udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kocsis András

2000. július 21.

Júl. 15-én megtartották Besztercén a Beszterce-Naszód megyei önkormányzati konferenciát és az operatív tanács ülését. Az országos ügyvezető elnökséget Boros János, Miklós Ildikó és Brezovszki Ottília képviselte. Beszámolót tartott a megyei kampánystáb a helyhatósági választások előkészítéséről, lebonyolításáról és eredményeiről. Megválasztották a MOT vezetőségét: elnök Szántó Árpád - a megyei tanács alelnöke, alelnök Kocsis András - megyei tanácsos, titkár Borsos K. László - bethleni tanácsos. Elhatározták, hogy a MOT havonta fog ülésezni. Javasolták egy kisebbségi iroda és magyar ház működtetését Bethlenben, valamint megye szinten egy külügyi iroda működtetésének kezdeményezését, melynek vezetője magyar legyen. A legfontosabb teendő a besztercei szervezetben történtek rendezése, ugyanis a gyenge eredményekre hivatkozva a gyűlésen Székely Pál elnök bejelentette /Kresz Béla: Önkormányzati konferencia Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. november 6.

A marosvásárhelyi rádió választási műsorában nov. 6-án Brassó megye szenátorjelöltje, Aranyosi István mutatkozik be. A kolozsvári rádióban Kocsis András, Beszterce Naszód megyei képviselő jelölt szólal fel. A temesvári rádióban, Hunyad megye részéről Winkler Gyula képviselő jelölt vesz részt a magyar adás keretén belül sugárzott választási műsorban. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

2003. szeptember 16.

A Marosvásárhelyen működő Református Kántor-Tanítóképző Intézetet dr. Barabás László néprajztudós, tanár vezeti. A diákok a nyári szünidőt arra is felhasználják, hogy jobban megismerjék szülőföldjüket. Céljaik között szerepelt, hogy feltérképezzék a meglátogatott vidékeken a nemzetiségi, felekezeti viszonyokat, az anyanyelv állapotát, az iskola és az anyanyelvi és vallásoktatás ügyét, az egyházi, gazdasági életet, a kultúrát, történelmét, műemlékeit. Az idei tapasztalatokról beszámolt Barabás László igazgató. Immár a tizedik egyházszolgálati és népismereti tábort tartották augusztusban. Az első években főleg Marosvásárhelyre és környékére mentek, majd egyre szélesítették a kört, és a dél-erdélyi szórványvidékeken jártak, idén pedig az Észak-Mezőségen voltak, a Kis- és Nagyszamos mentén, a Sajó mentén, a Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszterce városokkal jelezhető vidéken, továbbá a Bethlentől délre eső Mellespatak völgyében. Útjukon azt nézték, hogy milyen a magyar identitástudat, amibe beletartozik a hit megvallása anyanyelven, az iskolai oktatás, a mindennapos román-magyar együttlét. A fiatalok kérdőíves tematikus lapokkal mérték fel a helyzetet, ebből - mivel immár a tizedik nyaruknál tartanak - hatalmas anyag állhat össze. Dellőapáti faluban már csak egy-két magyar él. Azt is láthatták, hogyan változott meg a vidék etnikai képe, amelyről Wass Albert a Kard és Kasza című regényében írt. Azt is megfigyelhették: minden falu egy külön világ. Ahol kisnemesek és szabadparasztok éltek, ott jobban megőrizték identitásukat a magyarok. Etnikailag a Mellespatak völgyében vegyes a kép. Vice, az egyetlen római katolikus többségű falu ezen a vidéken, 95 százalékban magyar lakosságú, Mezőveresegyháza magyar többségű falu, a már Kolozs megyei Feketelak szintén magyar többségű falu. Körülbelül fele-fele az arány Kékesen, Magyarborzáson, Almásmálomban. Kisebbségben van, húsz százalékos Apanagyfalu, Bethlen, Várkudu, itt azonban mindenütt ki van írva magyarul is a helység neve. Szórványnak számít, már a Tóvidéken Cege, aztán Fellak és Noszoly. A magyarság apadóban van, az elmúlt évtizedekben a fiatalok városokba költöztek, Bethlenbe, Besztercére, Kolozsvárra. Nincs megfelelő munkaeszköz. Emiatt az öregek kegyetlenül megdolgoznak a betevő falatért. A szórványban a diákok az anyanyelv szavainak a kicserélődésével találkoztak. A jelzett nyelvállapotot szeretettel kell megközelíteni, és csak így, belülről lehet a nyelvromláson segíteni. Kövesdi Kiss Ferenc könyve szerint harminc iskola szűnt meg az elmúlt tíz-húsz évben a Mezőségen.. De a Mezőség északi részén vannak kedvező jelek is: ha van megfelelő létszámú gyerek, azonnal létrehozzák az óvodát. Magyar óvoda indult Apanagyfaluban, előbb egyházi alapon, utána átminősítették államira. Magyarborzáson indult egyházi óvoda, és most felvállalja az RMDSZ, az állam. Feketelakon a református parókián indította meg a tiszteletes asszony az óvodát. Kékesen is ez a helyzet. Jár iskolabusz, Kékesről, Mezőveresegyházáról az V-VIII. osztályosokat átviszi Vicébe. Vice tíz falunak általános iskola-központja. Apanagyfaluból Bethlenbe járnak. A RMDSZ besztercei szervezete és a megyei tanács kiválóan dolgozik. Utóbbinak két magyar tagja van, alelnöke dr. Szántó Árpád, a tanácsos Kocsis András, a Mellespatak Bethlenben élő képviselője pedig Borsos László, tanítóember. Kétszázvalahány települése van Beszterce-Naszód megyének, abból százvalahányban élnek magyarok (is):. A legtöbb gyülekezetben kántorra volna szükség. A református egyháznak van Szamosújváron két olyan létesítménye, ahol a szamosújvári gyerekeket fogadják délutáni, a szórványból bejövőket pedig egész heti foglalkozásra. /Bölöni Domokos: Diákok a szülőföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12. folyt.: szept. 16./

