassó megyében 2 polgármester, 62 helyi és 4 megyei tanácsos. - Fehér megyében 1 polgármester, 44 helyi és 2 megyei tanácsos. - Hargita megyében 34 polgármester, 574 helyi és 27 megyei tanácsos. Hunyad megyében 11 helyi és 2 megyei tanácsos. - Kolozs megyében 8 polgármester, 170 helyi és 10 megyei tanácsos. - Kovászna megyében 20 polgármester /többek között Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton/, 352 helyi és 26 megyei tanácsos. Maros megyében 29 polgármester, 442 helyi és 17 megyei tanácsos. - Máramaros megyében Hosszúmezőnek lett RMDSZ-es polgármestere, 44 helyi és 4 megyei tanácsosa van. - Szatmár megyében 7 polgármester /többek között Bogdándon, Nagykárolyban, Szilágypéren és Túrterebesen/, 204 helyi és 14 megyei tanácsos. -. Szeben megyében 11 helyi tanácsos. - Szilágy megyében 12 polgármester, 157 helyi és 10 megyei tanácsos. - Temes megyében 3 polgármester, 41 helyi és 3 megyei tanácsos. /Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Az eddig megalakult megyei tanácsokban az RMDSZ képviselői a következő tisztségeket töltik be: Bihar megyében alelnök Kiss Sándor, Kovászna megyében elnök Demeter János, alelnök György Zsolt, Beszterce-Naszód megyében alelnök Szántó Árpád. Az RMDSZ-es Bognár Leventét választották meg Arad alpolgármesterévé, az RMDSZ-es Ludescher Istvánt választották meg Nagybánya alpolgármesterévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./

2000. június 21.

Jún. 20-án Nagyváradon megalakult a megyei tanács, az egyik alelnök Kiss Sándor (RMDSZ), az Állandó Bizottságba bekerült Varga Gábor (RMDSZ), és Lengyel György (RMDSZ). /Megalakult a Megyei Tanács. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 21./

2000. július 17.

A Bihari Napló nagyváradi napilap részvényeseinek júl. 15-i közgyűlésén úgy határoztak, hogy a lap vezetőtanácsát a az igazgatótanács fölé helyezik. A vezetőtanács elnöke Kiss Sándor lett, Králik Lóránd pedig a vezérigazgató. Kiss Sándor és Bíró Rozália birtokolja részvények többségét, Králik tíz százalékkal rendelkezik. /Jakab Lőrinc: Vezetőtanácsot választottak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./ Kiss Sándor vállalkozó a Nagyváradon román nyelven megjelenő Jurnal Bihorean lapnak is többségi tulajdonosa. Kiss Sándor, miután megvásárolta a Bihari Napló részvényeinek egy részét, kijelentette, hogy a lap függetlensége megmarad, a szerkesztőség munkájába nem avatkozik bele. /Simon Judit: Új tulajdonos a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2000. szeptember 4.

