udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Klárik László

2004. december 14.

Dr. Klárik László Attila  Kende Péter, Párizsban élő ’56-os emigráns gondolatmenetét fogadja el. Kende szerint az integrális magyar nemzetállam széthullása nem Trianonnal kezdődött, hanem legalább egy évszázaddal korábban. A liberális reformnemzedék ugyanis nem tudta nemzetiségi problémát megoldani. Közép-Kelet-Európában az együttélés nem rendezhető nemzetállami megoldásokban. A közép-kelet-európai probléma gyógyírját nem nemzetállami, hanem föderatív megoldásokban kell keresni. Dr. Klárik szerint jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kellene teremteni.  A maximális cél a nemzetközösséggé alakulás. Kende szerint ebben a fogalmi rendszerben a székely ember a magyar népközösség része, egyszersmind a romániai nemzetközösség tagja. A kettős állampolgárság intézménye lehetőséget teremthetett volna arra, hogy a székely ember egy időben lehessen tagja mind a magyar ,,nemzetnek”, mind a romániai nemzetközösségnek.  /Dr. Klárik László Attila: A kettős állampolgárság, avagy a nemzetállami ábránd keserű pirulája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2005. április 16.

Megújult a sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége, az április 15-én tartott tisztújításon új elnököt, négy alelnököt és három bizottság tagjait választottak. A városi RMDSZ elnöke Tóth Birtan Csaba lett, az alelnökjelöltek közül Miklós Zoltán, Sztakics Éva, Klárik László és Butyka Elemér kapta a legtöbb szavazatot. Orbán Barra Gábor leköszönő elnök önkritikai elemekkel tűzdelt beszámolója az elmúlt két év tevékenységét összegezte. /Farkas Réka: Megújult az elnökség (Sepsiszentgyörgyi RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

2005. április 18.

A tisztújítás során Tóth Birtalan Csaba, a sepsiszentgyörgyi Köztisztasági Vállalat igazgatója lett a városi RMDSZ új elnöke. Az alelnökjelöltek közül Klárik László, Miklós Zoltán, Sztakics Éva és Butyka László kaptak megbízatást. Az Orbán Barra Gábor leköszönő elnök helyébe megválasztott Tóth Birtan Csaba – aki két évvel ezelőtt is betöltötte a tisztséget – a küldötteknek elmondta: ígéri, hogy az RMDSZ aktívan részt vesz majd a város életében. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2005. június 28.

Területi autonómiára szükség van, de ez nem teremthető meg egyik napról a másikra. Építeni kell, dolgozni érte, folyamatról van szó, de nem szabad az autonómiát mindennek a megoldásaként kezelni – állapították meg Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ által szervezett A Holnap autonómiája című konferencia előadásain. Gazdasági, politikai, jogi szempontból igyekeztek körüljárni a területi autonómia kérdéskörét, és precedens értékűnek tekinthető, hogy először vettek részt a nyilvános vitában fiatal román értelmiségiek, a Közösségért Egyesület képviselői. Klárik László, a közigazgatási minisztérium vezérigazgatója szerint csak ésszerű átszervezésekkel lehetne működtetni egy autonóm rendszert. Cáfolhatóak azok a megállapítások, hogy ha magára maradna, összeomlana a térség gazdasága. ,,Az új státus új lehetőségeket szülne, olyan emocionális energiákat szabadítana fel, amelyek nagy esélyt jelenthetnek” – emelte ki Antal Árpád képviselő. Márton Árpád képviselő rámutatott: ,,Minden közösség nekivághat, és ha rájön, hogy többet bír meg, többet vállalhat.” ,,Olyan állapot, hogy holnaptól autonómia lesz, nincsen” – jelentette ki Varga Attila képviselő, és kifejtette: a törvényes keret feltétele az autonómiának, ám működtetése a közösség feladata. Madalin Guruianu és Dan Manolachescu felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldön egy saját autonómiaformát kell kidolgozni, olyat, amelyben a románság is megtalálja a helyét. /Farkas Réka: Autonómiára szükség van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

2006. július 1.

