udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kobzos Kiss Tamás

1999. július 7.

Júl. 7-én megkezdődött Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán a XVI. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A rendezvényt a csíkszeredai Heruvimii kórus nyitotta meg. Ezután az orosházai ének-zene tagozatú általános iskola diákjai álltak az emelvényre. Utánuk moldvai diákok következtek: a targu neamt-i Ars Antiqua furulyásai, vezetőjük, Szekeres Balázs az 1997-98-as tanévben verbuválta össze a csapatot. A százhalombattai Musica Matricana gitárzenekar is fellépett, vezetőjük, Miklós Béla Csíkmadarason született. A legnagyobb közönségsikert a debreceni Monteverdi kórus aratta. Júl. 8-án folytatódik a fesztivál, a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola régizene-együttese, az isztambuli Erdal Salikoglu, a nagykárolyi Collegium, a bukaresti Lyceum Consort, a kolozsvári Minium-Amarillys, a budapesti Kobzos Kiss Tamás, Musica Historica és Ars Renata mutatják be műsorukat. /XVI. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

2000. június 27.

Régizene Fesztivált rendeznek Csíkszeredában. Váli József, Hargita megye Művelődési Felügyelőségének főtanácsosa évek óta a Régizene Fesztivál fő szervezője, munkájában az idén is Deák Endre, Kobzos Kiss Tamás, Virágh László, a Magyar Régizene Társaság elnökének segítségére számíthatott. Ez lesz a 17. alkalommal megrendezett fesztivál. Fellépnek többek között a baróti, nagykárolyi, brassói, székelyudvarhelyi együttesek, zenekarok, kórusok. A fesztivál július 6-8-a között lesz. /Régizene Fesztivál Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2000. július 10.

A 17. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál júl. 6-án kezdődött Csíkszeredában, majd Csíksomlyón folytatódott. Fellépett a kolozsvári Minium csoport, a tasnádi Maestoso kórus, a nagykárolyi Collegium, a marosvásárhelyi Lőrinczi György mutatta be saját készítésű lantjait. A Régizene Fesztivál a júl. 9-én Gyergyószárhegyen ért véget. Mészáros Márta és Virágh László Kobzos Kiss Tamás, valamint a nagykárolyi Collegium és a kolozsvári Amaryllis lépett a közönség elé. A Régizene Fesztiváltól függetlenül rendezték meg a júl. 9-én a csíksomlyói kegytemplomban a Kelet-Európai Ifjúsági Fesztiválzenekar szimfonikus hangversenyét, fellépett Murvai Márta és Ruha István érdemes művész. /Véget ért a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

2002. február 26.

1992-ben, amikor a Mátyás-szoborra durva kezek felszegezték az "igazságos" eszményképét lerombolni hivatott plakettet, a magyarság néma körmenettel tiltakozott. Ekkor született meg az Amaryllis alapítójában, László Bakk Anikóban a Mátyás Napok ötlete. Idén immár tizedszerre gyújtotta meg László Bakk Anikó a Mátyás Napok gyertyáit. Febr. 22-én a Ferencesek templomában az ünnepi mise után, a Schola Gregoriana Monostorinensis énekléssel köszöntötte a X. Mátyás Napok közönségét, majd dr. László Ferenc beszédében emlékezett a templomépítő, a könyvtáralapító, kultúrát pártfogoló igazságos Mátyás királyról. Febr. 23-án a budapesti Kobzos Kiss Tamás és a Canlar együttes török zenével ismertette meg a Mátyás szülőházában összegyűlt érdeklődőket. Febr. 24-én a Zeneakadémián Székely Sebestyén diavetítéses előadása képet nyújtott a reneszánszkori Firenzéről. Ezután a Musica Historica együttes reneszánszkori zenéjére az Amaryllis tánccsoport udvari táncokat mutatott be. /Kulcsár Gabriella: X. Mátyás Napok. Múlt a jelenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2005. július 18.

