udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Koestler, Arthur

2001. május 21.

Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2001. december 18.

A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2002. május 8.

Szentlány és Fakert akár Arad kertes külvárosai is lehetnének, olyan közel vannak a megyeszékhelyhez. Szentlány bejáratánál egy német cég modern gyárat épített (gyermek és női ruhaneműt készítenek), a nők 70 százalékának biztosít munkát. Az ötvenes évek végén Szentlány helyett Fakert lett a községközpont, s azóta háttérbe szorul a véleményük, kérésük. Például az, hogy a helynévtáblán tüntessék fel a település magyar nevét is. Szentlányon ugyanis 300 magyar él (Fakerten alig félszáz). Hosszú hónapok óta folyik a huzavona az ügyben. - Szentlánynak összetartó erejű református gyülekezete van. A hitélet megerősödése annak tudható be, hogy a településnek hat éve állandó lelkésze van, a szolgálatát odaadással végző Wáritzné Herdean Gyöngyi tiszteletesnő személyében, aki férjével, Wáritz Arthur községi tanácsossal és kisfiukkal megtelepedett Szentlányon. Nagy Erzsébet tanárnő rámutatott: minden esztendőben szembesülnie kell egyes magyar szülők téveszméken alapuló felfogásával, akik a "könnyebben érvényesülnek majd az életben" magyarázattal román iskolába járatják gyermeküket. A II–IV. összevont osztályban nyolc kisdiák tanul magyarul. Első osztályos gyermek egy sincs. - Három éve egyetlen gyermeket sem kereszteltem. Komoly veszélybe került nálunk a magyar óvodai és iskolai oktatás – jegyezte meg a tiszteletesnő. /Balaj Katalin: Szentlány – magyarul is. "A református egyház a helybeliek mentsvára". = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2002. május 27.

Máj. 25-26-án rendezték meg az I. Mérai Napokat. A hagyományteremtés a céljuk, jelentette ki Sárosi Arthur, a Diakoniai Keresztény Alapítvány igazgatója, az egyik főszervező. A vásáron a könyvvásártól kezdve az ínyenc falatokig sokrétű szórakozási lehetőséget biztosítottak a szervezők. A díszes kalotaszegi népviseletet legalább tíz helyen árusították. Itt vasárnaponként még mindig népviseletben szokás templomba járni. A hagyományos gyermekfoglalkozásokra is hangsúlyt fektettek, így a kicsinyeknek alkalmuk adódott megismerkedni a gyöngyfűzés, a babakészítés és a szalmafonás fortélyaival, míg este fele a tánctanítást, énektanítást és legényes-táncvetélkedőt tűztek műsorra. A Mérai Hagyományőrző Tánccsoport, az Ördögtérgye és a Bogáncs tánccsoportok után zenés-humoros összeállítással és szobanézéssel zárták a Mérai Napokat. /Borbély Tamás: I. Mérai Napok. A hagyományteremtés rögös útjain. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2002. november 23.

Budapest temetőin kívül nincs még egy magyar sírkert, ahol annyi akadémiai tag aludná örök álmát, mint a Házsongárdi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József 1842-től 1848-ig Erdély kormányzójaként Kolozsváron a főtéri Bánffy-palotában lakott. A Kolozsváron meghaltak akadémikusok sem mind nyugszanak a Házsongárdban. A történész és politikus Teleki Domokost Gernyeszegen, a nyelvész Szilasi Móricot Budapesten, a filozófus Böhm Károlyt Felvidéken helyezték örök nyugalomra. Gaal György szerint eddig 34 akadémiai tag került a Házsongárd földjébe. Az első, Bölöni Farkas Sándor, az utolsó, Csűrös István, aki 1998-ban halt meg. Gaal György felsorolt néhány Házsongárdi temetőben nyugvó akadémikust. Köztük volt Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Áron, Engel József, Mikó Imre, Szász Béla, Jakab Elek történész, és Kőváry László történész, Balogh Arthur jogtudós, György Lajos, Kelemen Lajos, Bíró Vencel történész és Szabó T. Attila. /Gaal György: Akadémikusok a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2003. október 25.

