udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kocsik József

1992. július folyamán

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

2000. április 4.

Április 1-jén Marosvásárhelyen ülésezett az RMGE országos elnöksége. Temes megyéből jelen volt Kiss Károly elnök, míg Arad megyéből Kocsik József ügyvezető elnök. Kocsik József tájékoztatott az RMGE üléséről. Véglegesítették azon jelölteknek a névsorát, akiket a május 13-án Nagykárolyban sorra kerülő elnökségi tisztújító közgyűlésen az új országos elnökségbe javasolnak. Kiértékelték a tanácsadó szolgálat eredményét, szó volt a határ menti agrárkapcsolatok fejlesztéséről, a magyar-magyar agrárjellegű kapcsolatok kibővítéséről. Az adatbázis, az információs hálózat bővítését a PHARE-programhoz benyújtott, és most elnyert pályázat segíti. /Balta János: RMGE elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2000. július 20.

Júl. 15-én Zimándközre hívták a gazdák Kocsik József megyei RMGE ügyvezető elnököt azzal a szándékkal, hogy újraélesszék az egyszer már beindított, majd elhalt gazdaköri tevékenységet. /Zimándközön újraindul a gazdakör. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2001. január 9.

Kocsik József RMGE ügyvezető elnök arról számol be, hogy az Arad és Temes megyei szervezet által az Új Kézfogás Alapítványnál vetőmagbúza vásárlásának támogatását megcélzó pályázatot jóváhagyták, így 25 ezer dollárral támogatják vetőmagbúza helyett vetőmagkukorica vásárlását, ha a két megye gazdálkodói is fel tudnak mutatni ennyi pénzt e célra, féláron juthatnak hozzá. A vetőmagot Magyarországon fogják megvásárolni. - Az információs központ beindításával szeretnék megújítani a gazdaköri tevékenységet. Remélhetőleg a jövőben több pénzük lesz, nem ismétlődik meg az, hogy még a számukra ingyen kiutalt autót se tudták elhozni. Pályázaton nyerték el az Aradon felállítandó információs központhoz szükséges számítógépeket. /Balta János: Több pénzben reménykedik az RMGE Arad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 16.

Jan. 12-én Temesváron tanácskozott az RMGE Arad és Temes megyei vezetősége. A fórumon a házigazdákat Kiss Károly megyei elnök, dr. Albert Ferenc, dr. Csősz János és dr. Fazakas Pál egyetemi tanárok, illetve a Temes megyei gazdakörök elnökei, míg a vendégeket Kocsik József Arad megyei ügyvezető elnök, valamint Molnár Gáspár, Gál Mihály, Sipos György és Szőke Endre agronómusok képviselték. A tanácskozás tárgya a féláron megszerzett kukorica-vetőmagnak Szegedről történő elszállítása, illetve a szétosztása volt, ugyanakkor megbeszélték a télen esedékes gazdaképző tanfolyamok megszervezésének lehetőségeit. - Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye egyazon euro-régióhoz tartozik, a közösen benyújtott pályázatok előnyösebb elbírálásban részesülnek, mintha megyénként külön-külön pályáznának. Az RMGE országos szervezetén belül külön szövetség létrehozásán dolgoznak, amelyhez a statútum most készül. /Négy megye gazdálkodói szövetségre lépnek. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. jan. 16./

2001. március 20.

Ápr. 20-án fogja tisztújító közgyűlését tartani Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Arad megyei szervezete, határozták el márc. 18-án Majláton, ahol megjelent a legtöbb megyebeli gazdakör elnöke. A megbeszélés fő témája a gazdakörök jövője volt. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a "törékeny", azaz kellőképpen meg nem szilárdult szervezetek fokozott törődést igényelnek. A gazdakörök úgy működhetnek eredményesen, ha állandó kapcsolatban vannak egymással. Ehhez szükséges a napokban Aradon beindult információs központ üzemeléséhez az anyagi alapok megteremtése. Dr. Almási Béla megyei elnök és Kocsik József ügyvezető elnök szerint rövid időn belül a központ önellátóvá válhat. /Április 20-án tisztújító közgyűlés az aradi RMGE-ben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2001. április 25.

