udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Koczán Levente

2000. november 29.

A napokban újabb magyar lap indult, megjelent Túrterebesen a Túrterebesi Napló első száma, melynek kezdeményezői Sárosi Tibor, felesége, Melinda és Koczán Levente polgármester voltak. A megjelentetéséhez szükséges összeget a helyi tanács RMDSZ-t képviselő tagjai adták össze, tanácsosi illetményük egy részét felajánlották. A községi lap ezentúl havi egy-két alkalommal jelenjik meg, két nyelven. Szatmárnémetiben fog fellépni a nemrég alakult túrterebesi kórus, és egyben készülnek a karácsonyi előadásra. /Megjelent a Túrterebesi Napló, készül a karácsonyi műsor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

2000. december 6.

Bondici Nicolae batizi, Panea Alexandru halmi, Koczán Levente túrterebesi polgármesterek és Duma Ovidiu erdődi alpolgármester vett részt a napokban a Budapesten megrendezett Határ Menti Települések Konferenciáján, amelyen Magyarország és a vele szomszédos országok határ menti régióinak képviselői voltak jelen. A tanácskozást a Közösségszolgálat Alapítvány kezdeményezte, az Európai Unió megbízásából. A konferencia végén állásfoglalás és nyilatkozat került elfogadásra ″a határ menti kapcsolatok fejlesztését célzó együttműködés közös szándékáról és feladatairól″, illetve megalakult a Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Fóruma. Az új szerv munkacsoportjának feladatköre lesz a határ menti községek, települések közötti állandó kapcsolattartás, befektetőkkel való kapcsolatteremtés, illetve érdekképviselet az uniós szervek felé. /Határ menti települések fóruma alakult Budapesten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

2001. június 29.

Koczán Levente túrterebesi polgármester meghívására a Kulissza színpad /Szatmárnémeti/ bemutatja kabaréját a túrparti településen is. A Kulissza az elmúlt esztendőkben is nagy sikerrel lépett fel Túrterebesen. Augusztusban a hagyományos erdődhegyi Dónát ünnepségre is hivatalos a színjátszó csoport a felújított szatmárhegyi kultúrotthonba. /(Dancs Artur): Tűz, víz és nyugalom Túrterebesen is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

2002. augusztus 23.

Oláh Ilona huszonöt évig volt tanítónő Szatmárnémetiben. Mióta Münchenbe költözött, munkája mellett versírással foglalkozik. Több országban több kötete jelent meg magyar és német nyelven. Oláh Ilona tehetséges és rászoruló fiatalok támogatója. Szülőfalujában, Túrterebesen, saját költségén állíttat Szűz Mária-szobrot. Márványból készült a szobor, felavatása Balogh István, a szobor alkotója megbetegedése miatt későbbi időpontra tolódott. Koczán Levente polgármester javaslatára Oláh Ilona Harangok hazahívnak című verséből egy részletet idéznek a szobor talapzatán. Túrterebesen minden sváb magyarul beszél, magyarul beszélnek a Németországban élő svábok is. Amikor tiltották a hitoktatást, Oláh Ilona akkor is Isten- és emberszeretetre tanította a gyermekeket. /(elek): "Amikor tiltották a hitoktatást, én akkor is Isten- és emberszeretetre tanítottam a gyerekeket". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./

2002. december 20.

Tizenhárom évvel azután, hogy a túrterebesi lakosok elkergették a faluból a romákat, ismét a cigányok okozta botrányok borzolják a kedélyeket a településen. Koczán Levente polgármester szerint újabb konfliktust okozhat, hogy a megyei önkormányzat előírása alapján minden községben alkalmazni kell egy romareferenst, aki a helyi cigányok érdekeit képviseli az önkormányzatban és a megyei szervezeteknél. A Gyapjas és a Páter klánok közötti viszály miatt azonban a túrterebesi romatelep lakói két táborra szakadtak, így bárki kapja meg az állást, az valamelyik fél elégedetlenségét váltja majd ki. "Egyszerűen nem tudom, mit tegyünk - nyilatkozta a polgármester -, hiszen olyan ember nincs közöttük, aki írástudó, és el tud határolódni mindkét tábortól. Megpróbálom ezúttal is a megyei vezetőség segítségét kérni". Ez a roma közösség Szatmár megye legproblémásabb cigánycsoportja. Először 1989 decemberében figyelt fel rá a közvélemény, mikor egy csoportjuk meggyilkolta a helybeli Oláh Andrást. Ennek megtorlásaként, közvetlenül a fordulatot követő napokban a falu magyar lakossága felgyújtotta a romatelep házait, a cigányokat pedig elkergették a faluból. Páterék szerint Oláht a Gyapjas család tagjai gyilkolták meg, s miattuk szenvedte el a többi roma a túrterebesiek haragját. 1999-ben Gyapjas Pál meggyilkolta a 27 éves Páter Albertet, annak a Páter Veronikának a fiát, akinek aztán idén augusztusban a házát is felgyújtották, Páterék szerint a Gyapjas család a felelős. /Simon Levente: Viszályt kelthet a kinevezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2004. június 9.

A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2004. december 28.

Szatmárnémetiben a székesegyházban karácsony este pásztorjáték vezette be a hagyományos éjféli misét, Schönberger Jenő megyés püspök mondott beszédet. A reformátusok ismert templomában, a Láncosban Korda Zoltán hirdette az igét, majd sok száz gyermeket karácsonyi csomaggal ajándékoztak meg. Falvakon, ha nem is mindenütt, tovább él a kántálás. Betlehemesekkel már csak néhány településen lehetett találkozni. Példamutató, hogy Túrterebesen maga Koczán Levente polgármester is beállt a betlehemesek közé. /Pásztorjáték, kántálás, szeretetcsomag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2007. január 29.

Január 27-én Fehérgyarmaton megalakult a „Bethlen Gábor Tündérkertje” – az Ung–Tisza–Túr Területi Csoportosulás. A Kárpát-medence északkeleti térségeiben, a hajdani Zemplén, Bereg, Ugocsa és Szatmár megyék területén van ez a csoportosulás, melynek integrált vidékfejlesztési programja közel négyszázezer ember életminőségének javítását tűzi ki célul. Ez a térség – a szlovákiai Vajántól a romániai Túrterebesig, az ukrajnai Gáttól a magyarországi Túristvándiig – elmaradott régió. A térségben magas a képzetlen és jelentősen alulszocializált lakosság száma. Ezen szeretnének változtatni. Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, Fehérgyarmat polgármestere, Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere (Magyarország), Koczán Levente, Túrterebes polgármestere (Románia), Czinke István, Vaján polgármestere (Szlovákia), Lőrincz Béla, Gát polgármestere (Ukrajna). Jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. /Márkus Mónika: Megalakult az Ung–Tisza–Túr Európai Területi Csoportosulás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 29./

2008. június 17.

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998