Kincses Elemér rendező Craiován állította színpadra az Állítsátok meg Arturo Uit című Brecht-darabot. 1976. novemberében Marosvásárhelyen rendezte ezt a színművet. 1976-ban kiváló színészek játszottak a darabban, Tarr László és Bács Ferenc. Okt. 2-án bemutatták Nagyváradon Kincses Elemér új drámáját, a Csatornát. Drámáját lefordították angolra és németre, a román fordítás pedig már megjelent kötetben. Kincses aláírta a szerződést egy magyarországi társasággal, amelyik megvásárolta a megfilmesítés jogát. Tévéjáték készül belőle, András Ferenc rendezi, aki eljön Marosvásárhelyre színésznézőbe, szeretné, ha erdélyi színészek is szerepelnének a darabban. A Csatorna elnyerte az UNITER fődíjat. Egy szerelmi történet, ami a Duna-csatornánál játszódik le 1951 telén, a helytállásról, az árulásról és a szerelemről szól végső soron. A novemberi könyvnapokon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelenik Kincses Elemér második drámakötete, A csatorna a címe, négy darab van benne. Jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban bemutató előtt állnak. Az ő rendezésében látható decemberben Arthur Miller Pillantás a hídról című színműve, melyet a városban még nem játszottak magyarul. /N.M.K.: Egy lehetséges sikertörténet. Beszélgetés Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2003. november 24.

Nov. 21-22-én tartották a Bethlen Kata Diakóniai Napokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, hollandiai és németországi partnerszervezetek képviselőinek részvételével. Az egyik kiemelt téma az idősgondozás volt. Első ízben nyújtottak át Árva Bethlen Kata díszokleveleket. Díszoklevelet kapott az a tizenkét diakonissza, aki életét a rászorulóknak áldozta. Három partnerszervezet: egy németországi és két hollandiai munkaközösség is elismerésben részesült. Megnyitották a Diakónia Keresztyén Alapítvány Zambilei utcai gondozóotthonát. Köszöntőbeszédet mondott: Pap Géza püspök, dr. Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, aki az otthon felépítésének munkálataiban jelentős részt vállalt, valamint a németországi testvérszervezetek képviselői. A Jó Testvér Gondozóotthon 17 férőhelyes, véglegesen beköltözni kívánókat, időleges gondozásra szorulókat és betegeket egyaránt vár. /Farkas Imola: Ember az emberért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2004. február 3.

Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója emlékezett: 1946-ban, a Székely Színház megalakulásakor az alapító igazgató, Tompa Miklós felvállalta, hogy az egész Erdély színháza lesznek. Azóta is hűségesek ehhez. Tavaly a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet pályázott meg színházi előadásra pénzt. Kötelességüknek érzik, hogy a szórványba is ellátogassanak. A marosvásárhelyi színháznak 23 főállású színésze van, mellettük 13 aktív nyugdíjas kollégájuk, akiket bármikor színpadra lehet állítani. A színházban két társulat működik: a Tompa Mihály és a Liviu Rebreanu. Nagy előnye a színháznak, hogy a vásárhelyi  színművészeti egyetemről a fiatal és tehetséges lányokat, fiatalembereket magunkhoz tudják csalogatni. Sok színész elmegy Magyarországra. Tavalyelőtt meghirdették, hogy közönségbarát produkciókat hoznak létre. És megszületett egy Marivaux-előadás, a Két nő közt. A 2003–2004-es évad első bemutatója az Édes Anna, óriási sikerrel ment. Bemutatták Arthur Miller Pillantás a hídról c. darabját, a kisteremben pedig megy Füst Milán: A boldogtalanok. A nagyszínpadon Robert Toma francia drámaíró Nyolc nő című darabját készítik elő. Folytatódik a sor a Györgyike, drága gyermek című Szomory-darabbal. /Gáspár-Barra Réka:  Egy eurós kultúra. Beszélgetés Kárp Györggyel, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2005. december 5.

A székelyudvarhelyi Bálint Arthur filmrendező és operatőr a december 5-ei szavazásról készített dokumentumfilmet. A filmben Balánbányán egy idősebb bácsika iszogat, miközben a tévében, politikai elöljárók kommentárjával fűszerezve közvetítik a szavazási fejleményeket. A dokumentumfilm ingyenesen letölthető a www.e-vision.ro/nem című internetes honlapról. /-mlf-: Dokumentumfilm december 5-éről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 5./

2006. május 10.

Cs. Gyimesi Éva gyönyörűséggel járt mindig Erdély-szerte ott, ahol nyolcvankilenc után a teremtő szabadság jeleit megtapasztalta. A nyavalygások – a „nem lehet” – özönében, a kisközösségek élni kezdtek a szabadsággal. A marosvásárhelyi Vártemplom (immár néhai) lelkipásztora: Fülöp G. Dénes és családja, a csíksomlyói Gergely István atya, az illyefalvi tiszteletes: Kató Béla, a dévai ferences szerzetes: Csaba testvér, és még hosszan sorolhatná azok nevét, akiknek munkáján Isten áldása van, írta. Hihetetlen például, hogy mit hozott létre a kolozsvári Diakónia Alapítvány, élén Sárosi Arthur doktorral. Ugyanígy tisztelet illet olyan iskolamodelleket is, mint a kolozsvári Montessori, amelynek igazgatója Visky Sarolta, vagy a magyarózdi Drogterápiás Központot, amelyet a Bonus Pastor Alapítvány tart fenn, Horváth Mária vezetésével. /Cs. Gyimesi Éva: Kényünk kedve. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2006. május 29.