Ápr. 20-án tartották meg az RMGE Arad megyei szervezetének tisztújító közgyűlését Gájon, a Caritas székházában, jelen volt Kiss Károly országos alelnök is. Dr. Almási Béla elnök leköszönő beszédében elmondta: személy szerint nem elégedett saját tevékenységével. Kocsik József ügyvezető alelnök számolt be a szervezet eddigi munkájáról. Továbbképző tanfolyamokon vettek részt, pályázatokat nyertek, a megyében több helyen Ezüstkalászos tanfolyamokat szerveztek, Kisiratoson országos küldöttgyűlést tartottak. Kiss Károly országos alelnök a kukorica-programról beszélt, amelyet pályázat útján 50 százalékban a magyar kormány finanszírozott. A jelenlévők egyhangúlag Kocsik Józsefet választották új elnöknek. A szervezet további sikere nagymértékben függ a májusban Aradon rendezendő országos agrárfórumtól és az információs központ felavatásától. /Májusban országos agrárfórum. Új vezetősége van az RMGE aradi szervezetének. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2001. augusztus 17.

Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2001. november 12.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2003. június 30.

Az Aradi Magyar Gazdák Egyesülete (AMGE) jún. 27-én összehívta első találkozóját, amelyen részletesen ismertették célkitűzéseiket, lehetőségeiket. Kocsik József elnök elmondta, az egyesület egy tág szövetkezeti forma, amelyben mindenki maga, egyénileg dolgozik, ám a beszerzéstől a terményeladásig mindent közösen csinálnak. Sem az unió, sem a román Mezőgazdasági Minisztérium nem támogatja a félhektáros gazdákat. A "kicsik" kénytelenek társulni. A lényeg a gazdakörök elindulása, rajtuk keresztül a gazdák olcsóbb vetőmagot, támogatásokat kaphatnak. Az első lépéseket magyarországi cégek, egyetemek felé már megtették, együttműködési szerződéseket kötöttek. /Irházi János: Aradi Magyar Gazdák Egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2004. február 2.

Január 30-án Aradon az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete (RMMGE) égisze alatt megalakult az Arad Megyei Magyar Gazdaasszonyok Köre. Kocsik József, az RMMGE elnöke elmondta: a gazdaegyesület az asszonyformáció nélkül sánta volt. A gazdaasszonyok körének tevékenysége a sajátosan női foglalatosság minden műfaját magába foglalja a kertészkedéstől a kézimunkázásig, a főzésig. Varga Piroskát választották elnöknek, alelnök a kisiratosi Németh Emese lett. /Nagyálmos Ildikó: Megalakult az Arad Megyei Magyar Gazdaasszonyok Köre. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2004. február 10.

Február 7-én Kisiratoson a megtartott gazdatanfolyamot követően gazdaköri összejövetelre került sor, eljött Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke is. A közelgő helyhatósági választások megszervezéséről, a gazdakörnek az RMDSZ-listán induló jelöltjeiről folyt a megbeszélés. Németh Emese óvónő, a megyei gazdasszonykör alelnöke javaslatára döntöttek a helyi gazdasszonykör megalakításáról, ugyanakkor elhatározták egy férfi gazdadalárda létrehozását is. /(Kiss): Férfi gazdadalárda alakul Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2004. március 23.

Márc. 21-én Tornyán megalakult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete helyi fiókszervezete. Az eseményen jelen volt Kocsik József Arad megyei RMGE-elnök és Nagy István pécskai alpolgármester is. Az ideiglenes elnök Tóth Piroska, alelnök Köles József lett. /Fenyvesi Nóra: Az első lépés. RMGE-fiók alakult Tornyán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

2004. augusztus 30.

