udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Klárik Attila

1999. május 6.

Sepsiszentgyörgyön ápr. 12-16-a között rendezték meg a magyar irodalmi tantárgyverseny országos szakaszát. Tizenöt megyéből mintegy 150 tanuló vett részt a vetélkedőn. /Klárik Attila: Olimpiai kis trakta. = A Hét (Bukarest), máj. 6./

1999. október 7.

Október 1-4-e között az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Államtitkársága kezdeményezésére Brassó-Pojánán tanácskozott a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanárok munkabizottsága. Megvitatták és kidolgozták a magyar nyelv és irodalom tanításának reformszemléletű tanterveit az I-XII. osztály számára. A magyartanárok munkacsoportjának megbeszélésén jelen voltak dr. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, dr. Zsolnai József kutató és tantervkészítő, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára és más magyarországi szakértők is. Az év végéig teljes egészében elkészülő új Magyar nyelv és irodalom tantervcsomag (I-XII. osztályig) illetve a hozzárendelt Gyakorlati útmutató alkalmazására a 2000-2001-es iskolai tanévvel kezdődően kerül majd sor. A munkatanácskozáson részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár is. /Klárik Attila: Egységes tantervkoncepció született... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1999. október 9.

Új igazgatót /Garbea Péter/ neveztek ki a Közoktatási Minisztérium Magyar Nyelvű Oktatási Osztályának az élére, aki a szakoktatásért, illetve a kisegítő iskolahálózatért felel. Az október 1-jén beiktatott igazgató szakmai tanácskozást hívott össze november elejére. A tanácskozás témája: a romániai magyar szakoktatás jelenlegi helyzete, valamint a kisebbségi tankönyvellátás. (Klárik Attila): Új kézben a romániai magyar szakoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1999. november 3.

Október 24-29 között Szegeden tartották meg a romániai magyar pedagógusok szakmai továbbképzését, amelyet a magyar Oktatási Minisztérium, illetve a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közösen szervezett. A román-magyar együttműködési oktatási munkaterv alapján - 1995-től - minden évben megszervezett tanfolyamon 25 vezetői állást betöltő pedagógus vett részt, azokat a megyéket képviselve, ahol magyar nyelven is zajlik az oktatás. /(Klárik Attila): Romániai tanügyi vezetők továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1999. november 10.

Az egyetemisták folytatják országos sztrájkjukat, kitartanak követeléseik mellett: 100 %-os ösztöndíjemelés, a bennlakások állami támogatása, 50 %-os kedvezmény a gyorsvonatokra. A sztrájkot azért folytatják, mert elégedetlenek a nov. 4-én Radu Vasile kormányfő és a Diákliga vezetősége közötti megállapodással. /Klárik Attila: Folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2000. április 18.

Sepsiszentgyörgyön tartották meg az első ízben megrendezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyt. Az április 13-15-e között zajló versenyt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Mikes Kelemen Kulturális Egyesület Könyvtári Szakosztálya szervezte. A bírálóbizottságnak nem volt könnyű dolga. A két első díj, a szászrégeni Berekméri Hubát, valamint a kézdivásárhelyi Salamon Bíborkát illette. A különböző megyéket 30 diák képviselte. /(Klárik Attila): Az első országos magyar balladamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2000. augusztus 19.

Az Élő Erdély (http://www.hhrf.org/erdely) elnevezésű honlap az első kizárólag interneten megjelenő, kiadó és szerkesztőség nélküli, nonprofit, alulról szerveződő romániai magyar folyóirat. Ezt a szolgáltatást 1998-ban indította két vállalkozó szellemű ifjú, a grafikus és programozó Sándor Levente és a honlap tartalmi részéért felelő Simon Attila. A szerkesztést illetve a honlap fenntartását természetesen többen felvállalták. A honlap állandó rovatai: hírösszefoglaló (Hír - Esemény - Szemle - Jegyzet - Pályázati Figyelő - Ifjúság), a Fórum (Napi bajunk - Politika - Levelező rovat - Apróhirdetések), az Utazó (Vidékek - Erdélyről röviden - Természet - Konyha) és a Könyvház, amely magába foglalja a Könyvajánlót, valamint az Olvasmányt. Nem hiányoznak olyan közérdekű rovatok sem, mint a Valutaárfolyam, a Gazdaság, a Számítástechnika, a Letölthető Programok, a Keresők, a Menetrend, az Időjárás, a Szótárak és az Ingyenes képeslapküldő szolgálat. A Magyar Elektronikus Könyvtár is fellelhető (Határon Túli Irodalom - Új könyvpiac - Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár - Forrás - Színház), akárcsak az Országos Széchényi Könyvtár, amely gazdag magyarországi és külföldi könyvajánló rovattal rendelkezik. A magyar Országos Oklevéltár honlapja a Mohács előtti okleveleket mutatja. Megtalálható a Magyarország levéltárai címszó is, valamint a Magyar Nyelvőr és a Magyar Periodika. /Klárik Attila: Élő Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2001. január 13.