2003. december 17.

Dec. 13-án Besztercén a megyei és a városi RMDSZ, a megyei tanács és a Népi Hagyományőrző Központ először szervezett magyar karácsonyi ünnepséget. Ennyi glóriát, angyalt, pásztort, betlehemet és jókívánságot ebben a teremben még nem látott Beszterce. Kocsis András megyei tanácsos köszöntötte a város és a megye elöljáróit, polgármestereket, lelkészeket, tanácsosokat, szervezetek vezetőit, igazgatóit, elnökeit. Volt népitánc, betlehemes játék, gyerek- és felnőttkórus, óvodai és iskolai csoportok bemutatója - legalább 500 ember fordult meg a nap folyamán a házban. Krizbai Rozália nyugdíjas óvónő Almásmálomból érkezett 14 óvodással, de jöttek Rettegről, Felőrből, Cegőtelkéről, Vicéből, Magyardécséből, Nemegyéről, Árpástóról, Sajószentandrásról és a megye számos magyarlakta településéről a gyerekek, ifjak. /Bencze Anna: "Örvendj Ég, örvendj Föld". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2004. március 31.

Új község született a napokban Beszterce-Naszód megye déli részén, ugyanis a hét végi referendumon a Petru Rares nevet viselő nagyközség öt települése – Retteg, Baca, Csicsómihályfalva, Lábfalva és Csicsóújfalu – úgy döntött, hogy az utóbbi három kiválik, és Csicsómihályfalva néven önálló községként fog a továbbiakban létezni. Kocsis András megyei tanácsos szerint a különválás új lehetőségeket villanthat fel. Ezzel a magyarok arányszáma 19,5 százalékról mintegy 30%-ra fog emelkedni, így Baca mellett Rettegnek is meglesz a kétnyelvű helységnévtáblája. /Beszterce-Naszód megye. Új község született! Együtt maradtak a magyarlakta falvak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2004. április 27.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-szervezet küldötteinek tanácsa Besztercén ápr. 24-én döntött a megyei tanácsjelöltek rangsorolásáról. Szilágyi János, a megyei szervezet elnöke, aki a szavazás nyomán kialakult rangsor második helyére került Kocsis Andrással holtversenyben, és lemondott utóbbi javára, azt nyilatkozta, a szabályzatmódosítás nem történt az előírások szerint. /(Kresz Béla): Meg kell ismételni a rangsorolást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2004. június 25.