Szept. 1-jén ünnepelte a Bihari Napló szerkesztősége a lap 3000. számának megjelenését. "A 3000-es ünneppel, amely tehát nem úgymond millennium, nem is billennium, hanem egyenesen trillennium, sikerült megelőzhetetlenül elsővé tenni a Bihari Naplót" - fogalmazott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a rendezvényen. A Napló vendége Markó Béla is, aki díszmeghívottként üdvözölte az eseményt. A szerkesztőség az ünnepen fórumot tartott, amelyen kérdéseket intéztek a politikushoz és a BN szerkesztőihez is. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldáskeresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. "Valóban súlyos veszteségnek tekinthető Marosvásárhely, és Kolozsváron nem sikerült a terv megvalósítása, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy megszereztünk sok olyan fontos vezető beosztást, melyekkel eddig nem rendelkeztünk." Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenáron, minden körülmények között kormányon lenni, ezzel utalt a nyomásgyakorlásokra, amelyek állítólag arra irányulnak, hogy az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával legyen majd hajlandó együtt kormányozni. Az RTDP eddig nem mutatott föl olyan programot, amelynek alapján együttműködés lenne elképzelhető. "A közös kormányzás lehetőségét nem zárhatom ki, de körvonalazódni sem látom" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről szólva úgy fogalmazott, hogy megőrzik az egységet. - Az esten Kiss Sándor, a kiadó elnöke, a BN főrészvényese átadta a frissen alapított Aranytollhegy-díjakat Wagner Csillának, Szilágyi Aladárnak és Szűcs Lászlónak A laudatiókat Rais W. István, a lap főszerkesztője olvasta fel. /Szeghalmi Örs: Bihari Napló-est a 3000. lapszám örömére. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2000. szeptember 7.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy kilép a bihari szervezetből, és a Kolozs megyeibe iratkozik be. Az erre vonatkozó közleményben a Bihar megyei RMDSZ vezetőségével szemben erőteljes kritika fogalmazódott meg. Kiss Sándor, a megyei RMDSZ választmányának elnöke reagált Tőkés László püspök döntésére. Megdöbbentette a közlemény, hogy az utóbbi egy-két évben erkölcsileg és politikailag mélyre süllyedt a Bihar megyei szervezet. Ezt nem tudja elfogadni. A Bihar megyei RMDSZ politikája nem tér el az országos RMDSZ politikájától. Kiss Sándor hangsúlyozta, hogy a püspök vádjával szemben minden idők legreprezentatívabb és legdemokratikusabban előkészített küldöttgyűlését tartották. A közlemény szerint Csapó szenátort célzatos módon eltávolították a képviselői, illetve szenátori jelöltek sorából. Kiss szerint Csapó szenátor maga döntött úgy, hogy nem kíván a végleges jelöltlistán szerepelni. /Wagner István: ,Minden szabályszerűen, a többség akarata szerint alakult" = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

2000. szeptember 12.

A nagyváradi Polgármesteri Hivatal kiadta az engedélyt arra, hogy a színház homlokzatára felkerülhessen a magyar nyelvű felirat. Kiss Sándort, a Megyei Tanács alelnöke kezdeményezője volt a kétnyelvű változatnak. Elmondta, hogy háromszor kellett ezzel a kérdéssel foglalkozni a Megyei Tanácsban, külső szervek jóváhagyására is szükség volt. A törvények szerint 30 nap alatt kell egy-egy beadványt megoldani. /Péter I. Zoltán: Az Állami Színház felirat ügye. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2000. október 17.

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

2001. január 9.

Kiss Sándor, a Bihari Napló Rt. elnöke bejelentette, hogy az üzlettársával együtt tulajdonában lévő többségi BN-részvénycsomag, valamint a Jurnal Bihorean napilapot kiadó cég értékpapírjainak eladásáról tárgyalásokat folytattak egy osztrák érdekeltségű cégcsoporttal. A megállapodás szerint januárban és februárban átvilágítják a Bihari Napló Kiadóvállalat Rt.-t, a Jurnal bihoreant kiadó Multiprint céget, valamint a hirdetésszervezéssel foglalkozó Floris Kft.-t. Ha az adatok megfelelnek a cégek mérlegében szerepeltekkel, akkor március elején megveszik a többségi részvényeket. A román jogi személyiséggel bíró Forum Verlag Kft. az osztrák Funk Verlag und Druckerei Kft. és a magyarországi Inform Stúdió közös tulajdona. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. március 9.

Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2001. április 26.

