udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kofity Magdolna

2000. május 29.

Máj. 27-én Déván, Zárdatemplom felújított termében gyülekezett a dévai magyar pedagógustársadalom. Oklevéllel tüntették ki mindazokat a nyugdíjas pedagógusokat, akik nem kaptak (kaphattak) Ezüstgyopár-díjat az országos RMPSZ-től. A találkozót Csatlós Zsófia tanítónő, városi RMPSZ-elnök nyitotta meg, majd Kofity Magdolna tanár, megyei RMPSZ-elnök szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepségen fellépett a Magyarok Nagyasszonya Kollégium kórusa. /(Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő): Magyar pedagógusok kitüntetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2001. március 21.

Március 15-én Vajdahunyadon, a kultúrház kistermében a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Hunyad megyei szervezete idén is színvonalas estét szervezett. Kofity Magda, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke így nyitotta meg ez estét. Idén második alkalommal történt az RMPSZ által alapított életpályadíjak ünnepi átadása. /Pedagógusok díjazása Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2001. május 16.

Máj. 13-án tanácskoztak a Hunyad Megyei Magyar Pedagógusszövetség képviselői Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban. Zörgő Éva kolozsvári pszichológus előadása után Bőjthe Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke ismertette az Apáczai Csere János Közalapítvány beiskolázási- és szórványprogram-pályázatára kidolgozott tervet. Hasonló programot készülnek kidolgozni a Zsil-völgyi magyar oktatás fejlesztésére is. A találkozón Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök visszatekintett az elmúlt tíz évre. /Az anyanyelvű oktatás fennmaradásáért. A Hunyad megyei RMPSZ szilárd talajra épít. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

2002. május 29.

Ha van jelentkező, több magyar osztály is indulhat Déván, a Traian Líceumban. Nagy erőfeszítést jelentett a három magyar középfokú, két líceumi és egy szakiskolai osztály beindítása a 2001-2002-es tanévben. Tavaly 19 diákkal sikerült a volt Autólíceumban, a mostani Colegiu Tehnic Transilvania iskolában magyar tagozatú autószerelő szakot beindítani. Idén a szakmunkásképzés beindulásához 30 diáknak kell beiratkoznia. A dévai Traian Elméleti Líceumban ismét engedélyezték a két középiskolai osztályt. Minimum 28 x 2 =56 diák kell a líceumi osztályokba ahhoz, hogy beinduljanak. A tanszercsomagokat a 2002-2003-as tanévben is megkapják a magyar iskolába járó diákok, nemcsak elsősök, hanem a nagyobb osztályosok is. A Hunyad megyei magyar oktatás támogatására idén is elnyerte a Szent Ferenc Alapítvány és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei szervezete azt az 5 millió Ft-os támogatást, mellyel diáktáborokat szervez a IV. és VIII. osztály számára, tanulmányi kirándulásokat, versenyeket, fiatal pedagógusok szakképzését, továbbtanulását biztosítja. /Kofity Magda, kisebbségi tanfelügyelő: Bővülő lehetőségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2002. június 12.

A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban zajlott a KÖDAK (Közéleti Diák és Ifjúsági Akadémiai Intézet) harmadik idei képzése.  A KÖDAK a Magyar Középiskolások Országos Szövetségével (MAKOSZ) közösen 1995 óta szervez évente egy-két elitvezető-képző tanfolyamot középiskolások számára, közölte Debreczeni Sándor országos MAKOSZ-elnök. A mostani képzésre meghívták Winkler Gyula parlamenti képviselőt, illetve Kofity Magda megyei RMPSZ-elnököt, kisebbségi tanfelügyelőt. /Gáspár-Barra Réka: KÖDAK-képzés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2002. július 18.

A minisztériumi közbelépéssel engedélyezték Déván a Traian Elméleti Líceum második magyar tannyelvű kilencedik osztályát. Kofity Magda tanfelügyelő és Hauer Erich aligazgató közölte: mind a líceumi, mind a szakiskolai osztályokba jelentkező diákok száma már elérte azt a küszöbértéket, amellyel ősztől gond nélkül működhetnek ezek az osztályok. A Traian Elméleti Líceum matematika-informatika osztályába 28 diák jelentkezett, az angol intenzív osztályba 15, a Transilvania Iskolacsoport elektronika-automatika és alkalmazott informatika osztályába pedig szintén tizenöt diák iratkozott be. Remélik, hogy a 18 pótképességvizsgázó magyar diák is a szabad helyekkel rendelkező magyar tannyelvű kilencedik osztályokban fog továbbtanulni. /Gáspár-Barra Réka: Három magyar kilencedik indul Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl.. 18./

2002. október 2.