A nagyobb székelyföldi városok RMDSZ-es polgármesterei, tisztségviselői tanácskoztak június 30-án Sepsiszentgyörgyön.   Az autonómia témakört elsősorban a megnyitóbeszédekben érintették, a továbbiakban a regionális átszervezésről, a három megyét (Maros, Hargita, Kovászna) magában foglaló fejlesztési régió kialakításáról folyt a vita.  Az autonómia ügyét nagygyűlések, tömegrendezvények nem visznek előre, apró lépésekben, tégláról téglára építve lehet elérni azt, jelentette ki Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: a városoknak igen fontos szerep jut a székelyföldi régióban. Klárik László egyetemi tanár, a Közigazgatási Minisztérium vezérigazgatója előadásában Székelyföld mint európai régió esélyeit taglalta. Ebben a térségben a városi lakosság aránya a romániai átlagnál is kisebb, alacsony a vidéki települések fejlettsége, rossz az infrastruktúra, kevés az értelmiségi, a gazdasági struktúra nem felel meg az európai normáknak. Az EU-s csatlakozás pozitív és negatív oldalaira is rávilágított. Nagyon sok pénzt hozhat az integráció, de a globalizáció hátrányaival is számolni kell. Kitért a szomszédos Brassó egyre erőteljesebb fejlődésének veszélyeire is, egy emberöltőnyi idő alatt lenyelheti Sepsiszentgyörgyöt, illetve a Székelyföld egy részét. Feladatként határozta meg, hogy polgárosítani kell Székelyföldet, ki kell emelni a falvak népét a parasztsorból, növelni kell az értelmiséget, ,,egy jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kell teremteni”. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a szakmai hátteret hiányolta, sok tanulmány született az elmúlt években Székelyföldről, de kevés olyan volt, amely segíthetett a politikai döntések meghozatalában. Antal Árpád képviselő azt hiányolta, hogy tizenöt év alatt nem volt képes a székelyföldi magyarság létrehozni egy olyan reprezentatív testületet, ,,egyfajta Székely Nemzeti Tanácsot”, amely rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges kellő politikai súllyal. /Farkas Réka: Mit akar az RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. augusztus 4.

Fekete Emőke eddig Markó Béla államminiszter tanácsosa volt, Jogi ügyekért felelős tanácsosként feladata volt a kormány napirendi pontjainak jogi szempontból történő átvizsgálása, törvénytervezetek értékelése, javaslattétel, elemzés. Nemrég kinevezték közigazgatási államtanácsosnak. Ezután a közigazgatási ügyekért felel majd. Klárik László megpályázta a Sapard-ügynökség igazgatói tisztségét. /Fekete Emőke az új államtanácsos. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2006. szeptember 15.

Szeptember 14-től Klárik László a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetéseket Eszközlő Ügynökség (APDRP), volt SAPARD igazgatója. Az igazgatói kinevezés a mezőgazdasági miniszter rendelete alapján történt. Klárik korábban a Belügyminisztérium egyik ügyosztályának igazgatója volt. A kormánykoalíció algoritmusa szerint az ügynökség vezetőjének az RMDSZ-ből kellett kikerülnie. /Klárik László az APDRP új igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2007. március 27.

Március 26-án a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselőit fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón jelen volt Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, valamint Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szaktanácsadás, szakképzés, uniós tájékoztatás, illetve a technikai segítségnyújtás terén kérte az RMDSZ támogatását. Az egyesület negyven pontban foglalta össze a teendőket. Ezekre reflektálva Kelemen Atilla prioritási sorrend felállítását szorgalmazta. A résztvevők munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amely a jövő héten jönne létre Kelemen Atilla vezetésével. A testület stratégiát dolgozna ki a romániai magyar gazdák problémáinak megoldására. /Vidékfejlesztési munkacsoport alakul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2007. szeptember 17.

A következő választási ciklus reménybeli önkormányzati tisztségviselőinek felkészítését szolgálta az a képzéssorozat, amelynek Homoródfürdő adott otthont az elmúlt hét végén. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) szervezésében zajló képzésen mintegy félszáz – elsősorban székelyföldi – önkormányzatis (polgármester, alpolgármester és képviselő), illetve ifjúsági szervezeti vezető vett részt. A jelenlévőknek Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna államtitkár, Klárik László SAPARD-elnök, Jakab István vezérigazgató és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke tartott előadást. /Csinta Samu: Képzés pénzteremtésre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2008. március 29.

