udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kolcsár Magdolna

2003. július 9.

Ráduly Levente Markó Béla szövetségi elnökkel keveredett nyilvános vitába. Amióta életbe lépett a közigazgatási törvény, mely lehetővé teszi az anyanyelv használatát, Ráduly az egyetlen, aki következetesen elmond néhány magyar mondatot Marosvásárhelyen, a románul zajló közgyűléseken, amelyeket a jelen levő Kolcsár Magdolna tolmácsnő le is fordít az állam nyelvére. A reakció román oldalról - a merev elutasítás. Volt már emiatt kirohanás, ajtócsapkodás, miegyéb. Legutoljára a román tanácsos kifejtette: amit Ráduly tesz: pimaszság, tiszteletlenség, a jelenlevők semmibe vétele, és szerinte a törvény nem arra vonatkozik, hogy a tanácsosok megszólalhassanak magyarul is. Aki egyetemi diplomát szerzett, történetesen éppen az orvosit végezte el, annak kötelessége volt megtanulni románul, tehát a doktor úr csakis rosszindulatból akar mindenáron magyarul felszólalni. A román tanácsosnak eszébe sem jut az, hogy az utóbb évtizedekben talán éppen ők voltak a tapintatlanok, amiért eszük ágában sem volt megtanulni a többség nyelvét, mely egy ideje sajnos kisebbség lett a városban. A tanácsos úr számára csak egyfajta önérzet létezik: az övé és nemzettársaié. A kisebbségnek csak ne legyen önérzete, és ha már volt olyan pimasz, hogy kiharcolta a nyelvhasználati jogot, akkor legyen már olyan tapintatos, és legalább ne éljen e jogával. A többi magyar tanácsos az incidens során mélyen hallgatott. Mivel más kezdeményezés nem született az anyanyelv használatára a marosvásárhelyi tanácsban, ezt az egyet üdvözölnünk kell, írta Máthé Éva. Eugen Gh. Nicolaescu Maros megyei liberális képviselő odáig jutott el a magyarellenességben, hogy kijelentette: Adrian Paunescutól és "jó román" társaitól várja el: a szenátusban akadályozzák meg, hogy az alkotmány szavatolja majd az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban. Merthogy nagy lenne ám a veszély: magyar enklávé jönne létre Romániában. Hogy ezt miként kell elképzelni, nem magyarázta meg. /Máthé Éva: Ne mondd! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998