Augusztus 28-án a Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesülete (KMGE) mulatságra hívta össze a környékbeli és a határon túli gazdákat. Ez alkalommal szentelte fel Zilahi András tisztelendő a javarészt felújított székházat. A vendégek megnézték a tájházat és a Máltai Házat, majd megtekinthették a kiskultúrotthonban a kisiratosi alkotótábor munkáiból létrehozott kiállítást. Kocsik József, az RMGE Arad megyei elnöke a kisiratosiak összetartását, lelkességét dicsérte. Színpadra lépett a gazdakör férfikórusa, a Menyecske kórus és a Gyöngyvirág tánccsoport. /Varjasi Krisztián: Gazdanap székházszenteléssel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

2005. március 2.

Az Agrofórum záródokumentuma ultimátumot adott az RMDSZ-nek, ennek ellenére a jelen lévő aradi RMGE-küldöttek nem szívesen lépnének ki az RMDSZ-ből. – Antal István képviselő szerint a “mocsok hangvételű” záródokumentumnak semmi köze a szakmához. Kocsik József, az aradi RMGE elnöke szerint Antal Istvánnak semmi köze a mezőgazdasághoz, csak épp őt küldte a fórumra az RMDSZ. Kocsik József nem ért egyet a kilépéssel, inkább arra kell ösztönözni az RMDSZ-t, hogy tegyen valamit a faluért, a gazdákért – magyarázta. Türelemre, tárgyaláskészségre intett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke is. /Irházi János: Kilépéssel fenyegetőznek a magyar gazdák. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2005. augusztus 11.

Zimándújfalun Kocsis József vezetésével újjáalakult, Székesúton pedig Hegedűs Zoltán elnökletével megalakult a gazdakör – tájékoztatott Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) elnöke. Ezzel a két település magyar gazdái is EU-pályázati lehetőségekhez juthatnak. /K. K.: Gazdakörök alakultak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

2005. szeptember 10.

Szeptember 6-án az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének Kocsik József elnök, Horváth Imre alelnök és Andó Csaba elnökségi tag összetételű küldöttsége kukorica bemutatón vett részt Szegeden. A bemutató után megbeszélést folytattak Koltai Csaba kutatómérnökkel, a Csongrád Megyei Búza Terméktanács ügyvezetőjével, ezt követően a két intézmény keretszerződést írt alá a kiváló minőségű búzavetőmag romániai forgalmazására. /Kiváló minőségű vetőmag igényelhető. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2005. november 12.

November 11-én nyitották meg Aradon, a megyei tanács dísztermében a “Gazdaságélénkítés határ menti öko-rendszerek generálásával” című konferenciát. A biogazdálkodásról szóló tárgyalás egy PHARE-CBC EU-s projekt első lépése, a projektet a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete közös szervezésében nyerték meg. Kocsik József, Arad megyei RMGE elnök szerint a két szervezet 230 ezer eurós támogatást kap arra, hogy felkészítsék az aradi magyar gazdákat a biogazdálkodásra. A gyakorlati részt nemcsak Aradon, hanem Magyarországon sajátítják el – mondta el Kocsik József. A megnyitón jelen volt többek között a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos elnöke, Sebestyén Csaba is, aki szerint a projekt nagy lépésnek számít. Főként azért, mert a romániai magyar gazdák kevésbé felkészültek a projektírások szempontjából. /Sólya R. Emília: Biogazdálkodásra tanítják az aradi magyar gazdákat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2005. december 5.

A közelmúltban Aradon Bodó Géza RMGE országos gazdasági alelnök, Kocsik József Arad megyei elnök, illetve Horváth Imre alelnök fogadta a BNV Hungary KFT képviselőit, Bóna Csabát és Nagy Kincsőt. Megbeszéléseik fő témája a romániai magyar gazdák által előállított terményeknek a BNV Hungary KFT közvetítésével az európai piacokra történő eljuttatása. A búza, a kukorica, az árpa, bizonyos olajos növények, egyes zöldségfélék, a burgonya EU szabványoknak megfelelő termesztése, illetve Nyugaton történő értékesítése további egyeztetéseket igényel. /(b): Magyar gazdák terményei Nyugatra. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

2005. december 6.