Zsigmond Dezső rendező, Bálint Arthur operatőr alkotása, a Józsi nővér és a sárga bicikli című filmje kapta a III. Film.dok fesztivál kétszázezer forintos nagydíját. Az alkotópáros filmjei sikerrel szerepeltek a legtöbb megmérettetésen, a Csigavár nemzetközi versenyekben is díjakat nyert. A filmben szereplő Székely József Kommandón teljesít egészségügyi, asszisztensi szolgálatot. Itt a világtól elzárva különösen egymásra szorulnak az emberek. Józsi nővér „mentőautója”, jellegzetes sárga biciklije a falu legkülönbözőbb pontjain tűnik fel: a betegek háza, a rendelő, a sportpálya, a kocsma előtt. A Román Televízió ezereurós díját a Zátonyon című, Száva Enikő rendező és Bálint Arthúr operatőr alkotta film érdemelte ki, a Duna Televízió háromszázezer forintos díját a 12 voltam 56-ban című Edvy Boglárka és Silló Sándor rendező, illetve Halász Gábor operatőr filmje kapta. Az RMDSZ 10 millió lejes díját a Kinda Lázár és a Csíki Traktor kapta, Daczó Katalin és Berszán-Árus György, illetve Elekes György filmje. Csíkszereda önkormányzata Lakatos Róbert Moszny c. filmjét díjazta, a Megyei Kulturális Központ díját a Síró ponyva című alkotás, Vizi Mária és Szepesi Dávid filmje érdemelte. /Farkas Imola: Díjözön a III. Film.dok-on. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2006. június 22.

Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényét az a soproni születésű Mora Terézia fordította németre, aki Németország ünnepelt írójaként látogatott vissza szülőhazájába. Esterházy Péter Harmonia caelestis-ét is Mora Terézia ültette át németre, az ő regényeit viszont Nádori Lídia és Rácz Erzsébet fordította magyarra, mert az 1971-ben született, de 1990 óta Berlinben élő hölgy anyanyelvéről csak fordít, de szépirodalmat németül alkot. Nagyjából minden harmadik magyar hazánk határain kívül él. Közülük a tollforgatók vagy nyelvet váltottak idegenben (mint például Arthur Koestler, Arnóthy Kriszta, Mikes György, Ephraim Kishont, azaz Kishont Ferenc vagy Sebestyén György, aki a Magyar Nemzet cikkírójából lett az osztrákok legolvasottabb írója s a bécsi PEN főtitkára), avagy megőrizték anyanyelvüket s magyarul alkottak, mint Márai Sándor, Cs. Szabó László, Kabdebó Tamás, Határ Győző, Gömöri György és még annyian mások. Lénárd Sándor csak nyolc esztendőt élt Magyarországon (latinra fordította a Micimackót), németül írott verseit Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor, a római konyháról írott szakácskönyvét pedig Tandori Dezső és Tandori Ágnes terelte vissza a fogantató anyanyelvhez. Az oslói Sulyok Vince norvégra fordította többek között Csoóri Sándor írásait Mennesker, grener (Emberek, ágak) címmel. A legutóbb Széchenyiről írott könyvével feltűnt Oplatka András németül írja cikkeit (Andreas Oplatka néven) a Neue Züricher Zeitung hasábjain, akárcsak Georg Paul Hefty (Hefty György) a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, de ha egy sajtótájékoztatón találkoznak, anyanyelvükön érintkeznek egymással. /Juhani Nagy János: Magyar fordít magyart. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2006. október 13.

Erdélyi dokumentumfilmek vetítésével kezdődött a Filmtettfeszt Kolozsvárott. A nyitó napon olyan erdélyi filmesek alkotásait lehet megtekinteni, mint Bálint Arthur, Lakatos Róbert vagy Száva Enikő. A Filmtett mozgóképes folyóirat filmszemléjének állandó helyszíne a Győzelem mozi, a vetítések után pedig az alkotókkal lehet majd beszélgetni. – A Filmtettfeszt 6. kiadása születésnapi ünnepségként is értelmezhető – mondta el Zágoni Balázs, a filmes lap főszerkesztője. Látható lesz még Szemző Tibor Csoma-legendáriuma, továbbá a Sapientia EMTE fotó, film, média szakos hallgatóinak munkái, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak a diplomafilmjei. /Debreczeni Hajnal: Tortabontó Filmtettfeszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2006. november 13.