Csíkszeredában a Régizene Fesztivál fesztiválon az érdeklődők megtöltötték a termet. Fellépett Kobzos Kiss Tamás (Budapest). A második nap fénypontja a budapesti Corvina Consort együttes műsora volt. A kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes táncjátékot mutatott be, sikeres volt a Collegium Gabrielense (Nagyenyed) is. A következő napokon többek között a sepsiszentgyörgyi Codex együttes koncertezet, a Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári vokális együttes gregorián dallamai pedig felcsendültek a csíksomlyói kegytemplomban. A budapesti Musica Historica együttes a Carmina Burana bemutatására is vállalkozott. A rendezvény végére a 2001 nyarán alakult Csíki Kamarazenekar nagyszabású hangversenye tett pontot. /Gitárok, koboz, középkori táncház, dombra. A Régizene Fesztivál reneszánsz és barokk napja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2005. július 25.

Kézműves-foglalkozásokkal, tánc- és zeneoktatással elevenítették fel a csángó hagyományokat a hét végén Gyimesfelsőlokon. Az idén első alkalommal megrendezett Csángó Hétvégén a sajt-, orda-, zsendice-, túróspuliszka-készítésbe „kóstolhattak” bele a vendégek. Ugyanakkor a szövés, fonás, hímzés, csipkekötés, fafaragás titkait is elleshették a vendégek. Fellépett többek között a kászonújfalvi népi zenekar, a gyimesközéploki Ordasok, a gyimesfelsőloki Öregek, valamint a gyimesbükki Hagyományőrzők. A rendezvény fénypontja a hagyományos csángó lakodalom bemutatása volt. A Csángó Hétvége díszvendégei közt szerepelt Kobzos Kis Tamás és Sebő Ferenc, továbbá a szászcsávási zenekar és a Misztrál együttes. A kerekasztal-beszélgetésnek a csángó sors volt a témája: Berszán Lajos címzetes kanonok, Deáky András és Tankó Gyula tanár, valamint az érdeklődők közösen vitatták meg a kérdést. Ezt követően Sebő Ödön, az 1944 augusztusában lezajlott gyimesi csata hőse emlékére állítottak kopjafát a falu központjában. A gyimesbükki helyőrség hajdani parancsnoka A halálraítélt zászlóalj címmel írta meg visszaemlékezéseit, a könyvet fia, Sebő Ferenc szerkesztette. /Tóth Ibolya: Csángó lakodalom, ahogy a régiek tudják. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2008. január 10.

Sok igazság van abban, amit Csutak István miniszteri tanácsos a székely székek széthúzásáról írt (Székely székek – Székelyföld?, Szabadság, jan. 8.). Az első negatív példája azonban nem áll helyt. Csutak szerint „A csíkszeredai Régizene fesztivál lehetett volna »erdélyi«, akár »romániai«. De mégsem az lett. Közös erőfeszítéssel sikerült a teljes jelentéktelenségbe süllyeszteni. ”László V. Ferenc, aki egy évig művészeti igazgatója volt ennek a fesztiválnak, hangsúlyozta, nem igaz, amit a rendezvény jelentéktelenségéről és „igen csíki”-ségéről írt. Jellege valójában már 2006-ban európai volt. 2007-ben a fesztivál inkább volt „erdélyi”, mint csíki, amennyiben résztvevői között számos kolozsvári együttes és művész, valamint brassói és sepsiszentgyörgyi meghívott működött közre, ugyanakkor csapatnyi bukaresti művész közreműködése révén „romániai” is volt. Legfőképpen pedig európai. A bécsi Clemencic Consort régizenei csoport külön műsort állított össze erre a hangversenyére, amelyben az erdélyi zenei múlt becses emlékei is helyet kaptak. Jelentős volt a cseh Kvinterna együttes, a brit Mary Collins táncművész, a Les Basses réunis francia együttes stb. Solymosi Tari Emőke zenei szakíró benyomásait Európai színvonalú régizene hangversenyek – ajándékba címmel foglalta össze a budapesti szaksajtóban. Kobzos Kiss Tamás mondta, hogy Magyarországon nincs ilyen nagyigényű régizenei fesztivál. Emiatt nem lehet beszélni „teljes jelentéktelenség”- ről. /László V. Ferenc: Székelyes betartás? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2008. április 26.