Kocsik József Arad megyei elnök jelenlétében december 4-én Nagyvarjason újraalakult a gazdakör, amelyik 2001-ben megalakult ugyan, de az utóbbi időben a tevékenysége lassan megszűnt. Az újraalakult gazdatömörülés elnöke Pintér András, alelnöke Szénási Sándor. A megyei szervezet támogatását kérték ahhoz, hogy jövő év március 1-jéig minden földterület telekkönyvezése elkészüljön, ami az állami támogatásokhoz szükséges. /(balta): Nagyvarjason ismét gazdakör. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2005. december 15.

Markó Béla szövetségi elnök határozatban tette közzé, hogy a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Ügyvezető Elnökség és a területi szervezetek javaslatai alapján Ezüstfenyő Díjban részesítenek több személyt, köztük van Albert Álmos polgármester, Sepsiszentgyörgy, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Székelyudvarhely, Jakab Elek vezérigazgató, Medgyes, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Kocsik József az RMGE Arad megyei elnöke, Arad, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Nagyvárad, Marossy Zoltán György alprefektus, Temesvár, Pakó Benedek kanonok, Szászrégen, Péter Pál a Kolozs Megyei Ipari Kamara alelnöke, Kolozsvár, Varga Gábor az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója, Nagyvárad, Vetési László szórványügyi tanácsos, Kolozsvár. /Ezüstfenyő Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2005. december 28.

Az RMDSZ 27 romániai személyiséget – parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket, tisztségviselőket, egyházi méltóságokat, jogászokat, vállalkozókat – tüntetett ki az az Ezüstfenyő díjjal. Az adományozó szerint a díjat azoknak osztják ki, akik “a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért kiemelkedő munkát végeztek”. A lap a régió öt kitüntetettjét mutatta be. Arad megyéből Kocsik Józsefet 16 évi munkájának elismeréséül tüntették ki Ezüstfenyő díjjal. Aradon az RMDSZ Mosóczy-telepi szervezetének alapító tagja, illetve elnöke volt 12 évig, ugyanakkor az aradi szervezet ügyvezetője is a megalakulása után. 1990-től az országos gazdaszövetség, későbbi nevén az RMGE szervezésén dolgozott, amely 1994-ben alakult meg. Az RMGE Arad megyei szervezetének 4 évig az ügyvezetője, 1998-tól az elnöke, az országos szervezet ügyvezető elnöke is volt. Számos gazdatanfolyam megszervezése, gazdálkodóknak jutányos áron beszerzett vetőmag, gazdálkodói konferenciák lebonyolítása, az országhatárokon is átnyúló együttműködési kapcsolatok kiépítése fűződik a nevéhez. Fehér megyéből Fari Palkó Ilona nyugdíjas óvónő meghatódva vette át a díjat. „Én csak apró kavicsokat tettem le a magyarság asztalára. Nem is RMDSZ-es tevékenységem, hanem életem munkájának jutalmazását látom a díjban” – mondta. Nagyenyeden 27 évig vezette a Bethlen Gábor Kollégium gyakorló óvodáját. A 70-80-as években is sikerült úgy összekovácsolni a magyarságot, hogy mindenki tudta, hova tartozik. Úgy látja, egyre nagyobb szükség van a szociális munkára. Szerintem egy kisvárosban fontos az önkormányzat és a civilszervezetek közös munkája. A Máltai Segélyszolgálatnál végzett munkájában is odafigyel a magyarság gondjaira. Jogi tanácsaival Deák Levente, az egyetlen Hunyad megyei kitüntetett már a kilencvenes évek legelejétől segítette az erdélyi magyar közösséget. A Romániai Magyar Szóban a Törvénytár rovatot vezette, amelynek szaktanácsai amolyan RMDSZ jogi központtá fejlődtek. Hunyad és Fehér megyében szinte valamennyi magyar civilszervezet alapítóokmányait vagy folyó jogi ügyeit Deák Levente intézte, s számos országos magyar szervezet, egyesület hasonló problémáinak megoldása is a nevéhez fűződik. A Nyugati Jelenben is folyamatosan közöl jogi cikkeket. Legtöbbet mégis a magyarországi kártalanítási törvény erdélyi vonatkozásain, valamint a romániai tulajdon- és kárpótlás törvények gyakorlatba ültetésén, illetve magyarra való fordításán dolgozott. Marossy Zoltán alprefektusnak is választania kellett: vagy megmarad főtisztviselőnek, vagy tovább politizál az RMDSZ színeiben. Végül a tisztségben maradás mellett döntött. Megkapta az Ezüstfenyő díjat, mert a munkájával elégedettek. Temes megyében elsőnek Újszentes községnek volt RMDSZ-es polgármestere. Tizenhárom évvel ezelőtt pályázta meg a tisztséget Szilágyi Géza mérnök, azóta töretlenül élvezi a választópolgárok bizalmát. A magyarság részaránya az egykor színtiszta református községben napjainkra negyven százalék alá esett, így harmadszorra is első nekifutásra csatát nyerni nem akármilyen teljesítmény! Szilágy vallja, hogy minden intézkedés, mely előbbre viszi Újszentest a civilizáltabb élet felé, egyformán kedvez minden rendű-rangú lakosnak. /Ezüstfenyő díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2006. január 10.