Nyolc korszerűen felszerelt szoba várja a Dési Római Katolikus Szórványkollégium felújított épületében a 28 bentlakó magyar gyermeket a dési ferences kolostor jóvoltából. Péter Arthur, a kolostor házfőnöke elmondta: immár hat éve működik a dési szórványkollégium. Tavaly júliusban sikerült visszakapni a ferencesektől egykor elvett épületet. Az épület, mint annyi hozzá hasonló, lepusztulva jutott vissza egykori tulajdonosához. Több milliárd lejes befektetéssel, külföldi rendházak, a katolikus egyház anyagi hozzájárulásával, illetve magánadományokból sikerült ismét lakhatóvá tenni az épületet. A kollégiumban lakó magyar gyerekeket „verbuválni” kellett, meséli a házfőnök, hiszen gyakran a szerény anyagi körülmények között élő családok képtelenek előteremteni a taníttatáshoz szükséges összeget. A dési iskolában tanuló gyerekek teljes ellátást kapnak a ferences rendtől, nevelők vigyáznak rájuk, akik segítenek a tanulásban is. Tamás József püspök beszédében a megmaradás és az önazonosság megőrzése ünnepének nevezte a napot. Az ünnepséget a Regösök furulyáscsoport műsora zárta. /Farkas Imola: Munkálkodás a tudomány és jámborság jegyében. Új épületben a Dési Római Katolikus Szórványkollégium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2006. december 18.

Traian Basescu államfő december 18-án mutatja be a parlamentben a Vladimir Tismaneanu politológus vezette bizottság jelentését. A testületet az államfő kérésére hozták létre azt követően, hogy több civil szervezet is felszólította Basescut: hivatalosan ítélje el a kommunizmust. A Tismaneanu-bizottság feladata az volt, hogy olyan tudományos dolgozatot készítsen, amely tényeket felsorakoztatva mutassa be a kommunizmus bűncselekményeit a kezdetektől, azaz az 1947. december 30-i államcsínytől egészen annak 1989. decemberi megbuktatásáig. Néhány nappal a dokumentum hivatalos bemutatása előtt Tismaneanu a bukaresti Adevarul napilap szerkesztőségébe is eljuttatta a jelentést, amelyet az újság ismertetett. A bizottság azt kéri, hogy az elnök ítélje el a kommunista rendszert, nevezze meg a bűnösöket, továbbá támogassa a levéltárak anyagához való szabad hozzáférést. A 660 oldal egyebek mellett felsorolta azoknak a nevét, akik hozzájárultak a diktatúra kibontakozásához és fenntartásához. A törvénytelenségen alapuló rendszer létrehozásáért és fenntartásáért vétkesek című fejezetben, többek között, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Gheorghe Apostol, Gogu Radulescu, Manea Manescu és Ion Iliescu neve szerepel. A volt államfő /Iliescu/ neve egy másik fejezetben is megjelenik, amely a kommunista ideológia lakosság körében való erőszakos terjesztéséről szól. Ebbe a kategóriába sorolhatók: Mihai Roller, Paul Niculescu-Mizil, Walter Roman (Petre Roman édesapja), Silviu Brucan és mások. A Román Kommunista Párt (RKP) aktivistái között található Mihai Bujor Sion (fia 1990 után Iliescu tanácsadója volt) és Leonte Tismaneanu (a bizottság elnökének, Vladimir Tismaneanunak az édesapjáról van szó, aki az ötvenes években tisztséget töltött be az RKP-ban). A kommunizmus eszméinek propagálásában fontos szerepet játszott Paul Niculescu-Mizil, Leonte Radu, Eugen Florescu és Ion Iliescu. A jelentés tartalmazza azoknak a művészeknek, íróknak és költőknek a nevét is, akik műveikben és alkotásaikban a rendszert dicsőítették, mint például Eugen Barbu, Corneliu V. Tudor, Dan Zamfirescu, Ion Dodu Balan, Dinu Sararu, Adrian Paunescu, Ilie Badescu, Mihai Ungheanu, Nicolae Dan Fruntelata, Ilie Purcaru és Arthur Silvestri. A külpolitikáról szóló fejezetben, többek között, Vass Gizella (Bogdan Oltenau liberális képviselőházi elnök nagyanyja) és Andrei Stefan neve szerepel. Tismaneanu jelezte, hogy a kutatás során legnehezebben a Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE) tudtak együttműködni. Elsőként a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu V. Tudor reagált a Tismaneanu-bizottság megállapításaira. Vadim azzal fenyegetőzött, hogy a szociáldemokratákkal karöltve bojkottálni és szabotálni fogják Basescu beszédét, bekiabálásokkal, valamint füttykoncerttel próbálják majd megzavarni az államfő felszólalását. Tudor cáfolta, hogy személyesen ismerte volna a néhai diktátort, akit különben „nagy román hazafinak” és „az egyik legnagyobb államférfinak” tekint. A Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnökévé választott Ion Iliescu exállamfőt ért vádakról a párt etikai bizottságának elnöke, Valer Dorneanu úgy vélekedett: a PSD nem hajlandó részt venni az elnöki bizottság „politikai játszmájában”, amelynek célja Iliescu lejáratása. /Papp Annamária: Basescu ma mutatja be Tismaneanu jelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2007. április 6.