„Egy magyar tanácsos szavazatán múlt, hogy a Beszterce-Naszód megyei tanácsnak nem lett magyar alelnöke” – foglalta össze a tanács alakuló ülésének eseményeit Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke. Hozzátette, Szántó Árpádot ezért kizárták a szövetségből. Szilágyi szerint Szántó Árpád, aki az elmúlt négy évben a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke volt, a PRM által javasolt Constantin Pamfiloiura szavazott, és nem az RMDSZ jelöltjére, Kocsis Andrásra. Pamfiloiu 16-15 arányban nyert. “Szavazatával Szántó Árpád ma beiratkozott a nagy-romániásokhoz, többé nincs mit keresnie az RMDSZ-ben. Ezentúl már csak egy emberünk van a megyei tanácsban” – mondta Szilágyi. Szántó Árpád tagadta a vádakat. Kizárásával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, már megszokta a megyei elnök vádjait. /Herédi Zsolt: Szántót kizárták az RMDSZ-ből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2004. szeptember 23.

A 2004-es parlamenti választások alkalmával meghirdetett jelölési időszakban Szilágy megyében két szenátorjelölt – Fekete Szabó András Levente jelenlegi alprefektus és Széman Péter orvos, valamint egy képviselőjelölt, Seres Dénes RMDSZ-szenátor nyújtották be a jelölésükhöz szükséges dokumentációt. Az elmúlt négy évben a Szilágy megyei RMDSZ-nek egy képviselője és egy szenátora volt, Vida Gyula, illetve a most képviselőjelöltként induló Seres Dénes személyében. A visszavonuló Vida Gyula 72 éves korára hivatkozott. Az elmúlt négy évben tovább fogyott a magyarság, ezért egyre kisebb az esélye annak, hogy a szövetségnek lesz egy szenátora Szilágy megyében. Fehér megyében négy pályázat érkezett Köble Csaba, Komáromi Attila SZKT-tagok, Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök és Tóth Csaba a gyulafehérvári RMDSZ-szervezet vezetője részéről. A Fehér megyei RMDSZ-nek 1990–1992 között volt egy parlamenti képviselője Brendus Gyula személyében, 1992-től 1996-ig pedig egy szenátora, a marosújvári Incze Tibor. Az idei bejutási esélyek minimálisak. Beszterce-Naszód megyében egy szenátor (Koszorús Zoltán) és három képviselőjelölt (Szilágyi János megyei elnök, dr. Kocsis András megyei tanácsos, és Tók Katalin) jelentkezett, rangsorolásukra október 2-án kerül sor. Noha a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az elmúlt 15 évben egyszer nyert képviselői mandátumot 1992–1996 között, az ügyvezető elnök optimista. /Sz. K.: Csökkenhet az RMDSZ képviselete? Lezárultak a jelölések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. október 4.