Kocsik József, az AMMGE elnöke értékelte az elmúlt esztendőt a gazdatömörülés szempontjából. Félsikerek és félkudarcok jellemezték a 2005. évet, szögezte le. A gazdaszövetség szervezésében Arad megye több mint 200 gazdálkodója szerzett mezőgazdász, illetve állattenyésztő oklevelet. Pályázatok finanszírozása révén szinte minden igénylő részesült az EU-csatlakozásra történő felkészítésben, ahol magyarországi szakemberek tartottak előadást számukra. A Gödöllőn, illetve Szegeden megtartott továbbképzőkön 38 személy szerzett farmer oklevelet; 50 személy vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron; a Hódmezővásárhelyen megszervezett mezőgazdasági kiállításra Arad megyéből 2 autóbusz szállította a gazdálkodókat; a Kétegyházán megtartott gazdasszony-képzőn 10-en vettek részt; vetőmag kukoricát termesztettek Kisiratoson és Pécskán. Idén pályázaton nyert pénzből kezdik el 25 gazdálkodónak a biotermesztésben történő kiképzését. Nagy üzletnek tűnik a magyar szabadalom, az energia-fű termesztése, ebben is részt akarnak venni. A félkudarcok: Arad megyében 31 gazdakör szerepel a nyilvántartásban, jó néhány azonban vegetál. Ezeknek a valós beindítása még komoly munkát igényel. /Balta János: Félsikerek és félkudarcok éve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2006. január 28.

Január 27-én Gyulán Horváth Levente alprefektus és Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök is részt vett az Ökogazda Oktatási Központ ünnepélyes átadásán a Körös–Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány székhelyén. A központ, amely egy közös, magyar–román PHARE-CBC-program keretében szerveződött, tanulási lehetőséget kínál majd a határ mindkét oldaláról érkező gazdáknak. Az avatóünnepségen jelen volt az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) küldöttsége is Kocsik József elnök vezetésével. /(ij): /Oktatási központ határon túliaknak is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2006. április 22.

Lassan csitulnak az aradi RMDSZ és RMGE közötti botrány hullámai, amelynek során az RMDSZ megtiltotta a gazdáknak, hogy Bukarestben részt vegyenek az április elején, az Agrostar szakmai tömörülés szervezte tüntetésen. Az aradi RMDSZ állítólag azzal fenyegette meg az RMGE-t, hogy ha tagjai szolidaritást vállalnak az Agrostarral és elmennek Bukarestbe, akkor kirakják őket az új székházból. Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a kockázatot, hogy a magyar gazdáknak joguk van tüntetni érdekeik érvényesítéséért – nyilatkozta Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. – Vagy úgy gondolják, hogy Románia mezőgazdaságában minden rendben, a gazdák jól élnek, könnyen kifizetik az üzemanyag árát? – kérdezte. Ilyen tiltás csak Aradon fordult elő, ezzel az RMDSZ túllőtt a célon. Az országos elnökkel ellentétben Kocsik József, az aradi egyesület vezetője elmondta: Király András megyei RMDSZ-elnök csak ajánlotta, hogy ne menjenek el a tüntetésre, ők pedig úgy döntöttek, maradnak. Mester József, a pécskai szervezet alelnöke szerint a gazdatársadalomnak nem irodára, nem alamizsnára van szüksége, hanem „egyenrangú állampolgárai kell legyenek az országnak, amelyben élhet alkotmányos jogaival úgy, mint a pedagógusok.” /Irházi János: Érdekvédelmi áttételek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

2006. május 12.

