udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss-Rigó László

2006. szeptember 26.

Szent Gellért tiszteletére Roos Márton temesvári megyés püspök két magyarországi püspökkel, dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi és dr. Gyulay Endre nyugalmazott püspökkel celebrált szentmisét Gellért püspök vértanú oltárul szolgáló kőkoporsója előtt. Csaknem ezer esztendeje, hogy István király 1030-ban megalapította Magyarország kilencedik püspökségét, a csanádit, amelynek első főpásztorává fia nevelőjét, Gellértet nevezte ki. A szentmisén három nyelven – magyarul, németül és románul – szóltak az egyházi főméltóságok a jelenlévőkhöz. /Sipos János: Megtartó erő a hit. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2007. szeptember 11.

Árpád halálának 1100. évfordulója alkalmából hozták létre az Árpád fejedelem emlékdíjat, amelyet idén először Böjte Csabának, a magyarságért végzett önzetlen munkájáért adták át. Böjte Csaba, a dévai árvák gyámolítója a szobori búcsú vendége volt, mely eseményt hosszú évek után elevenítettek fel újra. A ferences szerzetes szerint a vérszerződéssel született a magyar nemzet, és ma is ennek a gondolatnak kellene vezetni minket. Az Árpád-szobor melletti monostor romjai közül került elő 1974-ben az a gyűrű, amelynek ezüstből készült másolatát Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök vehette át. /Böjte Csaba kapta az Árpád fejedelem emlékdíjat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2009. január 19.

Az ökuménia és határok feletti szellemiség jegyében gyűltek össze Érd és Nyíradony után Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházának dísztermében a harmadik Van kiút... elnevezésű fórum résztvevői. A magyarság felekezeteken átívelő lelki kohéziójáról szóló konferencia előadói között volt Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke, Tasó László, Nyíradony polgármestere, Papp Lajos szívsebész, Radnóti Zoltán főrabbi, Kiss Rigó László Szeged-csanádi római katolikus megyés püspök, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Szeverényi János, az evangélikus misszió vezetője. Az előadók mindegyike a magyar társadalom morális válságáról értekezett, és az Istenhez való fordulásban, illetve a konzervatív értékek megerősítésében látták a kiút lehetőségét. Weisz Péter bejelentette: a Barankovics-műhely a Szent István és az Október 23. Alapítvánnyal együtt 300 ezer forintot ajánl fel a csángó gyermekek magyar nyelvre taníttatására. Jókai Anna írónő a konzervativizmus és az Istenhez való visszatérés fontosságát hangsúlyozta, Bene Éva, a Magyar Konzervatív Alapítvány képviselője pedig a Magyarországon zajló indirekt népirtásról beszélt, melyre egy esetleges „transzszilván transzfúzió” jelenthet megoldást. Mikola István volt egészségügyi miniszter az identitást, a szolidaritást, a családot és a hitet jelölte meg mint a nemzet lelki energiája visszanyerésének módját. Tempfli József megyés püspök az összetartás fontosságát, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök pedig azt hangsúlyozta: ideje lenne véget vetni az önsajnálatnak, „könnyekből nem lehet jövőt építeni. ” Szöőr Anna, az Október 23. Alapítvány vezetője a „vörös deviancia” elleni harc fontosságáról beszélt, Szeverényi János, az evangélikus misszió vezetője szintén a hit fontosságáról ejtett szót, majd zárszavában Székelyhídi Ágoston közíró, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 millió magyar ma már valójában körülbelül 13,6 millió. /Fried Noémi Lujza: Ökumenikus konferenciát szerveztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./ Világi és egyházi meghívottak fejtették ki álláspontjukat, megoldási lehetőségeket villantva fel a nemzetfogyás megállítására a Van kiút konferenciasorozat harmadik állomásán. Jókai Anna írónő elmondta, hogy ha spirituális gyökereinket elveszítjük, még a jó szándékú politikai cselekedet is meddő marad. Tőkés László püspök a határokon átívelő szellemi kapcsolat megnyilvánulásaként jellemezte a találkozót. Mikola István volt egészségügyi miniszter kifejtette, a nemzet legnagyobb gondja, hogy elfogytak kollektív tudattalanjából a nemzeterősítő energiák, a neoliberális irányzat éppen ezeket az alapvető értékeket kezdte ki. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök az összetartásban látta a megmaradást, míg Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök arra figyelmeztetett, hogy könnyekből nem lehet jövőt teremteni, ezért ideje felhagyni az önsajnálattal. /D. Mészáros Elek: Kiútkeresés táblaavatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2009. augusztus 22.