Hat erdélyi megyében rendeztek a hét végén előválasztásokat. Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad megyékben a magyarok kis számára való tekintettel csakis a közvetett előválasztások jöhettek szóba. Maros megyében viszont, ahol a magyarok aránya 39 százalék, és Szilágy megyében, ahol közel 28 százalékban élnek magyarok, adottak voltak a feltételek, mégsem vállalkoztak a közvetlen választások megszervezésére. Fehér megyében igen kicsi az esélye annak, hogy az RMDSZ szenátort vagy képviselőt jutasson a parlamentbe, de a töredékszavazatok visszaosztásakor bármi lehetséges. Az okt. 1-jei küldöttgyűlés rangsorolása következtében az első helyen Rácz Levente megyei elnök végzett, aki a képviselőházi listát vezeti majd, a szenátorlista első helyére a második helyezett Tóth Csaba gyulafehérvári RMDSZ-elnök került. Beszterce-Naszód megyébe az RMDSZ-t Kocsis András, a képviselőlista első helyezettje, vagy Koszorús Zoltán szenátori listavezető képviselheti. Hunyad megyében igazán csak a képviselőjelöltnek van esélye, erre a tisztségre a küldöttek a jelenlegi képviselőt, Winkler Gyulát javasolták. A Maros megyei RMDSZ képviselőjelöltjeinek listája első öt helyére Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Attila, Benedek Imre és Jakab István került fel. A szenátor-jelöltek első helyén "hivatalból", az SZKT döntésének következtében Markó Béla szövetségi elnök szerepel, a másodikra pedig Frunda György SZKT-elnököt választották. Szilágy megyében Seres Dénes szenátor képviselőjelöltként indul. Bihar megyében a szenátori listát a jelenlegi szenátor, Pete István vezeti. A befutó helyen levő képviselők: Lakatos Péter, Sóki Béla és Székely Ervin. Az RMDSZ nem válaszolt pozitívan a Magyar Polgári Szövetség azon megkeresésére, hogy Biharban is állóurnás előválasztásokat tartsanak, sőt az együttműködés más formáira sem voltak hajlandók, Szilágyi Zsolt, az MPSZ jelöltje úgy döntött, nem vesz részt az RMDSZ-előválasztásokon. Szilágyi szerint az elektoros rendszer nem kellően átlátható, ellenőrizhető. Nem tartotta kizártnak, hogy függetlenként indul az őszi választásokon. /Sz. K.: Közvetett előválasztások hat megyében. Töretlen remény a töredékszavazatokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. október 4.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete okt. 2-án megtartotta a megyei parlamenti képviselő jelöltjeit rangsoroló küldöttgyűlést. A képviselőlistán a következő sorrend alakult ki: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Az egyedüli szenátorjelölt  Koszorús Zoltán volt. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete okt. 1-én, megtartotta képviselő-, és szenátorjelöltjeinek rangsoroló küldöttgyűlését. A szavazás eredménye: Seres Dénes képviselő, és Fekete Szabó András szenátorjelölt egyformán 217 szavazatot kapott. Fehér megyében Rácz Levente megyei elnök áll a képviselői lista élén, őt követi Köble Csaba. Tóth Csaba a szenátori lista első helyére került. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 4., 2826. sz./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2004. november 11.

Nov. 10-én a Beszterce megyei kisvárosban, Bethlenben tartott kampánygyűlést az RMDSZ. Orbán László városi RMDSZ-elnök és Szilágyi János Beszterce megyei elnök köszöntötte Markó Béla államfőjelölt szövetségi elnököt, aki szót emelt a szórványmagyarság megmaradásának fontossága, az összefogás szükségessége mellett. /(F.L.I.): Markó Béla azt üzente… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Az RMDSZ-vezetők Beszerce megyei körutat tettek. Az RMDSZ küldöttségét mindenhol többszázan, RMDSZ-zászlókkal, színpompás népviseletekbe öltözött fiatalokkal fogadták. Markó Béla – immár hagyományosan – RMDSZ-ernyőket és az aradi Szabadság-szobor történetéről szóló könyvet adott át a helyi magyarság képviselőinek. Ellátogattak Tekére, Tacsra, majd Besztercére, ahol a helyi RMDSZ-székházban találkoztak a megyei szervezet vezetőivel, Szilágyi János megyei RMDSZ-elnökkel, Kocsis András és Koszorús Zoltán magyar képviselő-szenátorjelölttel is. Magyarnemegyén Szabó Attila református lelkész a helyi közösség nevében támogatatásáról biztosította az RMDSZ-t. /(Csernik Attila): Parlamenti képviseletet a besztercei magyarságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2005. június 1.

