udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kolonits István

2005. április 12.

Közgyűlésre hívta össze Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöksége a tagszervezeteket. A közgyűlésen 31 szervezet küldöttei vettek részt. Megjelent Korodi Attila államtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium) is. A közgyűlés hat új szervezet tagfelvétele mellett döntött /Borzsovai Ifjúsági Szervezet, Kolonits István Egyesület (Csatószeg), Fitód-Szentlélek Ifjúsági Szervezet, Lázárfalvi Ifjúsági Szervezet (LISZ), Szentmiklósi Ifjúsági Szervezet, Tusnád Községi Ifjúsági Szervezet (TISZ)/. /(A CSTIT sajtószolgálata): Közgyűlést tartott a CSTIT. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2006. augusztus 8.

Az utóbbi években ismét fellendülőben van az orgonaépítő, restauráló szakma. Ezt bizonyítja az is, hogy létrejött a jelenleg tizenkét erdélyi műhelyt tömörítő egyesületük, melynek tagjai között ismert orgonaművészeket is találni. Tavalyelőtt Brassó megyében svájci támogatással orgonaépítő iskolát is nyitottak. A jövőben az itt képzett szakemberekből alakuló bizottság fog dönteni a nagyobb szabású javítási munkálatok módozatairól – jelezte a Kolozsvárról elszármazott, Budapesten élő Barta Tibor. A „civilben” idegsebész orgonaművész nemrég székelyföldi turnéra indult, és több Hargita megyei orgonát is megszólaltatott. A 19. századi, erdélyi, ezen belül székelyföldi orgonák szakértője elmondta: a rendszerváltozás előtti években a székelyföldi és Maros menti orgonákat a marosvásárhelyi Mesnyi János tartotta karban. Az időközben elhunyt restaurátor és orgonaépítő főként a vásárhelyi Kultúrpalota orgonáját gondozta. Feladatát a nagyszebeni volt fizikatanár, Wieder Hermann vette át, aki napjainkban is széles körű tevékenységet folytat a régióban. A székelyföldi orgonák zöme nem koncertorgona, ezeket többnyire azzal a céllal építették Kolonics István műhelyében (Kolonics 1851-ben telepedett le Kézdivásárhelyen, és több mint 200 orgonát készített), hogy a liturgiákat kísérjék. Ennek ellenére vannak kivételek, ilyen a csíksomlyói kegytemplomban lévő hangszer is. A gyergyóditrói orgona szerényebb kivitelezésű. A restaurált orgonák közül szakértelem hiányában vagy a szűkös anyagiak miatt sok hangszert „elrontottak” az évek során. Kolonics legnagyobb orgonája a gyulafehérvári katedrálisban található. Barta külön felhívta a figyelmet a csíkbánkfalvi, a csíkszentgyörgyi és a tusnádi orgonák egyediségére: az itt játszó orgonistáknak nincs szükségük segédekre ahhoz, hogy előadás közben hangszínt vagy regisztert váltsanak. Hasonló mechanikai megoldást, Bécs kivételével, sehol nem alkalmaztak Nyugat-Európában. /Jakab Lőrinc: Székelyföldi orgonák és építők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2006. szeptember 6.

Csatószegen 2005 szeptemberétől újra működik a Kolonics István Kulturális Egyesület. A 2006-os tervek között szerepel a Teleház-indítás is. Ezen terv megvalósításában nagy segítséget jelent a Hargita Megyei Tanács támogatása, amelyet pályázati úton nyert ez az egyesület. A Kolonics István Kulturális Egyesületnek is az a célja, hogy a község fiatalságának és akik még igényelnék, kielégítse ezen szükségletét. /Kolonics István Kulturális Egyesület, Csatószeg: Induló Teleház Csatószegen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2007. március 10.