Vajdahunyadon a városi RMDSZ szervezésében, a római katolikus, református, baptista és pünkösdi magyar egyházak együttműködésével, valamint helybeli vállalkozók, a Nyugati Jelen napilap és a magyarországi Vas megye támogatásának köszönhetően tanszereket tartalmazó ajándékcsomagokat osztottak szét a magyar diákoknak. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta a magyar nyelvű oktatás fontosságát, különösen szórványvidéken. Hauer Erich megyei RMDSZ-tanácsos, a dévai Traian Elméleti Líceum aligazgatója ekújságolta, hogy Hunyad megyében a magyar nyelvű oktatás jelentősen bővült az utóbbi években. /Chirmiciu András: Ajándék a vajdahunyadi magyar diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2003. január 3.

Jan. 1-jén Vajdahunyadon, a református templom előtt, a tavaly felavatott Petőfi-szobornál, emlékeztek a költő születésnapjára. A 6-os Számú Általános Iskola Nebojsza irodalmi diákköre Petőfi-versekkel lépett fel. Ezután koszorúztak Doboli Beatrix és Demeter Annamária az EMKE, Winkler Gyula képviselő és Horváth Zoltán tanácsos az RMDSZ nevében, Kofity Magda és Zudor Mária a pedagógus szövetség nevében. /Gáspár-Barra Réka: Koszorúzással emlékeztek Petőfi születésnapjára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

2003. március 19.

Márc. 15-én Vajdahunyadon Kovács Eszter és Veress Julianna nyugalmazott tanítónőket életpályadíjjal tüntette ki a pedagógus szövetség helyi szervezete. Szívvel-lélekkel győzték meg a szülőket az anyanyelvű oktatás előnyeiről - méltatta munkájukat Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő. /GBR: Életpályadíj pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./

2003. szeptember 1.

Varga Károly, a dévai Geszthy Ferenc Társaság elnöke a Krónika aug. 28-án megjelent, Állami magyar iskola létesülne Déván című írásra reagált. Végre lehetőség nyílik önálló iskolateremtésre Déván, ezzel szemben a Krónika cikkéből árad a bizalmatlanság a kezdeményezést felkaroló Geszthy Ferenc Társaság felé, írta replikájában a szervezet elnöke. Pályázatukban nem írták, hogy Déván megoldatlan a kollégiumi ellátás. Varga Károly szerint a dévai állami iskolában nem öt magyar anyanyelvű tanár dolgozik, amint a Kritika írta -, hanem húsz. A Krónika információi Kofity Magdolna Hunyad megyei tanfelügyelőtől származnak, aki szerint szakképzetlen vagy román anyanyelvű tanár tanítja a fizika, magyar, torna, zene tantárgyakat, valamint az idegen nyelvek egy részét. "A Geszthy Ferenc Társaság 2002. november 12-i alakuló ülésén (melyről a november 14-i Nyugati Jelen is hírt adott) már elhatározást nyert az önálló magyar iskola létrehozása" - áll a társaság elnökének levelében. Ezzel szemben az Apáczai Közalapítványhoz eljuttatott alapító okiraton 2003. január 7-i keltezés szerepel. Az alakulás dátuma azért fontos, mert a két időpont között a magyar kormány Bőjte Csabának ígért anyagi támogatást egy önálló intézmény létrehozására. Az elnök továbbá megjegyzi, hogy a 2,4 milliárdért megvásárolt ingatlanról szakszerű terv készült, amelynek értelmében - mint írja - "minden a helyén van, lehet 9 négyzetméternél nagyobb osztálytermeket létrehozni, sőt még az oszlopoknak is megvan a szerepük". A Krónika szerkesztősége nem kívánta szembehelyezni a felekezeti és világi intézményeket, ugyanakkor Varga Károly replikájának állásfoglalásával ellentétben a Krónikától távol áll, hogy ártson a szórványban élőknek. /"Az oszlopoknak megvan a szerepük" = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2003. szeptember 13.

Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban tartották meg a Hunyad megyei magyar pedagógusok gyűlését. Lászlóffy Pál, az RMPSZ országos elnöke mikrorégiós megoldások kialakítását javasolta. Már öt esztendővel ezelőtt megfogalmazódott, hogy a szórványban a meglévő tagozatok fenntartása mellett, egy-két, esetleg három régiós oktatási központ kialakításával kell biztosítani a folytonosságot. Déván látványos fejlődésnek indult a középiskola. Immár harmadik esztendeje három párhuzamos kilencedik indul. De ez csak a csúcs. Alap kellene alája. A középiskola egyik tartólába a Szent Ferenc Alapítvány működtette Magyarok Nagyasszonya Kollégium, ahol közel 150 gyermek tanul, a másik pillér lenne az Eminescu-Petőfi Általános Iskola 163 gyermekkel, a harmadik láb azonban, amely a vidéket jelentené, eléggé inog. Ismert a Zsil völgye nehéz gazdasági-szociális helyzete, de ez sem indokolja, hogy tíz esztendő alatt Petrozsényban a középiskolai szintű anyanyelvű oktatás 20 gyermekkel tengődő, tanári kar nélküli általános iskolai tagozattá sorvadjon. Vulkánban egyetlen gyermek sem iratkozott a magyar tannyelvű első osztályba, az V-VIII.-at pedig az alacsony létszám miatt össze kellett vonni két osztályba. Lupény egyelőre tartja magát, összesen 84 diák tanul anyanyelvén, de a tanári kar többnyire szakképzett nyugdíjas pedagógusokból vagy helyettesítőkből áll. Urikányban két gyermek maradt az összevont elemi osztályban. Petrillán van némi fejlődés. Jelenleg 46 gyermek tanul a magyar tagozaton, a tanári kar azonban itt is hézagos. Az óvodák helyzete siralmasabb. Átlagban 10-15 gyermek jár egy-egy zsil-völgyi helység magyar tannyelvű óvodájába, de Lupényban is, Petrillán is délutáni műszakban tanulnak. Lupényban helyhiány miatt elvileg minden csoport három váltásban kellene járjon, de az intézmény román igazgatónője kisajátította a reggeli váltást, így a magyar gyermekek hol kora, hol késő délután járnak óvodába. A zsil-völgyi helyzet megoldására született az az ötlet, hogy Petrozsényban a hajdani zárdaépületben kollégiummal ellátott oktatási-művelődési központot alakítsanak ki. Egyelőre a Szent Ferenc Alapítvány 1,6 milliárd lejt előlegezett az épület rendbetételére. Ebből sikerült felújítani a tetőszerkezetet. A petrozsényi tanügyi megbeszélésen a helyi közösség vezetői felrótták, hogy az RMDSZ országos vezetősége hathatós támogatást ígért az oktatási központ kialakítására, de eddig egyetlen lejt sem adott erre. Kövessi Botond megyei RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy addig semmiféle alapítványi támogatásra nem lehet igényt tartani, amíg az épület nincs telekkönyvezve. A petrozsényi központnak nemcsak kialakítása bizonytalan, hanem egyelőre az is kérdés, hogy ki fog itt tanulni. Habár a petrozsényiak egyértelműen a petrillai tagozat bekebelezéséről beszélnek, Petrillán egyelőre senki sem hajlandó elfogadni azt, hogy akár gyermekek, akár pedagógusok ingázzanak Petrozsényba, ameddig Petrillán fejlődő magyar tagozatuk van. Lászlóffy Pál RMPSZ-elnök azonban a múlt napi tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy az európai normáknak megfelelően, a minőségi oktatás érdekében történő iskolaösszevonások során előfordulhat, hogy az ilyen kis létszámú tagozatok, ha fejlődőek is, egy nagyobb iskolaközpontba kényszerülnek. Szászvároson, Pusztakalánban, Rákosdon, Csernakeresztúron egyelőre visszaesés nem tapasztalható. A csernakeresztúriaknak komoly gondot jelent, hogy az iskola igazgatója nem hajlandó meghirdetni a megüresedett magyar tanítói állást, s így a szakképzett versenyvizsgát nyert helybeli tanítónő Szászvároson kényszerül tanítani. Déván évek óta komoly nehézséget jelent, hogy a különböző szintű magyar tanítás négy különálló iskola tagozataként működik. - Ezért indokoltnak láttuk egy olyan önálló oktatási intézmény létrehozását, ismertette a Geszthy Ferenc Társaság célkitűzését Varga Károly elnök. A 600 négyzetméteres felületű intézmény átadását 2005 szeptemberére tervezik. Az újságok viszont arról írtak, hogy a Geszthy Társaság el akarja venni a Szent Ferenc Alapítvány kenyerét. A mostani megbeszélésen azonban mindkét alapítvány elnöke biztosította az egybegyűlteket arról, hogy itt nem lesz kenyértörés. Kötő József, az RMDSZ oktatási és művelődési ügyvezető alelnöke megállapította, hogy a Szent Ferenc Alapítvány által beindított szakiskolának, illetve a Geszthy által tervezett iskolaközpontba költöző elméleti oktatást biztosító líceumi osztályoknak kell jelenteniük majd azt a csúcsot, amely alá bevihető az időközben kialakuló szórványkollégium-láncolat. Sok a gond. A legtöbb iskolában azt sem igazán tudják, ki fogja tanítani a már beiratkozott gyermekeket. Állítólagos számítástechnikai hiba miatt a magyar tagozatokon meghirdetett helyek mellé nem tüntették fel az oktatási nyelvet, s így az állásokat román anyanyelvű szaktanárok töltötték be. Még magyar irodalomból is! Ezt sürgősen korrigálnunk kell - mondta Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő. Az anyaországi beiskolázási támogatás is sok vonatkozásban csak ígéret maradt. A jelen lévő pedagógusok folyamodványt fogalmaztak meg a magyar kormány felé, megköszönve az eddigi támogatást és a megígért támogatások folyósítását kérve. /Gáspár-Barra Réka: Helyzetjelentés a Hunyad megyei magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2004. május 14.