Krizsovenszky Lajos, Pest megye Közgyűlésének alelnöke ápr. 21-én Nagyváradon folytatott előzetes megbeszélést a Megyei Tanács alelnökével, Kiss Sándorral arról, hogy Pest és Bihar megye milyen módon tudna intézményes együttműködést kialakítani különböző területeken. Kapcsolódva a magyar konzervatív kormány ama szándékához, miszerint a határon túli magyarsággal valamennyi megye lehetőség szerint építsen politikai és szakmai hidakat, azzal egyetértve kezdtek tárgyalást. Magyarország az elsők között lesz, az Európai Unió tagja. De mi lesz akkor a határon túli magyarsággal? Mi lesz a lélekben 15 millió magyar egységével? Krizsovenszky úgy látja, hogy a mosatni együttműködési szándékban egy sokkal magasabb értékrend is követhető. - Először ki kell deríteni, hogy milyen területeken tudnának együttműködni. Ha a hidak létrejönnek, majd pedig Magyarország az Unió tagjává válik, akkor nem kérdés, hogy jelenthet-e segítséget a határon túli megyéknek az a fajta jelenlét, amely által meg lehet akadályozni a leszakadást és az elszigetelődést. A kialakítandó együttműködést az egyenrangúság és a teljes kölcsönösség fogja jellemezni. /Együttműködési lehetőségek Pest és Bihar megye között. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 26./

2001. július 11.

Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor választmányi júl. 9-én sajtótájékoztatón ismertette, hogy hol tart a megyei RMDSZ. Lakatos Péter az eddigi sikerekről és a még meg nem valósult tervekről beszélt. Az első kategóriában felsorolta az egyházi javak visszaszolgáltatását elősegítő helyi döntések meghozatalát, az igényelt magyar nyelvű líceumi, illetve szakiskolai osztályok számának biztosítását, az eddig hátrányos helyzetbe hozott magyar többségű települések önkormányzatainak fokozottabb támogatását a költségvetés elosztásánál, a Varadinum Alapítvány kuratóriumának felállítását, 10 ezer magyar nyelvű tankönyv beszerzését, és végül a választmány új működési szabályzatának elfogadását. Feladatként jelölte meg az új közigazgatási törvény kisebbségi kitételeinek életbeléptetését, a megyei székház igazi Magyar Házzá való átalakítását. Nem sikerült még elérni a tagnyilvántartás naprakésszé tételét, illetve az évi eseménynaptár véglegesítését. /Wagner István: Bihar megyei RMDSZ-szervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./

2001. október 10.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elöljárói szeretnék eltávolítani hivatalából Kapy István nagyváradi alpolgármestert, mert nem képviseli megfelelő módon a szövetség, illetve a magyar választópolgárok érdekeit az önkormányzatban. Az elöljáró leváltását leginkább Kiss Sándor, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke szorgalmazza. A tavalyi önkormányzati választást követően az RMDSZ helyi frakciója Orbán Mihály tanácsost jelölte az alpolgármesteri tisztségre. Azonban az RMDSZ megyei és országos vezetése felülbírálta a döntést, valószínűleg azért, mert a Reform Tömörüléshez húzó Orbánnal ellentétben Kapy István a Markó-tábor oszlopos tagja. Kiss Sándor felkérte Kapy Istvánt, nyújtsa be lemondását. Kapy István egyelőre elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon az ügyről. /Pengő Zoltán: Lemondásra szólították fel Kapy Istvánt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2001. november 6.

Nagyvárad posztkommunista történetében először fordult elő, hogy egy alpolgármester lemondott tisztségéről. Az RMDSZ-es Kapy István a politikai támogatás hiányával, a polgármesterrel fennálló munkaviszony hiányosságaival indokolta döntését, amelyet azonban - ez nyílt titok - a szövetség megyei vezetőségének nyomására hozott meg. Az így megüresedett tisztségre az RMDSZ már korábban jelölte Bíró Rozália tanácsost, akit a képviselő-testület megválasztott. A tanácsülésen napirendre került az a beadvány, amelyben 11 tanácsos a másik alpolgármester, a parasztpárti Constantin Jurca leváltását indítványozta, mert nem tartotta be a választási kampányban tett ígéreteit, illetve munkája kifogásolható. Az alpolgármester cáfolta a vádakat, majd hozzátette: nem mond le. A felmentésről szóló indítványt végül a tanács elfogadta. A szocdemek Gavrila Ghileát jelölték alpolgármesternek, és a testület elfogadta a javaslatot. - Bíró Rozália a Megyei Tanács alelnökének - és egyben az RMDSZ megyei választmánya elnökének -, Kiss Sándornak az üzlettársa és rokona. /Máté Zsófia: Politikai üzletkötés Nagyváradon. Két alpolgármestert egy csapásra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

2001. november 12.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2002. január 23.

