udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kolláth Anna

2006. december 4.

„Miután a MÁÉRT szünetel, ezért ez egy olyan testület, amely a párját ritkítja, hisz a határon túli magyarság és az anyaország találkozását most mi képviseljük” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Sólyom László köztársasági elnök a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat második ülését Budapesten. Az első konferenciát májusban hívta össze a magyar államfő, a határon túli közösségeket foglalkoztató problémakörök azonosítására. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a konferenciasorozat civil kezdeményezés, tehát a politikai pártok ki vannak zárva, úgyszintén a hivatalok is. A délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és ausztriai meghívottak mellett Erdélyből Bodó Barna politológus, Darvas-Kozma József plébános, Péntek János nyelvész és Vetési László református lelkész vett részt. Magyarországról Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, Gereben Ferenc szociológus, Kolláth Anna nyelvész és Szarka László történész. Az Identitás-megőrzés tömbben és szórványban címmel rendezett konferencia a sajtó kizárásával zajlott. Az elhangzottakról a Köztársasági Elnöki Hivatal adott ki közleményt. A dokumentum szerint az előadók egyetértettek: az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe, és az asszimilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Hangsúlyozták, a Kárpát-medencei magyarságon belül többszázezren élnek szórványban, olyan körülmények között, ahol az identitás megőrzése különösen nehéz. A résztvevők szerint az egyes régiók igényeihez igazodó átfogó szórványstratégia és támogatási rendszer kidolgozása nélkül a szórványosodás tovább terjedhet. Sólyom elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túliakkal való törődést. /Guther M. Ilona: A határon túli magyarokkal tanácskozott Sólyom László. Autonóm módon integrálódni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük lelkészek, nyelvészek, szociológusok. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére. /Farcádi Botond: MÁÉRT-pótló konferencia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998