Több évtizedes hagyomány szakadt meg, néhány lelkes pedagógus egész életének küzdelme veszett kárba, és több száz szülő bizalma ingott meg a napokban, amikor kiderült, hogy Déván a magyar tannyelvű iskolai tagozatoknak helyet adó két intézményben nem lesz többet magyar aligazgató. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő állítása szerint őt nem értesítették az Eminescu-Petőfi Általános Iskola szabad aligazgatói állásáról. A dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában magyar anyanyelvű a diákok, illetve tanárok egyharmada, és ilyen esetben a vezetőségben helyet kell biztosítani a tagozaton tanulók nyelvét beszélő pedagógusnak is. Azonban mindkét tanintézményben román aligazgatót neveztek ki. A Traian Elméleti Líceumban a tavaly hirtelen elhunyt Hauer Erich volt a magyar aligazgató. Halálát követően a magyar tanári karból senki sem vállalta el az aligazgatói állást, és az igazgatónővel egyre feszültebbé vált a kapcsolat. A város másik iskolájában tanító Máté Márta jelentkezett az állásra, mellette egy román tanár. A román tanár pontszáma nagyobb volt, így az övé lett az állás. Máté Márta fellebbezett, mert kollégája nem beszél magyarul, és a tagozatos iskoláknál ez is kitétel. Az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában Patrascu Magda aligazgatónőnek a tanév elején lejárt a kinevezése, azóta delegált aligazgatóként végzi feladatát. A versenyvizsgán egyetlen román anyanyelvű jelentkező vizsgázott, és el is nyerte az állást. Az új aligazgató nem tud magyarul. /Gáspár-Barra Réka: Elcsúsztunk egy banánhéjon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

2004. szeptember 8.

Égető tanügyi gondok megoldására ült össze szept. 7-én maroknyi ember Déván, az RMDSZ-székházban. Iskolakezdés előtt három héttel kiderült, hogy a már évek óta működő három párhuzamos magyar tannyelvű középiskolai osztály helyett idén egyetlen kilencedik osztály indul. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő megpróbálta elfogadtatni ezt a szülőkkel. A szülők ezután hivatalos levélben kérték a tanfelügyelőségtől a humán osztály engedélyezését. Pár nappal ezelőtt néhány kétségbeesett szülő fordult a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségéhez: értesítést kaptak a tanfelügyelőségről, hogy nem indul a két meghirdetett magyar szakosztály és gyermekeiket szétszórják román iskolákba.. Az újság munkatársai javasolták a szülőknek, hogy kérvényezzék gyermekük átvételét a magyar osztályba. A tanfelügyelőség négy gyermek kérését fogadta el. Kötő József oktatási-művelődési alelnök Dévára jött, és megszületett a döntés: kérni kell a létszám alatti szaklíceumi osztály engedélyeztetését. Kötő József ígéretet kapott a megyei főtanfelügyelőtől, hogy 15 gyermekkel engedélyezik az osztályt. – Felmerül a kérdést: ki a felelős mindezért? /Gáspár-Barra Réka: Tűzoltás a dévai magyar oktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2004. szeptember 10.

Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő lemondásával zárult a dévai magyar pedagógusok szept. 9-én tartott tanácskozása. Terítékre kerültek az utóbbi hónapok súlyos mulasztásai, melyeknek következményeként a magyar közösség két tanintézményben veszítette el az aligazgatói állást, pár nappal az új tanév kezdete előtt pedig válsághelyzet alakult ki az induló magyar tannyelvű kilencedik osztályok szintjén, melyet “tűzoltó módszerrel” Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezetőjének közbelépésével végül sikerült részben orvosolni. A közösségi munkából továbbra is ki szeretné venni a részét – mondta Kofity Magda, aki úgy érzi, megyei RMPSZ-elnökként pozitívan tudja befolyásolni a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődését. – Nem ez az első alkalom, hogy olyan konfrontációs helyzet alakul ki, amelyet nem tudok idejében megoldani – magyarázta lemondásának okát Kofity Magda. /Gáspár-Barra Réka: Lemondott a kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2005. január 17.

Lupényban az 1-es Számú Iskolába január 15-én közel 50 magyar szakos tanár, tanító és óvónő tartott megbeszélést. Jól halad a dévai magyar iskola építése, mely szeptemberben meg is kezdi működését – ismertette a helyzetet Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő. Az elképzelések szerint az új tanintézetben mindenki elfér, óvodától egészen tizenkettedikig. A terv szerint ősztől három párhuzamos kilencedik indul: egy matek-infó és egy vendéglátóipari líceumi, valamint egy építészeti szakmunkásképző osztály. Az iskola ingyenes bentlakást biztosít a más településről származó diákoknak, az iskolát létesítő Geszthy Ferenc Társaság hamarosan kisbuszt is szerez a vajdahunyadi és csernakeresztúri gyerekek ingázására. A lupényi 1-es számú Iskola magyar tagozata az egyetlen magyar tanintézmény a bányavidéken, ahol még nem kellett összevonni osztályokat. Lupényban a 258 iskolás közül csupán 76 tanul magyar nyelven. Vulkánban 114-ből 51. A legnehezebb a helyzet Petrozsényban, ahol 214-ből csak 12-en tanulnak anyanyelvükön. 1989 előtt 25 gyermeket írattak első osztályba a lupényi magyar tagozatra. Most pedig nagy nehezen sikerül összegyűjteni 6 elsőst. A szomszédos Vulkánban az utóbbi két évben egyáltalán nem indult magyar első osztály! – A tankönyvek gyakran gyenge fordításban jelennek meg, ráadásul késéssel, sokszor a tanév közepén, húzta alá Kofity Magdolna, a megyei RMPSZ elnöke. /Ch. A.: Pedagógus konferencia Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

2005. május 26.

Ötéves hagyományra tekint vissza a Hunyad megyei magyar pedagógusok és diákok évente rendezett tudományos értekezlete. Lehetőséget nyújtanak tanárnak, diáknak, hogy bemutassa tudományos munkásságát. Idén Vajdahunyadon került sor az értekezletre. A témák változatosak voltak, a néprajzi munkától a magyar és világirodalmat értékelő dolgozatokig, környezetvédelemig. A tanfelügyelőség oklevéllel, illetve elismeréssel jutalmazta a résztvevő diákokat, pedagógusokat, ez utóbbiak dolgozatait pedig a pedagógus szövetség megpróbálja önálló könyvben kiadni, jelezte Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök. /(GBR): Tudományos értekezlet magyar diákoknak és pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2005. szeptember 8.

Szeptember 7-én tartották a Hunyad megyei magyar tanárok évkezdő összejövetelét Déván. – Rajtunk múlik a magyar oktatás jövője, szögezte le Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. Nemrég megalakult a Hauer Erich Társaság, melynek célja a Hunyad megyei magyar oktatás, elsősorban a dévai Téglás Gábor névre keresztelt új iskola felkarolása és támogatása, ismertette fia szellemi örökségének továbbvitelét dr. Hauer Erich. A két évvel ezelőtt váratlanul elhunyt ifj. Hauer Erich ugyanis a Hunyad megyei magyar szórványoktatás fő pártfogója volt. Számos Hunyad megyei magyar pedagógus nem élt a lehetőségekkel és nem használta fel sem az oktatói támogatást, sem a könyvvásárlási utalványt. Sőt, a magyar gyerekeknek elkülönített nyári táborozási lehetőségeket sem merítették ki, ismertette a szomorú helyzetet Kofity Magda, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke. Sok szülő román tagozatra gyermekét, különösen középiskolai szinten. A létszámmal több helyen gond van. /Chirmiciu András: Magyar tanárok évkezdő összejövetele. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2006. szeptember 5.

