udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kolozsvári Papp László

1996. március folyamán

Kolozsvári Papp László emlékeztetett arra, amit a kolozsvári Szabadság 1995. nov. 22-i száma is megírt: a román parlamentben ingyen osztogatták azt a lapot, amely azt hirdeti, hogy a magyar kisebbséggel szemben a Ciklon-B gázt kell alkalmazni, a cikkíró hozzátette: "e mérges gázzal gyilkolták le a zsidókat a náci koncentrációs táborokban". Ehhez hozzáfűzte Kolozsvári Papp László: "Nosza chartás fiaim, most énekeljetek! Esterházy úr, Korunk-háziszerző, semmi, semmi...? Pedig látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél! Fordul, mint köztudomású!" /Kolozsvári Papp László: Balzaci kor. = Kortárs, márc./

1998. január 13.

Az 1967 óta Budapesten élő Kolozsvári Papp László sohasem tudott igazán elszakadni szülővárosától, a kincses várostól. Ezt bizonyítja az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában most megjelent kötete is, a Holló úr /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997/. Az 1988-ban kiadott Malom-árok című regénye után most újra Kolozsvárra kalauzol vissza, a néhány évtizeddel ezelőtti városba. A novellák bármely erdélyi városban játszódhattak volna. A könyv tartalmazza az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak névsorát is. /Pásztai András: Hangulatképek az egykori Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

2002. október 17.

Szőcs Géza javasolta, hogy Budapesten állítsák fel az 1956-os forrdalaom reprezentatív emlékművét. Ez az emlékmű Magyarország egyik új szimbóluma lehetne. "Ennek az alkotásnak a főváros egyik legjobban látható pontján kellene hirdetnie minden itt élő és minden errejáró számára, hogy kis népek is képesek nagy tettekre. Ez a világraszóló, XXI. századi új Szabadság-szobor, mint látomás, kihívás és feladat, talán képes lesz egyesíteni a nemzetet..." "Első körben azokat szeretném megszólítani, akiknek élete, személye, sorsa, életműve szorosan kötődik 1956-hoz, 1956 előkészítéséhez és emlékének ébrentartásához - s ha javaslatom ezek egyetértésével találkozik, meglesz annak az esélye, hogy átfogó társadalmi, politikai és kulturális konszenzus teremtse meg azokat az alapokat, amelyeken felépülhet az emlékmű...". A felhívás aláírói: Faludy György; Halda Aliz - a Nagy Imrével együtt kivégzett Gimes Miklós menyasszonya; Gyenes Judith - Maléter Pál özvegye; Király Béla - az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka; Jánosi Katalin - Nagy Imre unokája; ifj. Bibó István - Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány miniszterének fia; Pongrátz Gergely - a Corvin-köz parancsnoka; Szilágyi Júlia - Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre mártír munkatársának lánya Az 1956-os emlékművel kapcsolatos felhíváshoz eddig csatlakoztak: Barta Tibor agysebész; Benyhe István tanár-közgazdász; Bodor Ádám író; Bollobás Enikő egyetemi tanár; Csicsery-Rónay István író; Csoóri Sándor költő; Entz Géza művészettörténész; Eörsi István költő; ifj. Feszt László képzőművész; Amedeo Di Francesco egyetemi tanár (Nápoly); Félicie M. de Gérando-Teleki műfordító; Herner János irodalomtörténész; Illyés Mária művészettörténész; Kalapáti Ferenc költő; Kemény Katalin író; Kertész Imre író; Kodolányi Gyula költő; Kolozsvári Papp László író; Lászlóffy Aladár költő; Orbán György zeneszerző; Thomas Ország-Land újságíró; Hans Henning Paetzke műfordító; Pekár István, a Duna Televízió elnöke; Rajk László műépítész; Selmeczi György zeneszerző; Szakály Sándor történész; Szepes Erika esztéta; Szerdahelyi István esztéta; Szeremley Huba vállalkozó; Szilágyi Sándor szerkesztő; Szörényi László irodalomtörténész; Takács Jenő zeneszerző; Tempfli József püspök; Tőkés László püspök. Aláírom, ha ez az emlékmű nem a kommunizmus megreformálásának, hanem legyőzésének szimbóluma akar lenni - mondta Pongrátz Gergely. Ám a helyszín inkább a Városligetnél, a Sztálin-szobor helyén lenne megfelelőbb - vélekedett a Corvin-köz parancsnoka. Végül megegyeztek abban, hogy ez utóbbi inkább egy 56-os emléktemplomnak lesz méltó helyszíne - olyannak, csak nagyobbnak, amilyent Kiskunmajsára tervezett Csete György. Egyébként Kiskunmajsán van az ország egyetlen 1956-os múzeuma, melyet Pongrátz Gergely maga hozott létre. /Felhívás az 1956-os emlékmű létrehozására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2002. december 7.