A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2002. február 28.

Elfogadta a Nagyváradi Állami Színház személyi állományának új szerkezeti felépítését a Bihar megyei önkormányzat. Eszerint megszűnik a főigazgatói funkció, az intézmény élén ezentúl igazgató áll majd. A főigazgatói tisztség beszüntetése egyet jelent Petre Panait leváltásával. A színész-főigazgató munkájával szemben komoly kifogások merültek fel, főleg azt illetően, ahogy az intézmény pénzével gazdálkodott. Az igazgatói tisztségre rövidesen versenyvizsgát írnak ki. A két művészeti igazgató helyettes, akikre a román és magyar tagozat szakmai munkájának irányítása hárult, ezentúl művészeti igazgatói címet visel. Márton F. Erzsébet eddigi igazgató helyettes hivatalában maradhat. Az új szerkezeti felépítésben nem tagozatok szerepelnek, hanem a Iosif Vulcan és Szigligeti Ede nevét viselő társulatok.Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke szerint az új szerkezeti felépítés lényegében azt jelenti, önállósult a Szigligeti Társulat. A társulat eddiginél sokkal nagyobb önállóságot élvez majd, főleg pénzügyi szempontból. A bővülő autonómia a Szigligeti társulat érdekét szolgálja, hiszen a magyar tagozat eddig is jóval nagyobb bevétellel járult hozzá az intézmény fenntartásához mint a román társulat."Jó ötletnek tartom, hogy a két társulat teljes szabadságot élvezzen és elvileg a menedzser-igazgató is jó elképzelés", nyilatkozta a Krónikának Meleg Vilmos, a Szigligeti társulat vezetője. /P. Z.: Önállósuló társulatok. Változások a Nagyváradi Állami Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2002. április 6.

Indokolatlannak tartja az RMDSZ Bihar megyei vezetése az érmellékiek kiválási szándékát. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a megyei vezetés a sajtó útján szerzett tudomást az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulási szándékáról. Lakatos rámutatott, az Érmellékről egyszer sem érkezett beadvány a megyéhez, melyben valamilyen gondra hívták volna fel a figyelmüket. A megyei elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy 60 ezer ember sorsáról alig 75-en döntsenek. Ezért is indulnak érmelléki körútra. Kiss Sándor válaszmányi elnök elismerte azonban, hogy kommunikációs hibák történtek, nem ismertették kellőképpen az eredményeiket. Az előzmény: kilenc érmelléki helyi szervezet, valamint Kovács Zoltán képviselő szándéknyilatkozatot fogalmazott meg és juttatott el a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT), melyben kérték az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulásának jóváhagyását. /Simon Judit: Lakatos: hamis állítások. Érmelléki körútra indulnak a Bihar megyei RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2002. június 4.

Talán az országban is egyedülálló határozatot hozott az élesdi tanács: írásba foglalták: akkor sem kerülnek le a település magyar feliratai, ha esetleg megváltozna, azaz húsz százalék alá csökkenne az élesdi magyarság aránya. A szomszédos Keszteg csatlakozni szeretne Élesd városához, de ezzel megbontaná a nemzetiségi egyensúlyt. A bihari prefektúra fogja elbírálni az élesdi határozat törvényességét, amelyet ugyanakkor üdvözölt s példaértékű, toleranciának nevezett a Bihar megyei tanács alelnöke, Kiss Sándor. /(Balla Tünde): Maradnak a magyar feliratok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2002. július 9.