Alkotói díjjal tüntették ki a székelyudvarhelyi Bálint Arthur operatőr-rendezőt a hetedik alkalommal megrendezett Kamera Hungária televíziós fesztivál gáláján. A budapesti seregszemle a magyarországi televíziós szakma legjelentősebb rendezvénye. A magyarországi és határon túli alkotókat, tévétársaságokat, valamint produceri irodákat tizenhárom kategóriában jutalmazták. Az életrajzi és a dokumentumfilmek közül Erdélyben forgatott alkotások bizonyultak a legjobbnak: a Józsi nővér és a sárga bicikli (a szintén alkotói díjjal jutalmazott Zsigmond Vilmos filmjének operatőre Bálint Arthur), illetve az Új Eldorádó (Kocsis Tibor filmje). /Alkotói díj Bálint Arthurnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2007. október 20.

A négynapos 7. Filmtett fesztivál Kolozsváron október 18-án vetítette az első filmjeit. A kezdőnap dokumentumfilmekkel rajtolt, ezután két játékfilm várta az érdeklődőket. Bálint Arthur Kisvárosi mozi című alkotása a székelyudvarhelyi filmszínház utolsó napjait, pillanatait örökíti meg. Ambrus Emese filmje, a Viva Constanta, egy somkutai roma „Elvis Presley” országjáró fellépéseit mutatja be. Kőszegi Edit – Szuhay Péter: Menekülés a szerelembe c. dokumentumfilmje egy roma család életét követte nyomon. /Mihály Zsombor: Viva Filmtettfeszt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2007. november 13.

A zsűri különdíját nyerte a székelyudvarhelyi Bálint Arthur Kisvárosi mozi című alkotása a Marosvásárhelyen november 11-én véget ért 15. Alternative Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. Több, román, magyar és horvát nagyjátékfilmet, illetve dokumentumfilmet is bemutattak a fesztiválon. Színvonalas rövidfilm-áradatot lehetett végignézni a versenyprogramban, melyben szerepelt a szintén székelyudvarhelyi Jakab Ervin Költözés című (a csángó Csűri családról készített) alkotása is. /Katona Zoltán: Bálint Arthur különdíjat nyert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./

2007. december 13.

A XIII. Erdélyi Folk- és Néptáncnapok keretén belül december 14-én Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban koncertezik a baróti Transylmania zenekar. Az etno-folkot játszó együttes utoljára két éve lépett fel a városban, azóta tagcserék, lemezkiadás is történt a zenekarnál. Az alapítótag, Cseresznyés Szilamér elmondta, a jelenlegi felállás: Hompoth Arthur-dobok, ő – basszusgitár, Tókos Imre – gitár, Cseresznyés Emília és Szélyes Margit – vokál, Gáspár Csaba – hegedű és Merkuhl Róbert – furulya és népi hangszerek. A zenekar életének legkiemelkedőbb eseménye volt, hogy felléphettek a nyáron megrendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján, Perkőn. A jövő év elején felveszik harmadik lemezük anyagát, melynek címe vagy címadó dala Mert tudnom kell... lesz, és a perkői produkció anyaga nyújtja az alapot. Pozitív nemzeti jövőképet kívánnak sugallni. A Transylmania 2002. június 27-én alakult Baróton. A zenekar alapítója Cseresznyés Szilamér basszusgitáros. Céljuk: a népzenei hagyomány átmentése és népszerűsítése. 2006-ban megjelent El ne add az ősi házat című zenealbumuk Erdélyben. A lemezt nagyszabású koncertkörút keretében mutatták be 13 erdélyi városban. Néhány helyre a magyarországi Ismerős Arcok zenekar is elkísérte őket. /Csáki Emese: Két év után újra itt a Transylmania! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./

2008. január 21.

