udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kolozsvári Puskás Sándor

2002. október 28.

Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Bernády-napok rendezvénysorozat részeként leleplezték a Bernády György arcképét ábrázoló domborművet, Kolozsvári Puskás Sándor képzőművész munkáját. Az eseményen Borbély László, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke és Virág György, a megyei tanács elnöke méltatta a néhai polgármester munkásságát. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, továbbá, RMDSZ- képviselők és szenátorok. A leleplezés megtörtént, annak ellenére, hogy egy nappal korábban Pop Dumitru, nagy-romániás szenátor, egyszerűen letépte a portrét a falról, azzal, hogy "amíg ő Románia szenátora, addig nincs ott mit keresnie" Bernády Györgynek. Beszédében Borbély László reményét fejezte ki, hogy jövőre egy Bernády-emlékház avatására is sor kerülhet. /(mózes): Domborműavatás az egykori Városházán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

2003. július 14.

Kolozsvári Puskás Sándor tehetséges szobrászművész, emellett mestere a főzésnek, most kiadta tipikusan erdélyi receptjeit /Varázspálcám - fakanál, Alfa Press Kiadó, 2003./ Marosvásárhelyen, volt könyvének bemutatója. Gálfalvi György író: "Szívem és gyomrom szerint való ez a könyv... Nemcsak sok jó recept van benne, hanem egy kis tárgyi néprajz, emlékirat, egy kis történelem, sőt néha egy kis üdvtan is, hiszen Sándor azt is elmeséli, hogyan éljünk". /Máthé Éva: Varázspálcája a fakanál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2005. október 1.

Szeptember 30-án Marosvásárhelyen emlékeztek Oltyán László /1935-1990/ újságíróra, íróra. A Népújság szerkesztősége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, valamint a Marosvásárhelyi Írói Egyesület szervezésében emléktáblát helyeztek a Népújság szerkesztőségi épületének falára. Oltyán László, mint a Vörös Zászló, majd több mint egy év megszakítással, a Népújság munkatársa itt írta emlékezetes, meg nem alkuvó riportjait, cikkeit. Az emléktábla-leleplező ünnepségen Szucher Ervin újságíró, a Krónika munkatársa, a Pro Novum Kulturális Egyesület elnöke elmondta: egyedi alkalmon vehet részt az emlékező közönség, hiszen tudomása szerint eleddig nem állítottak még Erdélyben emléktáblát újságírónak. Oltyán László meg merte tenni, hogy amikor a rendszert dicsőítő cikkeket rendeltek tőle, megtagadta a „parancsot” és letette tollát. Kényelmes szerkesztőségi irodáját gyári műhellyel cserélte fel, inkább az inasságot választotta, és a rendszerváltásig gyári munkásként kereste kenyerét. Tófalvi Zoltán írókollégaként és barátként beszélt Oltyán Lászlóról, aki most lenne hetvenéves és tizenöt éve már nincs közöttünk. Az 1989 után továbbra is a gyárban „felejtett” újságíró – a marosvásárhelyi fekete március egyik legmegrázóbb riportjának szerzője – éles szemmel, szinte hihetetlen pontossággal jósolta meg a következményeket, elkövetkező éveket. Végül leleplezték az emléktáblát, Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész alkotását, Balogh József öntőmester munkáját. /Nagy Botond: Volt, aki meg merte tenni... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2008. május 21.

Marosvásárhely nem bővelkedik szobrokban, de ami van, azt sem becsülik meg. Legutóbb a Borsos Tamás-mellszobor és a Sütő András-dombormű ellen intéztek támadást. Most a Kárpátok sétányon található térszobrot, Kolozsvári Puskás Sándor alkotását szemelték ki valakik. Mindegyre eltűnik róla egy-egy fémrész. /(nk): Vetkőztetés a Kárpátok sétányon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2008. június 19.

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998