Júl. 8-án Nagyváradon ünnepség keretében Medgyessy Péter kormányfő felavatta az RMDSZ Bihar megyei szervezete székházát. A magyar miniszterelnököt Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezete választmányának elnöke, Földes Béla, a választmány ügyvezető elnöke, Pete István szenátor, Székely Ervin parlamenti képviselő és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester fogadta. A szecessziós Sas-palota egyik nemrég felújított részlegében berendezett irodaházban az RMDSZ-en kívül két magyar ifjúsági és több magyar civil szervezet lelt otthonra. Az ingatlant a nagyváradi polgármesteri hivataltól kapták bérbe. Avató beszédében Medgyessy Péter rámutatott: bár tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, a tizenöt milliós magyarságért is felelősséget érez. Ezért folytatott megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, ezért találkozott a nagyváradi és a Bihar megyei szövetségi vezetőkkel, s ezért törekszik jó kapcsolatokra a környező országok kormányaival. Kijelentette: Magyarország segíteni kíván Romániának a mielőbbi NATO- és EU-csatlakozásban, mert az az erdélyi magyarságnak is előnyére válik. Az "elszomorító" népszámlálási adatok tükrében fokozottabb gazdasági, oktatási és kulturális támogatást helyezett kilátásba az anyaország részéről. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az RMDSZ-t is, mert az szerinte fontos szerepet játszik az itt élő magyarság identitástudatának megőrzésében, jogainak biztosításában. Megígérte, magyar miniszterelnökként azt fogja segíteni, hogy az erdélyi magyarság jól éljen a szülőföldjén, prosperáljon és számítását megtalálja. Nagyváradi látogatása során a magyar miniszterelnök megtekintette az amerikai-magyar-román befektetéssel, a Félix fürdő felé vezető úton épülő Lotus Market nevű bevásárló-szórakoztató központot. A nagyváradi polgármesteri hivatalban Medgyessy Péter Petru Filip polgármesterrel és más városvezetőkkel tárgyalt. Szóba került a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi út megépítésének, a Bors-Ártánd határátkelő összevonásának és a két országban tervezett autópályák összekapcsolásának a kérdése. Kijelentette: azért fontos, hogy a magyar miniszterelnök ide ellátogasson, mert a Partiumban az erdélyi magyarság hetven százaléka él. - A kedvezménytörvény működni fog - közölte román újságírói kérdésre válaszolva. /Tibori Szabó Zoltán: Nagyváradi székházavató ünnepségen Medgyessy Péter. Korrigálni fogják a magyar kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2002. július 31.

Megtörtént Nagyváradon Orsolya rend ingatlanainak hivatalos átadása. A város és a rend közti protokollumban leszögezik: legkevesebb 10 évig az épületben működhet az Ady Endre középiskola. A tulajdonos kötelezte magát, hogy a várostól az iskoláért kapott 99 millió lejes bérleti díjból, megkezdi az épület állagmegőrző munkálatait és a zárda teljes felújítását. A tárgyalásokon az egyház részéről Tempfli József római katolikus megyéspüspök, a város részéről Bíró Rozália alpolgármester, a megyei RMDSZ-szervezettől pedig Lakatos Péter elnök és Kiss Sándor nyújtott hathatós segítséget. /(Balla Tünde): Megszületett és aláírták az átadási protokollumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2002. november 11.