Páll Zsolt svédországi magyar rendező Göteborgban él. Páll Zsolt /sz. Kézdivásárhely, 1969. ápr. 11./ 1986-ban, 17 évesen kivándorolt Svédországba, ahol 1990-1994 között a Göteborgi Tudományegyetem filozófia- dramaturgia-pedagógia szakos diákja volt, majd a New York City University rendezői szakának ösztöndíjas hallgatója. Göteborgban a MIFFO FILM társproducere. 1996-ban az általa rendezett Vägskäl című színmű az Év előadása címet nyerte el Svédországban, 1997-ben Drive-in című rendezése megkapja a legeredetibb produkciót illető és egyben az innovációs díjat, 1998-ban az általa rendezett Amigó álmai lett a legjobb ifjúsági előadás Dél- Svédországban, 2000-ben pedig az ugyancsak általa rendezett Stefan Sundström című dokumentumfilm nyert fesztiváldíjat. Páll Zsolt a Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) társelnöke, a Magyar Ifjak Világfóruma (MIV) alapító tagja, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) küldötte a Magyarok Világszövetségében. Páll Zsolt közel 14 éve ingázik Svédország és Erdély között. Soha nem vetődött fel benne a nemzeti hovatartozás kérdése, ″ez olyan természetes és magától értetődő volt számomra.″ - A Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) újonnan megválasztott elnökeként a kisebb rendezvényeken túl évi két-három nagyobb tábort is szervez. Páll Zsolt hozzátette: ezeket a tevékenységeket mindannyian szabadidejükben valósítják meg. - Sokak számára nem fontos a magyarságuk, nem tekintik magukat a magyar nemzet alkotó részének. A tökéletesen kiépített fogyasztói társadalom az, amely tökéletesebben asszimilál. - Páll Zsolt szereti a verseket, mindig visz magával versesköteteket. A mai romániai magyar líra, az általa ismert alkotók műveiből kiindulva - Orbán János Dénes, Király Zoltán, Sántha Attila és így tovább - az útkeresés, forma- és nyelvkeresés, önazonosság-keresés, helyzetkeresés költészete. Ugyanakkor játék is, természetesen. Ezekből a versekből mélységes pesszimizmus is érződik. - Páll Zsolt a mai erdélyi színjátszásról is beszélt. 1989 előtt az itteni színházak nagy látogatottságnak örvendtek, mert az ellenállás közismert fórumaivá váltak. Nagyon jó előadások is születtek. ″Most pedig mind a társulatépítés, mind az arculatkeresés és egyáltalán az új - talán nem is forma, hanem - megközelítés az, ami jellemzi a mai erdélyi magyar színjátszást, persze ott, ahol ezt tudatosítják.″ ″Az igazi színházi élményre, véleményem szerint, még várnunk kell egy keveset ezen a vidéken.″ /Klárik Attila: ″Bőrömön érzem az emberi szellem minden vívmányát, és ez tökéletesen felvértez″ Beszélgetés Páll Zsolt svédországi magyar rendezővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2001. június 19.

Sepsiszentgyörgyön jún. 17-én az Intim bárban bemutatkozott az új helyi ifjúsági lap, a Csigalépcső szerkesztősége: Szonda Szabolcs, Béres Károly, Klárik Attila, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese és Toró Attila. Még nem döntöttek, ki lesz a főszerkesztő. Az első szám jól sikerült. /(Éltes Enikő): Csigalépcsőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. február 13.

Országos vezetőséget választott első konferenciáján az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK) nevű platformja. A hét végén Sepsiszentgyörgyön megtartott, képzéssel összekötött értekezletre az alapítás első évfordulóján került sor.   A platformot olyan fiatalok alapították, akik a politizálás RMDSZ-en belüli útjait keresik, a nemzeti liberális eszmék ideológiai alapján állva. A meghívott Sógor Csaba RMDSZ-szenátor arra buzdította őket, működjenek közre az egykori Reform Tömörülésből az RMDSZ-ben maradtakkal. A konferencián elhangzott előadások az erdélyi magyarság történetének korszakváltásáról, a sajtó, valamint a vállalkozók közéletben játszott szerepéről szóltak. Megválasztották a vezetőséget (titkár Tóth Sándor, alelnökök: Klárik Attila, Szőcs Endre, Dénes Judit és Dénes István, akik felváltva, féléves turnusokban töltik be az elnöki tisztséget), s célul tűzték ki az országos szervezeti struktúra kiépítését. /(b. kovács): Színre lép az új platform (NSZK-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2006. június 20.

„Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben a kultúra támogatására” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök június 19-én Sepsiszentgyörgyön, a romániai magyar hivatásos előadóművészeti intézmények igazgatóinak, tagozatvezetőinek, valamint az őket fenntartó önkormányzatok képviselőinek találkozóján. Szorosabb együttműködésre van szükség a megyei és helyi önkormányzatok, valamint a művelődési intézmények vezetői között. Az RMDSZ ezután nagyobb figyelmet fordít e kérdésre. Megállapodtak abban, hogy ősszel újabb találkozóra kerül sor, ahol egyrészt áttekintik az addig megvalósult feladatokat, ugyanakkor feltérképezik a még megoldásra váró problémákat. Markó Béla a sajtótájékoztatón kifejtette: az RMDSZ támogatja, hogy Románia történelmét és földrajzát anyanyelven oktassák és nemcsak I-IV. osztályban, hanem V-XII.-ben is. Markó szerint a tanügyi törvény továbbra is diszkriminatív elemeket tartalmaz, ugyanis az említett két tantárgy oktatása továbbra is kötelezően román nyelven folyik az I-IV. osztályok kivételével. A szövetségi elnök kiemelte, ennek következménye, hogy a képességvizsgán és az érettségin is román nyelven kell vizsgázni ezen két tantárgyból. A találkozón jelen volt a Művelődési Minisztérium igazgatója, Demeter András, valamint Klárik Attila művelődési tanácsos is. /Fokozottabb önkormányzati szerepvállalás szükséges a kultúra intézmények támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

2008. április 2.

Április 1-jén véglegesítették Sepsiszentgyörgyön az előválasztásokon kialakult városi tanácstaglistát. A végleges lista: Szentes Ádám, Sztakics Éva, Keresztély Irma, Klárik Attila, Czimbalmos Csaba, Kató Béla, Miklós Zoltán, Bodor Loránd, Mild Zoltán, Vass Ildikó, Bajcsi Tibor, Vajna László, Albert Alpár, András Róbert és Tischler Ferenc. /Farkas Réka: Véglegesítették a sepsiszentgyörgyi jelölteket (RMDSZ-előválasztások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

2008. április 25.

Április 24-én mutatta be Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzati jelöltlistáját az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP). „Az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozattervezetet terjesztem a leendő helyi tanács elé, annak harmadik ülésén” – ígérte Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Csinta szerint az MPP minden polgármestere ugyanezt fogja tenni. A párt Kovászna megyei tanácselnökjelöltje, Kovács István az MPP szintén az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozta. A területi autonómia volt a kulcsszó az RMDSZ sajtótájékoztatóján is. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi e sepsiszentgyörgyi elnöke kijelentette: jelöltjeik számára elsődleges cél, hogy az emberek jobban boldoguljanak szülőföldjükön. Az MPP javaslatát azonban kirakatcselekvésnek minősítette, mondván, nem az a legfontosabb, hogy a jövendőbeli önkormányzat első üléseinek napirendjét megszabják. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi jelöltlistájának élén Tóth Birtan Csaba áll, akit Keresztély Irma főtanfelügyelő, Czimbalmos Kozma Csaba alpolgármester, Klárik Attila LAM Alapítvány vezetője és Miklós Zoltán közgazdász követ. /Kovács Zsolt: Hangsúly az autonómián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2009. október 29.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert választotta elnökének az RMDSZ városi szervezete. Elnökségi tagokká Sztakics Éva alpolgármestert, Klárik Attila önkormányzati képviselőt és két fiatalt, Kelemen Éva Orsolyát, valamint Kelemen Szilárdot választották. Antal Árpád elmondta: erősebb, hatékonyabb, nyitottabb szervezetet szeretne, hogy az RMDSZ-től elfordultakat vagy éppen az MPP-ből kiábrándultakat visszahozza a szervezetbe. Az ügyvezető elnöki tisztséget Tóth-Birtan Csabának ajánlotta fel. /Farcádi Botond: Antal Árpád a sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998