Két antológia is megjelent az elmúlt hetekben. Az egyik, Az álmok szállodája az erdélyi magyar költészetet, a másik, a Lassított lónézés az erdélyi magyar elbeszélőket mutatja be. Mindkét kötet 1918-2000 közötti időszakot öleli fel, a Kalota Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában. A verses antológiát Balázs Imre József, a prózát Demény Péter állította össze. A két fiatal költő új szempontok szerint próbálta átrendezni az erdélyi magyar irodalmat. A kanonizálás első lépcsője mindig az antológia. Balázs Imre József válogatásába felvett néhány bánsági avantgardistát, emellett sok igazolatlanul hiányzó van a /Tompa László, Gellért Sándor, Páll Lajos, Magyari Lajos/. Demény Péter prózaantológiájában már a nagy nevek is hiányoznak, így Nyírő József, Kolozsvári Papp László, Berde Mária, Kocsis István vagy Wass Albert (!). /Bogdán László: Lassított lónézés az álmok szállodájában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.) Balázs Imre József antológiát állított össze Álmok szállodája címen, Németh Júlia úgy értékelte: "nyugodtan rábízhatjuk magunkat." A kötet bevezető tanulmánya a részleges átértékelés szempontjait is felveti, s ebben a vonatkozásában annak az avantgárd vonulatnak néhány költőjét is felvonultatja. /Németh Júlia: Álmok szállodája. Válogatás 82 év költői terméséből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Úgy látszik, átveszik a magyarországi liberális irodalmi "kanonizálást": értékes magyar alkotók kihagyása és avantgárd írók felnagyítása.

2005. március 10.

Kolozsvár huszadik századi arcát mutatta be Kántor Lajos Fellegek a város felett /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004/ című könyve. A könyvforgalmazás mai helyzetében valószínűtlen, hogy eljut az erdélyi olvasókhoz. Kántor Lajos végigpásztázza a huszadik századi magyar prózát, s kiemeli azon szerzőket, akiket Kolozsvárhoz a születés, a neveltetés, vagy későbbi találkozás folytán maradandó emlékek fűznek, segítségükkel elmondható, mi is történt ezzel a várossal az elmúlt században. A könyvben Bánffy Miklós, Szabó Dezső, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Laczkó Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, Passuth László, Ligeti Ernő, Kacsó Sándor, Ignácz Rózsa, Cs. Szabó László, Hunyadi Sándor, Nagy István, Bálint Tibor, Mester Zsolt, Tóth Imre, Lászlóffy Aladár, Köntös Szabó Zoltán, Kolozsvári Papp László, Csiki László, Kiss János, Orbán János Dénes, Balázs Imre József és Vida Gábor vall a városról. Egy elképzelt Kolozsvár-antológiába nyilván Kántor Lajos is több nevet tudna még bevenni. A könyv végén „hiányjegyzékben” ő maga említ még 21 írót /Nyírő Józseftől Visky Andrásig/. A Kántor könyvét méltató Dávid Gyula hozzátette, a tavaly megjelent, Sass Péter szerkesztette rokon-témájú antológiából /Város a Szamosnál, Noran Kiadó, Budapest/ még 17 írót hozzáírhatnánk. De Kántor könyve nem lexikális teljességre törő antológia. /Dávid Gyula: Fellegek a város felett – Kántor Lajos új könyve. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./

2005. április 11.

Elhunyt Kolozsvári Papp László /Kolozsvár, 1940. márc. 18. – Budapest, 2005. ápr. 8./ kétszeres József Attila-díjas író, műfordító. A temesvári Állami Magyar Színház dramaturgjaként, majd színészeként dolgozott 1962 és 1967 között, ez utóbbi évben Magyarországra, Budapestre települt. Az írót hosszan tartó, súlyos betegség után, 65 éves korában érte a halál. Kolozsvári Papp László a magyar tv2 művészeti igazgatójaként működött 1992–1993-ban, az MTV körzeti és kisebbségi műsorigazgatóságának igazgatóhelyettese volt 1993-tól 1994-ig, 1994 után a regionális műsorok főszerkesztőségének helyettes vezetőjeként dolgozott. A Magyar Írószövetségben 2001-ben az elnökségbe választották. /Elhunyt Kolozsvári Papp László. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. május 18.

65 éves korában elhunyt Papp László, írói nevén Kolozsvári Papp László /sz. Kolozsvár, 1940. márc. 18./. 1962-ben szerzett diplomát a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán, 1967-ig játszott is színpadon, a temesvári társulat titkára, majd dramaturgja lett. Áttelepült Budapestre. Előbb románból, majd franciából, angolból kezdett fordítani műveket az Európa Könyvkiadó számára, majd megjelentek saját írásai. Az 1988-ban megjelent Malomárok című regényében Kolozsvár ismert alakjai tűntek fel. Kolozsvári Papp László Holló úr /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997/ című könyvének alcíme: Tizenkét kolozsvári történet. /Szathmáry János, Gyergyószentmiklós: Elment a mi Papp Lacink is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2005. június 23.

Kolozsvári Papp László /Kolozsvár, 1940. – Budapest, 2005./ színész lett Temesváron, majd Pestre távozva író. Írt és fordított egész életében, fáradhatatlanul. Regényei között remekművek is akadnak, mint a kolozsvári gyermekkorát idéző Malomárok vagy a kilencvenes évek közepén megjelenő Bűvös vadásza. Fő műve a Holló úr címmel megjelenő és a Kleotéra történetével folytatódó kolozsvári ezeregyéjszakája. Hősei egy kolozsvári asztaltársaság tagjai, ülnek és mesélnek. Kolozsvári Papp Lászlót szülőföldjén még ma sem ismerik eléggé, noha Holló úr című könyvét idehaza jelentette meg. /Bogdán László: Madarak voltunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998