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya nov. 9-én Nagyváradon ülésezett. Lakatos Péter területi elnök beszédének jelentős részében Tőkés László tiszteletbeli elnököt támadta. Elmondta többek között, hogy "elzárták a csapokat az anyaországban", veszélyben a tiszteletbeli elnöki pozíció, és előfordulhat, hogy reálisan elszámoltatják az elköltött több száz millió forintról. Szerinte Tőkés Lászlónak meg kellene hallgatnia az általa bírált RMDSZ-vezetők véleményét is, mielőtt "kommunista módra elítéltetné őket egy kierőszakolt úgymond kollektív döntéssel". Az ülés végén Kondor Ferenc tenkei RMDSZ-elnök megalázónak nevezte azt a stílust, ahogyan a területi elnök a tiszteletbeli elnökről beszélt. Kiss Sándor választmányi elnök kijelentette: ő sem ért egyet mindennel az elhangzottakból, de hozzátette: a bihari RMDSZ-vezetőket nagyon sok bírálat érte Tőkés László részéről. /"Veszélyben a tiszteletbeli elnöki pozíció". = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2003. január 3.

A Bihar megyei RMDSZ szervezet év végi sajtótájékoztatóján, Lakatos Péter területi elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, a Bihar megyei Tanács alelnöke és Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a rogériuszi szervezet vezetője kifejtette: a bihari magyarság otthonosabban érezheti magát e vidéken, ez mindenképp az RMDSZ munkájának köszönhető, az önkormányzatoknál megvalósulhatott a kétnyelvűség. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök avatta fel a Bihar megyei RMDSZ felújított székházát. A Bihar megyei küldöttgyűlés 89 százaléka Markó Béla jelölését támogatta. A protokollumban vállaltak jelentős része teljesült.

2003. január 28.

Közel egy esztendeje jött létre Nagyváradon a Mecénás Alapítvány, hogy gátat vessen a bihari fiatalság kivándorlási szándékának. Létrehozásának ötlete Kiss Sándortól, a megyei tanács alelnökétől származik, s működtetése is az ő nevéhez fűződik. A Mecénás Alapítványt öttagú kuratórium irányítja, a kuratóriumi tagok az RMDSZ megyei szervezetének is tagjai. Az alapítvány 250 millió lejből gazdálkodik, s havi kétmillió lejes tanulmányi támogatást nyújt, jelenleg tíz egyetemistának. A támogatás folyósítása előtt a fiataloknak szerződést kell aláírniuk az alapítvánnyal, melynek értelmében egyetemi, vagy főiskolai tanulmányaik után legalább öt évig itthon dolgoznak. Ellenkező esetben az alapítvány által támogatottaknak a kapott összeg ötszörösét kell visszafizetniük. Az alapítvány a tanulmányi időszak lezártával munkahelyhez próbálja juttatni az általa támogatottakat. /Sorbán Attila: Alapítvány az itthonmaradásért. Tanulmányi támogatást biztosít a Mecénás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2003. február 14.

Közpénzekből történő támogatás esetén, kit részesítenének előnyben: egy nonprofit közhasznú alapítvánnyal társult, eddig támogatásban nem részesült püspökséget, vagy egy Kft-t, amelynek részese egy eddig sokat támogatott és a támogatásokkal kellő módon elszámolni nem tudó egyházkerület, valamint a holdudvarába tartozó magánszemélyek?" - tette föl a kérdést Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a nagyváradi Mecénás Alapítvány kuratóriumának tagja a Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón, az érmindszenti Ady-zarándokhely kapcsán, Jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök, ott voltak a Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjai: Biró Rozália, Kiss Sándor kuratóriumi elnök, Lakatos Péter, dr. Földes Béla, Fodor József és Szabó Ödön. Előző napon Tőkés László püspök újságíróknak szóvá tette: az előző magyar kormányzat idején pályázatot nyertek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál egy Adyfalván létesítendő egyházi, kulturális és gyógyturisztikai komplexum létesítésére, mintegy 320 millió f

2003. február 15.