A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. alapította Árpád fejedelem-díjat a kuratórium rangos intézmények és kiemelkedő személyiségek társaságában a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségének ítélte oda. A mostani kitüntetettek: Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrffy Sándor szobrászművész, Illyés Gyula (posztumusz), Kubik Anna színművész, Dunaszerdahely városa és Wass Albert (posztumusz). Az Árpád fejedelem-emlékdíjat 2007-ben alapították, és 52 alkalommal adományozták a nemzetépítésben rendkívüli szerepet vállaló intézményeknek és személyeknek. A korábbi kitüntetett között van: Apáczai Csere János Református Líceum – Kolozsvár, Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és Berszán atya – Gyimesfelsőlok, Az erdélyi néptánc 30 éve – Csíkszereda, Böjte Csaba atya és a dévai gyermekek, Duna TV, Csoóri Sándor, Jankovics Marcell, Jókai Anna, Kobzos Kiss Tamás, László Gyula (posztumusz), Makovecz Imre, Nagyszeben magyar közössége, nagyváradi püspökség, Nemeskürty István, Révkomárom városa, Sapientia Egyetem – Csíkszereda, Sára Sándor, Sütő András (posztumusz), Székely Nemzeti Tanács, Székelyudvarhely városa – Orbán Balázs emlékére, Szörényi Levente, Zenta városa. /Sylvester Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszéknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

2008. augusztus 15.

Nagyszabású táncjátékkal ünneplik meg a Váradi Biblia 1660-as megmenekülését a nagyváradi várban augusztus 29-én: Kobzos Kiss Tamás históriás énekére több mint kétszáz, magyar, román és török gyermeknéptáncos idézi meg az erődítményből kimenekített Biblia diadalát. „Oda vagyon a Magyar Birodalomban a mi második Jeruzsálemünk, pogány kézre jutott legnemesebb Végházunk, nincsen már több Váradunk” – írta idősebb Köleséri Sámuel Nagyvárad török kézre kerüléséről. 1660-ban mégis sikerült alkut kötni a hódítókkal, és a Váradi Biblia már elkészült Újszövetségét, valamint az Ószövetség néhány fóliáját és a nyomdagépeket kivihették a várból, és Kolozsvárra menekítették. A református főiskola is ekkor költözött Debrecenbe, és ennek emlékére a váradi ősbemutató után, augusztus 30-án a debreceni református nagytemplom előtt is előadják a Váradi Biblia, avagy Váradnak kegyetlen viadalok által lött Török kézbe esése – A Biblia diadala című, nemzetközi összefogással megvalósuló táncjátékot. A megemlékezés Pálfi József várad-réti református lelkész ötlete volt, többen segítették a produkció megvalósítását. A zene Molnár Szabolcs szerzeménye, és már felvételt is készítettek a Háromszék Együttes stúdiójában. A rendezést és a koreográfiát Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Társulat színésze és László Csaba rendező-koreográfus jegyzi. „Fontos megmutatunk valamit, ami a miénk. Ha jövőre csak egy embernek is eszébe jut majd a Biblia kimenekítése, már győztünk” – mondta Dimény Levente, aki szerint a Szentírást a mindennapokban is vissza kell helyezni az őt megillető helyre. A nagyváradi Csillagocska, a borsi Galagonya és az érsemjéni Ezüstperje mellett a váradi Lioara néptánccsoport tagjai is fellépnek, Dobrudzsából a Karasu és a Filizer török gyermekcsoport érkezik, és Törökországból is várnak táncosokat. /Fried Noémi Lujza: A Biblia diadala. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2008. szeptember 1.