Az RMDSZ megyei tanácsi listájára felkerülő alsó-háromszéki jelölteket rangsorolta március 28-án a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT). Nem dolgozták még fel annak a közvélemény-kutatásnak az adatait, amely eldönti, hogy Demeter János vagy Tamás Sándor lesz az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltje. Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök megerősítette, amennyiben nem egyértelmű az eredmény, az RMDSZ felső döntéshozó szerve, az Állandó Tanács mondja ki a végső szót. A HKT rangsorolta, hogy a három, alelnöki tisztségre is jelentkező közül ki legyen a ,,biztos” alelnök. A legtöbb (39) szavazatot Demeter János kapta, Vajda Lajosra 32-en voksoltak, Klárik László a harmadik lett 19 szavazattal. /Farkas Réka: Továbbra is kérdés: ki lesz az elnökjelölt (rangsorolták a megyeitanácstag-jelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2008. szeptember 11.

Lemondott a SAPARD-programot bonyolító Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség (APDRP) éléről Klárik László, akit 2006 szeptemberében neveztek ki. Dacian Ciolos mezőgazdasági miniszter korábban több alkalommal is bírálta a Klárik László vezette ügynökséget amiatt, hogy az Európai Bizottság júliustól ideiglenesen felfüggesztette Romániában a SAPARD-program keretében nyertes pályázatok kifizetését. Ciolos azt rótta fel Kláriknak, hogy az EB által tapasztalt rendellenességeket nem szűrte ki korábban. /Lemondott Klárik László. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2008. szeptember 25.

Klárik Lászlót nevezték ki Kovászna megye menedzserévé. A háromszéki önkormányzat megtartotta a versenyvizsgát a megyemenedzseri állás betöltésére. A tisztségre ketten pályáztak: Klárik László, a SAPARD, illetve a Vidékfejlesztési és Halászati Ügynökség volt országos igazgatója és Dan Andrea gazdasági mérnök. A magasabb pontszámot Klárik László kapta. A Magyar Polgári Párt frakciójának kilenc tagja fenntartásokkal szavazta meg az állás létrehozásáról szóló határozatot. /Bíró Blanka: Menedzser Kovászna megye élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2008. október 2.

Lemondott az évek óta tervezett és tavaly megalakított Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség (ADETCOV) működtetéséről a háromszéki önkormányzat új vezetősége. A tervezett egyesület mintegy 60 szakemberének szánt pályázatírói munkát a most munkába állt Klárik László megyemenedzsernek alárendelt szakemberek végzik majd el. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke szerint grandiózus volt az elképzelés, hogy 50–60 emberrel működtessenek az önkormányzattal párhuzamos intézményt. Tavaly decemberben harminchét háromszéki település összefogásával alakították meg a Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökséget. „Sok program indult el, de nagyon keveset sikerült befejezni, itt mutatkozik meg az összehangolt tervezés hiánya, mi szeretnénk szétfutó erőket összegyűjteni” – jelentette ki Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: Megszűnik az ADETCOV. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2009. április 17.

A víz- és csatornarendszer bevezetése jelenthet megoldást a háromszéki települések többéves problémájára, miszerint ihatatlan a kutak vize. Klárik László megyemenedzser szerint a háromszéki kutak 80 százalékának a vize szennyezett. Kovászna megyében 120 településen nincs vezetékes víz és csatornázás. Már bejegyezték az AquaCov egyesületet, amely a megyei víz-, és csatornahálózatot fogja működtetni. A rendszer kiépítése a megye legnagyobb és legfontosabb projektje, a tervezést 2007-ben kezdték el, ez év végéig kell leadni a pályázatot. Az összeg 80 százalékát európai uniós strukturális alapokból hívják le, 18 százalékát állami költségvetésből fedezik és 2 százalékát a Kovászna megyei vízszolgáltató fizeti ki. 2010-ben vagy 2011-ben kezdik el a munkálatokat. /Bíró Blanka: Ihatatlan a kutak vize Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./ Évekkel ezelőtt Bihar megyében is voltak hasonló problémák. Hegyközkovácsiban és Tótteleken szennyezett volt a kutak vize, de mostanra megoldódott a probléma. Szeghalmi Győző, Bihar alpolgármestere, elmondta: a vezetékek minősége nem megfelelő. Az elavult vízvezeték-hálózatot a tervek szerint a nagyváradi Vízmű venné kezelésbe. Azokban a községekben, ahol a víz annyira szennyezett volt, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták, máshonnan hoztak be vizet vezetékeken keresztül. A szennyezett vizű fúrt kutakat pedig azóta csak mosásra használják. /Nagy Orsolya: Bihar megye: már megoldódtak a gondok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2009. április 22.