Kihagyta az Oktatásügyi Minisztérium a felekezeti középiskolákat abból az országos programból, amelynek keretében informatika-laboratóriummal szerelik fel a tanintézményeket. Bihar megyében a fejlesztési programból csupán a megyeszékhely öt felekezeti iskolája (római katolikus, református, baptista, görög katolikus, pünkösdista), valamint a Művészeti Gimnázium marad ki, míg a vidéki ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák kivétel nélkül megkapják a számítógépeket. Zalder Éva, a Szent László Gimnázium /Nagyvárad/ igazgatónője felháborodott a felettes szervek eljárásán. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke átiratban kért magyarázatot Ioan Seres főtanfelügyelőtől, aki válaszában közölte: az Oktatásügyi Minisztérium elrendelte, hogy a fejlesztési programnak ebben a szakaszában az egyházi gimnáziumokat és tanítóképzőket ne szereljék fel számítógépekkel. /Pengő Zoltán: Diszkriminatív fejlesztéssel vádolnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

2003. március 11.

Érdemes lenne elemezni, hogy a hazug, manipulált magyarországi tévéhíradók mellett sok újság erdélyi tudósítójának milyen szerepe van abban, hogy torz kép alakul ki az anyaországiakban a romániai történésekről. A posztkommunista-liberális kormány felhasználja saját politikai céljaira a holdudvarához kötődő sajtóorgánumok Kárpát-medencei munkatársainak bértollnoki tevékenységét. Tőkés László nem kegyeltje az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak, hiszen a püspök nyíltan szimpatizált az előző polgári kormányzattal. A legszorgalmatosabb püspökfaló a Népszabadság, a legaktívabb revolverező pedig a hírhedt Tibori Szabó Zoltán, aki a kolozsvári Szabadságnál van "munkakönyves" állásban. Tibori tollából az RMDSZ bukaresti utasításra leváltott tiszteletbeli elnökéről még egy jó szó nem jelent meg Magyarországon. Gyakran szerepelteti egyazon cikkben Tőkést Ceausescu egykori talpnyalójával, a szélsőséges, egzaltált román politikai bohóccal, Vadim Tudorral. Az érmindszenti Ady-centrum megvalósítására ígért támogatásnak a szocialista érdekkörök részére való átjátszása miatt tiltakozó Tőkés ismét megkapta a magáét Tibori Szabótól, aki a Népszabadság febr. 25-ei számában arról írt, hogy Tőkést a sárga irigység késztette tiltakozásra, amiért egyházkerülete elesett egy 320 millió forintos támogatástól. Pedig hát az tiszta véletlen - sugallja Tibori -, hogy a pénzt az a Mecénás Alapítvány kapta meg, amelyet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura alapított üzlettársaival, lekötelezettjeivel egyetemben. De hogy véletlenül se gondoljon a magyarországi olvasó holmi MSZP-kötődésekre, Tibori cikkében Kiss Sándor "nagyhírű váradi üzletember" (a Körös-parti városban inkább hírhedtként emlegetik), az alapítvány elnöke így magyarázza a szocialistáktól való távolságtartást: a plázaépítő Mudura kilépett az alapítványból, még mielőtt a 320 milliós támogatást odaítélték volna. Tibori a majd féloldalas cikkben minden jót és szépet a Mecénás Alapítvány "nyakába varr", holott annak a tényleges tevékenysége nem ismert, és jobbára csak szándékszinten mozog. A református egyház elképzeléséről mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: "Időközben az is kiderült, hogy a Tőkés-féle terv szakmailag megalapozatlan volt" - noha ezt a szakértői véleményt még soha senki névvel-aláírással nem vállalta. Egyébként Tibori Szabó egyszer meg a Reform Tömörülést próbálta lejáratni egy fiktív dokumentummal, amiért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága először elmarasztalta, majd politikai ráhatásra fölmentette. A magyar bíróság már nem volt ilyen tekintélytisztelő, amikor helyreigazításra kötelezte - immár jogerősen - a Népszabadságot, mert Tibori azt állította: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai zavarták meg tavaly Aradon az október 6-ai megemlékezést. /Szakács Árpád, Budapest: Miről írnak a pesti lapok erdélyi tudósítói? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998