Május 10-én az RMGE országos vezetőségének öttagú küldöttségét fogadta a szenátus mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága. Sebestyén Csaba elnök, Szentmiklósi Zoltán alelnök, Orbán Balázs ügyvezető elnök, valamint Máthé László és Kocsik József elnökségi tagok a megbeszélés során a törvényalkotókkal a mezőgazdaság jelenét és jövőjét vették górcső alá, miután előterjesztették elképzeléseiket. Az RMGE részvételét ajánlotta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia kidolgozására hivatott országos bizottságba. /(balta): RMGE-küldöttség a szenátusban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2006. május 31.

Május 30-án tanácskoztak Aradon az Arad megyei magyar gazdák képviselői magyarországi agrárszakemberekkel, hasznos tanácsokat kapván az Európai Unióba való belépés utáni teendőkkel kapcsolatban. Kocsik József, az RMGE Arad megyei szervezetének elnöke közölte, mintegy 70 gazda érkezett a megyéből. A magyarországi minisztérium és az Új Kézfogás Közalapítvány közös “Gazdaképzés a Kárpát-medencében” elnevezésű programja keretében agrárszakemberek Erdély, a Vajdaság, Kárpátalja és Horvátország magyarlakta vidékein nyújtanak felvilágosítást a gazdák képviselőinek. Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szatmárnémeti, Máramarossziget és Bors után az RMGE aradi szervezete megyénkben is megszervezte a hasznos találkozót. A magyarországi szakemberek hasznos, praktikus tanácsokkal jöttek Aradra. /Sinka Pál: Magyarországi gazdák tanácsai romániai kollégáknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2006. július 19.

Utolsó tapasztalatcsere-útjához érkezett az a tanfolyam, amelyet a Körös-Maros Gyulavári Alapítvány és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete – a PHARE-CBC-program támogatásával – közösen szervezett a biotermesztésre való áttérés felkészítése céljából. Arad megyéből ezúttal több mint 30 gazdálkodó Szarvason járt. A tavaly májusban elkezdődött, 420 órás tanfolyam lebonyolítója, az eleki Radványi György Szakközépiskola a záróvizsgát július 24–25-én szervezi. A sikeresen vizsgázó gazdálkodók az EU-ban is érvényes biogazdálkodói oklevelet kapnak. Az AMMGE és a Békési Gazdák Egyesülete a közeljövőben határon átnyúló régiós egyesületbe tömörülnek, mondta el Kocsik József elnök. /(balta): Utolsó eszmecsere, záróvizsga előtt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2007. január 15.

Kocsik József gazda-vezető a Nyugati Jelennek adott beszámolójából kiderült, hogy az általa vezetett szervezet nyomorog, mert a gazdák nem használják ki adat- és információbázisukat. A gazdaegyesületnek nemcsak tanfolyamokat kell szervezni, hanem gyakorlati információt kell szolgáltatni. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

2007. február 9.

Az elmúlt hét végén az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete részéről Kocsik József elnök, Horváth Imre alelnök és Kiss István nagyiratosi alpolgármester viszonozta azt a látogatást, amelyet Isztin Ferenc, a dombegyházi Agrár Rt. vezérigazgatója tett Arad megyében. Magyar résztől nincs akadálya a Kisvarjas–Dombegyház közötti agrár jellegű határátkelő megnyitásának. Ehhez elsősorban a román szaktárcával történő megegyezés, illetve az szükséges, hogy az országhatár két oldalán tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező két gazdatömörülés között együttműködési szerződés jöjjön létre. /(balta): Kisvarjas–Dombegyház agrár határátkelő? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998