Az elmúlt húsz évben gyakorlatilag nem volt olyan esztendő, hogy a kutak fertőzött vize ne okozott volna csecsemőhalált Háromszéken – közölte Klárik László megyemenedzser. A háromszéki kutak négyötöde fertőzött. A gondokat súlyosbítja, hogy az elmúlt években számos településen vadonatúj víztisztító állomásokat szereltek fel, ezeket azonban senki sem akarja üzemeltetni, kisebb településeken ugyanis ez gazdasági szempontból nem kifizetődő tevékenység. Klárik szerint az egyetlen megoldás a megye víz- és csatornarendszerének teljes felújítása és a regionális vízszolgáltató létrehozása. Elkészült már a programban részt vevő négy város – Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Bodzaforduló és Kézdivásárhely – és a környező települések víz- és csatornahálózat-rendszerének mesterterve, létrehozták az Aquacov egyesületet, és a helyi tanácsok elfogadták a regionális vízszolgáltató létrehozására vonatkozó határozatokat. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén dolgoznak. Ez egyébként a megye legnagyobb horderejű fejlesztési terve, a beruházás összértéke 86,5 millió euró. Ennek négyötödét uniós forrásokból finanszírozzák, 18 százalékkal a környezetvédelmi minisztérium száll be, az önrész két százalék. Ha minden a terv szerint halad, 2010-ben meghirdetik a versenytárgyalást, és elkezdődhetnek a munkálatok, amelyeket 2013–2014-re fejeznek be. /Farcádi Botond: Vizes gondok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2009. augusztus 4.

Az RMDSZ szerint a kormány politikai hovatartozás alapján osztja az uniós pályázati pénzeket a vidéki településeknek, ezért az Európai Bizottsághoz fordulnának a pályázatok objektív elbírálása érdekében, mondta Klárik László, a Kovászna megyei önkormányzat menedzsere. Klárik arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány órával a határidő előtt Ilie Sarbu tárcavezető miniszteri rendelettel megváltoztatta a községek rászorultsági besorolását, ami nagy pontkülönbséget eredményezhet az elbírálásnál. Eddig a besorolást a statisztikai hivatal végezte, a mezőgazdasági miniszter rendelete ezt írta felül. Ennek alapján például Kolozs megyében 16 nagyon szegény kategóriába tartozó község lett, holott eddig nem volt egy sem. Kovászna megyében viszont hat község a közepesen szegény besorolásból a módosabba került, és így elveszítik az ezért járó pontokat. /Bíró Blanka: Klárik László: a kormány politikai alapon bírálja el az önkormányzatok pályázatait. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2009. október 9.

Kovászna megye évi költségvetésével egyenlő nagyságrendű, 15,5 millió eurós nyertes pályázat finanszírozásáról szóló szerződést írt alá Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Razvan Murgeanu, a fejlesztési minisztérium államtitkára. A pénzt a Kovászna és Kézdivásárhely közötti út teljes felújítására kapja a megye az Európai Uniótól, a munkálatok megkezdését tavaszra tervezik, és 2011 decemberéig kell befejezni. A megyei tanács eddigi legnagyobb összegű sikeres pályázata ahhoz mérhető, mint amennyit a megye tizenöt év alatt költ a megyei utak javítására – tájékoztatott Klárik László megyemenedzser. /Fekete Réka: Felújítják a Kovászna–Kézdivásárhely közötti utat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998