Az RMDSZ megszerezte a Beszterce-Naszód megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal igazgatói tisztségét. Szilágyi János prefektus, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke jelezte, kinevezték Kocsis Andrást. /Magyar hivatalvezetőt neveztek ki Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2005. július 2.

Koréh Endre a székely hadosztály és később a székely dandár tábori lelkészeként harcolt 1918–19-ben. Az Erdély és Magyarország megmentéséért folyó harcok történetét megörökítő könyve 1929-ben jelent meg. A második világháború után a Kárpát-medencét behálózó kommunista szellemi terror a székely hadosztályt befeketítette. Kocsis András Székely dilemma 1919-ben című tanulmányában kiemelte, hogy a székely hadosztály ,,árulását” – a bolsevizmus elutasítását, a románok előtti fegyverletételt – annyira a közvéleménybe sulykolták, hogy ezt egy szűk történész szakmai körtől eltekintve a rendszerváltozás után tíz évvel is hiszi és vallja, aki egyáltalán hallott is valamit az ügyről. Koréh Endre könyvének újrakiadása szóba sem jöhet a jelenlegi magyar kormányzat idején. Kóréh Endre: A székely hadosztály és dandár története, 1918–1919 című emlékezése erdélyi kiadót keres, írta Sylvester Lajos. /(sylvester): Székely dilemma 1919-ben (Kocsis András). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2005. szeptember 9.

Az árvízsújtotta erdélyi magyar családoknak nemcsak házaikat, gazdaságaikat kell újjáépíteniük, könyveiket is elmosta az ár, fogalmazott Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökhelyettese kolozsvári sajtótájékoztatóján. Az egyesület a magyar televízióval közösen nagyszabású könyvsegélyző-akciót kezdeményez, a magyarországi könyvkiadók bevonásával. Háromszor 440 ezer forint értékű könyvadományt juttatnak nemsokára Erdélybe, a könyvek szétosztásával, az arra leginkább rászoruló családok, intézmények felkutatásával a kezdeményezők a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét bízzák meg. A kiadók mellett magánszemélyek bekapcsolódására is számítanak. /Könyvsegély-akciót indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2006. február 7.

A református fiatalok szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) új elnöksége mutatkozott be, felvázolva a január 20–22-én Algyógyon lezajlott stratégiai megbeszélés eredményeit. Nagy Tibor az egyesület elnöke, Kocsis András alelnök, Veres Csaba az IKE titkára, Hegyi Géza pedig az egyesület helyettes titkára új stratégiát dolgoztak ki. A hatékonyabb stratégia a kapcsolatok kiépítésére, a struktúrára és az anyagi háttér előteremtésére fektet hangsúlyt. Fontos a belső kommunikáció erősítése, az IKE-szórványmunka beindítása, a rendszeres kapcsolattartás az egyházi vezetéssel és a médiával. Az IKE-csoportok három különböző területen működnek: Kolozsváron és Kalotaszegen, Marosvásárhelyen és környékén, valamint Sepsiszentgyörgyön és környékén. A nagy területen szétszórt csoportok koordinálása miatt szeretnék a marosvásárhelyi területi irodát bővíteni, valamint a sepsiszentgyörgyi „virtuális irodának” székhelyet találni. Ugyanakkor tisztázni szeretnék az IKE-lelkészek státusát a református püspökkel, hogy minél több lelkészt alkalmazhassanak a jövőben. /D. I.: Új elnökség, új stratégia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2006. február 10.