Az eredeti helyszínen, a nagyváradi vártemplom mögött volt augusztus 29-én a Váradi Biblia, avagy Váradnak kegyetlen viadalok által lött török kézbe esése – A Biblia diadala című történelmi táncjáték ősbemutatója. A nagyszabású rendezvény ötletgazdája Pálfi József várad-réti lelkipásztor, aki a Biblia éve apropóján, méltó módon kívánt emlékezni és emlékeztetni a Váradi Biblia kálváriájára, a törökök által elfoglalt várból való kimenekítésére. Kobzos Kiss Tamás históriás énekes történelmi hűséggel regélt az eseményről. A zárórész a magyarok várbeli kivonulását mutatta, amint követték a Biblia útját, mint akik számára nem maradt más menekvés. 196 gyerek- és fiatal táncos lépett fel. A műsort megelőzően Pálfi József köszöntötte a mintegy 2500 fős közönséget. Pásztor Gabriella államtitkár magyar, román és török nyelven elmondott gondolatai során a történelmet, mint az élet nagy tanítómesterét definiálta. /D. Mészáros Elek: Táncjáték a Bibliáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2008. október 18.

Kobzos Kiss Tamás a Kárpát-medence zenei és néprajzi tájai mellett rendszeresen járja a Mezőséget, a Gyimeseket, gyűjti az archaikus zenét. Balassiig, Tinódiig és időben még korábbig, a sámánok világáig és zenéjéig játszik vissza. Kobzos Kiss Tamás több magyar zenei együttes tagja, meghatározó zenei személyisége, állandó közreműködője a Jánosi Együttesnek, fellépett Londonban, Finnországban, Lengyelországban, Erdélyben, Észak-Amerikában, négy ízben járt Japánban. 2006-ban megkapta a rangos Magyar Örökség-díjat. 1986 óta tanára, 1991 óta igazgatója a nagy hírű Óbudai Népzene Iskolának. Jövő héten a sepsiszentgyörgyi díjátadó ünnepségen Erdélyi György előadóművész és Gubcsi Lajos író, költő társaságában lép fel. /Sylvester Lajos: Jöjjenek hát Kobzosék (Díjátadó ünnepség Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

2008. október 24.

Október 23-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban rendezték meg a Magyar Művészetért díj XXII. díjátadó gáláját. A Magyar Művészetért díjat 1987-ben alapították, ,,akkor sem volt könnyű, most sokkal nehezebb” – mondotta bevezetőjében Gubcsi Lajos író, költő, a díj kuratóriumának elnöke. Magyar Művészetért Díjban részesültek az évek során művészek és mecénások egyaránt, mindazok, kiknek szívügye a magyar művészet éltetése. A mostani díjátadó gála egészét 1956 töltötte ki, a díjazottak méltatását és az előadóművészek műsorát egyaránt ’56 szellemisége szőtte át, legyen szó a Háromszék szerkesztőségéről, arról a ,,szellemi műhelyről, mely nemzeti megmaradást és jövőépítő szellemiséget sugall” (Árpád fejedelem-díj), a csángókat megörökítő Ádám Gyula csíkszeredai fotós művészetéről vagy Benedikty Horváth Tamás budapesi írónak a Szuvenír című ’56-os nagyregényéről (Magyar Művészetért Díj), a ,,megcselekedni haza nélkül is azt, amit megkövetelt a haza” eszméért alapított alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumról (Bartók Béla-emlékdíj), illetve Kobzos Kiss Tamás alkalomhoz illesztett, sajátos előadásáról és Erdélyi Györgynek a Szuvenírből vett döbbenetes részletének előadásáról. Végezetül Gubcsi Lajos bejelentette, tárgyalni fog a Tamási Áron Színház vezetőségével, hogy a posztumusz Magyar Művészetért Díjat kapott, tragikus sorsú színművésznek, Visky Árpádnak szobrot, emlékművet állíthassanak a színházban, valamint, hogy Kós Károly posztumusz Árpád fejedelem-díját a Székely Nemzeti Múzeumban helyezhessék el. /Váry O. Péter: Magyar művészetért ’56 szellemében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2008. november 24.