„Az idei, 39. Magyar Filmszemle több szempontból is mérföldkő az erdélyi magyar filmkészítés számára” – jelentette ki Szántai János, az Argo Audiovizuális Egyesület elnöke, ugyanis a január 22-én Budapesten kezdődő szemle versenyprogramjában az erdélyi magyar filmesek minden kategóriában képviseltetik magukat. Felméri Cecília Kakukk című kisjátékfilmje a Communitas Alapítvány és a Szülőföld Alap támogatásával, valamint az Argo Audiovizuális Egyesület és a magyarországi Inforg Stúdió együttműködéséből jött létre. A fiatal rendezőnek a Kakukk – amely egyben diplomamunkája is – nem az első sikere, hiszen azelőtt animációs filmjeivel tűnt ki. Lakatos Róbert – aki 2004-ben az Ördögtérgye című munkájával elnyerte a kisjátékfilm kategória fődíját – Bahrtalo! (Jó szerencsét!) című neorealista munkája a két évvel ezelőtt forgatott, hasonló nevű dokumentumfilmet egészíti ki. A Magyar Filmszemle történetében – Tompa Gábor Kínai Védelem című nagyjátékfilmje után – ez a második, erdélyi rendező alkotta nagyjátékfilm. A dokumentumfilm kategóriában az erdélyi magyarok Bálint Arthur Poros öltöny című filmjének szurkolhatnak jövő kedden. /Zsigmond Orsolya: Erdélyi filmes mérföldkő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2008. január 22.

Erdély több városában már hét végén elkezdődtek a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett események. A marosvásárhelyi Magyar Kulturális Központ és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata január 20-án tartotta, rendezvényét. Január 22-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen a múlt évad egyik sikeres produkciójának /John Pielmeier Isten Ágnese/ felújított változatát mutatják be. A városban vendégszerepel a Codex régizene-együttes, továbbá a Bernády-házban a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult zenekar a 16–18. század magyar, főként erdélyi főúri zenéjéből nyújt válogatást. Kolozsváron tudományos előadásokkal és táncházmulatsággal köszöntik a jeles napot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában konferencia lesz. Kétszer is bemutatták Nagyváradon az Eltáncolt cipők című táncjátékot. Szatmár megyében, az Ady Endre Társaság szervezésében egész hetes rendezvénnyel ünneplik a magyar kultúrát. Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban fellépett a felvidéki Rock Színház a Mert tiéd az ország című előadással, melyben Koltay Gergely A Megfeszített és A napba öltöztetett lány című rockoperájából, valamint a Kormorán együttes dalaiból adtak elő válogatást. Január 22-én Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílik tárlat, majd a Nagykárolyi Collegium régizene-együttes lép fel. Január 23-án Szatmárnémetiben a Háromszék Táncegyüttes lép fel a Csávási balladával, 24-én az Ács Alajos Stúdióban Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című darabját játsszák Márk-Nagy Ágota rendezésében. Gellért Sándor halálának 20. évfordulójára Miske László debreceni színművész emlékezik január 25-én, A tanú című előadóestjével. 26-27-én rendezik ugyancsak Szatmárnémetiben a 17. Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntőjét, illetve döntőjét. Székelyudvarhelyen január 21-én a Tomcsa Sándor Színház felolvasóestjével kezdődött rendezvénysorozat. 22-én az Udvarhelyszék Fúvószenekar ad ünnepi koncertet, este pedig a Cabaret című musicalt láthatja a közönség a Tomcsa Sándor Színház előadásában. 23-án Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny című dokumentumfilmjét mutatják be, 24-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban egész napos szakmai tanácskozás lesz az udvarhelyszéki népi építészetről. Az estét az Udvarhely Néptáncműhely előadása, az Ige zárja. 25-e a zene és a film napja lesz Székelyudvarhelyen: Székely Zsejke, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője kortárs magyar zeneszerzők dalaiból tart előadást Valaha címmel, este pedig két dokumentumfilmet vetítenek a könyvtárban: Jakab Ervin Költözés és Bálint Ibolya–Bálint Arthur Asszonyélet című alkotását. 26-án gyermekrajz-kiállítás nyílik a könyvtárban, délután pedig a Kecskeméti Jazz Band koncertezik Székelyudvarhely művelődési házában. 27-én, vasárnap Orbán Balázs szemével Homoródalmáson címmel fotókiállítás nyílik, majd este az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztásával, továbbá Siculus-emlékkoncerttel, gálaesttel zárul a rendezvénysorozat. A Csíki Székely Múzeumban a gyergyóremetei 12. Nemzetközi Fotótábor anyagából készült kiállítással, valamint albumbemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön január 21-én Benczédy Sándor és Tüzes István tartott vetített képes előadást Az altorjai Apor-kastély reneszánsz faliképei témával, majd a kolozsvári Passamezzo historikus együttes előadta a Mátyás, az igazságos című reneszánsz táncjátékát. Január 22-én Baróton, Erdővidék Múzeumában nyílik fotókiállítás a sepsiszentgyörgyi Képvidék Alkotócsoport munkáiból. /A Himnusz születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2008. május 19.