IKE /Ifjúsági Keresztény Egyesület/-csoportok minden európai országban tevékenykednek, az erdélyi 1921-ben jött létre, a kommunizmus megszüntette, majd a rendszerváltozás után 1992-ben alakult újra. Az erdélyi IKE élén a novemberi tisztújító választások után új vezetőség áll. A szervezetről, célokról, programokról számolt be Nagy Tibor elnök, Jakab István volt titkár, Kocsis András alelnök és Ferenczi Levente területi titkár. Az IKE-tisztségviselők, területi irodák és szakosztályok képviselői január végén Algyógyon találkoztak, ahol stratégiai előkészítő munkát folytattak. Kocsis András alelnök a jövőbeli tervek közt felsorolta az erdélyi IKE negyven csoportjának átfogását, az élő kommunikációs lánc kiépítését, és kiemelte a szórványvidékek csoportjainak összefogását. Az erdélyi IKE-hez negyven csoport tartozik – mintegy hatszáz fiatallal, viszont programjaik jóval több személyt megmozgatnak. Kolozsvár rendelkeznek egy területi irodával, Marosvásárhelyen az iroda három éve működik, és a közeljövőben tervezik a sepsiszentgyörgyi beindítását is. Maros megyében 11 bejegyzett IKE-csoport létezik, a három marosvásárhelyi csoport mellett Sáromberkén, Mezőzáhon, Maros-keresztúron, Marosszentannán, Csittszentivánon, Marosfelfaluban, Szederjesen és Marosludason gyűjti köreibe az IKE a fiatalokat. Rendeznek színjátszófesztiválokat, szavalóversenyeket és ifjúsági találkozókat. A havonta megjelenő Visszhang című lap tájékoztat az aktuális programokról. /Mészely Réka: Ökumenikus szervezet a fiatalok itthonmaradásáért. IKE a tisztújítás után. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2006. február 13.

Új elnöke van az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Kocsis András személyében, aki a prefektusi tisztség pártsemlegessé változtatása miatt a tisztségből korábban lemondó Szilágyi Jánost váltja fel. A kétéves mandátummal megválasztott 56 éves Kocsis András megyei tanácsos, a 121 megyei küldött szavazatának 75 százalékát szerezte meg a választáson, noha egyetlen ellenjelöltje sem volt. Kocsis kifejtette: elsősorban az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti viszony javítására fekteti majd a hangsúlyt. Kocsis András állatorvos a megyei RMDSZ-szervezet egyik alapító tagja, korábban az RMDSZ rettegi szervezetét is vezette, ahol helyi tanácsosi tisztséget is betöltött. /Új RMDSZ-elnök Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2006. augusztus 21.

„Legyen a besztercei magyar ifjúságnak is félszigete, itt a Cibles és a Radnai havasok között” – fogalmazott Kocsis András Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök Fiádon. A besztercei MADISZ által negyedik alkalommal szervezett hétvégi ifjúsági sátortáborba közel ötven fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány irodavezetője a szervezetépítésről és a médiával való kapcsolattartásról tartott előadást, délután pedig a pályázatírásról és a támogatási rendszerekről beszélt. Szabó Attila történelmi ismertetőt tartott Szent István király koráról, a nemzeti ünnep jelentőségéről. A filmvetítést a kolozsvári Filmtett folyóirat szerkesztői biztosították. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke előadása után elmondta: „Magam is szórványban nőttem fel, és ismerem a jellegzetes problémákat. A szórványban élő fiatalnak fontos, hogy egy ilyen jellegű rendezvényen részt vehessen”. /Mayla Júlia: Ifjúsági tábor a hármashatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2006. november 20.

Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatónak, Hubay Miklós drámaírónak, Fejtő Ferenc írónak, Kokas Ignác festőművésznek, Törőcsik Mari színművésznek, T. Sós Vera matematikusnak és Újfalussy József zeneesztétának ítélték oda idén a Hazám-díjat. A november 18-i díjátadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke méltatta a kitüntetettek életművét. A XXI. Század Társaság elismeréseit Kocsis András Sándor alelnök és Ördögh Szilveszter író, kuratóriumi elnök adta át a díjazottaknak a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepségen. A Hazám-díjat 2001. október 31-én alapította a XXI. Század Társaság. Az elismerést a társaság évente olyan embereknek ítéli oda, akik a magyar közgondolkodásban, az ország tudományos, illetve művészeti életében kiemelkedő szerepet játszanak.  /Hazám-díj Kallós Zoltán erdélyi néprajztudósnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

2007. március 12.