Minden népnek, nemzetnek és nemzeti közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének használata saját hazájában és szülőföldjén. Különösképpen elfogadhatatlan, hogyha az Európai Unió egyes országaiban kerül sor erre. Ezen országok egyike Szlovákia, mely 2009. szeptember 1-jei hatállyal a kisebbségek, kiváltképpen pedig az ország lakosságának 10%-át kitevő, őshonos magyarság anyanyelvét sújtó államnyelvtörvényt készül bevezetni. Az egyházak lelkiismereti és hitbeli kötelessége, hogy kiálljanak híveik jogainak és emberi méltóságának védelmében. Kiss-Rigó László római katolikus szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László EP-képviselő közös levélben hív mindenkit augusztus 30-án a szegedi dómban sorra kerülő Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozóra, hogy felemeljék szavukat a szlovákiai, valamint a többi, hátrányos megkülönböztetést és jogfosztást szenvedő magyar nemzeti közösség védelmében. /Ökumenikus Nagytalálkozó Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2009. augusztus 31.

A Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta szentmisével kezdődött a Pünkösdváró Európa címmel rendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó augusztus 30-án a szegedi dómban. A szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségeink melletti kiállás céljával megszervezett eseményen számos magyarországi és határon túli egyházi méltóság és közéleti személyiség is megjelent, többek között Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke, Tőkés László és Surján László EP-képviselő, Magyar Anna (Fidesz), a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó végén zárónyilatkozatot fogadtak el – a szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépést, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségek melletti kiállást szorgalmazva. Huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség tiltakozott nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény, a szlovákiai kisebbségek anyanyelvhasználatának súlyos korlátozása ellen. A diszkriminatív szlovák nyelvtörvényre hívta fel az amerikai kormányzat vezető külpolitikai tisztviselőinek figyelmét Frank Koszorús, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) társelnöke Washingtonban. A magyar vezető azon a találkozón beszélt erről, amelyen a tizennyolc amerikai etnikai szervezetet képviselő Közép-Kelet-Európai Koalíció (CEEC) nevű csoport vezetői megbeszélést folytattak a múlt héten az Obama-kormány vezető külpolitikai tisztviselőivel. /Tiltakozáshullám a nyelvtörvény ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

2009. szeptember 1.

A 2008/2009-es tanév nagy előrelépést hozott a kosteleki magyar oktatás életében: sikerült saját ingatlant vásárolni, valamint azt lakhatóvá tenni. Történt mindez a Szegedi Rotary Club jóvoltából. A kosteleki magyart tanítók immár kulturált körülmények között élhetik mindennapjaikat, de az igazi nyertesei a történetnek a gyerekek, fiatalok, kostelekiek. Július 19-én ünnepélyesen felszentelték a Gyerekek Házát, melyet a szívvel-lélekkel a magyar ügy mellett álló Salamon Antal esperes-plébános, valamint dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök végzett. A szentmise után a falubeliekkel együtt a Magyar Házhoz vonultak. A megszentelés után következtek az ünnepi beszédek, majd a helybeli Szellő Néptánccsoport ünnepi műsora. /Magyar Házat avattak Kosteleken. = Erdély. Ma, szept. 1./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998