Kecskeméthy Csapó István /1864 – 1938/ bibliafordítását mutatta be november 23-án, vasárnap Adorjáni Zoltán professzor Kolozsváron, az unitárius egyházközség és az Amaryllis Társaság által a Biblia éve jegyében szervezett ünnepi istentiszteleten. Az erdélyi bibliafordítás széljegyzeteket, kortörténeti adalékokat és magyarázatokat tartalmaz. A Kecskeméthy-féle bibliafordítás a Koinónia Kiadó és az Erdélyi Református Egyházkerület gondozásában jelent meg 2002-ben. Kecskeméthy teológiai tanárként 1895-től 1936-ig Kolozsváron oktatott, ez idő alatt, 1918-ban alapította meg például az Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetsége (EMESZ) nevű evangéliumi társaságot, a most bemutatott bibliafordítást pedig a ’30-as években végezte. Kobzos Kiss Tamás énekmondó, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója kobozon és lanton játszott. /Ferencz Zsolt: Erdélyi bibliafordítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2009. május 26.

Árpád fejedelem-díjban részesült május 23-án a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és Erdély-Hegyalja magyarsága, többek között a 160 évvel ezelőtt a magyarság ellen végrehajtott kegyetlen mészárlás emlékére. A díjat a Bethlen-napok keretében Gubcsi Lajos író adta át a híres kollégiumban, ahol külön műsorral is fellépett az Árpád-díj kuratóriumi tagsági tisztségét is betöltő Kobzos Kiss Tamás énekes. A hétvégi Bethlen-napokon a vetélkedők mellett a diákok, tanárok képzőművészeti kiállítását nyitották meg. A meghajlás művészete címmel a Korunk fiatal szerzőinek antológiáját mutatta be Balázs Imre József főszerkesztő. Az ünnepségen a függetlenségi nyilatkozat 160 éves évfordulója alkalmából a Kossuth Lajos-emlékszobor átadása után ünnepi gálaműsor következett. /Tamás András: Árpád fejedelem-díjat kapott a Bethlen Gábor Kollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2009. május 27.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolcadik alkalommal szervezte meg iskolanapjait. A VIII. Bethlen-napokon a kísérletezni vágyókat bűvészsarok várta az udvaron, magyarázta Dvorácsek Ágoston fizikatanár A Bethlen-napok programjában emléktábla-avatás, író-olvasó találkozó, szavalóverseny, történelmi vetélkedő és kiállításmegnyitó is szerepelt. A Bethlen-napok Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházánál zárultak. A Virágok vetélkedése című versenyben 22 benevezett csapat virágokkal díszítette a tágas iskolaudvart. A meghajlás művészete – A Korunk fiatal szerzőinek antológiája című kötetet Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be. Kobzos Kiss Tamás énekmondó magával ragadta hallgatóságát, a Barcsay teremben megnyílt a Kossuth Lajos emigrációja témájában a budapesti székhelyű Magyar Emlékekért a Világban Egyesület kiállítása. Bemutatták a 2007–2008-as tanév kollégiumi értesítőjét. Az értesítő az elmúlt négy évben könyvformában jelent meg, idén azonban CD-formátumban bocsáthatják az érdeklődők rendelkezésére, de hamarosan lesz írott változata is. A Xantus Gábor által készített Magyar sír az őserdőben – Fenichel Sámuel nyomdokain Új-Guineában című filmből adtak részletet. A nagyenyedi születésű régész, néprajzi és természettudományi gyűjtő, világutazó halálának 115. évfordulóján Hangay György természetkutató vezetésével vágott neki Pápua Új-Guineának Xantus Gábor és kis csapata, hogy Fenichel Sámuel addig jeltelen sírját felkutassák. A filmrészlet után leleplezték az emléktáblát. Egyidőben három rendezvény is elkezdődött: diáktudományos konferenciát, szavalóversenyt, Bethlen Gábor alakja köré épülő történelmi vetélkedőt szerveztek. A Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma a Kossuth Lajos-emlékszobrot az Erdélyi Magyar Ifjaknak (EMI) ítélte, melyet Gubcsi Lajos Soós Sándornak, az EMI elnökének adta át. Üdvözölték dr. Szőcs Gyula enyedi származású budapesti orvost, a kollégium diákjai által 2006 óta megpályázható Pápai Páriz Ferenc pályázat támogatóját. /Ferencz Zsolt: A Bethlen-kollégium a magyarság lelki-szellemi találkozószigete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2009. június 23.