Beke Györgyre emlékeztek a 11. Szórványtengely alkalmával Besztercén. Az 1980-ban megjelent Búvópatakok című riportkönyvének alanyai szólaltak fel a római katolikus templomban, emlékezve a Beszterce-Naszód megyébe oly sokszor ellátogató székely íróra. A rendezvényre eljött Murádin László nyelvész, aki sokszor elkísérte Bekét gyűjtőútján, Vetési László szórványkutató és Végh Sándor, Szilágy megye alprefektusa is. Végh Sándor a két megye, Szilágy és Beszterce-Naszód falvai testvérkapcsolatainak megkötésére érkezett. Szervezőként jelen volt Szabó Csaba, a kolozsvári magyar adás szerkesztője, aki a Limes tévésorozatban azon települések dokumentumfilmjeit mutatta be, melyeket Beke György könyvének útvonala alapján készített. Ezután Ilosva, Óradna, Retteg települések Szilágy megyei testvértelepülési kapcsolatot kötöttek. /Mayla Júlia: Szórványtengelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ „Arra vigyázzunk, hogy a tengely ne törjön el, mert ha ez bekövetkezik, akkor nincs tovább” – mondta a Szórványtengely-találkozón Vetési László református lelkész. Szabó Csaba, a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa, a Szórványtengely-találkozókat szervező Világhírnév internetes honlap gazdája bejelentette: a „szórványcsalád” újabb két közösséggel gyarapodott. A Beszterce-Naszód megyei Alsóilosva és Radnaborberek reményeik szerint testvérkapcsolatot létesít. Felmerült az is, hogy a körbe a Szilágy megyei Selymesilosva is kapcsolódjék be. Szabó Csaba szerint „Beke György nélkül ma alig tudnánk valamit a Beszterce-Naszód megyei magyarságról”. Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke Radnaborbereket említette, ahol Reményik Sándor megírta Templom és iskola című versét, de ahol a ma élő több száz magyar már csak románul vallja magyarságát. „Idejutunk, ha megszűnnek az iskoláink” – jelentette ki Kocsis András. Gáll Mihály református lelkész kifejtette, felőri gyülekezete most építi szórványkollégiumát, amelyben magyarul oktatnak majd. /Benkő Levente: Beszterce – Szórványtengely-találkozót tartottak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. augusztus 18.

Rulettjáték a Beszterce-Naszód megyei magyarok számára a parlamenti választás, és egyetlen kerületben lenne esélyes RMDSZ-jelölt a megyében, Bethlenben és környékén – tájékoztatott Kresz Béla megyei ügyvezető alelnök. Négyen jelöltették magukat a képviselői /Szilágyi Zsolt, Székely Emese, Décsei Attila, Antal Attila/ és ketten a szenátori helyekre /Kocsis András, Toók Katalin/ RMDSZ-színekben, pont annyian, ahány kerület van. /Mayla Júlia: Besztercei választási rulett. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2008. szeptember 8.

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2008. október 13.

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

2008. november 19.

Bacsó Péter filmrendező, Benkő Samu művészettörténész, Csengery Adrienne operaénekes, Féner Tamás fotóművész, Hankiss Elemér író, szociológus, Molnár Piroska színművész és Vajda György akadémikus vehette át idén a Hazám Díjat. A XXI. Század Társaság elismeréseit a Magyar Tudományos Akadémia székházában adták át november 15-én. Kocsis András Sándor, a társaság elnöke elmondta, a díjat nyolcadik alkalommal adták át, s az eddigi hagyományt követve az idei díjazottakról is interjúkötetet jelentet meg az általa vezetett Kossuth Könyvkiadó. /2008-as Hazám Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998