Csíky Csaba zeneszerző és orgonaművész másfél évtizedes gyűjtőmunka eredményeként doktori disszertációja kibővített és újraszerkesztett, kétnyelvű változatát adta közre: KOLONICS (Orgonaépítészet a 19. századi Erdélyben – Orga in secolul al XIX-lea in Transilvania). A kötet az egykori kézdivásárhelyi orgonaépítő, Kolonics István munkásságát foglalja össze, felvonultatva a korabeli Erdély szász és magyar orgonaépítészetének színe-virágát. /Könyv a hangszerek királynőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

2009. március 25.

Geréd Vilmos karnagy Kolozsváron tartott előadást a Gyulafehérvári Főegyházmegye orgonáiról. Geréd Vilmos vetített képes előadásában több mint negyven orgonát mutatott be. Elmondta, hogy az egyházmegye 259 plébániáján 230 működő orgona van – ezekből 179 műemlék. További 19 hangszer felújítást igényel, kilenc pedig teljes restaurálásra szorul. Akad tehát munkája az öt, diplomával rendelkező erdélyi orgonaépítőnek. Geréd előadásában kitért a XIX. század egyik legismertebb erdélyi orgonaépítője, Kolonits István munkásságára is. Jelezte, hogy elkezdődött a gyulafehérvári székesegyházban található Kolonits-orgona felújítása. /N.-H. D.: A hangszerek királynőjének bűvöletében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2009. október 21.

Az ezeréves gyulafehérvári főegyházmegye érseki székesegyházának immár 132 éves orgonáját felújították, a munkával szeptemberre készültek el. A protestánsok által használt székesegyházban nem volt orgona, miután újból a katolikusok tulajdonába került a templom, akkor készült el az új orgona. 1849-ben a várat ostromló honvédség egyik lövedéke lángba borította a templomtornyot és tetejét. A tűz megkárosította az orgonát is. A károkat Haynald Lajos püspök állította helyre 1853–1856 között, de az orgona hasznavehetetlenné vált. Kolonics István készítette el az új orgonát, mely kiállta az idők próbáját. /(Fodor György): Felújították a gyulafehérvári székesegyház orgonáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2009. november 28.

Dr. Csíky Csaba zenetanár, karnagy, orgonaművész, zeneszerző zenészcsaládban született, édesapja zenetanár, karnagy, orgonaművész. Csíky huszonkét évig a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház zenei vezetője. Az 1989-es változások után hazaköltözött Marosvásárhelyre, ahol hat éven át a református Vártemplom karnagya-orgonistája volt, bekapcsolódott Erdély újjászülető kórusmozgalmába. Férfikart alapított, majd felkérték a Vártemplom Musica Humana női kamarakórusának vezetésére, melynek mai napig karnagya. Marosvásárhelyen 1998 és 2002 között a Nemzeti Színház zenei vezetője volt. 2005-ben megszerezte zeneakadémia doktorátust /megvédte az Orgonaépítészet a mai Románia területén a XIX. században. Kolonics István (1826-1892) című dolgozatát/. 2002-től a Színművészeti Egyetem adjunktusa, zenei ismereteket, éneket tanított, 2005-től az egyetem zenetanári tagozatán előadótanár. Zeneszerzőként főleg színpadi zenét, filmzenéket, kórusműveket és kísérőzenét alkotott. Orgonaművészként több országban hangversenyezett. Zenei tárgyú írásait, kritikáit, esszéit erdélyi lapokban közölte. Ezek egy része könyv formájában is megjelent Opus 100 címmel. 1997-től szerkeszti a Seprődi János Kórusszövetség szakmai és hírközlő folyóiratát Erdélyi Kórus, majd Kórus a Kárpát- medencében címmel. Több mint tíz éve kamarazenei hangversenysorozatot indított fiatal muzsikusok számára Zenés esték a Vártemplomban címmel. Mindemellett Csíky Csaba a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Marosvásárhelyen működő Kántor-Tanítóképző Főiskolájának zenei tanszékvezetője és karvezetéstanára. Elnyerte az idei Márkos Albert-díjat. /Kovács András: /Csíky Csaba laudációja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998