Szeptember 4-én közgyűlést tartott a Hunyad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumában, Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő, Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök részvételével. Házigazdaként Böjte Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke köszöntötte a pedagógusokat. A reményről beszélt, az alkotó reményről és szeretetről. Déván felépült egy önálló magyar iskola, Petrozsényban, ahol két évvel ezelőtt 6 gyermek járt magyar tagozatra, az idei tanévben 216-an iratkoztak a magyar iskolába. /Gáspár-Barra Réka: RMPSZ-közgyűlés Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2007. február 5.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kofity Magda megyei elnök vezetésével „Beszédtechnika” továbbképző tanfolyamot szervezett a hét végén a Hunyad megyei magyar pedagógusoknak. Déván a Téglás Gábor Iskolacsoportban zajló eseményre a megye minden részéből eljöttek az oktatók. /Gáspár-Barra Réka: Beszédtechnika-fejlesztés pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

2007. március 16.

A történelmi Bánságban és a Dél-Alföldön, illetve az ezekkel szomszédos területeken (a mai Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióban) tevékenykedő helytörténészek, kutatók, honismerettel foglalkozó civilszervezetek tartották meg találkozójukat Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A történelmi dialógus – délvidéki hagyományok 2006–2007-es program keretében rendezett konferencia A nándorfehérvári diadal és Dél-Magyarország címet kapta. Matekovits Mihály, a román minisztérium nemzetiségi főosztályának vezérigazgatója tartott előadást a szokások sokféleségének létjogosultságáról, majd Papp Sándor turkológus, a Szegedi Tudományegyetem docense Ulászló tragikus sorsának és a békekötés feltételeinek török forrásokban fellelhető adatait ismertette, Koszta László docens Délvidék középkori egyházszervezetét mutatta be, Blazovich László egyetemi tanár meg a 15. századi dél-alföldi városfejlődésről tartott előadást. A konferencia első napját a honismereti műhelyek találkozója zárta, a kerekasztal-beszélgetés moderátora a budapesti Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke volt. Bemutatkoztak a régió honismereti kiadványai: a szabadkai Bácsország, a budapesti Honismeret, a Szeged, az aradi Szövétnek és a temesvári Régi(j)óvilág. A második napon a régió városainak, Makó, Gyula, Temesvár középkori történetével ismerkedhettek meg a részvevők. Temesvárról, a Bánság fővárosáról Vicze Károly történész tartott előadást, majd Bodó Barna mutatta be a temesvári Szórvány Alapítvány eurorégiós honismereti stratégiáját, amely a sajátos értékek védelme és a honismereti oktatás hatékonyabbá tétele érdekében született. Szeged és testvérvárosai tükörben címmel hangzott el Fodor Enikőnek, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanárának az előadása, amely Hunyadi Jánosnak és korának az iskolai oktatásban elfoglalt helyét világította meg. Temesvár nevezetességeiről Kiss Ferenc tanfelügyelő szólt, emellett bemutatkozott Szabadka és Szeged is, Dévát és Hunyad megyét pedig Kofity Magda vajdahunyadi tanár ismertette. A konferencia végén a jelenlévő civilszervezetek, köztük a Karácsony János Honismereti Egyesület, a Bácsország Vajdasági Honismereti Egyesület, a Nyitott Távlatok és a Szórvány Alapítvány képviselői együttműködési egyezményt írtak alá. /Pataky Lehel Zsolt: Honismereti műhelyek euroregionális együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2007. október 8.

Élő történelemórán emlékeztek az aradi 13-ra Vajdahunyadon, az EMKE és RMPSZ helyi szervezete által rendezett ünnepségen október 6-án, amely egyben megnyitotta a XIII. Hunyadi Kultúrnapokat. A Magyar Házban népünk múltját idéző könyvkiállítás várta az érdeklődőket, akik Tolcsvay Béla zenéjét hallhatták. Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök a magyar- és világirodalom igazi gyöngyszemeit szólaltatta meg diákjaival. /Gáspár-Barra Réka: Értékteremtő emberként élni. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998