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében június 20-án idei második kitüntetési ceremónia alkalmával a csángó magyar kultúrát közvetítő szerepéért Nyisztor Ilona, a pusztinai Magyar Ház vezetője, óvónő, csángó énekes Magyar Örökség Díjat vehetett át. A népszerű előadó, valamint a karácsonyi csángó dalokat és édesanyjától tanult régi énekeket tartalmazó CD-iről, illetve a csángó gyermekek egyik legeredményesebb zenei oktatójaként ismert énekes tevékenységét Kobzos Kiss Tamás előadóművész méltatta. /(fekete): Magyar Örökség Díj Nyisztor Ilonának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2009. szeptember 29.

A magyar reneszánsz két nagy Bálintja címmel tartott előadást szeptember 27-én, vasárnap a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében Kobzos Kiss Tamás Magyar Örökség díjas és Deák Endre Tinódi-díjas. Az előadáson Balassi Bálint-versek hangzottak el koboz- és lantkísérettel, valamint Bakfark Bálint művei csendültek fel. A városi önkormányzat és művelődési ház csaknem telt házas rendezvényén Deák Endre házigazda, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője elmondta, ezzel a műsorukkal tavaly októberben debütáltak Budapesten, és azóta már többek között a csíkszeredai régizene-fesztiválon is felléptek. „A múlt héten a szatmárnémeti filharmóniában és a szilágysomlyói Báthory-napokon is előadtuk a két Bálinttól származó darabokat” – mesélte a nagykárolyi művész. /Végh Balázs: Reneszánsz dallamok Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2009. október 3.

Tizenhetedik alkalommal adott otthont Szilágysomlyó városa szeptember 25–27-én a Báthory Napoknak. Az idei rendezvénysorozatra több mint kétszáz résztvevő érkezett Kanadától Németországon keresztül Kárpátaljáig, hogy együtt emlékezzenek Báthory Istvánra és ünnepeljék a szilágysomlyói „magyarok napját”. Az ez évi program a XVI. Orvos- és Pedagógus-továbbképzővel kezdődött. A szervező intézmények, a Báthory István Alapítvány (BIA), a Magyar Egészségügyi Társaság (MET), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, valamint az EME szilágysomlyói csoportja „A gyógyítás és a nevelés etikája” címmel hirdették meg az idei tudományos konferenciát. Dr. Széman Péter, a BIA elnöke üdvözölte a megjelenteket. Az egyik előadó, dr. Matekovits György temesvári orvosprofesszor, a kisebbségi létből adódó problémákat tekintette át a gyógyítás és nyelvi kommunikáció szempontjából. Megtartották a VII. néptánctalálkozót, amelyet a BIA Játékkuckó csoportja a Báthory István Magyar Tannyelvű Iskolával együtt szervezett. A találkozót a szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes nyitotta meg. Az EMKE Magyar Házban az immár hagyományosnak tekinthető tárlaton idén az Exposia Alkotócsoport Természet(l)esen című kiállítása nyílt meg. A Hepehupa szilágysági kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be, majd átadták a Szilágysági Magyarok díszokleveleket. Az idei díjazottak: Bálint István történész, tudományos kutató, Hary Béla karmester, zeneszerző, Szilágyi Ferenc nótafa, Sziszik László református lelkipásztor. Ez évben egy post mortem díjat, dr. Orsós Zoltán pedagógus, közművelőnek ítéltek oda. Kobzos Kiss Tamás és Deák Endre zenetörténetinek is mondható előadásán koboz, lant és ének segítségével megszólaltatott dalaikat a két nagy magyar reneszánsz művész, Balassi Bálint és Bakfark Bálint műveiből állították össze. /Széman E. Rózsa: Együtt a nevelés, a tanítás és a szórakozás jegyében. XVII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998