Rekordszámú nézőközönség, sok jó film és szűkös anyagi lehetőségek jellemezték az idei Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivált – összegezte egy hét történéseit Csíkszeredában Beke Mihály András fesztiválelnök, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Az V. film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál május 12-én kezdődött és május 17-én ért véget, a díjkiosztó gálával. A Sára Sándor filmrendező által elnökölt zsűrinek nehéz volt a dolga. A fesztivál fődíját a tudomány kategóriában a Poros öltöny című film, Bálint Arthur rendező alkotása kapta. A legjobb rendező díjjal Szirmai Mártont jutalmazták Süllyedő falu című filmjéért. A legjobb operatőrnek Sorin Gociu bizonyult, a Ne haragudj, de... című film fényképezéséért. A Kísérleti kategória győztese és a diákzsűri díjazottja a Csempelevél című alkotás, Somogyvári Gergő és Feszt Judit rendezésében. Az Oknyomozó kategóriában a Hackni (Kresalek Dávid) és Szemben a maffiával (Kármán Irén) című filmeket díjazták. A Lírai dokumentumfilm kategóriában az Imádság (Mohi Sándor) és a Végállomások (Németh Gábor Péter) nyerte el a szakmai zsűri tetszését. A Legjobb első film lett a Zágoni Bálint rendezte Benedek Doktor csodakútja, a zsűri két különdíját pedig a Gulyás Gyula által rendezett Civil Jelentés és a Bayer Zsolt rendezésében készült Utolsó előtti út című film kapta. /Rekordszámú néző az V. film. dok. fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2008. december 11.

Vándormozi címmel tíznapos programot szervezett a székelyudvarhelyi Transikon Egyesület és a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont: a Transikon alkotóinak filmjeit a város középiskoláiban vetítik, és az egyesület két vezetője, Bálint Arthur és Szabó Károly a filmkészítésről beszélget a diákokkal. „Hargita megyében egyetlen mozi sem működik, ezért próbálunk más lehetőséget keresni arra, hogy a filmjeinket eljuttassuk a nézőkhöz. Korábban jártunk falvakra is vetíteni – Gagyba, Etédre, Oroszhegyre – ezt folytatni akarjuk, de fontos, hogy a városban élő fiatalok közé is eljussanak az itt működő filmkészítőműhely alkotásai” – mondta Bálint Arthur rendező. A Vándormozi Bálint Ibolya új alkotását, az Apró örömöket is műsorra tűzte. A filmet Székelyudvarhelyen forgatták. Tíz élethelyzetet követtek. /Kovács Csaba: Életsorsok apróhirdetésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2009. március 4.

Március 4-én kezdődik a magyar nyelvterület legnagyobb dokumentumfilm-fesztiváljának számító Dialektus Budapesten, amely hét évvel ezelőtt magyar néprajzi- és antropológiai filmfesztiválként látta meg a napvilágot, majd 2007-től, európai versenyprogrammal kibővítve, a világ számos országába elkalauzoló fesztivállá bővült. Tavaly négy erdélyi filmes is bemutatkozhatott a fesztiválon, akik közül Ambrus Emese bizonyult a legjobbnak, hiszen Éljen Konstanca! című filmje a kolozsvári közönség és a budapesti zsűri díját is elnyerte. Láthatja a budapesti közönség például Zsigmond Dezső Út Calarasi-ba – egy sikeres vállalkozó arcképe című dokumentumfilmjét, amely Kurkó János csíkszeredai nagyvállalkozó életébe enged bepillantást. A Hagyományaink címet viselő blokkban látható az erdélyi Bálint Arthur Poros öltöny című alkotása, valamint a moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró dokumentumfilm, a Csángók is /Fekete Ibolya munkája/. A Dialektusnak 2008 óta Budapesten kívül a kolozsvári Tranzit Ház is helyet ad, s a fesztiválon a díjnyertes alkotásokat az utolsó napon tekinthetik meg az érdeklődők, idén Pozsony bevonásával is, mindhárom helyszínen. /Hideg Bernadette, Kánya Gyöngyvér: Dokuk több dialektusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2009. május 14.

Legyünk méltó örökösei őseink tiszta hagyományának a hitben, a Mária-tiszteletben, a búcsújárás helyességének megőrzésében – szólítják fel a pünkösdi búcsúra készülő híveket a csíksomlyói ferences barátok. A Gyulafehérvári Főegyházmegye fennállásának ezredik és a ferencrend megalapításának 800 évfordulóján a millenniumi év mottóját választották a búcsú jelmondataként: „Krisztussal ezer esztendeig” Választási kampány idejére esik a csíksomlyói pünkösdi búcsú, ezért a szervezők, a ferences szerzetesek már most hangsúlyozzák az igazi zarándoklat, búcsújárás lényegét. A somlyói barátok kérik, senki ne tévessze szem elől a vallásos-lelki célt. Azt kérik, hogy zarándokokhoz méltó jelképekkel, kizárólag templomi zászlókkal, a különböző lelkiségek zászlóival, valamint a magyar nemzeti zászlóval és a millenniumi év zászlóival érkezzenek. Politikai pártok, szervezetek jelképeinek nincs helye a búcsún. Péter Arthur házfőnök és Timár Asztrik templomigazgató mindenkit hív a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, hangsúlyozva, a magyarság legnagyobb búcsújáról van szó, de kár lenne, ha csupán összmagyar találkozóvá válna. /Takács Éva: Mindenki zarándokként jöjjön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2009. október 22.

Újraindult a Vándormozi program a székelyudvarhelyi Transikon Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében, amelynek során udvarhelyi fiatal alkotók dokumentumfilmjeit mutatják be. Október 26-án vetítik a Nők a hinta körül című dokumentumfilmet, melynek rendezője Fecső Zoltán, operatőre Bálint Arthur, vágó Simó Csaba. Október 27-én tekinthető meg Bálint Arthur rendező, operatőr Poros öltöny című alkotása, amely 2008-ban a csíkszeredai Film.doc filmfesztivál fődíját kapta. /Dokumentumfilmek vándormozija. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

2009. október 30.

Október 30-án kezdődik Kolozsváron a 9. Filmtettfeszt, az érdeklődők november 1-ig összesen 70 alkotást tekinthetnek meg. Rendeznek egy maszkmesteri workshopot, és bemutatják első könyvkiadványukat A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig címmel, mondta el Zágoni Bálint, a Filmtettfeszt egyik szervezője. Az első napon erdélyi dokumentumfilmeket mutatnak be. A filmfesztivál helyet ad két ősbemutatónak is. Bálint Arthur, Erdély-szerte ismert dokumentumfilmes Bújdosók balladája című kisjátékfilmjét ez alkalommal vetítik először nagyközönség előtt, akárcsak Székely Róbert Misike című dokumentumfilmjét. Bemutatják a Sapientia hallgatóinak vizsgafilmjeit, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak animációs filmjeit. /Sipos M. Zoltán: Rajtol a Filmtettfeszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2009. december 16.

Három forgatókönyv is született a székelyudvarhelyi Transikon Egyesület forgatókönyvíró táborában, melyet nemrég szervezett tagjainak a filmeseket tömörítő egyesület. Jövő őszre filmek születhetnek a Transikon Egyesület által szervezett forgatókönyvíró tábor munkáiból, jelezte Fecső Zoltán egyesületi tag. A székelyudvarhelyi fiatal filmesek által két éve alapított Transikon Egyesület tagjai javarészt dokumentumfilmeket készítettek, nem kis sikerrel. A legutóbbi Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztiválon például a fődíjat és közönségdíjat is Transikonhoz tartozó alkotók vihették haza. Bálint Arthur Poros öltöny és Bálint Ibolya Asszonyélet című munkáját azóta számos televízió műsorra tűzte. Bálint Ibolya új dokumentumfilmje, az Apró örömök ez évben ért el szép sikereket, elismerésben részesült például a 40. Magyar Filmszemlén. Az egyesület tagjai új műfajjal kísérleteznek, amely világszerte egyre népszerűbb: a dokumentumfilmek hangulatát idéző játékfilmről van szó. Jó példa erre a hamarosan bemutatásra kerülő alkotás: Bálint Arthur Bujdosók című kisjátékfilmjét májusban forgatták Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. /Csáki Emese: Műfajhatáron az udvarhelyi filmesek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998